Transcript 07-közvetlen költségek elemzése

7. szeminárium
Közvetlen költségek elemzése
1
Közvetlen költségek vizsgálata
• Költségstruktúra vizsgálat
• Költségalakulás elemzése
• Befolyásoló tényezők szerinti elemzés: az
eltérésfelbontási módszerek segítségével történik
 láncmódszer vagy kumulatív eltérésfelbontás, (példa)
 standardizálás vagy alternatív eltérésfelbontás, (elmélet)
 parciális eltérésfelbontás (példa)
Lényege: megvizsgáljuk, hogy milyen hatótényezők
okozták az adott költség változását bázisidőszakról
tárgyidőszakra.
2
Az eltérésfelbontási módszerek
összehasonlítása I.
A költséget a befolyásoló tényezők szorzataként írjuk fel:
K=qxfxp=qxö
Ahol: q = termelt mennyiség
f = fajlagos felhasználás (a termék egységére jutó
erőforrásfelhasználás)
p = tarifa, a fajlagos erőforrás egységének ára
ö = (f x p), a termék egységköltsége
Termelési érték:
qxa
Ahol: a = a termék eladási egységára)
Költségváltozás: K = K1 – K0
K = Σq1*f1*p1 - Σq0*f0*p0
K = Σq1*ö1 - Σq0*ö0
3
Az eltérésfelbontási módszerek
összehasonlítása II.
Láncmódszer
- Egyetlen befolyásoló tényezőt változtatnunk, de amit egyszer
megváltoztattunk, az a későbbi számításokban már mindig
megváltozott értéken szerepel.
- Előnye: egyszerűség, hátránya: bizonyos mértékű pontatlanság.
- Az együttváltozásokat kumulálja.
- A végeredmény függ a befolyásoló tényezők bevonási
sorrendjétől.
4
Az eltérésfelbontási módszerek
összehasonlítása III.
Standardizálás
- Először az egytényezős hatásokat számszerűsítjük (egyszerre
csak egy tényezőt változtatunk).
- Utána az együttváltozásokat számszerűsítjük, amelyeket
szétosztunk a hatótényezőkre 1-től való eltérésük vagy
logaritmusaikból számított megoszlási viszonyszámok alapján.
- Az együttváltozásokat nem kumulálja.
- Előnye a pontosság.
5
Az eltérésfelbontási módszerek
összehasonlítása IV.
Parciális eltérésfelbontás
- Először az egytényezős hatásokat számszerűsítjük (egyszerre
csak egy tényezőt változtatunk).
- Utána az együttváltozásokat számszerűsítjük, amelyeket
arányosan szétosztunk a hatótényezőkre.
- Az együttváltozásokat nem kumulálja.
- Pontosságban az előző két módszer között foglal helyet.
6
LÁNC módszer
A költségváltozás (K) összetevői:
qΔ= Σ(q1-q0)*f0*p0
(volumenváltozás hatása)
fΔ = Σq1*(f1- f0)* p0
(fajlagos változás hatása)
pΔ = Σ q1* f1*(p1 - p0)
(tarifa változás hatása)
A volumenhatást (qΔ) két részre bonthatjuk:
Tiszta volumen hatása:
q1Δ = kh0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )
Összetétel-változás hatása: q2Δ = (kh10 - kh0)* Σq1 *a0
Ahol: kh0= Σq0*f0*p0 / Σq0 *a0
kh10 = Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0
kh = költséghányad
7
Költségelemzés
4. feladat
TK 223. oldal
8
A táblázat hiányzó adatainak meghatározása
20X1
Megnevezés
Közvetlen
anyagktg
„A” termék
„B” termék
Összesen
2*15*100=
3 000
2*25*80=
4 000
7 000
Termelési érték
2*4 000=
8 000
2*4 500=
9 000
17 000
FIKTÍV
termelési érték
1,9*4 000=
7 600
2,5*4 500=
11 250
18 850
9
A táblázat hiányzó adatainak meghatározása
20X2
Megnevezés
„A” termék
„B” termék
Összesen
Közvetlen
anyagktg
1,9*18*100=
3 420
2,5*25*60=
3 750
7 170
Termelési
érték
1,9*3 900=
7 410
2,5*5000=
12 500
17 410
10
Anyagköltség elemzés
LÁNC módszerrel
qΔ= Σ(q1-q0)*f0*p0= (1,9-2)*15*100+(2,5-2)*25*80= +850
fΔ = Σq1*(f1- f0)* p0= 1,9*(18-15)*100+2,5*(25-25)*80= +570
pΔ = Σ q1* f1*(p1 - p0)= 1,9*18*(100-100)+2,5*25*(60-80)=
-1 250
Összes eltérés: +170
11
A q1Δ és q2Δ szétválasztása
kh0= Σq0*f0*p0 / Σq0 *a0=7 000/17 000= 0,4117647
kh10 = Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0 = (K0±qΔ) / Σq1 *a0=
(7 000+850) / 18 850= 0,4164456
q1Δ = kh0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )=
0,4117647(18 850-17 000)= +761,765
q2Δ = (kh10 - kh0)* Σq1 *a0 =
(0,4164456-0,4117647)*18 850= +88,235
q1Δ+ q2Δ = +850
„A” termék kh0 = 3000/8000 = 0,375
„B” termék kh0 = 4 000 /9 000 = 0,4
12
PARCIÁLIS módszer
Egytényezős hatások
qΔe= Σ(q1-q0)*f0*p0
fΔe = Σq0*(f1- f0)* p0
pΔe = Σ q0* f0*(p1 - p0)
Együttváltozások
qfΔ = Σ(q1-q0)* (f1- f0)* p0
qpΔ = Σ(q1-q0)* f0 *(p1 - p0)
fpΔ = Σ q0*(f1- f0) *(p1 - p0)
qfpΔ = Σ(q1-q0)* (f1- f0) *(p1 - p0)
{
Az együttváltozásokat
arányosan osztjuk szét
(felezzük, harmadoljuk stb.) a
tényezők között.
13
PARCIÁLIS módszer
A volumenhatást (qΔ) két részre bonthatjuk:
Tiszta volumen hatása (egytényezős hatásként):
q1Δe = kh0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )
Összetétel-változás hatása (egytényezős hatásként):
q2Δe = (kh10 - kh0)* Σq0 *a0
Az együttváltozás:
q12Δ = (kh10 - kh0)*(Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )
Tiszta volumen hatás: q1Δ = q1Δe + q12Δ/2
Összetételhatás:
q2Δ = q2Δe + q12Δ/2
Ahol: kh0= Σq0*f0*p0 / Σq0 *a0
kh10 = Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0
kh = költséghányad
14
Vissza a 4-es feladathoz PARCIÁLIS felbontás
Egytényezős hatások
qΔe= Σ(q1-q0)*f0*p0 =-150+1 000= +850
fΔe = Σq0*(f1- f0)* p0= 2*(18-15)*100+2*(25-25)*80=
+600
pΔe = Σ q0* f0*(p1 - p0)= 2*15*(100-100)+2*25*(60-80)=
-1 000
15
Együttváltozások
qfΔ = Σ(q1-q0)* (f1- f0)* p0 =
(1,9-2)*(18-15)*100+(2,5-2)(25-25)*80= -30
qpΔ = Σ(q1-q0)* f0 *(p1 - p0)=
(1,9-2)*15*(100-100)+(2,5-2)*25*(60-80)= -250
fpΔ = Σ q0* *(f1- f0) *(p1 - p0)=
2*(18-15)*(100-100)+2*(25-25)(60-80)= 0
qfpΔ = Σ(q1-q0)* (f1- f0) *(p1 - p0)= 0
16
Összesítés – Parciális módszer
Megne Egytévezés nyezős
qfΔ
qΔ
+850
-15
fΔ
+600
-15
pΔ
-1 000
Σ
+450
qpΔ
fpΔ
Σ
qfpΔ
-125
+710
+585
-125
-30
-250
-1125
0
0
+170
17
Tiszta volumen és összetétel változás hatásának
bemutatása – Parciális
módszerrel
kh0=láncmódszernél= 0,4117647
khfiktív =Σq1*f0*p0 / Σq1 *a0 = (K0±qΔ) / Σq1 *a0
(7 000+710) / 18 850= 0,4090185
q12Δ = (hfiktív- h0 )* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )= -5,08
q1Δe = h0* (Σq1 *a0 -Σq0 *a0 )=
0,4117647*(18 850-17 000)= +761,765
q2Δe = (hfiktív- h0 )*Σq0 *a0 =(0,4090185-0,4117647)*17 000=
-46,685
q1Δ =+761,765-2,54= +759,225
q2Δ= -46,685 -2,54= -49,225
18
Költségelemzés
6. feladat
TK 223. oldal
19
Megnevezés
Tiszta
Összevolutétel
men
Volumen
Fajlagos
Órabér
Összesen
hatása
Láncmódszer
Parciális
eljárás
Alternatív
eljárás
+ 500 + 1 000 +1 500
+ 220
- 470 + 1 250
+1 550
+ 200
- 500 + 1 250
+1 535
+ 210
- 495 + 1 250
20
Volumen hatás felbontása – parciális eljárás
q1e = kh0 * (q1 * a0 – q0 * a0)
q2e = (khf – kh0) * q0 * a0
q12 = (khf – kh0) * (q1 * a0 – q0 * a0)

q1 = q1e + q12 / 2
q2 = q2e + q12 / 2
Ahol:
kh0 = q0 * f0 * p0 / q0 * a0
khf = (q0 * f0 * p0 + q) / q1 * a0
21
Volumen hatás felbontása – parciális eljárás
Ismert adatok:
q0 * a0 = 20 000
q1 * a0 = 21 000
q1e = láncmódszer tiszta volumen hatása =
= + 500
 kh0 = 500 / (21 000 – 20 000) = 0,5
 q0 * f0 * p0 = 20 000 * 0,5 = 10 000
 khf = (10 000 + 1 550) / 21 000 = 0,55
22
Volumen hatás felbontása – parciális eljárás
q2e = (0,55 – 0,5) * 20 000 = 1 000
q12 = (0,55 – 0,5) * (21 000 – 20 000) = 50
q1 = q1e + q12 / 2 = 500 + (50 / 2) =
= 525
q2 = q2e + q12 / 2 = 1 000 + (50 / 2) =
= 1 025
q = q1 + q2 = 525 + 1 025 = 1 550
23
Az eltérésfelbontási módszerek
összehasonlítása
Megnevezés
Tiszta
Összevolutétel
men
Volumen
Fajlagos
Órabér
Összesen
hatása
Láncmódszer
Parciális
eljárás
Alternatív
eljárás
+ 500 + 1 000 +1 500
+ 220
- 470 + 1 250
+ 525 + 1 025 +1 550
+ 200
- 500 + 1 250
+1 535
+ 210
- 495 + 1 250
24
Az eltérésfelbontási módszerek
összehasonlítása
Megnevezés
Láncmódszer
Parciális
eljárás
Tiszta
volumen
Összetétel
Volu- FajlaÓrabér
men gos
Összesen
hatása
+ 500
+ 1 000 +1 500 + 220
- 470 + 1 250
+ 525
+ 1 025 +1 550 + 200
- 500 + 1 250
Alternatív
516,59 1 018,41 +1 535 + 210
eljárás
- 495 + 1 250
25
6. feladat b)
Bázis időszaki bérköltség (a számítások
során már meghatároztuk): 10 000 Ft
Tárgyidőszaki bérköltség:
10 000 + 1 250 = 11 250 Ft
26