Transcript Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés
Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés
Készlet
• a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. •
A termelői készletek jellemző csoportjai:
– késztermékek, – – alkatrészek, kiegészítő termékek, – – termelési készletek, anyagok
• •
A készletelemzés célja
A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés.
A készletezés céljai: – a termék iránti változó kereslet kielégítésére – az egyes műveletek függetlenségének fenntartására – a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására – biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére – a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására
Készletezési költségek
• A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: – készlettartási költségek – (termékváltás/átállítás költsége) – megrendelési költségek – hiányköltség •
A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.
A készletezési rendszer 1.
• A készletezési rendszer gondoskodik a miből mennyit mikor és kitől rendeltek.
készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy • A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből – – mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni
A készletezési rendszer 2.
• •
A rendelés időpontja lehet:
–
rögzített időközönkénti (T),
–
a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R)
A rendelési tétel lehet:
–
rögzített mennyiségű (Q)
–
a készletezés maximális szintjétől függő (S)
A készletezési rendszer 3.
Rendelési mennyiség Rögzített: Q Változó: S Rendelési idő Rögzített: T Változó: R
TQ RQ TS RS
Készletezési modellek
A "fűrészfog" modell
A készleten lévő termé kek mennyi sége Q R L L
Amikor a készlet A rendelés
L R
pont alá esik, akkor történik az újrarendelés. időszak végére érkezik be.
L idő
Készletezési modellek
A "fűrészfog" modell
• A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: – a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, – – az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, – – a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó – a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)
Készletezés összes költsége
ahol TC = teljes költség P = készlet egységára D = éves készletigény H = készlettartás éves egységköltsége Q = rendelési tételnagyság S = egyszeri rendelés költsége Q/2 = átlagos készletszint D/Q = rendelések éves száma
• • Optimális rendelt mennyiség Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.
költség
H(Q/2)
t készlettartás költsége
S(D/Q)
rendelési költség
Q EOQ
rendelési mennyiség
Optimális rendelési mennyiség (EOQ)
Tankönyvi (Polónyi 2007) jelöléssel: K = D* k a + D*k r /Q + Q/(2/k t ) Munkafüzet jelöléseivel ugyanaz: TC=D*P+S(D/Q)+(Q/2)H TC’=0+(-DS/Q 2 )+H/2 0 = 0+(-DS/Q 2 )+H/2 azaz Q EOQ = (2DS/H) -0,5
Néhány példafeladat
D = 2,000 t S = 100 euró rendelésenként H = 25 euró/év/tonna
I induló = Q
0 L = 12 nap = 120 t N = 250 nap
Meghatározandó: EOQ d ROP első újrarendelés időpontja
EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró = 126,49 t d = 2,000 t / 250 nap = 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t Első újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap
készleten lévő termékek száma Q b B
Biztonsági készlet
elvárt maximális kiszolgálási színvonal L biztonsági készlet idő
egy lehetséges (de a kiszolgálási színvonalon kívül eső ) felhsználás, ami hiányt okoz
készletszint
EOQ modell biztonsági készlettel
Rendelési ciklus
b Q
Biztonsági készlet Time
Biztonsági készlet
b = z ∙ σ
ahol z = biztonsági faktor a normál eloszlásból σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor: b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység
Példa
• • • • • L = 10 nap d = 30 tonna Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna Elfogadott kockázati szint: 5% b = ? ROP = ?
b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna ROP = 300 + 33 = 333 tonna
• • • • •
Q
0 = 600 t Q = 200 t d = 10 t/nap L = 8 nap b = 33 t
További példák
ROP = 8 * 10 + 33 = 113 ROP = 386
Q
0 = Q = 400 t d = 16 t/nap L = 20 nap b = 66 t
Optimális termelési mennyiség modellje
készleten lévő termékek száma készletépítés = beérkezési ráta - felhasználási ráta = p - d felhaszná-lási ráta = d termelés folyik nincs termelés csak felhasználás
L
idő
Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell • • • • Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.
MP > ML - ahol – MP = az N-edik termék eladásából származó haszon – ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség
A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze.
P(MP) > (1 - P) ML - ahol – P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, – 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el • Azaz: P > ML / (MP+ML)
• Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: A keresett egységek száma 35 36 37 38 39 40 41 Az adott szintű kereslet valószínűsége (p) 0,10 0,15 0,20 0,25 0,15 0,10 0,00 Az adott egység eladásának valószínűsége (P) 1 35. egység 1,00 36. egység 37. egység 38. egység 0,90 0,75 0,50 39. egység 40. egység 41. egység 0,25 0,10 0,00 MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $
• • • •
ABC analízis
A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen
A készlet összértéke (%) 100 80 60 40 20 A termé kek 20 B termékek C termékek 40 60 80 100 Az összes készletezett termékfajta (%)
Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti
tervezési rendszer (MRP)
• Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) – a termelési tervből származtatott – termelési vezérprogramra támaszkodva – – meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, – a szükséglet pontos mértékét és – – a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.
Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
• Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki.
– A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát. – Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. – A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.
rendelés állomány termékterv változások anyag jegyzék Aggregált termelés tervezés Termelési vezérprogram Anyagszükséglet tervezési program Elsődleges jelentések Tervezett rendelésütemezés készlet- és termelésirányításhoz kereslet előrejelzés készlet mozgások készlet nyilvántartás Másodlagos jelentések Jelentések a kivételes esetekről Tervjelentések Jelentések a teljesítményről
Terme lési vezér prog ram
= azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.
Anyagjegyzék
A B(2) C(3) D(1) E(4) F(2) G(5) H(4) • az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)
Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék
Tagolt anyagjegyzék
.A .B(2) .D(1) .E(4) .C(3) .F(2) .G(5) .(H(4)
Egyszintes anyagjegyzék
.A .B(2) .C(3) .B .D(1) .E(4) .C .F(2) .G(5) .H(4)
A tagolt anyagjegyzéket a számítógépesítés elterjedése előtt használták. Az anyagjegyzéket számítógépes nyomán egyszintes feldolgozás kezdték el alkalmazni.