Transcript az_orszagnak_harmada_ehengebed

SZEGÉNYSÉG 2013
A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN
KORÓZS LAJOS
SZOCIOLÓGUS
Az ország közel fele szegénységben él!







2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi
egyenlőtlenségek.
Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei
közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett.
A magyar népesség 46,6 %-a él szegénységben és társadalmi
kirekesztettségben az EU által definiált mutatószám szerint!
Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek
háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem
haladta meg a havi 66 ezer forintot.
Ez a legnagyobb mértékben a jövedelem eloszlás alját érintette: a
legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%ra csökkent.
A legfelső decilis aránya viszont növekedett.
A jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún.
Gini-együtthatót) statisztikai értelemben szignifikáns növekedést
mutat.
JÖVEDELMI TIZEDEK ÉS ÖSSZEGEK Ft/hó/fő
2007-ben
2009-ben
2012-ben

Alsó decilis
24205
23193
21820

2.
35628
36363
38042

3.
44035
46048
49320

4.
51144
53632
60154

5.
57923
62042
71282

6.
64992
70661
80588

7.
71818
78978
90821

8.
81400
90642
103856

9.
97717
109480
126458

Felső decilis
163955
167167
196625
Néhány következtetés:





Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők jövedelme közötti
különbség több, mint kilencszeres.
A felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme
négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők
összes jövedelme.
A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember jövedelme
több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben élő négymillió
ember teljes jövedelme.
Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es válság
előtti utolsó év 24205 Ft/fő/hó-ról, 21820 Ft/fő/hó-ra
csökkent (az infláció 5 év távlatában kb. 24%)!
A felső jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es
163.955 Ft/fő/hó-ról, 2012-ben 196.625 Ft/fő/hó-ra
növekedett!
A SZEGÉNY MÉG SZEGÉNYEBB LETT






Erősödtek a rendszerváltást követő időszak nagyobb részében is
megfigyelt tendenciák:
- a társadalom szegmentálódása,
- a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmi demográfiai
profiljának élesebbé válása
- a szegénység és társadalmi kirekesztettség
generációk közötti újratermelődése
A jóléti ellátásokban bekövetkezett változások erősítették ezeket a
folyamatokat.
Az intézkedések a sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan.
Ez látszik a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának
visszaesésében.
Valamint az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi
kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében.
Igazán jómódúnak csak 752 ezer fő tekinthető (9%-a társadalomnak), akik
a mediánjövedelem kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek
havonta, fejenként.
Az alsó jövedelmi ötöd részesedése
különböző társadalmi jövedelmekből
A rendszerváltás óta most a
legszegényebb a magyar!





Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya,
akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó
jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.
Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is
növekedett az elmúlt három év folyamán.
A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett
értéke 22%-ról 26%-ra emelkedett ebben az időszakban,
azaz a szegények jövedelmi elmaradása növekedett!
Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a
gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma
háztartásfővel élők körében.
A fentieken túl azok között, akik olyan háztartásban élnek,
ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.
A jövedelmi szegények:

Fele legfeljebb alapfokú végzettségűek

Kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett



A szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású
háztartásban élők.
A szegények egyharmada roma háztartásfővel rendelkező személy.
A jövedelmi szegénység növekedése az anyagi depriváció
indikátorai szerint nőttek leginkább:
- rezsifizetési nehézségek,
- váratlan kiadás fedezésének képessége
- a szubjektív anyagi helyzet értékelése

A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása azt mutatja, hogy a
társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek)
helyzete jelentősen romlott!
Figyelemre méltó adatok:






A fiatalok különösen veszélyeztettek: a 17 éven alattiak körében a
szegénység 26%, a 18-24 évesek közt 23 %.
A szegények 28 %-a gyerek, és 42%-uk 25 év alatti.
Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata
mindössze 8 százalékos.
Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el,
40 % él szegénységben, ugyanez a diplomások közt csupán 2 %-os.
Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a
szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 %-os szegénységi
ráta maradt 2012-re is.
2012-ben a szegénységben élők 34 % roma. Ebből következik, hogy a
szegények 2/3-a nem roma.

A három- és többgyerekes családok is, 41 %-a él szegénységben.

A gyereküket egyedül nevelők 30 %-a szegény.
Sokkoló

A jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg 20102012 során:
- különösen a munkanélküliségi juttatások,
- a szociális támogatások, és
- a pénzbeli családi támogatások szigorítása révén.


Így például a munkanélküli járadéknak és a szociális segélyeknek is egyre
nagyobb aránya, 2012-ben már több mint 60%-a, került a legalsó
jövedelmi ötödbe, illetve az összes családi pótlék 42-43%-a már a legalsó
jövedelmi ötödbe tartozókhoz érkezik.
A nyugdíjak esetében folytatódott az a tendencia, amit a korábbi években
is megfigyelhettünk, azaz a nyugdíjak egyre nagyobb aránya kerül a
középső decilisekhez, azaz a jövedelmük alapján középrétegekhez
sorolhatók.
Különböző jövedelmi ötödök
részesedése a családi pótlékból
Reáljövedelem-csökkenés!





A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan 152 096 forintot
költöttek, mely 75 141 forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett.
A vizsgálat 2010-2012 időszakra becsült árindex 115,9%-os és az 4
százalékos reálcsökkenést jelent.
Csakúgy, mint a korábbi években a háztartás létszáma és fogyasztása
között negatív az összefüggés, azaz minél kisebb a háztartás, annál
magasabb a fogyasztás szintje.
A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe
tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó
háztartásfővel rendelkező háztartások érik el.
Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett
(érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező,
legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások
körében találtunk.
Kiadások élelmiszerre és
lakásfenntartásra
Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya szoros
összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmihelyzetével:
 A magasabb életszínvonalon élő háztartások saját büdzséjükön belül kisebb
arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak.
 Az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással
kapcsolatos kiadások aránya:
- 2005-ben ez a tétel a háztartások kiadásainak 23%-át tették ki,
- 2012-ben ez az arány már a kiadások 34%-át
 Valamennyi társadalmi-demográfiai tényező összefüggést mutat e kiadási
aránnyal:
- a fiatalabbak,
- a magasabb iskolai végzettségűek,
- a szellemi, önálló illetve vezetői munkát végzők,
- a városokban illetve községekben élők és a
- három főnél nagyobb háztartások
az átlagosnál kevesebbet költenek lakásfenntartásra

KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET!
KORÓZS LAJOS
SZOCIOLÓGUS
[email protected]
+36306373954