Transcript Min*ségügyi auditok

Audit = meghallgatás
Az auditokat arra használják, hogy meghatározzák a
minőségirányítási rendszer követelményeinek való
megfelelés mértékét.
Az audit megállapításait a minőségirányítási
rendszer eredményességének értékelésére és a
fejlesztési lehetőségek felfedésére használják.
Szükséges a minőségpolitikai célok hatékony
elérésének megítéléséhez!
Az ISO 9000:2000 szerint az audit:
„ auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív
kiértékelésére irányuló módszeres,
független és dokumentált folyamat annak
meghatározására, hogy az auditkritériumok
milyen mértékben teljesülnek”
Kulcsfogalmak:
Módszeres = tervezett (azaz nem spontán, rajtaütés
jellegű ellenőrzés, hanem előre programozott,
tervezett vizsgálódás)
Független = az auditor nem érdekelt és nincs
felelőssége a vizsgált területen
Auditkritériumok = összehasonlítási alapként
használt előirányzatok, eljárások vagy
követelmények összessége.
Auditbizonyíték =
az auditkritériumokra vonatkozó, igazolható
feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb
információ
Az audit alapelvei (ISO 19011:2002)
Az auditra jellemző, hogy több alapelvre támaszkodik.
Ettől válik az audit a vezetőség politikáját és a
szabályozást támogató eredményes és megbízható
eszközzé, amely megadja a szervezet számára a
működésének fejlesztéséhez szükséges információt.
Az auditorokra a következő alapelvek vonatkoznak:
a) Etikus magatartás: ez a szakmai elkötelezettség alapja.
Bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktartás az
audit lényeges követelményei.
b) Tisztességes beszámolás: a valóságnak
megfelelő és pontos jelentés kötelezettsége.
Az audit megállapításai, az audit következtetései
és az auditjelentések a valóságnak megfelelően és
pontosan tükrözzék az audit során végzett
tevékenységet.
A jelentés térjen ki az audit alatt tapasztalt jelentős
akadályokra és az auditcsoport és az auditálás alatti
szervezet között fennmaradt véleményeltérésekből
adódó megoldatlan kérdésekre.
c) Kellő szakmai gondosság: igyekezet és ítélőképesség
alkalmazása az auditban
Az auditorok gondossága feleljen meg feladatuk
fontosságának és az audit ügyfelei és a
többi érdekelt fél részéről beléjük helyezett
bizalomnak. Ebben fontos tényező az auditorok
megfelelő felkészültsége.
Az auditra, amely a fogalommeghatározás szerint
független és módszeres, további alapelvek
is érvényesek:
d) Függetlenség: ez az audit pártatlanságának
és az auditkövetkeztetések objektivitásának
alapja.
Az auditorok legyenek függetlenek attól a
tevékenységtől, amelyet auditálnak, és mentesek
minden részrehajlástól és érdekütközéstől. Az
auditorok őrizzék meg az audit teljes folyamata
során objektív hozzáállásukat, ezzel biztosítva azt,
hogy az audit megállapításai és következtetései csak
az audit bizonyítékain alapuljanak.
e) Bizonyítékokon alapuló megközelítés: ez
az ésszerű módja annak, hogy - módszeres
auditfolyamat eredményeként - megbízható
és reprodukálható auditkövetkeztetésekre
jussanak.
Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatók.
Ezek a mintaként rendelkezésre álló információn
alapulnak, mivel az auditot véges időtartamon belül,
véges erőforrásokkal végzik. A
mintavétel helyes végzése szorosan összefügg
azzal, hogy milyen mértékben lehet megbízni
az audit következtetéseiben.
Ezen nemzetközi szabvány többi fejezetében
található útmutatás az előbbiekben megfogalmazott
alapelveken alapul
Az audit típusai
Tárgya szerint
Rendszeraudit
Folyamataudit
Termékaudit
Célja szerint
Belsõ audit
Külsõ audit
vevõi audit
tanúsító audit
Termékaudit
Cél: bizonyítani, hogy a termék megfelel a
vonatkozó előírásoknak és a vevői
igényeknek
Termék: tevékenységek vagy folyamatok
eredménye (lehet: szolgáltatás,
hardver, feldolgozott anyag,
szoftver vagy ezek kombinációja)
A termékauditot többnyire valamilyen
jogszabályi előírás alapján kell végezni.
(Általában akkreditált laboratóriumban!)
szempontok:
- a minőségi követelmények dokumentáltak-e?
- elég részletes-e a szakmai rész és a
vevői követelmények leírása?
- Megfelelőek voltak-e a termék előállítás közben
végzett vizsgálatok és hitelt érdemlően
vannak-e dokumentálva?
Eljárásaudit
Cél: annak eldöntése, hogy megfelel-e a
folyamat a vonatkozó munkautasításokkal,
specifikációkkal, vevői igényekkel,
technológiai előírásokkal meghatározott
követelményeknek?
A folyamataudit a termékelőállítás megfelelőségének
vizsgálatán túl kiterjeszthető a
- szerződéskötési,
- beszerzési,
- alapanyag átvételi,
- gyártásközi ellenőrzési és
végellenőrzési folyamatok vizsgálatára is.
Ide tartozhat a gyártási képesség vagy a
tevékenységet végző személyzet alkalmasságának,
felkészültségének vizsgálata is.
Rendszeraudit
Cél: a minőségirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata (a teljes rendszerre vonatkozóan)
Fő elemei:
- a dokumentumrendszer szabványmegfelelőségének
vizsgálata
- a szabályozás előírásai gyakorlati végrehajtásának
vizsgálata.
Fajtái:
- Belső audit
- Előaudit
- Tanúsítási audit
- Utóaudit
- Felügyeleti audit
- Kibővítő audit
- Ismétlő (megújító) audit
- Joint audi
Belső audit
A vállalat belső munkatársai által (esetleg külső segítséggel) végzett audit.
A belső auditokra éves tervet kell készíteni!
Az auditorokat (függetlenség biztosítása
mellett!!) a vállalat vezetője (vagy annak
minőségmegbízottja) jelöli ki.
(Auditor csak az a személy lehet, aki a
szakmai területet és a minőségkövetelményeket egyaránt magas szinten
ismeri!)
Az auditor feladata, hogy teljes körű és hiteles
információt gyűjtsön össze az adott tevékenységekről.
Az auditornak emberekkel kell kapcsolatot teremtenie, olyan
tevékenységekkel
kell foglalkoznia, amelyek ismeretlenek lehetnek a számára, és ezekről a tevékenységekről helyes ítéletet
kell alkotnia. (Előfordulhat, különösen belső
auditoknál, hogy az auditor ellenséges érzelmeket tapasztal.)
A jó auditornak továbbá a következő jellemvonásokkal
kell rendelkeznie:
• diplomatikus
• türelmes
• jó kapcsolatteremtő
• jó ítélőképességű
• elfogulatlan
• van önfegyelme
• szorgalmas, becsületes
• nyílt gondolkodású
• elemző
• kíváncsi, érdeklődő
• rugalmas
• professzionális
• szakképzett
A gyenge auditor az ellenkező tulajdonságokkal
rendelkezik, valamint:
• becsapható
• nagyképű
• más gondolatait lesi
• cinikus, nincs kitartása
• szeret vitatkozni
• fegyelmezetlen
• szőrszálhasogató
Mivel ezek a tulajdonságok különböző mértékben
minden emberben megtalálhatók, a jó auditornak
elemeznie kell önmagát és a jó tulajdonságait
fejlesztenie kell a rosszak rovására!
Ezt úgy érheti el az auditor, hogy:
* Figyel a részletekre és beilleszti azokat abba a
környezetbe, amelyben a munka folyik.
* Minden körülmények között nyugodt és udvarias
marad.
* Pontos, nem érkezik sem túl korán, sem túl későn.
* Felkészült, céltudatos, egyenes, határozott és precíz.
* Jól halad a munkával.
* Jó ítélőképessége és arányérzéke van és kész bizonyos
engedményeket tenni.
* Tisztában van a személyek közötti kapcsolatokkal és
az érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatos
lehetséges problémákkal.
* Bármilyen vitában független gondolkodású és
semleges magatartású marad.
Külső audit
Az auditot külső cég, illetve annak megbízottja
végzi. A külső cég lehet maga a vevő vagy egy
általa megbízott harmadik fél.
Főbb formái tehát:
- Vevői audit
- Tanúsítási audit.
V É G E