Transcript KOZEPISKOLASOK TOVABBTANULASI TERVEI

KÖZÉPISKOLÁSOK TOVÁBBTANULÁSI TERVEIRE HATÓ
TÉNYEZŐK
Egy debreceni diákok körében végzett empirikus vizsgálat
tapasztalatai
„ …mindig többek lehetünk, mint amik vagyunk,
és sohase lehetünk igazán önmagunk,
ha nem érjük el azt, amivé válhatunk…”
(Juhász Gyula)
TARTALOM
A kutatás célja:
Pierre Bourdieu és James Coleman tőkeelméleteiből levezethető
hatásmechanizmusoknak az empirikus feltárása, amelyek a továbbtanulási
aspirációkat befolyásolhatják.
Alapvető hipotézis
A továbbtanulási döntések több tényező eredőjeként jönnek létre.
Kutatási kérdések
A család szerkezete, szülők iskolai végzettsége és anyagi helyzete befolyásolják - e,
és ha igen, milyen mértékben a középiskolások továbbtanulási elképzeléseit?
A közbenső változóknak, a tanulmányi eredménynek és az extrakurrikuláris
tevékenységeknek milyen szerepük van a tanulók pályaaspirációjában?
A diákok továbbtanulási döntései mennyire meghatározottak a kortárscsoport által?
A pályaválasztási orientációk közötti különbségek közt fellelhetőek – e
településtípus szerinti különbségek?
Az intézményi hatásoknak (oktatás színvonala, pedagógiai munka, infrastruktúra)
van – e jelentősége a döntésekben?
ELMÉLETI HÁTTÉR
I. A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK
I.1. Egyenlőtlenségek és szelekciós mechanizmusok jelenléte az oktatásban
- Középiskola:
 rendszerváltás,
 közoktatási rendszer átalakulása,
 a középfokú oktatás képzési formáinak hierarchikus felépítése,
 differenciálatlan pedagógiai módszerek,

a kétszintű érettségi vizsga (Gábor, 1998, Bukodi, 2000, Lannert, 2003, Havas,
2008, Liskó, 2008, Horváth, 2010).
- Felsőoktatás:

Bolognai folyamat (Csekei, 2009)
I.2. Felsőoktatási expanzió
 Ambivalens megítélés: Polónyi-Tímár (2001) vs. Galasi (2002) és Kertesi-Varga (2005).
II. TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKRA HATÓ TÉNYEZŐK PIERRE
BOURDIEU ÉS JAMES COLEMAN TŐKEELMÉLETÉNEK TÜKRÉBEN
II.1. Tőkefajták: (kulturális, társadalmi, gazdasági tőke)
II.2. A családi háttér hatása a társadalmi tőke elméletének tükrében
II.2.1. A családon belüli társadalmi tőke (Coleman, 1998).
II.2.2. Szülők kulturális tőkéjének szerepe (iskolai végzettség)
(Bourdieu,1999 Ferge, 1980 Pusztai, 2009).
II.2.3. A család anyagi körülményeinek hatása, mint gazdasági tőke
(Bourdieu1999 Babusik, 2000 Lannert, 2004).
II.3. A kortárscsoport, mint társadalmi tőke-hatás (Coleman 1999,
Lannert, 2004 Pusztai 2009).
II.4. A lakóhely hatása (Babusik, 2000 Lannert, 2004 Pusztai, 2009)
II.5. A továbbtanulásra ható közbenső változók
II.5.1. A gyerek tanulmányi eredményének hatása (Ferge,1980 Csapó, 1998,
Bourdieu, 1999 Lannert, 1998, 2004 ,2006).
II.5.2. Az extrakurrikuláris aktivitások hatása (Szabó, 2003 Pusztai, 2009).
II.6. Intézményi hatások
II.6.1. A pedagógiai munka szerepe (Lannert, 2004, 2006 Hatos-Pusztai-Fényes, 2010).
II.6.2. Az iskolai infrastruktúra szerepe (Alexander, McDill, 1976 Lannert, 2004, 2006).
III. EMPIRIKUS KUTATÁS
A mintában szereplő iskolák: Debrecen városában kettő gimnázium és kettő
szakközépiskola.
A kutatás módszere:
- Magyarázó jellegű empirikus kutatás,
- deduktív logikára épül,
- kvantitatív, kérdőíves adatfelvétel,
- többlépcsős mintavétel,
- elemszáma N=112,
- a feldolgozás során: SPSS 13.0 segítségével gyakoriság megoszlások, kereszttáblák,
összehasonlító átlagok módszere.
III.1. Az elemzésbe bevont változók köre:
1.) A magyarázandó függő változó:
Mesterképzésben való továbbtanulás tervezése.
2.) A magyarázó változók dimenziók alapján:
Társadalmi tőke: Család szerkezet, testvérek száma, kortárscsoporttal való
kapcsolat,
Kulturális tőke: Szülők iskolázottsága.
Gazdasági tőke: Anyagi helyzet,
Közbenső változók: Tanulmányi eredmény, extrakurrikuláris tevékenységek,
Településtípus,
Intézményi hatás: Oktatás színvonala, iskola felszereltsége.
Vizsgálati modell
KULTURÁLIS
TŐKE
TÁRSADALMI
TŐKE
ANYAGI
TŐKE
TANULMÁNYI
EREDMÉNY
EXTRAKURRIKULÁRI
S
TEVÉKE
-NYSÉG
TOVÁBBTANULÁSI
DÖNTÉS
III.2. Hipotézisek
Társadalmi tőke dimenzió:
(Családszerkezet): A családszerkezet összefüggésben áll a diákok tanulmányi
eredményeivel és ezen keresztül továbbtanulási hajlandóságukkal. A teljes
családdal rendelkező diákok nagyobb arányban tervezik a mesterképzésben
való továbbtanulást (Coleman, 1998).
(Testvérek száma): A testvérek száma befolyásolja a tanulók teljesítményét.
Minél több testvére van egy tanulónak, annál rosszabb a tanulmányi
eredménye, és kevésbé akar továbbtanulni. (Coleman, 1998).
(Kortárscsoporttal való kapcsolat): Azok a középiskolás tanulók, akik
számíthatnak barátaikra tanulmányi ügyekben, nagyobb arányban
szándékoznak továbbtanulni mesterképzésben, mint azok, akiknek nem
rendelkeznek ilyen barátokkal. (Coleman, 1998).
Kulturális tőke dimenzió:
(Szülők iskolázottsága): A szülők magas iskolai végzettsége pozitívan
befolyásolja gyermekük mesterképzésen való továbbtanulási tervét (Bourdieu,
1999).
Gazdasági tőke:
(Anyagi helyzet): A szülők gazdasági aktivitása erős hatást gyakorol a gyerek
pályaaspirációjára. Azok a középiskolás tanulók terveznek nagyobb arányban
továbbtanulást mesterképzésen, akiknek a szülei ehhez megfelelő anyagi
háttérrel rendelkeznek (Bourdieu,1999).
Közbenső változók:
(Tanulmányi eredmény): Azok a tanulók tervezik nagyobb részben a
mesterképzésben való részvételt, akinek jobbak a tanulmányi eredményei a
középiskolában (Lannert, 1998).
(Extrakurrikurális tevékenységek): Az extrakurrikuláris aktivitások pozitív hatást
gyakorolnak a pályaaspirációkra. Az iskolai kötelező tanórákon kívüli, kiegészítő
tevékenységekben résztvevő diákoknak nagyobb arányban vannak továbbtanulási
elképzelései (Pusztai, 2009).
Településtípus: A lakóhely befolyásolhatja a továbbtanulási szándékot, feltehetőleg a
kisebb településeken élő fiatalok kevesebb arányban akarnak továbbtanulni
mesterképzésen, mint a városban élők (Lannert, 2004).
Intézményi hatások:
(Az oktatás színvonala): Azok a tanulók, akik mesterképzésben szeretnének
továbbtanulni, jobban meg vannak elégedve a középfokú oktatás színvonalával.
(Az iskola felszereltsége): Azt feltételezem, hogy az intézmény jobb felszereltsége
pozitívan hat a felsőoktatásban való továbbhaladásra (Alexander és McDill, 1976), tehát
azok a tanulók, akik mesterképzést terveznek, jobbnak ítélik meg az iskola
felszereltségét.
III.3. A vizsgálat eredményei
Továbbtanulás tervezése
4,5
Továbbtanul
95,5
Nem tanul
tovább
1. sz ábra
Lehetséges továbbtanulási irányok:
8,4
Egyetemen 5 éves alap és
mesterképzésben (MA,
MSc)
Egyetemen csak 3 éves
alapképzésben (BA, BSc)
1,9
27,1
62,6
2. sz. ábra
Egy - két éves,
szakképesítést adó
tanfolyamon (OKJ, FSZ)
Egyéb
A mesterképzésben való továbbtanulásra ható tényezők vizsgálata:
A családszerkezet és a mesterképzésben való továbbtanulás szándéka
67,70%
60,00%
40,00%
32,30%
Mesterképzést terveze? Nem
Édesapád/nevelőapád
és
édesanyád/nevelőanyá
d egyedül
Édesapád/nevelőapád
és
édesanyád/nevelőanyá
d együtt
100%
80%
60%
40%
20%
0%
Mesterképzést terveze? Igen
Kik nevelnek?
3. sz. ábra
Chi – négyzet: szign.:0,454
A testvérek száma és a mesterképzés tervezése
100%
80%
64,10%
61,20%
60%
38,80%
35,90%
40%
Mesterképzést tervez-e?
Nem
Mesterképzést tervez-e?
Igen
20%
0%
0 - 1 testvér
2 vagy több
testvér
Testvérek
4. sz. ábra
Chi – négyzet: szign.: 0,766
A kortárscsoport és a mesterképzésen való továbbtanulási elképzelés
5. sz. ábra
Chi – négyzet: szign.: 0,706
Az édesanya iskolai végzettsége és a mesterképzésben való továbbtanulás aspirációja
100%
80%
65,90%
64,60%
60% 57,10%
40%
42,90%
34,10%
35,40%
Mesterképzést tervez-e?
Nem
Mesterképzést tervez-e?
Igen
20%
0%
Alapfokú
Középfokú
Felsőfokú
Az anya iskolai végzettsége
6. sz. ábra
Chi – négyzet szign.: 0,272
Az édesapa iskolai végzettsége és a mesterképzésben való továbbtanulás aspirációja
100%
80%
66,70%
60%
64,00%
55,60%
44,40%
40%
Mesterképzést tervez-e? Nem
36,00%
33,30%
Mesterképzést tervez-e? Igen
20%
0%
Alapfok
Felsőfok
Középfok
Az apa iskolai végzettsége
7. sz. ábra
Chi – négyzet: szign.: 0,579
Az anyagi helyzet és továbbtanulási döntés kapcsolata
30,20%
60,00%
40,00%
Nem
tudják
69,80%
Rosszabbul
57,10%
42,90%
Jobban
Nagyjából
ugyan úgy
100%
80% 73,30%
60%
40% 26,70%
20%
0%
Mesterképzést tervez-e? Nem
Mesterképzést tervez-e? Igen
A szüleid elmondása szerint anyagilag jobban vagy
rosszabbul él a családotok, mint kb. 10 évvel
ezelőtt?
8. sz. ábra
Chi – négyzet : szign:0,043
A település típus és mesterképzésen való továbbtanulás elképzelése
72,40%
61,30%
53,30%
46,70%
38,70%
Megyeszékhely
Kisebb város
27,60%
Tanya/falu/község
100%
80%
60%
40%
20%
0%
Mesterképzést tervez-e?
Nem
Mesterképzést tervez-e?
Igen
Mi az állandó lakóhelyed
településtípusa?
9. sz. ábra
Chi –négyzet: szign.: 0,241
A tanulmányi eredmény és mesterképzésben való továbbtanulás mellett döntés
100%
78,60%
80%
63,60%
60%
50,00% 50,00%
Nem
36,40%
40%
21,40%
20%
0%
2,5 - 3,49
3,5 - 4,49
4,5 - 5
Milyen volt az utolsó félévi tanulmányi átlagod?
10. sz. ábra
Chi-négyzet: szign: 0,192
Igen
Extarkurrikuláris tevékenységek és a mesterképzésben való részvétel szándéka
100%
80%
60%
69,00%
59,70%
40,30%
Mesterképzést tervez-e? Nem
40%
31,00%
Mesterképzést tervez-e? Igen
20%
0%
Igen
Nem
Részt veszel - e az iskolában kötelező tanítási
órákon kívül valamilyen más tevékenységekben?
11. sz. ábra
Chi –négyzet: szign.: 0,382
Az oktatás színvonalának megítélése (1-5) és a mesterképzés tervezése közti kapcsolat
3,55
MSc- t tervez
MSc- t nem
tervez
3,18
2,8
3
3,2
3,4
12. sz. ábra
ANOVA szign.: 0,026
3,6
Az intézmény felszereltségének megítélése és a mesterképzésben való továbbtanulás aspirációja
13. sz ábra
ANOVA: szign.: 0,853
EGYÉB SZIGNIFIKÁNS EREDMÉNYEK




A középiskola típusa és a mesterképzés tervezése (Chi – négyzet szign.: 0,000)
A válaszadók neme és tanulmányi átlaga (Chi – négyzet szign.: 0,013)
A tanulmányi átlag és a középiskola típusa (Chi – négyzet szign.: 0,033)
A családszerkezet és az anyagi helyzet összefüggése (Chi – négyzet szign:0,028)

Az édesanya iskolai végzettsége és a középiskola típusa (Chi – négyzet szign.: 0,000)

Anyagi helyzet és az iskola felszereltségének megítélése (1-5-ig terjedő skálán) (Chi – négyzet
szign:0,000)
ÖSSZEFOGLALÁS
 A továbbtanulás a középiskolások életének egyik legfontosabb döntése.
 A diploma megszerzése lehetővé teszi a munkanélküliség elkerülését.
 A kutatás során a szakirodalmaknak olykor ellentmondó eredmények születtek.
 Kevés szignifikáns hatás a kis minta miatt.
 A megkérdezett tanulóknak 95,5 % - a tervez felsőoktatásban való továbbtanulást,
ebből 62,2 %-uk a mesterképzés mellett dönt.
 Napjaink középiskolás tanulói tudatában vannak az iskolázottság értékével.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!