Transcript Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés

Készletgazdálkodás és
anyagszükséglet tervezés
Készlet
• a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum
különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és
késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet
magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi
állapotban lévő termékeket.
• A termelői készletek jellemző csoportjai:
– késztermékek,
– alkatrészek,
– kiegészítő termékek,
– termelési készletek,
– anyagok
A készletelemzés célja
• A készletezés általános célja: meghatározni, hogy
mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy
mekkora legyen a rendelés.
• A készletezés céljai:
–
–
–
–
a termék iránti változó kereslet kielégítésére
az egyes műveletek függetlenségének fenntartására
a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására
biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó
csúszások kivédésére
– a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök
kihasználására
Készletezési költségek
• A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos
költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő
készletezési költségekkel kell számolni:
–
–
–
–
készlettartási költségek
(termékváltás/átállítás költsége)
megrendelési költségek
hiányköltség
• A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása
az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az
összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a
megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből
származik.
A készletezési rendszer 1.
• A készletezési rendszer gondoskodik a készletek
fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti
rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a
termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés
feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy
miből mennyit mikor és kitől rendeltek.
• A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy
adott termékből
– mikor rendeljünk és
– mennyit kell egy alkalommal rendelni
A készletezési rendszer 2.
• A rendelés időpontja lehet:
– rögzített időközönkénti (T),
– a készletszint meghatározott minimális szintjétől
függő (R)
• A rendelési tétel lehet:
– rögzített mennyiségű (Q)
– a készletezés maximális szintjétől függő (S)
A készletezési rendszer 3.
Rendelési idő
Rögzített:
Változó:
T
R
Rendelési
mennyiség
Rögzített:
Q
TQ
RQ
Változó:
S
TS
RS
Készletezési modellek
A "fűrészfog" modell
A készleten
lévő termékek mennyisége
Q
R
L
L
Amikor a készlet R pont alá esik,
akkor történik az újrarendelés.
A rendelés L időszak végére érkezik be.
L
idő
Készletezési modellek
A "fűrészfog" modell
• A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent
biztonsággal ismerünk:
– a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus
alatt változatlan,
– az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó,
– a termék egységára állandó,
– a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul,
– a rendelési és a termékváltási költség állandó
– a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs
várakozás)
Készletezés összes költsége
D kr
K =
D*ka +
_______
Q
Q
+
___
kt
2
a
az éves
termék a termék készlet
éves
tartási
éves
beszer- rendelési költség
zési
költsége (mert
költsége
átlagos
készlet:
Q/2)
ahol:
K = összköltség
ka = a termék egységköltsége, ára
Q = megrendelt mennyiség
n = rendelések száma
D = a termék éves összkereslete
kr = a rendelés feladásának költsége
kt = készlettartási egységköltség
Optimális rendelt mennyiség
• Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél
az összes készletezési költség a legalacsonyabb
• Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény
meredeksége zérus.
K összköltség
költség
Kt*Q/2
készlettartás
költsége
D*kr/Q
rendelési
költség
QOPT
rendelési
mennyiség
Optimális rendelt mennyiség
K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt
TC=D*P+DS/Q+(Q/2)H
TC’=0+(-DS/Q2)+H/2
0 = 0+(-DS/Q2)+H/2
Qopt = (2FS/H)-0,5
Néhány példafeladat
D = 2,000 t
S = 100 euró
rendelésenként
H = 25 euró/év/tonna
Q0 = 120 t
L = 12 nap
N = 250 nap
Meghatározandó:
EOQ
d
ROP
első újrarendelés
időpontja
EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró = 126,49 t
d = 2,000 t / 250 nap = 8 t
ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t
Első újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap
Biztonsági készlet
készleten
lévő
termékek
száma
Q
elvárt maximális
kiszolgálási
színvonal
R
B
biztonsági
készlet
idő
L
egy lehetséges (de a kiszolgálási
színvonalon kívül eső )
felhsználás, ami hiányt okoz
EOQ modell biztonsági készlettel
készletszint
Rendelési ciklus
Q
b
Biztonsági készlet
Time
Biztonsági készlet
b=z∙σ
ahol
z = biztonsági faktor a normál eloszlásból
σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt
Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L
alatt, akkor:
b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység
Példa
•
•
•
•
•
L = 10 nap
d = 30 tonna
Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna
Elfogadott kockázati szint: 5%
b = ? ROP = ?

b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna
ROP = 300 + 33 = 333 tonna

További példák
•
•
•
•
•
Q0 = 600 t
Q = 200 t
d = 10 t/nap
L = 8 nap
b = 33 t
ROP = 8 * 10 + 33 = 113

Q0 = Q = 400 t
d = 16 t/nap
L = 20 nap
b = 66 t
ROP = 386



Optimális termelési mennyiség
modellje
készletépítés =
készleten lévő
termékek száma
beérkezési ráta felhasználási ráta
=p-d
termelés folyik
felhaszná-lási
ráta = d
L
nincs termelés
csak felhasználás
idő
Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell
• Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó
egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a
veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.
• MP > ML - ahol
– MP = az N-edik termék eladásából származó haszon
– ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség
• A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események
valószínűségét vetjük össze.
• P(MP) > (1 - P) ML - ahol
– P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják,
– 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el
• Azaz: P > ML / (MP+ML)
•
Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék
újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé
becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem
adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze:
A keresett
egységek száma
35
36
37
38
39
40
41
Az adott szintű kereslet
valószínűsége (p)
0,10
0,15
0,20
0,25
0,15
0,10
0,00
Az adott egység eladásának
valószínűsége (P)
1 - 35. egység
1,00
36. egység
0,90
37. egység
0,75
38. egység
0,50
39. egység
0,25
40. egység
0,10
41. egység
0,00
MP= 100 $ - 70 $ = 30 $
ML= 70 $ - 30 $ = 40 $
P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL
A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE:
P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $
ABC analízis
• A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak
nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony
részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három
csoportba sorolhatjuk:
• A: magas értékvolumen
• B: közepes értékvolumen
• C: alacsony értékvolumen
A készlet
összértéke
(%)
100
80
60
40
20
A
termékek
B termékek
20
C termékek
40
60
80
100
Az összes készletezett termékfajta (%)
Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti
tervezési rendszer (MRP)
• Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements
Planning, MRP)
–
–
–
–
–
–
–
a termelési tervből származtatott
termelési vezérprogramra támaszkodva
meghatározza a végtermék előállításához szükséges
speciális alkatrészek és anyagok fajtáit,
a szükséglet pontos mértékét és
a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának,
beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.
Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
• Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre
támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki.
– A vezérprogram megadja az adott időszakban
előállítandó végtermékek számát.
– Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához
szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét.
– A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett
végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill.
megrendelt tételek mennyiségét.
Aggregált
termeléstervezés
keresletelőrejelzés
rendelésállomány
Termelési
vezérprogram
termékterv
változások
anyagjegyzék
Anyagszükséglet
tervezési program
Elsődleges jelentések
Tervezett rendelésütemezés
készlet- és termelésirányításhoz
készletmozgások
készlet
nyilvántartás
Másodlagos jelentések
Jelentések a kivételes esetekről
Tervjelentések
Jelentések a teljesítményről
Termelési
vezérprogram
= azt mutatja be,
hogy az egyes
termékekből
mikor (pl. melyik
héten) hány
darabot kell
legyártani.
Anyagjegyzék
A
B(2)
D(1)
C(3)
E(4)
F(2)
G(5)
H(4)
• az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség.
A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)
Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék
Tagolt anyagjegyzék
.A
.B(2)
.D(1)
.E(4)
.C(3)
A tagolt anyagjegyzéket a
számítógépesítés
elterjedése előtt használták.
.F(2)
.G(5)
.(H(4)
Egyszintes anyagjegyzék
.A
.B(2)
.C(3)
.B
.D(1)
.E(4)
.C
.F(2)
.G(5)
.H(4)
Az
egyszintes
anyagjegyzéket
számítógépes
feldolgozás
nyomán
kezdték
el
alkalmazni.
PÉLDA: Egy termék anyagszükségletének induló (év eleji) raktárkészlete: 100 tonna.
Az anyagfelhasználás alakulása az elmúlt években átlagosan a következő volt:
hónap
munkanapok száma
január
20
február
18
március
20
április
22
május
21
június
22
július
21
ÖSSZESEN
144
anyagfelhasználás az adott
20 (tonna)
hónapban
20
25
30
30
30
22
177
A minimális(biztonsági) készletmennyiség a tapasztalatok alapján: 12 tonna.
A rendelés-feldolgozás ideje: 2 nap
A legyártási és szállítási idő: 30 nap
Az átvételi és beraktározási idő: 3 nap
Az év első hét hónapját tekintve tervezési időszaknak:
Mekkora az utánpótlási idő?
Hányadik munkanapon kell feladni az első újrarendelést?
Mennyit kell rendelni ha az egyszeri rendelési költség s=10000 Ft, a raktározási költség pedig c=354
Ft/hó/tonna ?
Mekkora a maximális, és a folyókészlet?
Mekkora az átlagkészlet és a fordulatok száma a vizsgált időszak alatt?
Napi átlag felhasználás = 177/144 = 1,23 tonna/nap
Indulókészlet 100 t, teljes elfogyása 100/1,23 = 81,3 azaz 82 nap
A biztonsági készlet elfogyása 10/1,23=8,13 azaz 8 nap
Utánpótlási idő = rendelés-feldolgozás ideje + legyártási és szállítási idő + átvételi és beraktározási
idő = 35 nap
Gazdaságos rendelés:
q=
induló készlet =
100 tonna
2*F *s
=
c
q=
2 *177 *10000
= 100 tonna
354
rendelt
mennyiség
= 100 tonna
biztonsági készlet
= 12 tonna
74. nap
39. nap
35 nap
82 nap
átlagkészlet:
n=
n MAX - n MIN
-----------------------------------
+ n MIN = (100-12)/2 +12 = 56 tonna
2
fordulatok száma:
F
f= = 177/56 = 3,16
n
forgási sebesség:
s = 1/ f = 1 /3,16 = 0,316