Transcript A logisztikai biztosítás feladatai és okmányrendszere

LOGISZTIKA
A logisztika története
A logisztika tárgya
A logisztika alapjai
A logisztika története
 „Őskor”
 Jomini tábornok
 II. Világháború
 Napjaink
Logisztikai alapok
 Általános fogalma: Anyagok, energia,
szolgáltatások (információk) logisztikai
rendszereken belüli vagy rendszerek közötti
szabályozott áramlásának tudománya.
 Célja: Megfelelő anyag, (szolgáltatás):
M
mennyiségben,
M
minőségben,
M
időben,
M
helyen,
optimális költséggel álljon rendelkezésre.
LOGISZTIKAI RENDSZEREK
Mikrologisztikai
Makrologisztikai
Vállalati
Metalogisztikai
Fuvaroztató vállalatok
kooperációja
Iparvállalati
Logisztikai vállalatok
kooperációja
Vállalati
Kereskedelmi
Logisztikai és fuvaroztató
vállalatok kooperációja
Vállalati
Szolgáltató
Logisztikai
vállalati
Egyéb szolgáltató
vállalati
Katonai
Egyéb szervezethez
tartozó
Logisztikai alapfunkciók
Fő funkciók:
 Anyagi funkció (termelés, illetve az anyagok kezelésével
kapcsolatos műveletek összessége)
 Technikai funkció (a technika üzemeltetése és fenntartása)
 Mozgatási (szállítási) funkció (dinamikus elem),
 Infrastruktúra funkció,
 Szolgáltatási funkció.
 Egészségügyi funkció
 Marketing, kereskedelmi funkció
Támogató funkciók:
- Logisztikai informatika,
- Termékazonosítás,
- Logisztikai rendszertechnika fejlesztés, forgalmazás.
- Költségvetési gazdálkodás, számvitel, elszámolás
Az ellátási logisztika összetevői:
- Anyagok biztosítása :
 szükséglet megállapítása,
 beszerzés, készletképzés, tárolás, raktározás,
 felhasználás normatív szabályozása,
 elosztás.
- Anyagkezelési műveletek:
• anyagmozgatás (rakodás, belső szállítás)
• egységrakomány /ellátmányi egység/ képzés
(komissiózás, elemi anyagcsomagok elhelyezése,
rögzítés)
• megelőző technológiai folyamatok (köztes
összeszerelés)
• feldolgozás (ételkészítés)
• kiszolgálási, feltöltési folyamatok
- Szállítási műveletek
dataZSI
6
A disztribúció-ellátási lánc
 Folyamatai:
- az anyagmozgatási műveletek
- a csomagolás
- a raktározás
- az információk
- a vezérlés, az irányítás, a szervezés.
 Rendszer-elemek:
- infrastruktúra
- eszközök
- humán erőforrás
 Az áruelosztási rendszerek hatékony működése teszi
lehetővé az élő- és holtmunka szükséglet mikro és
makro szintű optimalizálását is.
 Fokozatok (lépcsők)
Készletváltozások
1.
3.
Raktár
Raktár
Szakaszos beszállítás,
folyamatos kiszállítás
Szakaszos beszállítás,
szakaszos kiszállítás
klt. vált.
2.
4.
Raktár
Raktár
Folyamatos beszállítás,
szakaszos kiszállítás
klt. vált.
Folyamatos beszállítás,
folyamatos kiszállítás
klt. vált.
klt. vált.
Az anyagáramlás típusai
 determinisztikus (*):
 az áramlás jellemzőinek változásai
leírhatók, meghatározhatók.
 sztochasztikus (*):
 az áramlás jellemzői csak valószínűségi
változókkal írható le.
(*) mindkét típus esetében
megkülönböztetünk
 folytonos anyagáramlást és
 diszkrét (szakaszos) anyagáramlást.
dataZSI
9
Az anyagáramlás térbeni, időbeni
és mennyiségi összefüggései
 út (s): az anyagmozgatás
útvonala, kezdő- és végpontjainak
egymáshoz viszonyított térbeli
helyzete;
 idő (t): az anyagmozgatás
időpontja, illetve időtartama;
 mennyiség (M): a szállításban,
mozgatásban szereplő anyag
mennyisége
dataZSI
10
Az anyagáramlás mutatói
 anyagáram erősség;
 anyagáram intenzitás;
 szállítási munka;
 szállítási teljesítmény
dataZSI
11
Egy ellátási lánc tervezési
folyamatának célja
 a szükségletek és a források
közötti egyensúly megteremetése;
 a készletképzésre vonatkozó
döntések kialakítása (létrehozzuk-e
és mekkora készletet tartsunk fenn);
 raktárak, ellátási források helyének
kiválasztása;
 a közlekedési-szállítási alágazat
kiválasztása
dataZSI
12
Ellátási lánc
●
Cél:
– termelés,
– forgalmazás.
• FOLYAMAT:
–
–
–
–
–
–
–
–
szükségletszámvetés
beszerzés,
mozgatás
készletezés
tárolás (raktározás)
elosztás
felhasználás
újrahasznosítás
dataZSI
13
RST-folyamatok





Rakodás: - az anyagok hely-, és időkoordináta változásai:
Kis távolságokon, elsősorban vertikális mozgatás.
Szállítás: - az anyagok hely és időkoordináta változása:
Belső szállítás (üzemen belül)
Külső szállítás: kritériuma, hogy közlekedési hálózat és
szállítójárművek igénybevételével – nagy távolságokra
 Tárolás: - a hely koordinátái nem változnak, csak az
időkoordináták.
 de: van mozgótárolás (katonai) ún. mozgó készletek szállító
járműveken.
Egységrakomány:
 Speciális, célirányosan kifejlesztett
egységrakományképző (raklapok,
konténerek) és rögzítő eszközökkel
(pántoló, heveder, háló) gépi mozgatású
egységekké összefogott
anyagmennyiség.
 Ellátmányi egység (katonai vagy Citylogisztikai fogalom): egy meghatározott
alegység vagy más kötelék
meghatározott időtartamra szóló,
többféle anyagszükségletét tartalmazó
egységrakomány. (Az együtt
tárolhatóság szabályai betartásával.)
Az egységrakomány-képzés
műveletei
 Kommisiózás: Az anyag gépi
rakodási (ellátmányi)
egységbe való
összeválogatása.
 Az összeválogatott anyagok
elhelyezése az
egységrakomány-képző
eszközök(ben), figyelembe
véve az elemi csomagok
tömegét és a csomagolás
teherbírását.
 Rögzítés (pántolás)
Anyagmozgatási rendszerek
 Üzemi anyagmozgatás:
- beszállított anyagok betárolása,
- gyártási folyamat kiszolgálása,
- előállított termék kiszállítását szolgáló
ag.mozgatás
 Raktári anyagmozgatás:
- betárolás kiszolgálása,
- vevő-kiszolgálási (komissiózási) műveletek,
- kiszállításhoz kapcsolódó rakodási
műveletek.
 Mobil (nem helyhez kötött)
anyagmozgatás
- Elemi csomagok és ellátmányi egységek
mozgatása.
• Repülőtéri (cargo) anyagmozgatás.
Raktári anyagmozgató eszközök
kiválasztása
 A raktár rendeltetése szerint:
- készletek tárolása és frissítése
(az anyagok minőségének
fenntartása szavatossági időn
belül)
- tárolás és vevőkiszolgálás.
 Az anyagforgalom intenzitása
szerint:
- folyamatos vagy ciklikus
anyagforgalom.
 Az infrastruktúra jellege szerint :
- korszerűen épített céllétesítmény,
- más alaprendeltetésű építmény
raktárként való felhasználása.
Repülőtéri anyagmozgató
eszközök
 Cargo repülőtér
(indító/berakó és
fogadó/kirakó) repülőtér: légi
szállítmányok kezelése: légi
egység-rakományok,
konténerek rakodása.
- mobil, görgőpályás rakodó
asztalok,
- nagy teherbírású, görgős
emelővillával szerelt
targoncák,
- hagyományos emelő és
szállító targoncák,
- kombinált eszközök
(reptérkarbantartó eszköz és
rakodódaru egy hordozó
alvázra építve)
Azért néha előfordulnak szállításitervezési hiányosságok
Az anyagok raktározása
dataZSI
21
Áttekintés
 a tárolás és a raktározás definiálása
 a tárolás és a mozgatás összefüggései
 raktározási folyamatok értelmezése
 tárolás, raktározás, tárolóterek,
 áruk fogadása, betárolás,
 átcsomagolás, komissiózás,
komplettírozás,
 belső anyagmozgatás
 az anyagok kiadása
dataZSI
22
Mozgatás
 A mozgatás
különböző célú és
távolságú
helyváltoztatáshoz
különböző szállítási módszerek és
eszközök
kiválasztását
és
alkalmazását
jelenti.
A mai
szállítási rendszerek erre sokféle
lehetőséget kínálnak.
dataZSI
23
Raktározás
 A raktározáson
az anyagok
fizikai elhelyezését értjük.
 A raktározás a tárolóterek,
tárolóhelyek, (raktárak) műszaki
követelményeivel, a tárolási és
raktári
anyagmozgatási
technológiákkal, az anyagok
tárolási rendjével foglalkozik.
 A raktárak száma, mérete,
földrajzi
elhelyezése mindig
valamely disztribúciós hálózat
részeként kerül meghatározásra.
 Ehhez tartozik a készletezés is,
amely nem kizárólag raktározás,
hanem
egy
döntési
mechanizmus, amely a rendszert
logikailag működteti.
dataZSI
24
Tárolás
 A tárolás funkciója:
- az anyagot mennyiségi
tekintetben megőrizni;
- az anyag minőségét a
szavatossági időn belül
megőrizni.
dataZSI
25
Tárolási mód megválasztása
 Az áru fizikai állapota: darabáru,
ömlesztett, folyékony, gáznemű.
 Az áru sajátosságai: méret, térfogat,
fajsúly, csomagolás.
 Az áru mennyiségi mutatói: készlet,
fajtaszám, cikkszám.
 A raktár forgalma: be-és kitárolás
periódusai, volumenek.
A tárolás és a mozgatás összefüggései:
 a nagyobb raktári készlet azt jelenti,
hogy ritkábban, nagyobb tételekben
lehet szállítani, de ugyanez fordítva is
igaz.
 léteznek olyan rendszerek is, ahol csak
minimális (tartalék-jellegű) raktári
készlet van, beszállítás után azonnal
felhasználás következik (elsősorban a
gyártási logisztikában). Ez feltételezi a
JIT módszer alkalmazását.
dataZSI
27
A raktárak be- és kiszállításainak alapesetei
 szakaszos beszállítás és szakaszos
kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások
azonos időközönként és azonos
tételnagyságokban kerülnek végrehajtásra
 folyamatos beszállítás és folyamatos
kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások
megszakítás nélkül folynak, és a raktározás
csak a biztonsági készletszint fenntartására
korlátozódik
dataZSI
28
A raktározási rendszer
 Funkciója: vezérlő vagy kiegyenlítő
 Rendeltetése:
- Készletek tárolása (stratégiai tartalékolás)
- Gyűjtő-elosztó (vevő-kiszolgálási) funkció
- Egyéb (vám, tranzit, konszignációs stb.)
 Elemei





létesítmények (infrastruktúra)
gépek
tároló berendezések, eszközök
humán faktor (munkaerő)
informatika
dataZSI
29
Logisztikai
szolgáltatások,
diszribúció, Logisztikai
Szolgáltató Központok
1. Logisztikai szolgáltatások
2. Disztribúció
3. Logisztikai Szolgáltató Központok
A logisztika szemlélet és gyakorlat
A szemlélet ELEMEI:
 Rendszerszemlélet,
 Folyamatorientáltság,
 Összköltségszemlélet,
 Magas színvonalú
vevőkiszolgálás:
- Ez az előző, ún. Mekben jut kifejezésre a
logisztikában.
Logisztikai szolgáltatások
 Fő funkciók:
- Termék -továbbítási
 Szolgáltatók:
- szállítmányozó,
szerződés.
- Áruszállítás.
- fuvarozó;
 Támogató funkciók:
- Csomagolási feladatok, - LSZK
- Raktározás,
- Átkészletezés.
 Kiegészítő funkciók:
- szállítmányozó,
- Vámkezelés;
- Biztosítás.
Szállítmányozás
Speditőrök, szállítmányozók végzik.
 Rendeltetése: árueljuttatási
folyamatszervezés.
 Alapja: a bizalmi elv. Általában
saját nevükre, de megbízóik
számlájára kötnek szerződést.
 Szükséges képességek:
- áruismeret,(pl. a veszélyes
anyagok)
- fuvarpiaci ismeret,
- szabályismeret (cél-és
tranzitországok sajátos szabályai,
csomagolás, vámeljárás,
biztosítás, tarifák stb.)
- fizetési feltételek kialakítása (az
áru-és pénz-mozgás szinkronja)
Szolgáltatások elemzése
 Megvalósulhatnak a logisztika minden
területén.
 Dilemma: belső vagy külső szolgáltatás?
 Belső szolgáltatás előnyei: rendelkezési jog
útján, bármely helyzetben alkalmazható, megbízhatóság. Hátrányai: nagy
létszámot és technikát köt le, kapacitása
rugalmatlan, költséghatékonysága alacsony.
Lehetséges szolgáltatások
 Személyi állományra irányuló szolgáltatások:
- elhelyezés, étkeztetés, fürdetés, mosatás, orvosi
ellátás, kultúr-,és pihentetési szolgáltatások.
 Technikára irányuló szolgáltatások:
- javítás, szerviz, biztonságtechnikai bevizsgálás.
 Általános szolgáltatások:
- anyagraktározás, szállítás, infrastruktúra
biztosítása,
- üzemanyag ellátás.
Tárolás
 A tárolás funkciója:
- az anyagot mennyiségi
tekintetben megőrizni;
- az anyag minőségét a
szavatossági időn belül
megőrizni.
dataZSI
36
A készletszint és a szállítás összefüggései
 a nagyobb raktári készlet azt jelenti, hogy
ritkábban, nagyobb tételekben kell szállítani, de
ugyanez fordítva is igaz
 léteznek olyan rendszerek is, ahol minimális
raktári készlet mellett, beszállítás után azonnal
felhasználás következik (JIT)
dataZSI
37
A raktárak be - és kiszállításainak alapesetei
 Szakaszos beszállítás és szakaszos
kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások
azonos időközönként és azonos
tételnagyságokban kerülnek végrehajtásra:
nagyobb tárolótér esetén, nagy kapacitású
szállítóeszközzel. Általában a köztes
disztribúciós raktárakra jellemző.
 Folyamatos beszállítás és folyamatos
kiszállítás: a beszállítások és a kiszállítások
megszakítás nélkül folynak, és a
raktározás csak a biztonsági készletszint
fenntartására korlátozódik. A folyamatos
vevőkiszolgálást végző raktárakra jellemző.
dataZSI
38
Szállítási láncok
 A feladó és fogadóhely közötti áruáramlás
hordozói. Fajtái:
 Egyszerű szállítási lánc: közbeeső átrakás


nélküli, terítő és/vagy gyűjtő járatok-bármely
szállítási módnál alkalmazható.
Összetett: több szállítási mód egymást követő
alkalmazása hagyományos RST-műveletekkel.
Integrált szállítási lánc: az RST-műveletek
eszközei a külső szállítás eszközeivel rendszert
képeznek, egységes folyamatszervezés és
irányítás jellemzi.
Hagyományos disztribúció
 3 lépcsős raktárrendszerrel:
TERMELŐI
REGIONÁLIS
KISZOLGÁLÓ
V
E
V
Ő
K
2 lépcsős, ágazati disztribúció
Raktárak:
KÖZPONTI
KISZOLGÁLÓ
V
E
V
Ő
K
Megnövekedett szállítási
ráfordítások
1 lépcsős ágazati disztribúció
Raktárak:
 KÖZPONTI
Közvetlen vevőkiszolgálás
(Virtuális köztes elosztás
Raktárak
Raktárak
csökkenése
csökkentése
a teljes folyamatra)
Megnövekedett szállítási
ráfordítások
V
E
V
Ő
K
Integrált disztribúció
Különböző
termelők
(beszállítók)
Logisztikai szolgáltató
központ
Kiszolgáló
raktárak,
végszerelő
üzemek.
1.
2.
3.
LSZK
4.
5.
Bemeneti
funkciók
Kimeneti
funkciók
Logisztikai Szolgáltató Központok
 Indíték: a JIT- elvű

-
-
anyagellátás megvalósítása
JIT: Just in Time- éppen
időben. Célja: a versenyképesség nagymérvű
növelése a termelésben:
Alacsony készletszintek,
Rugalmas gyártmányváltás,
Megbízható és magas
minőséget biztosító
beszállítók,
Nagymérvű beszállítói
szakosodás. (magas
minőség, nagy szériák, több
megrendelő kiszolgálása)
-Alapfeltétel:
erős informatikai
kapcsolat a megrendelő
és a beszállító között,
megbízható szállítás.
Logisztikai szolgáltató központ
kialakulása
 Logisztikai szolgáltatók megjelenése:
- kikötőkben,
- nagy vasúti pályaudvarokon.
 Áruforgalmi központok több szállítási mód
összekapcsolásával.
 Ipari parkok logisztikai szolgáltató elemei.
 LSZK. Bemeneti és kimeneti funkciók, valamint
kiszolgáló-támogató feladatok. (Informatika,
eszközszerviz, üza.ellátás, étkeztetés stb.)
Logisztikai szolgáltató központ funkciói








Infrastruktúra a logisztikai vállalkozóknak,
Szállítási kapcsolat, szállítási mód váltása,
Beérkező áruk átmeneti tárolása,
Igény szerinti árurendezés, átkészletezés,
Köztes összeszerelés, átcsomagolás,
Vám-ügyintézés,
Városi (City-logisztika)
Katonai alkalmazás:
- válságkezelés során az ország területén,
- BNT- feladatok során.
Logisztikai Szolgáltató Központok helyzete
Magyarországon
Anyagi folyamatok:
 A különböző
készültségű és fokú
termékeknek a
vállalaton belüli és a
vállalatok közötti
áramlása.
Logisztikai rendszerek
 Beszerzési logisztika: a folyó termeléshez
szükséges anyagi inputok biztosítása.
 Termelési logisztika: a különböző termelési
fázisok között áramló termelési készletekkel
való gazdálkodás.
 Marketing (értékesítési) logisztika: összeköti
a termelőt a fogyasztóval, a
marketingcsatorna fizikai megjelenése, a
fogyasztói kiszolgálás térben és időben való
megvalósítása.
A logisztikai stratégia:
A logisztikai célok és megvalósításukhoz szükséges
eszközök együttese.
Összetevői:
Értékesítési stratégia: fontos a rugalmasság;
 Hány készletezési pont legyen
 Hol legyenek a készletezési pontok
 Hogyan szervezzük meg a szállításokat
 További kérdések:
 A vállalkozás készletre vagy rendelésre gyárt?
 Milyen legyen a szállítás technológiája?
Beszerzési stratégia tényezői:
 Szállítókkal szembeni követelmények
 Információs rendszer működése
 Beszerzési források kiválasztása
Az anyagi folyamatokhoz kötődő
stratégiai szempontok
 Kialakítható -e valamilyen készletezési




mechanizmus (készletek szintjét szabályzó
eljárás)
Szállítás módja (saját vagy külső fuvarozó)
A raktározás módja: saját raktározás vagy
bértárolás (fedett - fedetlen; nyitott - zárt
raktárak anyagfüggő tárolás)
Anyagmozgatás gépesítettsége
Csomagolás színvonala
.
Készletek
 Olyan forgóeszközök, amelyek a
vállalkozási tevékenységet közvetlenül
vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig
szolgálják
 Rendszerint egyetlen termelési
folyamatban vesznek részt és ennek során
eredeti megjelenési formájukat általában
elvesztik (általában, esetenként
változatlan formában is maradhatnak).
Készletezési stratégia tényezői:
 A készletekbe fektetett tőkenagyság




meghatározása
Saját készletnagyság és a beszerzés
arányának meghatározása
Vállalkozás működésének rugalmassága
Készletezési költségek figyelembevétele
Készárukészletek nagysága, összetétele.
Készletfajták
 Folyókészlet: Az az anyag, amely az anyagellátást két szállítási időpont






között biztosítja. Kiszámítása: átlagos utánpótlási idő * egy napi
anyagfelhasználás
Biztonsági készlet (törzskészlet): Az a legkisebb készletmennyiség,
amely a folyamatos üzemelést legalább a soron kívüli pótlásig
biztosítja. (Zavarok esetén biztosítja a folyamatos termelést.)
Maximális készlet: A biztonsági és a folyó készlet összege. E fölé a
készletszint nem emelkedhet. (normán felüli készlet; indokolatlan
tőkelekötés)
Átlagkészlet: A biztonsági és a folyó készlet felének az összege.
Jelzőkészlet: Azon készletféleségekre használják, amelyekre a
rendeléseket a raktári készlet alapján adják fel. Biztonsági készlet + az
utánpótlási idő alatt felmerült készlet összege.
Technológiai készlet: Készletféleségekre vonatkozik. A felhasználás
előtt esetlegesen szükséges technológiai műveletekhez kellenek.(pl.:
szárítás – deszka a parkettagyártáshoz)
Szezonális készletek: A szállítás, felhasználás, termelés ingadozásai
miatt szükséges készletek.
A készletszint-szabályozás lehet:
 Ciklikus készletszabályozás:
Akkora készletmennyiséget kell rendelni, hogy a
beérkezett mennyiséggel a készlet elérje a
maximális szintet. (utánpótlási időköz; maximális
készletszint)
 Csillapításos készletgazdálkodási rendszer:
Maximális készletszint és állandó rendelési
tételnagyság jellemző rá.
 Két raktáros készletgazdálkodási rendszer:
Állandó rendelési tételnagyság és jelzőkészlet
jellemzője. Amikor a készlet eléri a
jelzőkészletet, akkor kell feladni a rendelést. Az
első raktárt teletöltjük és a másodikból
használunk fel.
Készletszükséglet
megállapításának módszerei:
 Statisztikai normaszámítási eljárások: (Elmúlt
időszak tényadataira épülnek, átlagos
körülményekkel és feltételekkel számolnak.)
 Közvetlen számítási módszerek: Meghatározott
műveletek időigényéből, szállítási szerződések
feltételeiből indulnak ki a normaszámításoknál.
 Készlet-optimum számítások (matematikai
modellekkel) A cél a készletgazdálkodással
kapcsolatos költségek minimalizálása.
Anyagbeszerzés
• Források megválasztásának szempontjai:
- utánpótlási idő betartása
- minőségi követelmények érvényesítése
- kedvező ár elérése
- készletek forgási sebessége.
 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!