Transcript CONTROLLINGALAPJAI-1

Prof. Dr. Melles Hagos Tewolde PhD.
Főiskolai tanár
A to control kifejezésből származtatjuk: felügyelni,
szabályozni, vezérelni szavakkal lehetne fordítani
COMPTOLLER, CONTREROLLEUR
Középkori angol, francia nemesi
uradalmak kincstárnokai
Feladatuk: ki-befolyó pénz felügyelete
Amerikai Egyesült Államokba
menekültek, a
kincstárnokok és funkciójuk az
amerikai szóhasználatban is megjelent
CONTROLLER Cégek
pénzgazdálkodását, felügyeletét végző
vezetők, munkatársak elnevezéseként
értelmezték
A nagy francia
polgári forradalom
hatása
Ipari forradalom
idején
angolosították
USA-ban létrejön a szervezetirányítás egyik alrendszere, controllingmódszer,
Management Control System
1931-ben Controllers Institute of America megalakulása
Amerikai Controllerek Egyesülete
A controllingrendszer alapelemei, az amerikai divizionális szervezetek
létrejöttével alakult ki
Hazai elterjedés: Piac gazdaság kialakulása,
Dr. Horváth Péter professzor úttörőszerepe,
Multinacionális cégek betelepülése,
Divizionális szervezeti formák elterjedése,
Számítástechnikai, informatikai háttér megléte.
tervezés
ellenőrzés
információellátás
 .„ … a controlling a vezetés alrendszere, amely a
tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást
koordinálja.”
 .„… a controlling célja az, hogy fenntartsa a vezetés
koordináló, reagáló és adaptációs képességét a
vállalkozási célok megvalósítása érdekében.”
(Horváth Péter)
Környezet
Szervezeti Stratégiai Vezetés (Irányítás)
Igazgatás
rendszer
HUMÁNERŐFORRÁSIrányítási
rendszer
INNOVÁCIÓS
rendszer
(K+F)
CONTROLL
INGrendszer
LOGISZTIKAI
És
MARKETINGrendszer
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI
(TQM)rendszer
SZERVEZETI
ELSZÁMOLÁSI
rendszer
A szervezeti controllingrendszer működése
SZEMLÉLETE
FUNKCIONÁLÁSA
ESZKÖZEI
Stratégiai controlling-alrendszer
Operatív controlling-alrendszer
Projektcontrolling
részrendszer
Ökológiai
controlling
részrendszer
Minőségcontrolling
részrendszer
Logisztikaicontrolling
részrendszer
Marketing
Controlling
részrendszer
Humanerőforráscontrolling
részrendszer
Szervezeti Stratégiai Vezetés (Irányítás)
Környezet
Pénzügyicontrolling
részrendszer
A szervezeti controllingrendszer működése I.
SZEMLÉLETE
1. Jövőorientáltság
2. Célorientáltság
3. Szűk keresztmetszet orientáltság
4. Költségorientáltság
5. Döntésorientáltság
A Controlling alapvetően a jövőre
összpontosít.
Reális, elérhető célok megfogalmazása.
Controlling tevékenység kiindulópontja a folyamatos
célképzés, szűk keresztmetszetek feloldására irányul, a
szervezet teljesítményének, a teljesítménymérésének,
értékelésének is az alapja.
Szervezet hatékonyságát növelni lehet a szűk
keresztmetszetek kiszűrésével, csökkentésével.
Szűk keresztmetszeten egy szervezetnek azon
gyengepontjait értjük, amelyek konkrét terhelési
viszonyok között elsőként okoznak problémát
Költségtudatosság, költségekkel való gazdálkodás.
Controlling költség szemléletének alapja,hogy a
szervezeteken belül a költségek mindig egy adott cél
Érdekében, és így jól definiálható helyeken merülhetnek csak
fel. (költséghelyek)
 Költséghelyek: Érték teremtő folyamat azon legkisebb
helyei, amelyek teljesítménye jól definiált inputok és
outputok mellett még mérhető.
 Vállalkozónyereséget(profitot)csak a költségeinek a piaci
árnál alacsonyabb szinten tartásával tud elérni.
azaz, Nyereség=Árbevétel-Költség
 Controlling
rendszerfő célkitűzése, hogy jól
előkészített döntésekkel a vezetést állandó
versenyhelyzetben tudja tartani.
Bevezetett, megvalósított döntések hatásainak
folyamatos ellenőrzése, ha szükséges a korrekció
elvégzése.
Ez az alapja a controlling szervezeti működést
szabályzó funkciójának, akár stratégiai, akár
operatív szinten.
A szervezetek irányítási rendszerének
egyik költségérzékeny alrendszere, amely
a vezetés funkciói közül a tervezést, a
terv/tény ellenőrzést és erről való
folyamatos
információszolgáltatást
vállalja fel a vezetés felé azért, hogy még
időben megfelelő döntéseket lehessen
hozni.
FUNKCIONÁLÁSA
1. Tervezés
2. Terv/Tény eltéréselemzés
3. Információkezelés
1. Tervezés
1.
Teljesítménymérc
e meghatározása
(Tervezés)
A controlling egy
felelősségi elven
felépített tervezési
és beszámolási
rendszer!
Az eltérés nem a
vétkesség, hanem a
meghozandó
intézkedések
kiindulópontja!
3. Eltérések korrigálása
(Információkezelés)
2. Ellenőrzés
(TervTényösszehasonlítás
, eltéréselemzés)
 A tervezés a kitűzött célok eléréséhez szükséges
feladatok meghatározását és feladatok elvégzéséhez
feltételrendszer biztosítását jelenti.
Három részből áll:
1.1. Tervezés munkafolyamataiból
1.2. Tervezés időhorizontjából
1.3. Tervezés területeiből
 FORMÁI:
1.1.1. Alulról felfelé építkező tervezés
(Bottom-Upmódszer)
1.1.2. Felülről lefelé történő tervezés (Top-Down
módszer)
1.1.3. Kettő kombinációja (Ellenáramú
tervezés)
1.2.1. Stratégiai tervezés
1.2.2. Operatív tervezés
 Jövőorientált gondolkodás,
 Hosszú távú jövedelmezőség,
 Finanszírozás eszköze
Stratégiai terv
Alapinformációja:
Szervezet stratégiája,
Stratégiai célrendszere.
Négy fő fejezet:
1. Befektetések tervezése
2. Részstratégiák tervezése
3. Stratégiai üzleti tervezés
4. Taktikai tervezés
 Beruházásokat,
 Befektetendő pénzeszközöket, ehhez kapcsolódó
eredményeket (teljesítményeket),
 Cégérték változását,
 Részvények értékeinek várható hozamait tervezik
Módszerei:
 Stratégiai tervezési és értékelési rendszer,




(Balance Scorecardot, BSC)
Beruházásgazdaságossági számítás,
Részvénytulajdonosi értékképzés,
(Shareholder Value, SHV)
Értékalapú irányítás.
(Value Based Management, VBM)
 Intézkedési terv fejezet: Egy gazdasági évet meghaladó ,
stratégiai időszakban tervezetten megvalósuló akciók
kivitelezési terveit tartalmazza.
 Beruházási,
 Szervezetfejlesztési,
 K+F.
ezekre szervezett
PROJEKTEK
célok
határidők
felelősök
ráfordítások
 Funkcionális részstratégiák megvalósítása a főcél.
Legfontosabb üzleti célokat tartalmazza egész időszakra
Vonatkozóan.
Ezt bontják le
Stratégiai időszakokra (ami egy-egy gazdasági évet jelent)
Taktikai tervek készülnek.
Stratégiai időszakok eredményeit tartalmazza.
Ezek az ún. sarokszámok képezik az egyes gazdasági időszakra
vonatkoztatott operatív szintű tervek fő inputjait.
1.2.2.1. Teljesítménytervezés
1.2.2.2. Költségtervezés
1.2.2.3. Eredménytervezés
1.2.2.4. Finanszírozástervezés
1.2.2.5. Pénzügyi(likviditásfedezet-) tervezés
Szervezetek teljesítményének és árbevételeinek éves
operatív tervezésénél alkalmazzák.
Ha a teljesítmények (termékek) mennyiségét súlyozzuk a
teljesítmények értékesítési árával, megkapjuk a
teljesítmények (termékek) éves tervezett értékesítési
árbevételét.
Egy gazdasági (pénzügyi) év operatív költségráfordításának tervezési eszköze.
a. Klasszikus költségtervezés
b. Folyamatköltség-tervezés
c. Tevékenységalapú költségtervezés
d. Célköltségtervezés
A költséget aszerint kell megtervezni, hogy hol és minek
az érdekében merül fel (költséghely és költségviselő).
Költségtervezés főlépései:
Egyedi (közvetlen) költségek meghatározása termékenként.
Általános (közvetett) költségek tervezése költséghelyenként.
A termék közvetlen fajlagos önköltségének meghatározása, úgy hogy a
termék egyedi (közvetlen) költségeihez, vetítési alapok segítségével a
költség helyenként felmerülő általános (közvetett) költségek arányos
részei hozzáadásra kerülnek.
Termelés összes teljesítményekkel arányos (proporcionális )költsége.
A termék tejes fajlagos önköltségének meghatározása, vagyis az
értékteremtő folyamatok közvetlenül részt nem vett költséghelyek,
általános költségeinek pótlékoló kulcsszerinti átterhelése
(proporcionálása), a közvetlen fajlagos önköltséghez való hozzáadással.
Termelés összes teljesítményekkel arányos (proporcionális) költsége. A
termelés általános(fix) költségei
Teljes érték teremtő tevékenység éves költségtervét(büdzséjét)
Költségviselők
5-es számlaosztály
Egyedi
költségek
Általános
költségek
Költségviselők
7-es számlaosztály
Költségviselők
6-es számlaosztály
Fő
költséghelyek
VA
Segédköltséghelyek
Vezetés, kereskedelem,
marketing,
informatika, fejlesztés
költséghelyei
PK
Egyedi anyagköltség
 •Általános anyagköltség
 •Általános bérköltség
 •Előállítás általános
költsége(amortizáció,
energiaköltség)
 •Előállítás külön
költsége(segédköltség
helyek, átterhelései stb.)
Közvetlen önköltség
 •Kereskedelem költsége
 •Irányítás költsége
Teljes önköltség
Termelés összes teljesítéssel
arányos (proporcionális) ktg.ei
A termelés általános fix
költségei
„VA” Vetítési alap
„PK” Pótlékoló kulcs
Költségterv (Büdzsé)
Termékek
fajlagos
költsége
(önköltsége)
A termelés
tervezett
termékstruktúrája
és mennyisége
Elterjedése: Mezőgazdasági termelőüzemeknél,
Nagykereskedelmi cégek.
Jellemzői:
 Egy termékes cégeknél, ahol a technológiai folyamat zárt
láncot alkot, nehéz a folyamatot költséghelyekre bontani,
így fontosabb a termelő folyamat egészének a költségét
meghatározni.
 Mezőgazdasági termelés során amikor szintén egy-egy
termék féleséget termesztenek, többszáz hektáron.
(lehetetlen meghatározni, hogy egységnyi terméket melyik
földterületen és épp ott mennyiért termesztették. Mind ezt
nehezíti a növénytermesztés és állattenyésztés biociklusai.
Jellemzői:
Beszerzés–raktározás-értékesítés
logisztikai
láncot
felvállaló kereskedelmi cégeknél, sok ezer típusú áru egyedi
(közvetlen)ELÁBÉ-költségeihez nehéz meghatározni az
egyes költséghelyeken az áruk ráterhelendő közvetett
költséghányadokat. Virtuális árura számított fajlagos
költségek.
 Beszerzés–raktározás-félkészés
készárutermelésértékesítés költségeinek kiszámítása.
A termékek számításához, egyenértékű (ekvivalens)
termékegységet
képeznek,
majd
a
folyamat
összköltségét vagy az egyes termelési fázisok költségeit
elosztják az adott kalkulációs időszak alatt legyártott
termék mennyiséggel.
Központi Költséghely
Főfolyamat
Üzemi
(divíziós)
Költségh
ely KH II.
RÉSZFOLYAMAT I.RÉSZFOLYAMAT II.
Gyűjtő költséghely 1.
KH III.
Kiszolgáló
Költséghely 1.
KH IV.
Kiszolgáló
Költséghely 2.
KH IV.
RÉSZFOLYAMAT III.
Gyűjtő költséghely 2.
KH III.
Kiszolgáló
Költséghely 3.
KH IV.
A költségeket a felhasznált erőforrások közvetítésével
a tevékenységekhez rendeli, azután a működés
objektumaihoz. (termékek,teljesítmények).
 A termék piaci árának és controlling által számított
költségek különbsége nem ad megfelelő fedezetet a
tervezett nyereséghez, akkor kalkulált költségeket kell
csökkenteni.
 A már elfogadható nyereséget biztosító, megfelelő
kalkulált költségeket nevezzük célköltségeknek.
(TargetCostoknak)
Jellemzően profitorientált, a nyereségérdekelt vállalatok
alkalmazzák.
Top-Down módszer:
ÁRBEVÉTEL
(-)
(=)
(-)
(=)
PROPORCIONÁLI
S KÖLTSÉGEK
FEDEZET (Bruttó
haszon)
FIX
KÖLTSÉGEK
ÜZEMI
EREDMÉNY
Az intézmények, a költségvetési szervezetek
finanszírozás tervezési, költségvetési előirányzatkészítési feladatainak célja
A költségvetési bevétel-kiadás oldalak
egyensúlyának biztosítása, a finanszírozhatóság
fenntartása.
Költségvetési
intézmények
Ellenáramú
tervezés
valósul meg
Állami felügyeleti
szervezeteik
(minisztériumok,
önkormányzatok)
A pénzügyi tervezés a szervezetek teljesítmény-és
költségtervezésének kiegészítéseként, a pénzügyi
prognózisok meghatározásához alkalmazzák.
A tervezés tehát egyrészt a bevételek pénzügyi
előrejelzését, másrészt a kiadások tervezését
jelenti, a kettő különbözeteként pedig a likviditás
egyenlegének, fedezetének becslését.
Általában negyedéves bontásban végzik.
2.Terv/Tény eltéréselemzés
TERVEZÉS
(Terv)
MEGVALÓSÍTÁS
(Tény)
SZÁMBAVÉTEL
(Terv/Tény eltéréselemzés)
igen
Eltérés van-e?
nem
Javasolt
beavatkozás
Fő kérdései:
Kellően
megalapozott
ak-e a
tervadatok?
Milyen
okokra
vezethető
vissza az
eltérések?
Milyen
mértékben
tértek a
tényadatok a
tervadatoktól
?
Operatív controlling eltéréselemzés formái
Függvényelemzések ,
melynek alapja az
eltérésfüggvény
Naprakészen kell
tényadatokat gyűjteni
(controlling információs
rendszer segítségével), a
tervezés struktúrájának
megfelelően
Jelentések
mutatószámok
formájában
készülnek
Stratégiai controlling eltéréselemzés formái
Tényadatok gyűjtésére a
féléves, éves, esetleg
többéves ütemezés a
jellemző
Szükséges az operatív éves terv
megvalósításának elemzése,
Intézkedési tervekre, akciókra
szervezett projektek határidőinek
időarányos ráfordítások
teljesítésének követés
Jelentések
mutatószámok
formájában
készülnek
Az
eltéréselemzés
információinak
összegyűjtését,
rendezését
(tablók,
mutatószámok,
grafikonokalapján)
és
azoknak a döntés előkészítéséhez való
eljuttatását
nevezzük
beszámolási
rendszernek.
Beszámolási rendszer
 Beszámolók tartalma, struktúrája, terjedelme,
 Beszámolás gyakorisága, rendszeres vagy eseti volta,
 Beszámolás formája (írásos, szóbeli, elektronikus),
 Terv-tény elemzés eljárásai,
 Beszámolási rendszer dokumentálásának módja.
Beszámolási rendszer követelményei
 Információinak időbelisége megfelelő legyen,
 Illeszkedjen a vezetési szintekhez (felsővezetés,
középvezetés),
 Magas a minőség és megbízhatóság,
 Eltéréseknél jelölje a tűréshatárokat,
 Jelölje meg a várható értékeket,
 Szemléletes és áttekinthető legyen,
 Támaszkodjon az informatikai háttérre,
 Biztosítsa a befektetők és a részvényesek pontos
tájékoztatását a cégértékről
Beszámolási formák:
 Táblázatok,
 Interaktív számítógépes képernyők,
 Grafikonok.
Érték teremtő folyamatokba való beavatkozás,
(döntés a felsővezetés kompetenciája)
Felelősségi rendszer motivációjának kezelése,
(döntés a felsővezetés kompetenciája)
Napi döntések, cselekvések támogatása.
(döntés a középvezetői, művezetői, csoportvezetői,
ügyintézői szinten)
3. Információkezelés
Információk gyűjtés
Tervezéshez,
Terv-tény ellenőrzéshez,
Eltéréselemzéshez
Információk szolgáltatása
Vezetőknek
Döntés előkészítés céljából
Ügyintézőknek
Beavatkozások operatív
végrehajtáshoz
Információ feldolgozása
Tervezés
Terv-Tény eltéréselemzés
Controlling információs szolgáltatásnál lényeges:
Controllinginformációkezelési rendszer
Megfelelő
Minőségű,
Mennyiségű,
Gyakoriságú.
Informatikai támogatás
( jól felépített controlling
szoftverek
Döntések
Szervezeti
hierarchiainformáció
Információgyűjtést, információ kezelését,
információszolgáltatást segítik,
Támogatják az adattárházakat, (Data
Warehouse)
Adatbányászat segítségével a közvetlen
információelérést.( Data Maining)
Vezetői információs rendszer
Beszámolás
Controllingalrendszer
Tervezés
TervezésTerv/Tény
eltérés-elemzés
INTERFÉSZ
Pénzügyi és
Számviteli
alrendszer
Minőségbiztosítási
alrendszer
Innovációs
alrendszer
ESZKÖZEI
1. Vezetői számvitel
2. Informatikai háttér
3. Controllerek
4. Szervezési módszerek