Transcript Erőszak az iskolában.

Erőszak
megnyilvánulása az
iskolában.
Dr. Figula Erika
Pedagógiai szakpszichológus
Tanszékvezető főiskolai tanár
Agresszió
ha valaki a másik
embert károsítani vagy bántani akarja
Agresszió
megjelenése:
verbálisan
viselkedésben,tettekben
egyénileg: mások ellen
vagy önmagunk ellen
tömegben
Mi okozza az
agressziót?
• Biológia( tesztoszteron hormon)
• Társadalom jutalmazza az
agressziót
• Modellek utánzása útján sajátítjuk
4 tényező járul hozzá az
agresszivitás
kialakulásához.
• Anyai elutasítás
• Anyai engedékenység az
agresszivitással szemben
• Anya és apa hatalmi
eszközökkel való fellépése
• A gyerek temperamentuma
A szocializációban
gyermeki agresszivitást
vált ki
•
•
•
•
a túlzott szigor
a szülői elhanyagolás
a hidegség
a testi fenyítés, verés
Az iskolai erőszaktevők inkább olyan
családokból származnak, ahol fizikai
büntetést alkalmaznak.
Agressziót kiváltó 2
nevelői attitűd
• 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya
teszi agresszívvá a gyereket, de
proszociálissá alakítható)
• 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan
agresszió, mely antiszociálissá válik)
Az agresszió gyakori látványa közömbössé
tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.
Nem kívánatos szülők
•
•
•
•
•
•
•
•
•
túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő
agyongyámolító szülő
gyermekded szülő
alkoholista szülő
csábító szülő
elutasító szülő
túl lelkiismeretes szülő
elvált szülők
abúzív szülő
A gyermek
agressziója
A gyermek
agressziójának okai
•
•
.
•
•
•
Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió)
Frusztráció (családban, iskolában)
gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!)
Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás
Kötődési problémák
Tanult agresszió pl tv,számítógép, disco,
játékterem,szülői minta
További tényezők
• Temperamentum
• Frusztráció tolerancia
• Siker orientáció/kudarc tűrő
képesség
• Nem
• Kor (serdülőkor veszélyeztetett)
• Családi minta
• Kortárs csoport (bandához tartozás)
Az agresszivitás forrásai
•
•
•
•
nagyfokú, kínzó szorongás
akarati törekvések korlátozása
önállóság korlátozása
környezet erőszakos magatartása (gyakori
büntetés, mely legtöbbször verés)
• sértések, gúnyolódások, verbális
támadások
• becsmérlő nem verbális kifejezések
Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac,
gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség
Hogyan nyilvánul meg az
agresszió?
Nyílt formában
• Verbálisan
- már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése,
szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás,
átkozódás
- később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés,
infantilis, trágár szavak, blaszfémia
(„agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”)
• támadó viselkedésben
Hogyan nyilvánul meg az
agresszió?
Rejtett formában
• passzív-agresszív magatartás (halogatás,
semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos
gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a
szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus
bosszantására
• hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”,
„engedelmeskedjetek”)
• birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy
Hogyan nyilvánul meg az
agresszió?
Képi formában
• karikatúra
• grafitik
• gyermekrajzokon:
aránytalanság,
zsúfoltság,
túldíszítettség,
sötét tónus,
visszatérő témák
Bullying SzabolcsSzatmár-Bereg Megyében
505 fős mintán
1. Áldozat: 26,4%
2.Támadó: 12,87%
3.Agresszív áldozat: 26,53%
4.Szemlélő: 34,46%
Bántalmazás típusai az
áldozat szemszögéből
Verbális agresszió:
-csúfolnak : 100%
-bosszantanak, cukkolnak: 72,7%
Fizikai agresszió
-elveszik a dolgaimat : 26,5%
-megvernek: 18,9%
Non-direktív formák:
-elutasítanak:18%
-csoportból kizárás:16,6%
Bántalmazás vélt okai
az áldozat szemszögéből
Bántalmazás célpontja:
-
védekezésre képtelen: 50%
-félénk: 25%
Oka:
-erősebb, mint az áldozat: 42,4%
-idősebb, mint az áldozat: 23,5%
-az áldozat jobb tanuló: 22,8%
-az áldozat”más”, mint a támadó: 43,1%
-az áldozat nem üt vissza: 50,7%
-egyéb ok: ellenszenv, szegénység
Bántalmazás oka a
támadó szemszögéből
-az áldozat jelenléte is zavarja: 100%
-az áldozat köznapi kommunikációjában
megnyilvánuló jellemzők( dicsekvő,
beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98%
-a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7%
- „ más”, mint a támadó: 12,3%
A támadók bántalmazást
követő érzései
-megkönnyebbülést érez: 44,6%
-még agresszívebbnek érzi magát: 32,3%
-bűntudata van: 44,6%
-nincs bűntudata: 53,4%
-fél a következménytől: 96,9%
Bántalmazás lokalizációja
az iskolában
-osztályteremben, szünetben: 100%
-osztályteremben órán: 29,2%
-iskolában a folyosón: 52,3%
-iskolában az udvaron: 67,7%
-iskolában a Wc-ben: 8,5%
-iskolán kívül az utcán: 100%
A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek
sem a tanárok, sem a társaik által.
Bántalmazók jellemzői:
•
•
•
•
•
Nem tudja kezelni a feszültségeit
Nem ura az indulatainak
Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák
Viselkedése tanult viselkedés
Fenyegetéssel uralkodnak az áldozat
felett
• Szavakkal és fizikailag egyaránt
bántalmaznak
• A bántalmazás előzménye a harag, a dűh
• A bántalmazás előzménye a
harag, a düh
• Az áldozat legapróbb
megnyilvánulására is feldühödnek
• Féltékenyek
• Érzelmeik szélsőségesen
változnak
A bántalmazottban
lejátszódó pszichés
folyamatok
•
•
•
•
•
•
•
Súlyos testi fájdalom
Rettegés, halálfélelem
Agresszió keletkezése
Nem tud megbirkózni a stresszel
Bizalmatlan
Tanulási zavarok
Öngyilkosság
A televízió hatása
• A gyermek rajzfilmek átlagosan
óránként 32
agresszív jelenetet tartalmaznak (1950
USA)
8000 gyilkosságot, és 100.000
agresszív
jelenetet néznek meg, mielőtt
elvégeznék az ált. iskolát!!!!
- Fő műsoridőben filmek(akció, horror)
Médiaerőszak
Erősíti az agressziót:
• Az agresszor jutalmazása vagy a büntetés
elmaradása
• Erőszak indokoltságának ábrázolása
• A képzelet szülte történet elemei
egyeznek a való élettel
• Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre
• A való életben rögzített erőszak
Erőszak, amit a történetben nem
kapcsoltak össze a humorral
Férfiak által a nők ellen elkövetett
agresszió a szexualitás kontextusába
Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba
hozza a nézőt
Ha a néző az erőszak bemutatása előtt már
dühös, agresszív
Agresszív hatás
kialakulása
• Élet közeli agresszió növeli a néző
agresszivitását, ha az szimpatikusnak
beállított
• Ha a néző izgalmi állapotba kerül
• A film csökkenti a gátlásait az agresszióval
szemben, elfogadhatóvá válik
• Közömbös, érzéketlen lesz
• Késői utóhatás
A pedagógus agressziója
Tanári verbális agresszió
fajtái
• becsmérlő agresszió (amikor nem a
teljesítményt értékeli, hanem a
gyermeket becsmérli)
• Elvárások letámadásos közlése
• Saját tekintély erősítése céljából a
diákok
megalázása, félelemben tartása
Sértő metakommunikáció, fintorok
stb
„Levegőnek nézés”
Az értékelés mint
agresszió
• Osztályozás vagy szöveges értékelés
• Szöveges értékelés is lehet bántó
• Egy jól irányzott elégtelen is lehet
konstruktív( néha)
Hogyan
csökkenthető az
agresszió?
• Ne nézzünk sok: akció, horror filmet
• Ne játszunk agresszív játékokat
• Önismeret fejlesztése
• Tanuljuk meg indulatainkat, feszültségeinket
kezelni(sport, tánc, beszélgetés, relaxáció,
meditáció)
•
Más nem agresszív modellek követése
Teendők
• Megelőzés (prevenció)
• Aktuális helyzet kezelése
• „utókezelés”
Prevenció a
tantestületben
• Tantestületek összetartása, egymás
segítése, problémák megbeszélése
• Esetmegbeszélők
• Tanári tréningek
• Pszicho-dráma mint módszer az
esetmegbeszélésre
• Csapatépítés, szervezetfejlesztés
• Tantestületen belüli konfliktusok,
agresszió kezelése
Prevenció a gyermekek
körében
• Szabadidős programszervezés
• Közeli kapcsolat a gyermekkel
• Határozott, de nem megalázó
viselkedés
• Kerüljük az agresszió kiváltó
viselkedést
• Szülőkkel való kapcsolattartás
• Osztályfőnöki órák
• iskolapszichológus
Reagálás az aktuális
helyzetre
• A legkisebb agresszív
megnyilvánulásra reagálni kell
• Meg kell állni, megbeszélni, érezze a
gyermek a reakciót, hogy viselkedése
nem helyes
• A tanárokkal szembeni agresszió
legenyhébb formáit is vissza kell
utasítanunk (visszabeszélés,
metakommunikáció sajátos formái)
Mit tegyünk ha nem tudjuk az
óra keretében megoldani
• Kérjünk kollegáktól segítséget
• Utána szánjunk időt az eset
átbeszélésére
• Tanulságok levonására
• Problémásabb gyermekekkel
kapcsolatban célszerű a gyakori
esetmegbeszélés az osztályfőnök
koordinációjával (összehívja a
szaktanárokat)
Utókezelés
• Amikor a gyermek lehiggadt,
beszéljük át vele a történteket
• Fontos a pedagógus higgadtsága
(agresszió agressziót szül)
• Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel
• Súlyosabb esetben egyéb
szakemberekkel (pszichológus,
családgondozó)
• Agresszió büntetése
• Hatékony konfliktuskezelési
technikák elsajátítása
• Megfelelő érzelmi kapcsolat
kialakítása
•
Közösséghez tartozás
megerősítése
Szemléletváltás
szükséges!
• Elismerés
• A rossz gyereknek is van jó tulajdonsága!
• Pozitívumok kiemelése, a negatív énkép
önbeteljesítő jóslat.
• Az agresszió agressziót szül!
Problémamegoldás 5
lépésben:
• 1. Mi a probléma?
• 2.Alternatív lehetőségek a
megoldásra
• 3.A legjobb alternatíva kiválasztása
• 4. Terv végrehajtása
• 5. Megbeszélés: működött-e a
módszer?
Mit lehet tenni?
Konfliktus, agresszió esetén
Kapcsolatok létrehozása és erősítése,
a konfliktusok és feszültségek kezelése
jóvátételt ösztönző megközelítéssel,
mely a sérelmek orvoslására és a
közösségek támogatására
összpontosít.
⇓
RESZTORATÍV GYAKORLATOK
Resztoratív Eljárások
Tony Marshall (1996): „olyan eljárás, mely
során az adott sérelemben érdekelt minden
résztvevő összeül, hogy közösen döntsön
az elkövetett cselekmény utóhatásának és
jövőbeni szerepének ügyében”
Mozaik- módszer
• Lényege:
• 1. 6 fős csoportok tagjai elolvassák a
feladatból rájuk eső részt.
• 2.Összeülnek a különböző csoportok
azon tagjai, akik az azonos résztémát
tanulmányozták.
• 3. Megvitatják.
• 4.Saját csoportjukban megtanítják a
általuk feldolgozott részt.
Kooperatív technikák
eredménye
• Hozzájárulnak:
• - az osztályon belüli kapcsolatok
-
kialakításához
az önértékelés fejlődéséhez
az iskolával szembeni pozitív attitűd
kialakításához
egymás megismeréséhez, elfogadásához
empátia, együttmüködőkészség fejlődéséhez
Stressz-oldó technikák
• Szorongásoldó mozgások: nagy
röppályájú mozgások (a karral nagy
lendítő mozgás) hatására a szorongás
oldódik.
• Ballisztikus mozgások: guggoló,ugró, lendítő
• ( a hiperaktív gyerekeknél is beválik a karkörző
verseny)
• Ritmuskutatás: látóideg pálya fölött-kis nucleus,
mely szereti az egyenletes mozgást,ritmust.
• ( Ez a kp. a kozmikus ritmust és a szervezeti
ritmust egyensúlyba hozza- ezért működik a
szervezetünkben a 28 napos( holdhónap ciklus).
• Ritmikus mozgással a szervezeti folyamatokat
egyensúlyba hozzuk.
• Tánc jelentősége
Ventilációs út: Hang
minden magánhangzónak preferált
feszültségterülete van,mindegyik
meghatározható feszültséget tud
kioldani.
Hangos ó,á,í- félelem, szorongás, indulat
levezetődik.
Í-é-á-ó-ú-t végigénekeljük: sok
indulati feszültségtől szabadulunk meg.
Feszültség levezetés
lehetőségei
• Relaxáció( autogén tréning)
• Villámrelaxáció( Edmund Jacobsonneurofiziológus): ha azt akarjuk, hogy
a testünk etónus (kellemes alaptónus)
állapotába kerüljön, akkor sorra végig
kell feszítenünk testünk izmait!
Villámrelaxáció
• 1.Ujjak ökölbeszorítása
• 2.Könyök behajlítása, mellkashoz szorítása
• 3.Lábizmok végigfeszítése, farizmokkal
együtt
• 4.Nagy nyújtózkodással a fejünket is
felfelé nyújtjuk( kihúzzuk magunkat)
• 5.Kisóhajtjuk a levegőt, kiengedjük a
levegőt és az ujjakat is.
• 6.Picit zongorázunk az ujjakkal.
• 7. Majd foglaljunk helyet.
• Ezzel bárhol, bármikor csökkenthetjük a
bennünk lévő feszültséget.
• Egy központi ellazító parancs fut testi
izmainkhoz az agyból. Feszítünk- közben
ellazulnak az izmok, a szorongásszint
csökken. Jó dolog: akármennyire feszültek
vagyunk, egyet még tudunk: FESZÍTENI
Elaboráció- feldolgozás
Második cselekvési szint:
Nevetés- feszültség levezető. A vicc- nagy
áldás- szociálpozitív pofozkodás eszköze.
Mosoly( ha 30 mp-ig fent van) és ha még
nincs lelki töltés, akkor is elkezdenek
izgalomba jönni, azok az idegi pályák, mely
a vidámság, öröm állapotát ébresztik fel,
majd valóban létrejön,megerősödik ez az
állapot.
Dolgozz az erőszak ellen
• Vicc, humor,nevetés
• Menjünk társaságba
Fejlesszük az empátiát , a másikra
figyelést, s akkor az erőből nem
normasértő viselkedés lesz
Agressziókezelés harmadik szintje: megfelelő
kommunikációs stílus megtanulása
( erőszakmentesség)
Negyedik szint: a hordozott feszültségek megfelelő
időben történő elmondása-elmondatása
( megszelídíti az erőszakra hajlamos személyiség
ártalmas feszültségeit.)
Az refraiming ( újrakeretezés)elmondás során új
nézőpontok és megközelítések kerülnek felszínre,
melyek fordulatszerű” rálátást, megértést”
tudnak generálni.
Köszönöm a
figyelmet!