Transcript Szociálpszichológia

Szociálpszichológia
Oktató: Gyimesi Júlia
Mi a szociálpszichológia

Társas befolyásolás

Definíció: A szociálpszichológia azt vizsgálja,
hogyan zajlanak le az emberi interakciók, és hogyan
befolyásolja a társak tényleges vagy implikált
jelenléte az emberek gondolatait, érzéseit,
viselkedését vagy szándékait.

Konvencionális életbölcsesség és tudományos
módszer

Utólagos bölcsesség
A szociálpszichológia mint
tudomány

Kísérleti módszer – független változó, függő változó

Korreláció

Véletlenszerű besorolás fontossága

Laboratóriumi valószerűség és hétköznapi
valószerűség (Aronson) – félrevezetés, ürügytörténet

Etikai problémák

Kísérlet utáni elbeszélgetés
A szociálpszichológia
története

Társadalomközpontú (társadalmi struktúrák egyéni
viselkedést és tapasztalatot meghatározó szerepe) és
egyénközpontú megközelítés (egyéni folyamatokból és
funkciókból magyarázhatók a társadalami rendszerek
funkciói)

Csoportlélek (Hegel)

Individualizmus

Hatalom kérdése (Lewin mezőelmélete, agresszió)

Szociológia (Comte, pozitivizmus, Durkheim – kollektív
reprezentációk)

Darwin – az ember társas állat
Néplélektan

=összehasonlító történelmi-társadalmi és kulturális
pszichológia

A német szociálpszichológiai gondolkodás
prototípusa – az emberi társulás elsődleges formája a
kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni
személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy

Wundt – nyelv, mítosz, szokás vizsgálata

A kulturális szociálpszichológai előfutára
Tömeglélektan

Szuggesztió és hipnózis

Mentális fertőzés

Kriminológia: tömegben csökkent felelősségtudat

Le Bon: csőcselék, esküdtszék, tömeges
demonstrációk, parlamentek, bűnszövetkezetek és a
vallásos csoportok egyaránt tömegek
Freud: Tömeglélektan és
én-analízis (1921)

“... a vizsgálódás tárgya úgy különíthetõ el, mint az
egyénre számos ember által egyidejûleg gyakorolt
befolyás - olyan embereké, akikkel valami módon
kapcsolatban áll, bár azok egyébként számos
tekintetben idegenek lehetnek a számára. A
tömeglélektan tehát az egyedi emberrel mint egy faj,
nemzet, kaszt, foglalkozás, intézmény tagjával, vagy
mint egy emberi sokaság alkotórészével foglalkozik,
amely valamely meghatározott cél érdekében egy
adott idõben tömeggé szervezõdik” (70)

Libidó mint kötőerő

Azonosulási folyamatok
Evolúciós
szociálpszichológia

Az állati és emberi viselkedést evolúciós elvek
határozzák meg.

Szociobiológiából fejlődik ki

Olyan pszichológiai mechnizmusok felől közelít,
amelyek abból a célból jöttek létre, hogy
megbirkózzanak a fejlődő emberi faj környezetével.

Természetes kiválasztódás (Darwin): miként jöhetett
létre az alkalmazkodás egy természetfeletti tervező
közreműködése nélkül?
Altruista magatartás

= az egyik állat saját költségére növeli egy másik
alkalmasságát

= segítő magatartás, proszociális viselkedés

Hamilton – rokonszelekciós elmélet – az önzetlenséget
szelekítv módon alkalmazzuk a rokonokra annak
valószínűsége szerint, hogy mennyiben hordozzák a
rokonság által kiváltott altruizmus génjének egy
másolatát (genetikai rokonságuk foka szerint)

Példák: mostohaszülők és a molesztálás esélye, közös
elkövetők rokonsági viszonya
Reciprok altruizmus

Trivers – az altruizmust később viszonozni kell + fel
kell ismerni az egyedet + ki kell zárni a csalókat

Együttműködés és versengés – előbbi a rokoni
kiválasztódáson keresztül valósul meg, valamint
kölcsönös előnyök esetén
Nemi kiválasztódás és nemi
különbségek a viselkedésben

A nemi kiválasztódás általában a hímek versengése
és a nőstények választása formáját ölti – szülői
befektetés kiegyensúlyozatlansága

Az egyensúly hiánya eltérő szaporodási stratégiákhoz
vezet

Ahol mindkét szülőre szükség van, ott kisebb az
egyensúlytalanság

Hűség, hűtlenség, kakukktojás-melengetés
A pár kiválasztásának
kritériumai

Csípő-derék arány

Fluktuáló aszimmetria – fejlődési labilitás jele

Mit keres a férfi?

Mit keres a nő?
A meggyőzés

Feldolgozási valószínűség modell (Petty és
Cacioppo):

központi út (tények, számadatok, tartalmas érvek) –
pl. számítógép

perifériális út (felszólító ingerek) – pl. üdítő, cigaretta
A kommunikáció forrása

Hitelesség (Oppenheimer és Pravda)

Szakértelem és megbízhatóság

A kommunikátor megbízhatósága és hatékonysága fokozódhat, ha
olyan álláspontot képvisel, amely látszólag érdekei ellen való.

A kommunikátor megbízhatósága és hatékonysága fokozódhat, ha
nem akarja a véleményünket befolyásolni.

A lényegtelen véleményeket és viselkedéseket illetően jobban hat
ránk az, aki tetszik nekünk és azonosulunk vele.

Amennyiben lényegtelen véleményekről és viselkedésekről van
szó, ha valaki tetszik nekünk, még akkor is hagyjuk magunkat
befolyásolni, ha tudjuk, hogy az illetőenk szándékában áll
meggyőzni minket és ebből ő maga is hazsnot húz.
A kommunikáció
természete

Érzelmi és racionális érvelésmód

Erős félelemkeltés – leginkább azoknál hatékony, akiknek
magas az önértékelésük

Egy közlés akkor a leghatékonyabb, ha nem csupán félelmet
kelt, hanem egyúttal pontos utasításokat is tartalmaz, hogy
hol, mikor és hogyan lehet megelőző lépéseket tenni. Egyik a
másik nélkül hatástalan.

Statisztikai bizonyítékok vagy személyes példa

Minél intelligensebb a hallgatóság, annál kevésbé hatékony az
egyoldalú érvelés.

A bemutatás sorrendje – elsőbbség és újdonság hatása
A közlés befogadójának
sajátosságai

Önértékelés

Jó lelkiállapotban könnyebb az embereket
befolyásolni.

Autonómiatudat – ellenérvek gyártása

Védőoltás-effektus (McGuire) – előzetes, rövid
közlés, amit meg tud cáfolni - immunizálódik
Fejlődési
szociálpszichológia
A
szocializáció természete –
kölcsönösség
 Társas
kapcsolatok fejlődése –
kötődés
A
társas tudás fejlődése
 Érzelmek
szabályozása,
felismerése
A társas megismerés

Feldolgozási kapacitás, motiváció, előzetes ismeretek –
fölülről lefelé és alulról fölfelé ható feldolgozás

A gondolkodási képesség társas kontextusban fejlődik

Sztereotípia

Prototípusok

Példaalapú modellek

Forgatókönyvek

Asch – központi és periferikus vonások, elsőbbségi hatás
A társas megismerés

Hozzáférhetőség – gyakran és nemrég használt
kategóriák jobban hozzáférhetőek

Előhangolás

Az inkonzisztens információt nagyobb eséllyel
idézzük fel

Hangulati kongruencia elve – pozitív hangulatban a
pozitív anyagokat észleljük, kódoljuk és dolgozzuk
fel hatékonyabban – és fordítva
Pszichoanalízis és
szociálpszichológia

A szubjektum problémája (nem kollektivisztikus)

Totem és tabu

Jung analitikus lélektana

“A társadalom a szükségesnél több kényszert alkalmaz
tagjainak fékentartására, nyers ösztöneinek
korlátozására.

A kényszer belsõvé tételének következménye az egyéni
neurózis, amely valamiféle „kollektív neurózissá"
összeszövõdve a külsõ kényszereknek újabb és újabb
formáit, intézményeit hozza létre” (Erős).
A frankfurti iskola és az analitikus
szociálpszichológia

Erich Fromm - Az analitikus szociálpszichológia
feladata Fromm szerint az, hogy „a közös,
társadalmilag releváns, pszichikus attitûdöket – és
különösképpen ezek tudattalan gyökereit – abból
kiindulva vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolnak
a gazdasági feltételek a libidinális
törekvésekre.”(Erős)

társadalmi uralom miként vezet az emberi
szubjektum deformációjához?

Adorno – tekintélyelvű személyiség
Az F-skála néhány tétele

1.A legfontosabb erények, amelyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, az
engedelmességés a tekintélytisztelet.

2.A fiataloknak néha lázadó gondolataik vannak, de ahogy felnőnek, meg kell tagadniuk
ezeket és be kell illeszkedniük.

3.Ennek az országnak nem annyira törvényekre és politikai programokra van szüksége,
mint inkább néhány bátor, fáradhatatlan és odaadó vezetőre, akikben a nép megbízik.

4.A fiataloknak szigorú szabályokra és elszántságra van szükségük, hogy küzdjenek
család jukért és hazájukért.

5.A legtöbb társadalmi problémánk megoldódna, ha megszabadulnánk az erkölcstelen és
ferde hajlamú alakoktól.

6.Az emberek két csoportra oszthatóak: erősekre és gyengékre.

7.Egyszer biztosan kiderül majd, hogy az asztrológia sok mindent képes
megmagyarázni.

8.A legtöbb ember nincs is tudatában annak, hogy életünk nagy részét titkos
összeesküvések befolyásolják.
Az F-skála tartalma

Konvencionalizmus – előítéletek konvencionális erkölcsi
kifejezések alakjában, hagyományos középosztályi
értékrendhez való szigorú ragaszkodás, ezek túlzott
hangsúlyozása

Behódolás az autoriter uralom előtt – erős vezető utáni óhaj,
behódolásra irányuló, túlzott mértékű érzelmi szükséglet

Autoriter agresszivitás – elfojott ellenséges érzületet a
csoporton kívüli tekintélyszemélyekre viszi át, amiért
hajlandóak másokat megbüntetni, ugyanazok, amikért
korábban őket büntették meg

Anti-intracepció – fél érzéseinek és gondolatainak
kifejezésétől, mert azok elragadhatják, érzelmekkl,
fantáziákkal, spekulációkkal szembeni türelmetlenség
Az F-skála tartalma

Babona és sztereotípia – saját feleősségét a hatókörén
kívül állókra viszi át, fekete-fehér fogalmakban való
gondolkodás

Hatalom és keménység – kompenzáció, gyöngeségtől
való félelem

Rombolási ösztön és cinizmus – racionalizált agresszió

Projektivitás – projekció könnyűsége

Nemiség – gátlások és morális felháborodás, én-idegen
szexualitás
Családi háttér és
személyiségfejlődés

Szigorú, fenyegető típusú otthoni fegyelem

Domináns és alárendelődő szerepek

Státusszorongás

Intoleránsak az ösztönkésztetések
megnyilvánulásaival szemben

Önbizalom nem fejlődik, szülőktől való függés
erősödik

Eredmény: önmegtagadó behódolás
Személyiség

Elfojtásra hajlamosak

Externalizáció

Erős konformizmus és konvencionalizmus

Tisztelik a hatalmat és a státust

Merevség
Wilhelm Reich

Marxizmus és pszichoanalízis – a neurózis a fizikai,
szexuális, gazdasági és szociális feltételekben
gyökerezik (szorongáshoz, gyűlölethez, fasizmushoz és
antiszemitizmushoz vezet)

Testi érintés a terápiában – orgasztikus potenciál

Orgon (ősi kozmikus energia) – orogon energia
akkumulátorok

Karakterpáncél a testben – megakadályozza az energia
felszabadulását – orgazmussal lehet áttörni

A szexuális elfojtás a burzsoá világrend és a gazdasági
struktúrák eredménye
Konformitás

Sherif és az autokinetikus effektus

Asch kísérlete – információs társas hatás és normatív
társas hatás

Moscovici – kisebbségi hatás – időbeli és egyének
közötti konzisztencia

A többség – társas összehasonlítási vizsgálatot indít
be

A kisebbség – érvényességvizsgálatot indít be
Csoportpolarizáció

Szélsőségesebb attitűdök

Csoportgondolkodás

Eredmények: szélsőségesebb állásfoglalások,
valóságtól való elszakadás
Az önigazolás

Poszthipnotikus önigazolás

Természeti csapásokhoz való viszony

Kognitív disszonancia (pl. cigarettázás és az
attitűdök)

Az emberek nem racionális, hanem racionalizáló
lények (elsősorban arra motiváltak, hogy azt higgyék,
hogy igazuk van)
A disszonanciacsökkentés

Emlékezet szelektivitása

Információk torzítása

A disszonancia mint a döntés következménye (a
döntéshozatal disszonanciát okoz (pl. vásárlás előtt
és után, párkapcsolati elkötelezettség))

“láb a küszöbön módszer” – kis szívesség után
nagyobb kérések teljesítése (attitűdváltozás a
háttérben)

A visszavonhatatlanság jelentősége – ha a döntés
visszavonhatatlan, nagyobb a disszonancia

Becserkészés

Döntés az erkölcstelen viselkedés mellett – akik
csalnak, később elnézőbbek a csalással kapcsolatban,
aki nem, azok még szigorúbbak

De! Kísértés is elég a kognitív disszonancia
létrejöttéhez

Külső és belső igazolás – ez utóbbi tartósabb

Festinger és Carlsmith klasszikus vizsgálata

Disszonancia és énkép

A disszonanciahatás akkor a legerősebb, ha az
emberek személyes felelősséget éreznek a
cselekedeteikért, és, ha a cselekedeteknek súlyos
negatív következményei vannak

Elégtelen jutalom és korlátozott büntetés a
pedagógiában

Az erőfeszítés igazolása – ha kínos élménynek vetjük
alá magunkat egy cél érdekében, akkor a cél
vonzóbbá válik

A kegyetlenség igazolása – dehumanizálás, önmagát
beteljesítő jóslat

Az elkerülhetetlenség pszichológiája

Az önértékelés jelentősége

Kritikák – pl. Bem önészlelési elmélete
Attribúció

Miért?

Ok-okozati viszonyok észlelése

A cselekvés naiv elemzése – Heider – külső és belső
okok

Kovariáció és konfigurácó – Kelley – több
megfigyelése alapuló attribúciók – kovariáció
(konszenzus, konzisztencia, disztinktivitás),
egyetelen megfigyelésen alapuló attribúciók –
konfiguráció (kauzális sémák: hiedelmek,
prekoncepciók, leszámítolási elv, felnagyítási elv
Alapvető kérdések

Belső és külső attribúció nem mindig
megkülönböztethető

Hibák és elfogultságok – alapvető attribúciós hiba
(Ross): a megfigyelők túlbecsülik a személyes
tényezőket és alábecsülik a szituációs tényezőket

Cselekvő és megfigyelő (én és a másik) különbözősége

Az én szolgálatában álló torzítások: siker és kudarc,
énerősítő és énvédő torzítások, önmagunk hátrányba
hozása

A csoportot szolgáló torzítás
Az attribúciós elmélet
alkalmazása

Atrribúciók és klinikai pszichológia

Téves attribúciók

Tanult tehetetlenség

Depresszió

Attribúciók és a kapcsolattal való elégedettség
Az attitűd

Def.: olyan pszichológiai hajlam , mely az adott
entitás bizonyos fokú kedvelésében vagy nem
kedvelésében fejeződik ki.

Attitűdtárgy – lehet bármi

Összetevői: kognitív, érzelmi és viselkedéses

Automatikus válaszok is lehetnek, rejtett attitűdök
Az attitűd funkciói

Tudásfunkció – információfeldolgozást segíti

Haszonelvű funkció – jutalmak és büntetések

Szociális identitás funkciója – értékkifejező funkció,
társas alkalmazkodási funkció

Önbecsülés fenntartása – énvédelem és externalizáció

Magas önmonitorozóknál az attitűdök nagyobb
eséllyel szolgálják a társas alkalmazkodás és az
önkifejezés funkcióját.
Az attitűd szerkezete

Az információfeldolgozásban úgy viselkedik, mint
egy séma

Attitűdön belüli konzisztencia?

Kontextus?

Attitűdök közötti szerkezet – Heider
egyensúlyelmélete – a kiegyensúlyozott helyzet
pozitív előjellel jár
Az attitűdök meghatározói

Meggyőzés

A viselkedés változása attitűdváltozáshoz vezethet

Kognitív disszonancia
Az attitűdök
következményei

Szelektív figyelem

Szelektív észlelés és ítéletalkotás

Szelektív elaboráció és emlékezet

Befolyásolják-e az attitűdök a viselkedést? – LaPiere

Az attitűd-viselkedés viszony módosító tényezői:
attitűdön belüli konzisztencia, kozisztencia stb.
Kötődés és vonzalom

Társas lények-e az emberek?

Az elszigeteltség következményei (Schachter)

Magányosság (típusai: reménytelenség, türelmetlen unalom,
depresszió, önbecsmérlés)

A szociabilitás okai: a társak jelenléte önmagában jutalmazó,
társas összehasonlítás, stressz csökkentése

Kötődés és vonzalom tényezői: tér és idő, ismerősség, kontextus

A vonzalom mint attitűd

A vonzalom mérése – Moreno: szociometria, fiziológiai izgalom
mérése

A vonzalom elméletei: jutalom és csere, kognitív
egyensúlyelméletek
A személyes kapcsolatok
fejlődése

A kapcsolatok fejlődési modellje (Levinger és
Snoek):

1. szint: egyoldalú észrevétel szakasza

2. szint: felszínes érintkezés szakasza

3. szint: kölcsönösség szakasza

Térbeli közelség

Társadalmi helyzet és demográfiai tényezők

A jó külső fontossága: testi vonzerő – holdudvarhatás

Attitűdhasonlóság és vonzalom

Egymást kiegészítő szükségletek

Kompetencia és vonzalom

Önbecsülés és vonzalom

Viszonosság, pozitív személyes jellemzők, önfeltárás
Intim kapcsolatok

Szeretet – pozitív értékelés, tisztelet, az a feltevés,
hogy a partner hasonló hozzánk - és szerelem –
törődés, kötődés, intimitás –

A szerelem elméletei: izgalmi állapot + a megfelelő
jelzések arról, hogy az izgalmi állapotot szerelemnek
címkézheti, frusztráció és vonzalom

Az intim kapcsolatok általános modellje – Levinger –
A(attraction), B (building), C (continuation), D
(decline), E (ending) modell
Az előítélet

Def.: ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen
csoporttal szemben – olyan attitűd, amely téves vagy
nem teljes információkból származó általánosításokon
alapul.

Sztereotípia

Attribúció

Női szerepek és az attribúciók

Mély előítéletek gyakorlatilag megváltoztathatatlanok

“igazságos világba vetett hit”
Az előítéletek és a
tudomány

Pl. Otto Weininger: Nem és jellem

A háttérben nem tudatos ideológiák

Férfi és női szerepek – a férfiszerepnek jóval többféle
elfogadható variációja van
Az előítélet okai

Önigazolási szükséglet – az önigazolás fokozza a brutalitást

A státus és a hatalom szükséglete – alacsony vagy hanyatló státusnál
gyakoribb

Gazdasági és politikai konkurencia – ha a rendelkezésre álló források
szűkösek. Az előítéletek termőtalaja a verseny és a konfliktus.

Az előítélet “bűnbak” elmélete – viszonylag gyenge és ártatalan személyt
vagy csoportot okolunk

A frusztráció szelektív agresszióhoz vezet – a kívülálló csoport tagjával
leszünk agresszívek

Előítéletes személyiség

Előítélet és konformitás
Az előítéletek
megváltoztatása

Egyenló pozíció alapján folytatott érintkezés hatása
(amikor neincs gazdasági konkurencia)

Elkülönítés megszüntetése (elkerülhetetlenség
pszichológiája)

Kölcsönös függés – Sherif kísérlete

Mozaikmódszer – empátia is növekszik

Kooperációban az alapvető attribűciós hiba nem
működik.