Transcript Számítógép architektúrák I. - PTE-PMMIK - Rendszer

Számítógép
architektúrák I.
gyakorlat
Hálózati tudnivalók
 Több egymáshoz kapcsolt számítógépből áll,
amelyek között lehetőség van információcserére és
erőforrásmegosztásra
 Hálózatba kapcsolt gépek hostok
 Hálózattípusok:
 LAN - helyi hálózat (átviteli sebessége nagy, több
megabit/sec)
 WAN - nagytávolságú hálózatokat (9600 bit/sec)
 Az internet (vagy internetwork) több ilyen
egymással összekapcsolt LAN-ból illetve WAN-ból
áll
Hálózati kommunikáció
 A számítógépek közötti kommunikáció
szigorú szabályok – protokollok - szerint
zajlik
 Rétegek – a kommunikációs rendszer
egymástól jól elkülöníthető, független
részei, melyek szabványos interfésszel
kapcsolódnak egymáshoz
 ISO OSI (International Standard Organisation,
Open System Interconnect )
ISO OSI rétegei
 Az OSI modell hét
réteget határoz
meg
 az alsó három
réteg jellemzően a
számítógép
hardverével
kapcsolatos,
 a felsőbb négy
réteg
megvalósítása
szoftver feladat
Adatátvitel
 Ha egy küldő folyamat a vevő folyamatnak
adatokat akar küldeni :
 az adatokat az alatta lévő rétegnek átadja, amely az
adatok elé un. fejrészt (headert) illeszt
 az így kapott egységet továbbadja a következő
rétegnek
 folyamat egészen addig ismétlődik, amíg az adatok
el nem jutnak a fizikai rétegig, ahol aztán valóban
továbbítódnak a vevő géphez
 vevő oldali gépen, ahogy az üzenet az egyre
magasabb rétegekhez kerül, az egyes rétegekben a
különböző fejrészek leválasztódnak róla
 végül megérkezik az üzenet a vevő folyamathoz
TCP/IP
 A mai egyik legnagyobb hálózat a
DARPA Internet (70,80-as évek)
 A DARPA Internetbe kapcsolt gépek egy
TCP/IP protokollcsalád segítségével
kommunikálnak egymással
 Transmission Control Protocol/ Internet
Protocol
TCP/IP
 a fizikai és az adatkapcsolati szintet egy Ethernet hálózati
csatlakozó biztosítja
 minden egyes Ethernet csatlakozó-nak van egy egyedi
címe (fizikai cím, hardvercím, MAC-rétegbeli cím)
 A címet 12 darab hexadecimális számjegy formájában
szokták megadni. Az első hat hexadecimális számjegy
kiosztását az IEEE felügyeli, ezek a gyártót vagy az eladót
azonosítják.
 Az egyes Ethernet csatlakozó csak azokat az csomagokat
veszi le a kábelről, amelynek ő a címzettje (vagy az üzenet
egy ún. broadcast üzenet volt, amit mindenkinek meg kell
kapnia)
 egy host akár több Ethernet csatlakozóval is rendelkezhet,
amelyek más-más LAN-okon vannak
 ekkor ez a host képes lesz routing-feladatokat ellátni
IP - Internet Protocol
 TCP/IP hálózati szintű protokollja
 ez végzi az csomagoknak a forráshosttól
célhostig irányítását
 Feladat:
 Hálózat képes legyen meghatározott mennyiségű
bájtot egyszerre átvinni – csomag
 Képes legyen egy eszköz fizikai címét leképezni
logikai - IP - címre
 Az IP állapotmentes protokoll, nem garantálja
a csomagok megérkezését, sem a sorrendet
TCP –
Transmission Control Protocol
 Gondoskodik a csomagok sorrendbe
állításáról és
 Az esetlegesen elvesző csomagok
újraküldéséről
 A TCP egy garantált csatornát biztosít
IP cím
 Minden egyes Ethernet csatlakozónak van egy ún.
Internet címe (IP-címe)
 4 db egymástól ponttal elválasztott 1 byteos szám
decimálisan megadva
 Ez a cím teljesen független az Ethernet címektől
 A hálózatokat is azonosítják IP címmel
 Egy IP szegmenst a network címe azonosít
 Host IP címe áll: network cím + host cím
 A netmask adja meg, hogy a 4 byteból mennyi jelöli a
hálózatot és mennyi a hostot
 A címnek azon bitjei, amiken a netmask bitjei 1-et
tartalmaznak, a network címet határozzák meg,a
maradék a hostot jelöli
IP cím példa
IP cím:
NM:
192.168.2.1
255.255.255.0
 192.168.2.0 a hálózati cím
 a 192.168.2.1-nek az utolsó byte-ja a host cím :1
 ebben az IP szegmensben 256 különböző cím
szerepelhet
 192.168.2.0 - 192.168.2.255-ig
 Ebből két címet fenntart magának a protokoll:
 a 192.168.2.0
 a 192.168.2.255
ez a network cím,
ez pedig a broadcast cím
Network cím
 az alhálózat azonosítására szolgál
 az alhálózatban lévő host címek helyén a
nulla szerepel
 pl.: 192.168.2.0
Broadcast cím
 ezzel címezhető az összes helyi gép
 mindig az adott hálózaton megcímezhető
legnagyobb cím
 körüzenetet küldhetünk ide, melyet az
összes állomás venni fog
 pl.: 192.168.2.255
Címosztályok
 A osztályú cím
 az 1.0.0.0 - 126.255.255.255 címeket foglalja
magába és netmaszkja 255.0.0.0
 tehát egy IP szegmensben 2^24 (=16 millió) hostot
képes megcímezni.
 B osztályú címek
 128.0.0.0 - 191.255.255.255 terjednek, és
netmaskjuk 255.255.0.0 (2^16 = 65536 host).
 C osztályú címek
 192.0.0.0 - 223.255.255.255 címtartományban
vannak, és netmaskjuk 255.255.255.0.
 A fennmaradó címtartomány foglalt későbbi
fejlesztésekre
DNS
Domain Name System/Server
 A host-ok IP címekkel címzik egymást
 Ezen nevek nehezen megjegyezhetőek
 Ezért a host-okat általában "közönséges"
nevekkel illetik
 Az alkalmazás feladata, hogy megtalálja az
ehhez a névhez tartozó IP címet
 Ezt a folyamatot (host)névfeloldásnak
nevezzük
 Szerverek, melyeken nyilvántartják az egyes IP
címhez tartozó számítógép neveket, biztosítják
az oda-vissza konverziót
DNS domainek
 A DNS a hostneveket domain-nek hierarchiájába
szervezi
 Egy domain olyan helyek gyűjteménye, amelyek
valamilyen értelemben kapcsolatban vannak
 Pl.: a magyar gépek nagy része a .hu domainbe
vannak gyűjtve
pl.:
Szolgáltatás név. intézmény/szolgáltató neve .ország/intézmény azonosító
www.
pte.
hu
DNS névtér
 A körzetnevekben a kisbetűs és nagybetűs írásmód
között nincs különbség.
 A névkomponensek maximális hossza 63 karakter. A
teljes útvonalnév rövidebb vagy egyenlő 255
karakterrel. Minden körzet maga ellenőrzi az alatta lévő
körzeteket, így elkerülhető egy végtelen méretű
központi nyilvántartás létrehozása. Egy új körzet
létrehozását az a körzet engedélyezheti, ahova tartozni
fog.
 Az elnevezések a szervezeti hierarchiához igazodnak,
nem követik a hálózat fizikai felépítését.
A lekérdezés alapvető
típusai
 A rekurzív lekérdezéses módszernél a szerver ha nem
rendelkezik megfelelő információval a célról,
továbbadja egy másik szervernek, amíg eléri a hiteles
bejegyzést. A "hu" ismeri a bme.hu címét, és ez a
szerver hitelesen tárolja a peter.bme.hu címét,
 Az iteratív lekérdezésnél ha a lokális keresés
sikertelen, akkor annak a szervernek a címét kapjuk
vissza, ahol a legközelebb próbálkozhatunk. Ennél a
módszernél az andi.pte.hu elsőnek a "hu" szerver
címét kapja vissza. A hu szervertől megkapja a bme.hu
címét, ami rendelkezik a peter.bme.hu hiteles
bejegyzésével.
Névfeloldás
Pl.: www.ttk.pte.hu
 Kérés a root felé, hogy adja vissza a .hu
nevekért felelős szerver címét
 .hu neveket feloldó szervertől kérik a .pte.hu
nevekért felelős szerver nevét
 .pte.hu feloldásáért felelős szerve visszaadja a
ttk.pte.hu címért felelős name server címét
 Az utolsó name server elvégzi a név feloldását
Névfeloldás a DNS-sel

Valójában a DNS egy óriási osztott adatbázis. Kezelését
nameserverek végzik, amelyek adott domain-re, vagy
domainhalmazra vonatkozó információkat biztosítanak. Mindegyik
zónához legalább kettõ, de legfeljebb csak néhány nameserver
van, amelyek az összes jogosultsági információt a hoston tartják
az adott zónában. A www.bme.hu IP címének megszerzéséhez
csupán kapcsolatba kell lépnünk a bme.hu zóna nameserver-ével,
amely ezután visszaadja a kívánt adatokat, de honnan lehet
megtudni kikezeli a bme.hu zónát? Ebben lehet segítségünkre a
DNS. Amikor az alkalmazásunk (amely pl. pc114c1.mfk.hu host-on
fut és) információt akar szerezni a www.bme.hu-tól, akkor
kapcsolatba lép a helyi nameserverrel (193.225.236.10-el), küld
neki egy www.bme.hu-s névfeloldási kérést. A nameserver elõször
a saját memória cache-ben keresi a választ, ha ott megtalálja,
akkor külsõ lekérdezés nélkül válaszol a kliensnek.
Névfeloldás a DNS-sel
 Amennyiben nem tatálható a nameserver cache-ben, akkor egy
lekérdezést küld egy root-nameservernek (ezek listája a
nameserver egyik konfigurációs állományában találhatók) A
lekérdezés arra vonatkozik, hogy ki a felelõs a hu domain-ért. A
root-nameserver válaszában legalább 2 nameserver neve-IP címe
érkezik vissza. Ebbõl az egyikre elküld a helyi nameserver egy
következõ lekérdezést, amelyben a bme.hu domain-ért felelõs
nameserverekre vonatkozik a kérés. A visszaérkezõ válaszban
már a bme.hu tartományt kezelõ nameserver lista lesz. A lista
valamelyik nameserverétõl már lekérdezhetõ a www.bme.hu IP
címe. A választ a helyi nameserver egyrészt tárolja a saját
memória cache-ben, és küldi a választ a kliens számára is. A
nameserver memória cache-ben csak egy bizonyos ideig tartja
frissnek a név - IP cím párost (pár nap), amennyiben ez az idõ
lejár, úgy törli azt a cache-bõl.
Címkiosztás
 Statikus IP kiosztás
 Dinamikus IP kiosztás
 DHCP : Dynamic Host Configuration
Protocol
 Szg-ek beállítására szolgáló protokol
 Kliensek legfontosabb hálózati beállításainak
vezérlésére szolgál a szerver segítségével
 TCP/IP hálózatokon a csomópontok hálózati
önkonfigurációját lehetővé tevő protokoll
Mit szolgáltat a DHCP
szerver?




IP címet subnet maszkkal,
alapértelmezett átjárót,
DNS szerver IP címeket,
egyéb használatos hálózati azonosítókat.
DHCP működése
 A DHCP-forgalom a 67-es és a 68-as UDP portokon
zajlik, a kliensek a 67-es portra küldik az üzeneteiket, a
szerver pedig a 68-as portra kézbesíti a válaszokat,
amelyek szórt üzenetek, vagyis a hálózat minden
állomása megkapja őket. A konfiguráció lekérdezését a
kliens kezdeményezi egy DHCPDISCOVER (DHCPfelfedezés) üzenettel. Mivel a kliens ekkor még nem
rendelkezik hálózati rétegbeli címmel, a DHCP
üzenetekben van egy xid nevű mező, ez szolgál a
gépek megkülönböztetésére a DHCP-kommunikáció
alatt.
DHCP működése
 A szerver a feltérképezésre használt DHCPDISCOVER üzenetre a
DHCPOFFER (DHCP-ajánlat) üzenettel válaszol, megintcsak
üzenetszórással. A kliens csak a saját xid-jével ellátott
DHCPOFFER választ dolgozza fel. Az ajánlat nem más, mint a
szerver által felkínált IP-cím, amit az ajánlattétel után a kliens még
nem használhat azonnal, előtte el kell kérnie. A folyamat
következő lépcsője tehát a DHCPREQUEST (DHCP-kérés),
amelyben a felajánlott címet a kliens elkéri a szervertől, erre a
nagyvonalú szerver megküldi a DHCPACK-et (DHCP-nyugta), ami
minden fontos információt tartalmaz ahhoz, hogy a kliens a
kézhezvétel után teljes értékű IP-állomásként működhessen. A
DHCPACK kézhezvétele után a kliens kötött állapotba (BOUND)
kerül, ez a bérleti idő lejártáig érvényben is marad. A folyamat
annyira gyors, és olyan kis sávszélességet igényel, hogy az még a
ma már elavultnak számító 10 Mb/s-os hálózatokban is szinte
észrevehetetlen.
DHCP csomagok a
hálózaton
 Mivel a munkaállomásnak még nincs IP címe, ezért
szórással próbál tájékozódni a hálózaton van-e DHCP
szerver. 0.0.0.0 IP cím a gép forráscíme, és
255.255.255.255 a cél IP cím.
Az IP csomagban UDP van beágyazva, hiszen kevés
adatot kell küldeni illetve visszaküldeni a rendszernek.
A port címek speciálisak és érdekes, hogy a forrásport
sem az 1024 feletti tartományból kerül ki, hanem a
nyilvános portcímek közül való 68. A kiszolgáló
célportja a 67-es.
Az UDP a betöltő protokollt szállítja. Ebben kezdetben
szinte az egyetlen értékes információ a munkaállomás
neve mellett annak MAC címe. Ami nem meglepő,
hiszen a munkaállomás semmi mást nem ismer.
DHCP lépései:
 DHCP szerver felderítése (Discover)
 A szerver ,ha hatókörébe esik a kérés, megnézi, hogy
az a cím, amit ki szeretne osztani, nem foglalt-e már ARP kérések
 Ha nem foglalt, megteszi ajánlatát. (Offer)
 A kliens, még mindíg IP cím nékül, szórással - hiszen
több ajánlatot is kaphat (Több DHCP kiszolgáló is
lehet.)elfogadja, pontosabban elkéri azt. (Request)
 A DHCP szerver nyugtázza a kérést. (ACK)
Közeghez való hozzáférés
 Ha valamelyik gép adni szeretne, akkor
megvizsgálja, hogy szabad-e a kábel
 Ha igen, akkor használni kezdi
 Előfordulhat, hogy többen egyszerre kezdik
használni a kábelt, ilyenkor ütközésnek lépnek
fel
 Ezt az interface-ek (hálózati kártyák) felismerik
 Beszüntetik a forgalmazást
 Véletlen ideig várnak
 Újra próbálkoznak
Hálózati kommunikáció
 Ha egy számítógép a saját alhálózatban lévő géppel
akar kommunikálni akkor elküldi neki címezve a
csomagot.
 Ha egy számítógép egy másik alhálózatban lévő
géppel akar kommunikálni, akkor nem közvetlenül a
címzettel kezdeményez kapcsolatot, hanem az
alapértelmezett átjáróval.
 Elküldi az adat csomagot, azzal az utasítással, hogy juttassa el
az XY IP címre
 Ha a címzett egyik a routerhez kapcsolódó szegmenshez sem
tartozik, akkor a router is egy másik routerrel veszi fel a
kapcsolatot, és annak küldi tovább a csomagot
Kommunikáció a
hálózaton
 Az Internet lokális hálózatokból épül fel,
amelyeket routerek kapcsolnak össze
1. Lokális hálózaton:
 Koax/optikai kábellel vagy hub-okkal, vagy switchekkel összekapcsolt koaxra vagy UTP kábelre
kapcsolódó számítógépek
 Szegmens / alhálózat
2. Globális hálózat
 A router (gateway, útválasztó) egy kitüntetett
számítógép a szegmensen, amely egyszerre több
lokális hálózathoz is kapcsolódik
Hálózati topológiák
 Busz, csillag, gyűrű
Operációs rendszerek
Windows NT
- vázlat -
Kezdetek





Microsoft Windows – 1987
1991 – Windows 3.0
1993 – Windows 3.11
1995 – Windows 95
stb…
1989 – Windows NT fejlesztése teljesen új
alapokon
New Technology
Fejlődés
Verzió
Név
Időpont
NT 3.1
Windows NT 3.1
Július 27, 1993
NT 3.5
Windows NT 3.5
Szeptember 21, 1994
NT 3.51
Windows NT 3.51
Május 30, 1995
NT 4.0
Windows NT 4.0
Július 29, 1996
NT 5.0
Windows 2000
Február 17, 2000
NT 5.1
Windows XP
Október 25, 2001
NT 5.1
Windows Fundamentals for Legacy PCs
Július 8, 2006
NT 5.2
Windows Server 2003
Április 24, 2003
NT 5.2
Windows XP (5.2)
Április 25, 2005
NT 5.2
Windows Home Server
Július 16, 2007
NT 6.0
Windows Vista
Business: November 30, 2006
Consumer: Január 30, 2007
NT 6.0
Windows Server 2008
Február 27, 2008 (expected)
Windows NT
 Önálló operációs rendszer
 Futtatásához nincs szükség DOS-ra de biztosít
egy szimulált DOS felületet
 Két változata:
 NT Server – hálózati kiszolgálók számára
 NT Workstation – munkaállomások számára
 Megnövekedett hardverigény:
 Min. 486 processzor, 12 MB RAM (16MB,
32MB)
 Több platformon is futtatható:
 Intel PC, MAC, OS2
Jellemzők
 32 bites operációs rendszer
 Alkalmas
 4GB memória
 408 TB háttértár kezelésére
 Egy alkalmazás mérete a memóriában 2 GB lehet
 Belső felépítés szempontjából:
 Többfelhasználós
 Többfeladatos
 Mikrokernelre épülő
 Többprocesszoros architektúra támogatása
További jellemzők
 A programok csak az op.rsz.-en keresztül,
felügyelt módon férhetnek a szg. erőforrásaihoz
 Alkalmazások időosztásos (preemtív) módban
futnak
 Támogatja a többszálú végrehajtást (multitasking)
További jellemzők
 Bővíthetőség – fejleszthető a kompatibilitás
megőrzésével
 Moduláris struktúra – egyes erőforrásokat
objektumként kezeli
 Meghajtó program és távoli eljáráshívás (RPC)
alkalmazása – szolgáltatás elérése az
egész hálózaton
 Kernel technológia – végrehajtó és
részrendszerek szétválasztása (végrehajtó a
kernel, op.rsz. kernel módban, a részrsz.
felhasználói módban fut)
Fő szempontok
 Hordozhatóság
 Kernel nagy része C nyelven íródott
 Jól elkülöníthető a közvetlen HW vezérlést végző
elemek (Assembly)
 Megbízhatóság
 A rsz. maradjon stabil az egyes HW
meghibásodások esetén is
 Új hibatűrő fájlrendszer - NTFS
 Kompatibilitás
 POSIX (Portable Operating System Interface)
 Teljesítmény
 Belső eljárás hívás mechanizmus
Biztonsági rendszer
 Bejelentkezési procedúra – az NT minden
művelet során ellenőrzi a jogosultságokat
 Minden processz csak akkor indulhat el, ha
van hozzá rendelve felhasználó
 Az adott processzhez rendelt felhasználó
jogosultságai döntik el, hogy az adott
processz milyen objektumon hajthat végre
műveleteket
Felhasználói
bejelentkezés
 NT felhasználó – user account
 SID (security ID) biztonsági azonosító –
felhasználó definiálásakor jön létre
 Bejelentkező képernyő – védi az NT
ctr+alt+del
account + password
 Bejelentkezési procedúra a mezőkitöltések után
Bejelentkezési procedúra
 Local Security Authority (LSA) rendszerkomponens
 A biztonsági alrendszer központi eleme
 Megkapja a felhasználó nevét és jelszavát
 Továbbküldi a Security Account Managernek (SAM)
 A felhasználói adatbázissal kapcsolatos
műveleteket végzi
 Megvizsgálja a user, szerepel-e az adatbázisban
 Ha igen, akkor az LSA létrehoz egy access
tokent , ha nem megszakad
 A processz lezárul – a felhasználó access tokenje
hozzárendelődik valamennyi általa elindított
processzehez
Objektumok
 NT valamennyi erőforrása objektumként jelenik
meg az op.rsz.-ben (pl. könyvtárak, nyomtatók,
fájlok, eszközök, stb.)
 Minden objektum rendelkezik
 Típus – milyen fajta objektum (fájl, nyomtató, …)
 Attribútum – adatok, amiket tartalmaz
 Funkció – milyen műveleteket lehet rajta
végrehajtani (open, close, …)
 ACL – Access Control List – Hozzáférés
Szabályozás Lista – egyes felhasználó milyen
műveleteket hajthat rajta végre
Jogosultságok
 Kétféleképpen rendelhető jogosultság az
NT objektumaihoz:
 Közvetlen hozzáférés a biztonsági rendszeren
keresztül – security
 Hálózati megosztás által – share
 NT saját fájlrendszere NTFS – minden
objektumnak külön állapítható meg
jogosultság
Jogok Windows 2000
előtti rendszereken (NT)






R – read – olvasás
W – write – írás
X – execute – végrehajtás
D – delete – törlés
P – change permission – jog cseréje
O – take ownership – tulajdonos váltás
Jogok Windows 2000-től
Deny
 Windows 2000 op. rsz-en és későbbi
rendszereken a előbbi jogosultságokat
megtilthatjuk. Ez lesz az erősebb
amennyiben valahonnan kap jogot a
felhasználó és „kap” deny-t.
Jogosultságok tárolása a
filerendszerben.
 Az NTFS-nek három verziója létezik:



* v1.2 – NT 3.51, NT 4
* v3.0 – Windows 2000
* v3.1 – Windows XP, Windows Server 2003,
Windows Vista
 kvóta, sparse fájl-támogatás, titkosítás (Encrypting File
System, EFS).
A megvalósítás részletei nem nyilvánosak, így külső
gyártóknak nagyon nehéz NTFS-t kezelő eszközöket
előállítani.
Jogosultság rendszer
 Fájloknak mindig van tulajdonosa, aki
módosíthatja
 Alapértelmezett tulajdonos a létrehozó (+
a rendszergazda)
 Másoláskor – azon könyvtár jogait veszi
át a fájl, ahova másolják
 Mozgatáskor – megőrzi eredeti
jogosultságait
Jogosultság öröklése
 A filerendszerbeli létrehozási ponttól függ,
annak a szülőkönyvtárnak a jogosultságát
kapja meg, ahol létrejött. A „gyökérben”
létrejövő fileoknak a gyökér a szülője.
 Természetesen nem kötelező megmaradni az
örökölt jogoknál bármelyik alkönyvtár – vagy
akár csak egy file – jogosultságrendszerét
szabadon lecserélhetjük. (ha van jogunk rá.)
Csoportok kezelése
 Minden felhasználó valamely csoportba
kerül, melynek jogait örökli
 Csoport készítése admin. feladata
 A csoport fiókhoz rendelt jogokat minden
csoporthoz rendelt felhasználó vagy
alcsoport megkaphatja
Hálózati megosztás
esetén a jogosultságok
 Hálózati megosztás esetén a
jogosultságok nem ilyen finoman
szabályozhatók. Itt is csoporttagságon
keresztül érdemes a jogokat
menedzselni.
 Teljes
 Módosítás
 Olvasás
Felhasználói fiókok




Adminisztrációs varázsló
User account definiálása
Jogosultságok megadása
Környezet definiálása
 Installálás után alapértelmezett két fiók:
 Adminisztrátor – korlátlan jogú, hozzáfér az összes
erőforráshoz
 Vendég – ideiglenes felhasználó korlátozott jogokkal,
alapértelmezésben nincs engedélyezve
 Admin. fiók átnevezhető, de nem törölhető
Service pack
 A rendszerben talált, feltárt, javított hibák
gyűjteménye.
Feladat





2 GB primary partíció létrehozása
Telepítés
Hálózat beállítás
Service pack
Egy kiterjesztett partíción létrehozni 2 db 1 GBos logikai partíciót
 mi3 user létrehozása (pw: mi3)
 A logikai partíciókat megosztani csak a mi3
user (+ rendszergazda) számára olvasásra
illetve írásra
Hálózati beállítások
Szg. név
Csoport
IP
NM
GW
DNS
PC1 – PC25
A103
193.225.18.147 -151
255.255.255.0
193.225.18.254
193.6.55.17
Virtualizáció
Mi is az a virtuális gép?
 A virtuális gép, a nevéből is adódóan nem egy igazi
számítógép, hanem egy fizikai gépnek egy része.
Nevezik még virtuális privát szervernek (röviden VPS),
virtuális szervernek. A virtuális gépen futó operációs
rendszer, azon belül az alkalmazások, felhasználók a
virtuális gépet valóságos gépként érzékelik, ugyanúgy
mintha egy igazi különálló számítógépen futnának.
Ebből kifolyólag a virtuális gépen változtatás nélkül
futnak a már meglévő alkalmazások. A fizikai gépen
belül lévő virtuális gépek egymástól teljes mértékben el
vannak különítve, egymás erőforrásaihoz nem tudnak
hozzáférni. Lehetséges softveres és hardveres
implementációjuk is.
Virtualizációs eszközök
- Softveres/Hardveres megoldások
-
VirtualBox Sun Microsystem
Virtual PC Microsoft
WMWare/ WMWare ESX
Xen
HiperV Windows 2008 Server
Eszközgazálkodás
 Memória




Gazda gép igény
Virtuális gép igénye
Egyidőben futó virtuális gépek száma
A gépben kiépített memória nagysága
 CPU
 Lásd fent
 Lan
 USB
 …
Virtual PC indítás
Virtual PC beállítások
Telepítés indítása
Telepítés indítása
Telepítés indítása
Telepítés indítása
Telepítés indítása
Telepítés indítása
Beállítások
Bios
Action







Full screan mode
Ctrl + Alt + Del
Pause
Reset
Close
Install or Update Vitual Machine Aditions
Properties
Edit




Copy
Paste
Select all
Settings
CD
 Use Physical xx drive
 Capture ISO image
 Release ….
 Eject CD
Floppy
 Capture Floppy Disk Image
 Release
Help
 Virtual PC Help
 Virtual PC Online
 About Virtual PC
Leállítás
 A vendég OS-ből!