Transcript A) Mi az előítélet?


Elliot Aronson: A társas lény
7. Fejezet: Az előítélet







Az előítéletek, diszkriminációk területén jelentős változások mentek
végbe az amerikai társadalomban az elmúlt néhány évtized alatt, pl.
megszülettek a diszkriminációt tiltó törvények.
Csökken azoknak a száma, akik hajlandók bevallani, hogy előítéleteik
vannak a kisebbségekkel szemben.
Csökkennek az előítéletek nyílt formái.
Azonban még mindig sokféleképpen jelentkeznek az előítéletek, súlyos
károkat okozva ezzel az áldozatoknak.
Kifinomultabb formái is léteznek a rasszizmusnak, melyek nem annyira
nyilvánvalóak pl. 2005-os Katrina hurrikánról közölt újságcikkekben a
képaláírásokon faji alapon megkülönböztették a feketéket és a fehéreket.
A fehéreket ábrázoló képek alá (melyek azt ábrázolták, hogy az emberek
mellig érő vízben botladozva, a fejük fölött tartják létfontosságú
dolgaikat tartalmazó plasztikzsákokat) azt írták, hogy létfontosságú
javakhoz próbálnak hozzájutni, a feketéket ábrázoló kép alá pedig azt,
hogy fosztogatnak.
Eme rejtett előítéletek nem látványosak, mégis erőteljes hatásuk lehet.
Mi tehát az előítélet? Hogyan jön létre? És hogyan mérsékelhető?
A) Mi az előítélet?



Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben- olyan
attitűd, amely téves vagy nem teljes információkból származó
általánosításokon alapul.
Összetevői: kognitív összetevő
érzelmi komponens
viselkedésbeli összetevő
Az előítélet lényege: Gordon Allport Mr. X és Mr. Y párbeszéde:
Mr. X: Az a baj a zsidókkal, hogy kizárólag a saját csoportjukkal törődnek.
Mr. Y: A közadakozási kampányok nyilvántartásai szerint azonban bizonyítható, hogy a zsidók létszámukhoz
képest sokkal nagylelkűbben adakoznak a közösség jótékonysági céljaira, mint a nem zsidók.
Mr. X: Ez csak azt mutatja, hogy mindig is igyekeztek mások jóindulatát megvásárolni, és állandóan
beleavatkoznak a keresztények ügyeibe. Csak a pénzen jár az eszük, ezért van annyi zsidó bankár.
Mr Y: Egy nemrég elvégzett vizsgálat viszont azt mutatja, hogy a zsidók száma a banküzletben elhanyagolható,
sokkal több nem zsidó bankár van az országban.
Mr. X: Éppen arról van szó; tisztességes üzletbe nem merészkednek, annál több van belőlük a filmiparban és az
éjszakai lokálok tulajdonosai között.
Mr. X: hagyjanak engem békén a tényekkel, én döntöttem.
Mr. Y: tényeket tár Mr. X elé, aki ezeket vagy eltorzítja, hogy igazolhassa
gyűlöletét, vagy átminősíti őket úgy, hogy azt fel lehessen használni a
kisebbség ellen más területen.

Immunis minden olyan információval szemben, amely ellentétes gondosan
ápolt sztereotípiáival.
 Attól, hogy az embereket olyan tényekkel bombázzuk, amelyek
előítéleteiket cáfolni próbálják, még nem fogják előítéleteiket
megváltoztatni.
 Új mentális szubkategóriákat hoznak létre pl. agresszív nő, becsületes
ügyvéd.
 Meggyőzik magukat, hogy „kivétel erősíti a szabályt”.
 Egyénekből kiindulva a csoport egészére vonatkozóan tesznek
megállapításokat, ez pedig nem logikus gondolkodás.
 Könnyű mások előítéleteit leleplezni, nehezebb a sajátjainkkal
szembenézni.
 Még a tudósokat is befolyásolhatja az uralkodó közfelfogás.
 Ha előítéletes társadalomban nevelkedünk, akkor elfogadjuk annak
előítéleteit is. Ha a tudományos adatok hiedelmeinket és sztereotípiáinkat
látszanak megerősíteni, akkor nem vesszük a fáradtságot, hogy kritikusan
felülvizsgáljuk őket.
Az előítélet nyílt és rejtett formái



Előítéletes cselekedetre gondolunk: nyílt viselkedés jut eszünkbe.
Rejtett formája: A legtöbb ember azt gondolja magáról, hogy nincsenek
előítéletei, ám kevésbé feltűnő módon továbbra is diszkriminálja a
kisebbségi csoporthoz tartozó embereket. Az előítéleteknek nehezen
felismerhető, ámde komoly hatásuk van tárgyaikra. Ezeknek a
hatásoknak nem vagyunk tudatában, akár hordozói, akár elszenvedői
vagyunk az előítéletnek.
A rasszizmus rejtettebb, kifinomultabb formái akkor mutatkoznak meg
leginkább, amikor könnyen lehet racionalizálni őket pl. a fehér diákok
csak akkor segítenek ugyanolyan készségesen fekete társaiknak, ha úgy
gondolják, hogy az mindent megtett a siker érdekében, míg fehér
diáktársaik felé nem állítanak ilyen feltételeket.
B) Hogyan jön létre az előítélet?
Az előítélet mint érzés és mint kifejezés






Az előítélet elfojtása mentális erőfeszítést igényel (a látszat fenntartása).
Ha a kognitív erőforrásaink kimerülnek, akkor az előítéletek
kirobbannak (pl. a részegen zsidózó Mel Gibson).
Előítéleteinket kerülő utakon is ki tudjuk fejezni.
Az ember arra van programozva, hogy megőrizze mentális energiáit,
ezért vonzódik az olyan információkhoz, amelyek előítéleteit igazolni
látszanak.
Ha találunk egy elfogadható indokot, amiért valamely csoportot nem
kedvelünk, akkor ki tudjuk fejezni előítéleteinket anélkül, hogy
bigottnak vagy fanatikusnak érezzük magunkat.
pl. Biblia: homofób ember: családi értékekért való küzdés, nem pedig a
melegek és leszbikusok ellen.
Homoszexuálisok elfogadása: együttérzés és szeretet hirdetése.
Sztereotípiák és előítéletek
Az előítélet lényege bizonyos jellemvonásoknak vagy motívumoknak egy
egész embercsoportra való általánosítása. Ezt az általánosítást hívjuk
sztereotipizálásnak.

Már egészen fiatalon megtanuljuk.

Nem mindig szándékosan rosszindulatú és nem mindig negatív.

Elkerülhetetlen.

Ha tapasztalaton alapul és pontos, akkor a világban való eligazodásunkat
szolgálja.

Megfosztja az egyént attól, hogy individuumként észleljék és kezeljék.

Eltorzítják az emberek viselkedésére vonatkozó értelmezésünket.

Amikor más embereket megítélünk gyakran nem vesszük figyelembe
azokat az információkat, amelyek nem illeszkednek a sztereotípiáinkhoz.

Többségük nem saját tapasztalaton alapul, hanem a tömegkommunikáció
által gerjesztett mendemondákból táplálkozik, vagy pedig a mi fejünkben
születik meg.

Hozzásegít ahhoz, hogy igazoljunk egy igazságtalan rendszert.

Súlyos következményei lehetnek annak, ha az emberek sztereotípiákra
támaszkodva elhamarkodottan döntenek (pl. rendőrök lelövik az ártatlan
feketéket) .
Sztereotípiák és attribúciók








A sztereotipizálás különleges esete az attribúció (=tulajdonítás).
Amikor történik valami, hajlamosak vagyunk arra, hogy valamilyen
okot tulajdonítsunk az eseménynek ( mi okozhatta az illető
viselkedését?).
Ezen okokból aztán következtetéseket vonunk le.
Abból a tendenciából fakad, hogy az ember igyekszik túlmenni az adott
információkon.
Ennek gyakran funkciója van (pl. fenntartjuk-e valakivel a kapcsolatot
vagy sem).
Végső attribúciós hiba: kétértelmű helyzetekben összhangba akarjuk
hozni az attribúcióinkat előítéleteinkkel pl. mást gondolunk ha egy
fehér, jól öltözött úriember napozik délután háromkor és mást ha egy
fekete ember teszi ugyanezt.
Az előítélet negatív attribúciókat és sztereotípiákat hoz létre, ezek pedig
visszahatnak az előítéletre és tovább erősítik azt.
Az előítéleteket gyakran tudatlanul adják át kisgyermekeiknek, pl. anyai
vélekedések befolyásolják a gyerek önmagáról alkotott képét =
önattribúció.
Önbeteljesítő jóslatok




A kisebbségről alkotott előzetes elképzeléseink gyakran befolyásolják
viselkedésünket is, mégpedig oly módon, hogy éppen azokat a
tulajdonságokat és cselekedeteket váltjuk ki belőlük, amiket legelőször
elvárunk tőlük.
„a vélekedés valóságot teremt”.
De még ha elég nyitottak vagyunk is arra, hogy vélekedéseink
pontosságát ellenőrizzük, gyakran öntudatlanul is olyan ellenőrző
stratégiákat használunk, amelyek megerősítik vélekedéseinket- akkor is
ha ezek tévedésen alapulnak.
A kérdés jellege meghatározza a választ is.
Sztereotípiafenyegetés
A kisebbségi csoportok tagjai állandóan attól rettegnek, hogy
megerősítik az intellektuális alsóbbrendűséggel kapcsolatos negatív
sztereotípiákat.

Bármely olyan csoport, amelyet valamelyik másik csoporthoz képest
kisebb értékűnek sztereotipizálnak, megtapasztalhatja ezt.

De olyan csoportok is, amelyeket egy adott területen minden objektív
mérce szerint kiemelkedőnek tartanak.

Sztereotípia ellen ható beállítódásnak teljesítménynövelő hatása van.
pl. „jó tanuló vagyok” sztereotípia ellensúlyozza a „nők gyengébbek a
matekban” sztereotípiát.

Az áldozat hibáztatása




Az uralkodó többség tagja lehet, hogy együtt érez az előítélet
áldozatával, azonban hajlamos arra, hogy az áldozatot magát hibáztassa
balsorsáért. (pl.: valamit csak kellett csinálnia ahhoz, hogy...)
Ebben az a követelés rejlik, hogy a kisebbségi csoport olyan
előírásokhoz alkalmazkodjon,amik szigorúbbak, mint azok a szabályok
amik a többségre vonatkoznak.
Ezt a hajlandóságot az a vágyunk motiválja, hogy a világot igazságos
helyként szemlélhessük.
Érdekes jelenség az utólagos bölcsesség: ha már ismerjük egy esemény
kimenetelét, könnyen érezhetjük úgy, hogy mi mindent előre láttunk,
meg tudtuk volna jósolni a végeredményt. Ez azonban csak illúzió.
Az előítélet okai






Az előítélet biológiailag belénk van építve.
Nem természetes dolog az előítélet, a kultúra az, ami arra tanít
bennünket, hogy negatív minősítéssel és tulajdonságokkal lássuk el
azokat, akik tőlünk különböznek.
Szociálpszichológusok: konkrét, egyedi előítéletek: TANULÁS útján.
Az előítélet öt alapvető oka:1.gazdasági és politikai konkurencia, illetve
konfliktus; 2. áthelyezett agresszió; 3.a státus és az énkép fenntartása; 4.
diszpozíciós előítélet; 5. a fennálló társadalmi normákhoz való konform
igazodás.
Nem zárják ki egymást, mindegyikük jelen lehet egyidejűleg is.
Fontos eldönteni, melyiknek mekkora jelentősége van, mivel az, hogy
milyen javaslatokat teszünk az előítélet csökkentésére, attól függ, hogy
mit tekintünk fő oknak.
1. A gazdasági és politikai konkurencia




Az előítéletet tekinthetjük úgy, mint gazdasági és politikai hatótényezők
következménye.
Amikor a rendelkezésre álló erőforrások szűkösek, akkor lehet, hogy az
uralkodó csoport azért próbál kizsákmányolni vagy háttérbe szorítani
egy kisebbségi csoportot, hogy így anyagi előnyre tegyen szert.
Az előítéletes attitűdök élesebbé válnak amikor feszült a helyzet és
konfliktus van egymást kölcsönösen kizáró célok körül ( politikai,
gazdasági, ideológiai célok).
Az előítéletek termőtalaja a verseny és a konfliktus.
2. Az áthelyezett agresszió, az előítélet „bűnbak”-elmélete








Az agresszió okozója részben a frusztráció és más kellemetlen averzív
(=kellemetlen és félelemmel teli) élmény.
Frusztrált egyén erősen hajlik arra, hogy odavágjon frusztrációjának
okozójára.
Probléma: ha a frusztráció okozója túlságosan hatalmas vagy túlságosan
nehezen megközelíthető ahhoz, hogy közvetlenül bosszút lehessen állni
rajta pl. tanár-diák; munkanélküliség- gazdasági helyzet- elnök.
Bűnbakképzés ( régi zsidó szokásból ered): egy viszonylag gyenge vagy
ártatlan személyt vagy csoportot okolunk olyasmiért, ami nem az ő
hibájából történt ( általában kegyetlenül elbánnak vele vagy meg is ölik pl.
zsidók a náci Németországban).
Nehezen képzelhető el, hogy pusztán gazdasági és politikai okai lennének
az ilyen jellegű cselekedeteknek.
Ezekben nagy mennyiségű érzelem gyűlik fel- pszichológiai motívum.
Frusztrációs élmény után az emberek valamivel nagyobb előítéletet
tanúsítanak, mint korábban.
Az agresszivitás konkrét formája azonban attól függ, hogy mi az amit az
adott domináns csoport normái megengednek vagy helyeselnek.
3. A státus és az énkép fenntartása





Az előítélet egyik legfontosabb meghatározója mélyen bele van
ágyazódva abba a szükségletünkbe, hogy igazoljuk viselkedésünket és
énünkkel kapcsolatos érzéseinket.
Ha elhitetjük magunkkal, hogy egy adott csoport értéktelen, akkor
leigázhatjuk őket, hiszen nem kell azt gondolnunk magunkról, hogy mi
erkölcstelenek vagyunk.
Az önigazolás aktusa arra szolgál, hogy fokozza a brutalitást; fenntartja
énképünket, de az ellenséges érzületek növekedését segíti elő.
Ha a társadalmi és gazdasági hierarchia alján helyezkedünk el, igényünk
támadhat arra, hogy legyen egy csoport, aki még nálunk is
megnyomorítottabb és így legyen, akikkel szemben fölényben
érezhetjük magunkat.
Az előítélet mértékének jó előrejelzője az, hogy az egyén társadalmi
státusa alacsony vagy hanyatló jellegű-e.
4. A prediszpozíciós előítélet (prediszpozíció= hajlamosság,
fogékonyság)





Vannak emberek, akik saját személyiségvonásaikból következően
hajlamosak arra, hogy előítéleteket tápláljanak.
Autoritariánus = tekintélyelvű személyiség.
Minden kisebbségi csoporttal szemben heves előítéleteket táplál.
Főbb jellemvonásai: gondolkodásmódja merev, értékrendszere
konvencionális, nem tűri a gyengeséget, híve a megtorlásnak, nagy
mértékben gyanakvó, szokatlanul erős tiszteletet táplál mindenféle
tekintély iránt.
Tekintélyelvűség mérésére szolgáló attitűdskála: F-skála (pl. az
engedelmesség és a tekintély tisztelete az a legfontosabb erény, amelyet a gyermeknek
meg kell tanulnia).

Visszavezethető a gyermekkori tapasztalatokra: általában szüleik a szeretet
és a szeretet megvonását alkalmazták a nevelésük során( ez pedig tudattalan
ellenségességet szül, amely elfojtott félelemmel párosul, majd bosszúvágyban ölt
testet).

Nem feltétlenül igaz, hogy a szülői nevelés az oka az ilyen személyiség
kialakulásának, lehet, hogy az identifikáción alapuló konformitás révén
megy végbe az előítélet kialakulása. = Szándékosan átveszi a szülő
kisebbségről alkotott véleményét, miközben azonosul is vele.
5.Előítélet és konformitás







Vannak, akik konform módon elfogadják saját szubkultúrájuk
normáinak megfelelő nagyon specifikus és nagyon körülhatárolt
attitűdöket.
Vannak bizonyos történelmi előzményei az előítéletnek, de a
konformitás az, amelyik fenntartja és újratermeli ezeket az előítéleteket.
Az előítéletes magatartás legfőbb oka a társadalmi normák szolgai
módon való betartása.
Konformitás jelentőségének vizsgálata: az előítéletes ember másik
városba/országba költözik.
Az előítéletes normákhoz való ragaszkodás oka lehet hogy nem áll
rendelkezésre elegendő pontos információ, a téves vélemények pedig
túlsúlyban vannak.
Attitűdünket és viselkedésünket befolyásolhatja az is, ha véletlenül tanúi
leszünk a fanatizmus valamilyen megnyilvánulásának.
A fanatikus attitűdöket szándékosan is tenyésztheti egy fanatizált
társadalom; egy társadalom törvény vagy szokás útján megteremthet
előítéleteket.
C) Az előítélet csökkentése



Társadalomtudósok: a téves információ ellenszere a helyes információ;
felvilágosító „hadjáratok”-kal meg lehet változtatni a fanatikus
attitűdöket.
Azonban az előítélet az emberek vélekedési rendszerében túlságosan
mélyen gyökerezik, túlzott mértékben összhangban van nap mint nap
tanúsított magatartásunkkal és túl nagy támogatást és biztatást kap a
környezetünkből ahhoz, hogy megváltozzon egy információs kampány
hatására.
pl. Mr. X és Mr. Y párbeszéde
Az egyenlő pozíció alapján folytatott érintkezés hatása






A viselkedésbeli változások is befolyásolhatják az attitűdváltozásokat.
Ha pl. a feketék és a fehérek hajlandóak lennének egymással közvetlen
kapcsolatba kerülni, akkor az előítélettel rendelkező emberek saját
tapasztalataik valóságával és nem puszta sztereotípiákkal érintkeznének;
mindez pedig nagyobb megértéshez vezetne.
De fontos, hogy a kapcsolatfelvételnek az egyenlőség pozíciójából kell
kiindulnia (nem pl. cseléd és főnök).
Az egyenlő pozíciójú érintkezés útján lehet legalitással szabályozni a
moralitást.
Ha minden tényező azonos marad, akkor az ilyen érintkezések során
esély van arra, hogy jobban megismerik egymást a felek; ez pedig
növeli a megértést és csökkenti a feszültségeket.
pl. két lakótelep (város tulajdonában áll), egyiken elkülönítik a fehér és fekete
családokat, a másikon integrálják őket
Az elkülönítés megszüntetésének helyettesítő hatásai

Elkerülhetetlenség pszichológiája: ha tudom, hogy elkerülhetetlenül
szoros kapcsolatba kell kerülnöm veled, de egyáltalán nem szeretlek,
akkor kognitív disszonanciát (Belső feszültség, amit egy – eddigi
tapasztalatunknak ellentmondó – új információ vált ki. Az a konfliktusos állapot,
amelyet átélünk, miután olyan döntést hoztunk, amely korábbi véleményünkkel,
érzelmeinkkel és értékeinkkel ellentmondásban áll)fogok átélni.




Enyhítése érdekében megpróbálom rábeszélni magamat arra, hogy nem
is vagy olyan rossz, mint gondoltam.
Előnye, hogy beindítja azt a mechanizmust, ami motiválja az egyént
arra, hogy változtassa meg sztereotípiáit.
Probléma akkor merül fel, ha az embereket a vezetők abba a hitbe
ringatják, hogy elkerülhető vagy késleltethető az integráció, így nem
szükséges a vélemény felülvizsgálata.
Tehát az embereket olyan helyzetbe kell hozni, hogy kénytelenek
legyenek megváltoztatni viselkedésüket ( minél előbb, annál jobb).
Egy lehetséges megoldás: a kölcsönös függés





A kölcsönös függés olyan szituációt jelent, amelyben az egyénnek
szüksége van másokra, és a többieknek is szükségük van rá ahhoz, hogy
a célt elérjék.
A mozaikmódszerrel oktatott diákoknál kialakul a kölcsönös függés
(mozaikmódszer lényege, hogy pl. egy adott ember életrajzát több
darabra vágják, minden diák egy darabot kap belőle, azt felolvassa, majd
az egész életrajzból mindenki dolgozatot ír.)
A mozaikmódszer: megszünteti a versengést, elősegíti az
együttműködést, sőt a diákok jobban megszerették egymást, jobban
érezték magukat az iskolában és pozitívabb önértékelésre tettek szert.
Az egymás iránti rokonszenv túllépett az etnikai és faji határokon,
nagymértékben csökkent az előítéletesség és a sztereotipizálás.
A mozaikmódszer hatását megmagyarázó mechanizmusok



Ez a kooperatív stratégia egy „szívességtevési” helyzetbe hozza a
résztvevőket ( a csoport minden egyes tagja azzal, hogy megosztja
tudását a többiekkel, szívességet tesz)
Az együttműködés elősegíti azt a változást, amelynek során a
külcsoportot már nem „ azok az emberek”-ként, hanem „mi emberek”ként fogjuk kategorizálni.
A közvetítő folyamat ebben az empátia= amikor mi magunk
megtapasztaljuk azt, amit csoportunk más tagjai is megtapasztalnak.
A sokféleség kihívása



Az amerikaiak többségének nincs közelebbi kapcsolata más fajokhoz
tartozó emberekhez, emiatt e tekintetben nagyfokú gyanakvás és
félreértés uralkodik.
„a kormány kényszeríteni tudja a fehér és fekete kölyköket, hogy egy
iskolába járjanak, de senki sem tudja kikényszeríteni belőlük, hogy
élvezzék is az együttlétet.”
Kialakulnak önmagát szegregáló csoportok pl. az iskolaudvaron, ezek
azonban a mozaikmódszer bevezetése után megszűnnek. A gyerekeknek
saját választásuk volt, hogy az etnikai határokon átlépve kerestek
egymással kapcsolatot.