Transcript VEZET*I SZÁMVITEL

VEZETŐI SZÁMVITEL
2/14/ÜSZ
Tantárgyi útmutató


Tantárgy jellege: előadás+gyakorlat
Vizsga jellege:





írásbeli (két zárthelyi dolgozat)
mindkét zárthelyi dolgozatot külön-külön 60% kell
teljesíteni
a félév gyakorlati jeggyel zárul
gyakorlati jegy pótlására egy alkalommal van lehetőség
Kötelező irodalom:


Kardos Barbara-Dr. Sztanó Imre-Veress Attila-Szekeres
Bernadett: A vezetői számvitel alapjai (SALDO,2012)
Kardos Barbara-Myklósiné Ács Klára-Sisa KrisztinaSzekeres Bernadett-Veress Attila: Példatár a vezetői
számvitel alapjaihoz (SALDO,2012)
Vezetői számvitel
1. hét
Pénzügyi számvitel


A számvitel feladata egy-egy gazdasági
társaságról pénzügyi információk
meghatározása, mérése és szolgáltatása annak
érdekében, hogy ezen információk felhasználói
megalapozott döntéseket hozhassanak. A
számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek
nevezzük.
A pénzügyi számvitel elsődleges célja a
beszámoló összeállítása. A beszámoló
összeállításának pedig az a célja, hogy
megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás
vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi
helyzetéről a piac résztvevői részére.
Vezetői számvitel fogalma, értelmezése



A vezetői számvitel különféle információigények
kielégítésének az eszköze.
A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe,
amely olyan információkat szolgáltat a vezetők
részére, amelyek segítségével a teljesítmények
növelhetők, a költségek (ráfordítások)
csökkenthetők, vagyis az eredmény
maximalizálható.
A vállalkozás vezetői információs rendszerének
része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése
megalapozásában.
Vezetői és pénzügyi számvitel kapcsolata
Vezetői számvitel
Pénzügyi számvitel
a vállalkozás vezetőinek
szolgáltatja az információit
a piaci szereplőket tájékoztatja
vállalkozó szabályozza
törvény szabályozza
a múltbeli adatok mellett a
tervezés érdekében jövőbeni
a múltbeli gazdasági
adatokat és információkat is
eseményekre fókuszál
felhasznál
kisebb egységekre fókuszál, így
a vállalkozás szervezeteire,
termékekre irányítja a figyelmet a beszámoló a vállalkozás
egészét mutatja be
értékadatok mellett alapvetően információi jellemzően
mennyiségi adatokat szolgáltat értékben jelennek meg
Vezetői számvitel szerepe, tárgya és feladatai
Vezetői számvitel szerepe:
 A vezetői számvitel különböző vezetői
funkciókhoz szolgáltat információkat.
 Vezetői funkciók:



Tervezés
Döntéshozatal
Ellenőrzés
Vezetői számvitel tárgya, feladatai:
 rendelkezésre bocsátott, előállított vagyon
 vagyon és a vagyonváltozás mérése, információ
szolgáltatás
Vezetői számvitel célja





költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása
nemcsak a ténylegesen felmerült költségek
számbavételére, hanem a költségalakulás
megtervezésére és tudatos befolyásolására is
alkalmas
a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti
nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály)
6. Költséghelyek, általános költségek
7. Tevékenységek költségei
A vezetői számvitel alkalmazásának indokai
Több telephellyel rendelkezik
 Kiemelt termékeit elkülönülten akarja
elszámolni és megfigyelni
 Egyéb termelési sajátosságaira kíván
fokozott figyelmet fordítani
 Eredménykimutatás választott formája a
forgalmi költség eljárású

Költségtani ismeretek
2. hét
Költség, kiadás, ráfordítás


Költség: erőforrás felhasználások pénzben
kifejezett értéke
Kiadás:



Üzemgazdasági megközelítés szerint:
eszközcsökkenés
Pénzügyi szemléletű megközelítés szerint:
pénzeszközcsökkenés
Ráfordítás: a kibocsátáshoz az
eredményképződéshez kapcsolódó fogalom


Egyrészt az időszaki értékesítés bekerülési költsége
Másrészt az értékesítéstől független költség, az
eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege
Költség fogalma, tartalma
Fogalma:
Erőforrások pénzben kifejezett értéke.
 Költségkategóriák:


Elszámolt közvetlen költség
Részköltség



Kalkulált közvetlen költség
Teljes költség
Egységköltség (önköltség):
összes költség
előállított termék/szolgáltatás mennyisége
A költségek csoportosítása









Megjelenési forma szerint (ktg nemek)
Összetétel szerint
Elszámolhatóság szerint
Felmerülés helye szerint
Költségviselők szerint
Termelési folyamattal való kapcsolat szerint
Termelés terjedelmének változásával való
összefüggésük szerint
Költségek befolyásolhatósága szerint
Költségek kalkulálhatósága szerint
Megjelenési forma szerint (ktg nemek)



Anyagköltség
Igénybevett szolgáltatások
Egyéb szolgáltatások

Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok

Értékcsökkenési leírás


Összetétel szerint

Elemi (egyszerű)költségek


5. számlaosztályban elszámolt költségek
Összetett (komplex) költségek



fenntartási költségek
segédüzemi költségek
általános költségek
Elszámolhatóság szerint

Közvetlen költségek

Költségviselők
Közvetett költségek
Költséghelyek
Felmerülés helye szerint

Költséghelyenkénti osztályozás

Jellemzően közvetett költség elszámolása történik

Vetítési alap
Költségviselők szerint

7. számlaosztály

Tevékenységre/Szolgáltatásra jutó költségek összege
Termelési folyamattal való kapcsolat
szerint

Alapköltségek

Járulékos költségek
Termelés terjedelmének változásával
való összefüggésük szerint

Állandó költségek

Változó költségek

Költségváltozási tényező
Költségek befolyásolhatósága szerint

Befolyásolható költségek

Befolyásolhatatlan költségek
Költségek kalkulálhatósága szerint

Kalkulálható költségek

Nem kalkulálható költségek
Költséggazdálkodás
3-4. hét
Módszerei:

KTG gazdálkodás célja:



az erőforrások optimális hasznosítása
Takarékos gazdálkodás
Módszerek:







Felhasználási normák
Költségváltozási tényező
Határköltség számítás
Fedezeti költség számítás
Standard költségszámítás
Értékelemzés
Egyéb módszerek
Felhasználási normák

Cél: eszközfelhasználások megtervezése

Normák arra adnak választ hogy egységnyi termék
előállításához mennyi eszközfelhasználásra van szükség.

Norma: egy olyan tervezett paraméter, amely
megmutatja, hogy egy termékgyártásához vagy egységnyi
szolgáltatás előállításához a szükséges erőforrásból
várhatóan mennyi kerül felhasználásra.

Pl.: anyagnorma, létszámnorma, üzemanyag felhasználás,..
Költségváltozási tényező

Termelés változás

Költség változás

Egységköltség változás
Határköltség számítás

Rétegtermelés: pótlólagos hozammennyiség (valamely
terméknél nő a termelés)

Rétegköltség: rétegtermelés költsége (azaz ennek a
pótlólagos hozammennyiségnek a költsége)

Számítása:
Rétegköltség
Rétegtermelés
Fedezeti költség számítás
Árbevétel
- változó költségek
Fedezeti összeg
- Állandó költségek
EREDMÉNY
Standard költségszámítás

Standard költségek összege:
Standard erőforrások mennyisége x standard erőforrások ára

Tényleges költségek összege:
Ténylegesen felhasznált erőforrások mennyisége x Ténylegesen
felhasznált erőforrások ára

Költségeltérés összege:
Tényleges költségek - Standard költségek
Értékelemzés

Az értékelemzés olyan fejlesztési módszertan amely a
funkciók szükséges mértékű teljesítését biztosítja a
legalacsonyabb költséggel.

Az értékelemzés tárgya mindaz aminek funkciója és
költsége van.

Fajtái:



Értékelemzés (meglévő tevékenységekre vonatkozó elemzés)
Értékfejlesztés (beruházási alternatívákra vonatkozó elemzés)
Értéktervezés (döntés előkészítő módszer)
Kalkulációk és önköltség számítás
5-6. hét
Bevezetés

Miért fontos?

Mi a lényege?

Mi a szerepe?

Mi a célja?

Milyen kalkulációs módszerekkel dolgozhatunk?
A kalkuláció

Kalkuláció:
Olyan műszaki gazdasági tevékenység, gazdasági számítás
amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy
tevékenység tervezett vagy tényleges erőforrásigényét
számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak
eredményességét.

Gazdasági kalkuláció:
A vezetői döntéseket előkészítő, majd a meghozott
döntések végrehajtását ellenőrző és elemző gazdasági
számítások.
Önköltségszámítás

Bevezetés:





Önköltségszámítás tárgya
Önköltségszámítás feladata
Önköltség törvényi szabályozása
Önköltségszámításának sémája
Elvárások:

Önköltségszámítás alapelvei






Költségokozat elve
Költségvalódiság elve
Költségteljesség elve
Az önköltség meghatározásának következetesség elve
A lökésszerűen jelentkező költségek elhatárolásának elve
Költségviselő lépesség elve
Önköltségszámítás

Elvárások:


Az önköltség számításával szembeni követelmények
Fajtái:

Előkalkuláció






Feladatai
Szakaszai
Módszerei
Fajtái
Bizonylatai
Utókalkuláció



Lépései
Célkitűzései, feladatai
Bizonylatai
Önköltségszámítás

Módszerei:

Osztókalkuláció



Egyszerű osztókalkuláció
Egyenértékszámos osztókalkuláció
Pótlékoló kalkuláció


Közvetlen költségek felosztásának elvi kérdései
Költségek felosztása




Vetítési alap
pótlékkulcs
Normatív kalkuláció
Vegyes kalkuláció
Törvényi előírásai:
Szt.62. §(2), 105.§ (4),14.§ (5), (6), (7),

Költségelszámolás
7-10.
A költségek elszámolásának célja






A számviteli törvény kötelezően előírja a költségek
elszámolását
A költségnyilvántartások rendszerét a vállalkozás saját
maga alakítja ki
A költségelszámolás célja INFORMÁCIÓ
SZOLGÁLTATÁS a költségek alakulásáról
Felelősségi körök meghatározása (költséggazdák)
Input költségelszámolás (erőforrások felhasználásával
kapcsolatos költségek nyilvántartása)
Output költségelszámolás (termékek/szolgáltatások
létrehozásával kapcsolatos költségek nyilvántartása)
Költségek elszámolásának lehetőségei

A főkönyvi elszámolásra a költségszámlák szolgálnak.
T
Költségszámla
+ növekedés
K
- csökkenés
Költség növekedések elszámolása
Eszközcsökkenés
(pl. anyagfelhasználás)
T Eszköz számla K

 Forrás növekedés
(pl. bérköltség elszámolás)
T Forrás számla K
+
T Költség számla K
+
+
Költség csökkenések elszámolása
Eszköznövekedés
(pl. hulladék megtérülés elszámolás)
 Forrás csökkenés
(bérköltség csökkenés)
T Költség számla K
T Eszköz számla K

-
-
+
T Forrás számla K
-
Költségek elszámolásának módjai:

Költség nemek szerinti elszámolás
Az elszámolást a költségfajták szerint végezzük.

Költséghely, költségviselők szerinti elszámolás
A költségviselő számlák a közvetlen költségek,
a költséghely számlák a közvetett költségek
elszámolására szolgálnak.
Felmerült költségek elszámolásának
esetei

Elsődleges költségnem elszámolás
Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy milyen
erőforrás felhasználás okozta a költség növekedést.

Elsődleges költséghely-költségviselő elszámolás
Ennél az elszámolásnál arra fókuszálunk, hogy közvetlen
vagy közvetett költség elszámolására kerül e sor.
Termelési és értékesítési folyamat
számvitele







1. Saját termelésű készletek mérlegtételei, csoportosítások,
alapértelmezések
2. A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági
események megjelenítése az eredménykimutatásban
3. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli
elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások
4. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának
lehetséges módszerei
5. Az önköltség számítása
6. Saját termelésű készletek nyilvántartási lehetőségei, és a
főkönyvi elszámolás
7. Speciális elszámolások
1.

B. Forgóeszközök

B.I. Készletek

B.I.1. Anyagok
B.I.2. Befejezetlen és félkész termékek
B.I.3. Növendék, hízó és egyéb állatok
B.I.4. Késztermékek
B.I.5. Árúk
B.I.6. Készletre adott előlegek





2.

Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén:
Értékesítés nettó árbevétele
 Saját termelésű készletek állomány változása
 Költségnemek
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény


Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén:
Értékesítés nettó árbevétele
 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
 Értékesítés bruttó eredménye
 Értékesítés közvetett költségei
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény

3.



Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint
csoportosítva kell hogy tartalmazza. Ennek megfelelően a
választott eredmény-kimutatástól függetlenül a költségek
költségnemenkénti elszámolása az 5. számlaosztályban
kötelező.
Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén nem
kötelező az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket
elkülönítetten az 5. számlaosztályban könyvelni.
A forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítő
vállalkozásoknak a kiegészítő mellékletben be kell mutatni
az ASTÉ-t költségnemek szerinti bontásban.
3.


A 8. számlaosztály tartalmazza az értékesítés
közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett
költségeit.
A 6.-7. számlaosztályok használhatók a vezetői
információk biztosítására. A számlaosztályok
használata lehetővé teszi a vállalaton belüli egységek
elszámoltathatóságát, a költséggazdálkodást, az
önköltség számítás rendszerének kialakítását.
4.

Összköltség eljárású eredménykimutatás:

A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek
számlaosztály számláin könyveli
 Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és
értékbeni nyilvántartást vezet
 Saját termelésű készleteiről folyamatosan csak mennyiségi
nyilvántartást vezet
 Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és
értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás
alapja a rendszeres utókalkuláció
 A saját termelésű készletek időszaki készlet változását
tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén
tényleges önköltségre módosít
4.

A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek
számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6.
Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek
költségei számlaosztályokban rögzíti
 Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és
értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás
alapja a rendszeres utókalkuláció
 A saját termelésű készletek időszaki készlet változását
tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén
tényleges önköltségre módosít
4.

Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás:

A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek,
általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei,
másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin
könyveli
 Saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és
értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki elszámolás
alapja a rendszeres utókalkuláció
 A saját termelésű készletek időszaki készlet változását
tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak végén
tényleges önköltségre módosít
5.

A számviteli törvény alapján a saját termelésű készletek
önköltségének a megállapítása a beszámoló formájától
függően történhet





A közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével
Norma alapján
Eladási árból kiindulóan
Utókalkulációval
A befejezett termelés értékének meghatározása:




Nyitó beflen értéke
+”egyből” közvetlen költségek
+utólag felosztott „korábban közvetett” költségek
- Záró beflen értéke
6.

Késztermékek nyilvántartása és főkönyvi elszámolása
alapvetően a következők függvénye



Mi a vállalkozás profilja?
Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz a vállalkozás?
Milyen eredménykimutatást készít a vállalkozás?
7.

Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „ráfordítás
jellegű” készletcsökkenések






STK értékvesztése
Hiányzó STK könyv szerinti értéke
Térítés nélkül átadott STK
Apportba adott STK
béren kívüli juttatásként adott STK
Saját termelésű készletekkel kapcsolatos „bevétel jellegű”
készletnövekedések


STK értékvesztésének visszaírása
Többletként fellelt STK
Költségelemzés
11-12. hét
A költségelemzésről általánosságban,
alapfogalmak



A költségelemzés a költségszerkezetet, a költségváltozás,
valamint a költségkalkulálásra ható tényezők valamilyen
szempontok szerinti vizsgálata.
A területi összehasonlítás alapján végzett költségelemzés
a különböző vállalkozások költségeinek összehasonlítását
jelenti.
Az időbeli összehasonlításon alapuló elemzés, lehet


Visszatekintő (retrospektív) költségelemzés
Előretekintő (prospektív) költségelemzés
Összehasonlító viszonyszámok a
költségelemzésben

Költség és költségváltozás elemzése



Dinamikus viszonyszám:
tárgyidőszaki költség
bázis vagy terv költség
Abszolút eltérés:
tárgyidőszaki költség - bázis vagy terv költség
Költségmegoszlás:
adott csoporthoz tartozó költség
összes költség
Összehasonlító viszonyszámok a
költségelemzésben

Költséghányad Kh:
költségnem
termelési költség

Költségszint Ks :
költség (részköltség
termelési érték

Fedezeti hányad Fh :
fedezeti összeg
árbevétel
Közvetlen költségek vizsgálata

Közvetlen költségek elemzésének módszerei







Láncmódszer
Volumenváltozás hatása
Fajlagos erőforrás felhasználás hatása
Tarifaváltozás hatása
Tiszta volumenváltozás hatása
Standardizálás
Parciális eltérésfelbontás módszere
Rugalmasságon alapuló költségelemzés

Lépései:





Költségek csoportosítása funkciók szerint
Átlagos, vagy leggyakoribb terhelés melletti mutatók
meghatározása
Reagálási fok meghatározása
Indokolt költség meghatározása
Módszerei:


Klasszikus költségelemzés
Költségredukálás
Gyakorlás
13-14. hét
Összefoglalás, rendszerezés
számonkérés
15. hét