Transcript A felnőttképzés képzés

A KÉPZÉSI CIKLUS
3 fázisra bontható:
 1. Tervezés: ebben a fázisban kell tisztázni a képzéssel
szembeni elvárásokat, a sikeres befejezés kritériumait
és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint létre kell
hozni a képzés programját. A tervezés fázisa 3
szakaszra bontható:
a)
b)
c)
a képzési igények felmérése
a képzési célok meghatározása
a képzési program kidolgozása

2. Megvalósítás és kontroll: ebben a fázisban kell
végrehajtani a képzési programot, kontrollálni a
tanítási-tanulási folyamatot, menedzselni a
változásokat, s beavatkozásokat kell tenni, ha a
kitűzött cél és a képzési követelmények elérése
veszélybe kerül. Ez a fázis 4 szakaszból áll:
a)
b)
c)
d)
a képzés előkészítése
a képzés indítása
a képzés lebonyolítása és
a képzés zárása
A képzési kontrolling az eseményeket és az
eredményeket viszonyítja a képzésre vonatkozó
követelményekhez, belső és külső normákhoz és
folyamatleírásokhoz. Különösen az alábbi területekre
fókuszál:
-
-
Célok
Képzési követelmények
Személyi, tárgyi és jogszabályi feltételek
Dokumentumok
Szerződésekben rögzített elvárások
Tananyagok
Taneszközök
Egészséges, biztonságos és esélyegyenlőséget biztosító tanulási környezet
Módszerek és munkaformák
Eredmény-/teljesítményértékelés
Megelőző és javító intézkedések
Elégedettségvizsgálat
Külső és belső kommunikáció
Kapcsolattartás és ügyfélkapcsolat

3. Kompetenciatranszfer: ebben a fázisban annak a
vizsgálatára lehet sort keríteni, hogy a
kompetenciafejlesztés eredményeit milyen mértékben
alkalmazzák a munkahelyen.
A KÉPZÉSI PROGRAM
A képzési aktivitás elemi építőköve a célcsoport
igényeire épülő képzési program, mely a tanításitanulási folyamat célirányos, tervező, szervező,
szabályozó és értékelő lépéseit integrálja.
 Ebből következően:

részletesen kifejti a képzés cél- és
követelményrendszerét;
 pontosan meghatározza a képzési tartalmakat, a
tananyag jellegét és egységeit/moduljait;
 kitér az alkalmazott módszerekre és szervezési
formákra, a tárgyi és személyi feltételekre, a
forrásanyagokra, valamint
 választ ad a mérés-értékelés lehetőségeire, módjaira,
a minőségbiztosítás technikáira

A KÉPZÉSI PROGRAMMAL SZEMBENI
KÖVETELMÉNYEK

Megítélhető legyen a program belső koherenciája
és szakmai megvalósíthatósága.

koherencia az egyes programegységek, programelemek (cél,
kompetencia, módszerek stb.) egymásnak történő
megfeleltethetőségét jelenti
KÉPZÉSI PROGRAMMAL
SZEMBENI RELEVÁNS ALAPKÖVETELMÉNYEK:
pedagógiai, andragógiai szakszerűség,
 közérthetőség és áttekinthetőség,
 egyértelműség és ellentmondás-mentesség,
 tartalmi kidolgozottság, valamint
 megvalósíthatóság

A CÉLIRÁNYOS - A KÉPZÉSI CÉLOKKAL KOHERENS KIMENETI
KÖVETELMÉNYEKRE, KOMPETENCIÁKRA ÉS A TANANYAG AKTÍV
FELDOLGOZÁSÁRA FÓKUSZÁLÓ - KÉPZÉSI PROGRAMBAN







a mit (a képzés tartalma, azaz a képzés elvégzésével
szerzett tudás, ismeret, szervező-végrehajtó sajátosságok,
szabályozó-reguláló személyiségbeli összetevők,
többletteljesítmény vagy elsajátított kompetenciák),
a ki(k)nek (célcsoport),
a miért (célrendszer),
a honnan (input, bemeneti követelmények),
a hogyan (a cél felé vezető út, a teljes tanítási-tanulási
folyamat stratégiája; egy-egy modul/tantárgy és/vagy téma
tanítási-tanulási folyamata; tervezett képzési idő;
módszerek; tananyag; racionális szervezeti keretek;
tudásellenőrzés; értékelés; minőségbiztosítás),
a mivel (személyi és tárgyi feltételek) és
a hová (output, feladatprofil, kompetenciakövetelmények)
komplex kérdésegyüttest kell szisztematikusan kifejteni
A KÉPZÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS
STRUKTÚRÁJA
A képzési programnak tartalmaznia kell:
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
a képzési céllal összhangban álló, a képzés során megszerezhető
kompetenciákat,
a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
a tervezett képzési időt,
a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés,
távoktatás stb.),
a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tarta Imát,
terjedelmét,
a maximális csoportlétszámot,
a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer
leírását,
a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak)
elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és
tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját
A KÉPZÉSI PROGRAM (MODUL) ÁLTALÁNOS
FELÉPÍTÉSE
A képzés megnevezése:
PI. A szakmai vizsgáztatás új
eljárásrendje
A képzés azonosítója:
PI. 140020
A képzés során megszerezhető
kompetenciák
PI. A program sikeres elvégzése után a
résztvevők ismerni fogják: a
kompetenciaalapú és moduláris
felfogású vizsga felépítését, a szakmai
vizsgaszervezés szabályait.
A képzésbe való bekapcsolódás és
részvétel feltételei
PI. Érettségi, továbbá a szakképzésben,
illetve felnőttképzésben eltöltött 1 év
A tervezett képzési idő:
PI. 24 óra
A képzés módszerei:
PI. Megbeszélés, csoportmunka és
egyéni tanulás
A tananyag egységei (moduljai) azok
célja, tartalma, terjedelme:
PI. A képzési program 1modulbol áll,
melynek célja: releváns
jogszabályokkal adekvát ismeretek
átadásával elősegiteni, hogy a
A tananyag egységei (moduljai)
azok célja, tartalma, terjedelme:
PI. A képzési program 1modulbol
áll, melynek célja: releváns
jogszabályokkal adekvát ismeretek
átadásával elősegiteni, hogy a
szakképzés és felnőttképzés
szervezésében részt vevő
szakemberek képesek legyenek a
szakmai vizsgákat a jogszabályi
előírásoknak megfelelően
előkészíteni, lebonyolítani és
dokumentálni.
A maximális csoportlétszám
PI. 25 fő
A képzésben részt vevő teljesítménye,
az értékelő rendszer leírása:
PI. 100 kérdésből álló Igaz/hamis teszt
(30 perc) 100 pont:
O-60 pom: NEM FELELT MEG
61-79 pont: MEGFELELT szint
80 pont felet: KlVÁLÓAN
MEGFELELT szint
A képzés, ill. a képzés
egyes egységeinek
(moduljainak)
elvégzéséről szóló
igazolás
kiadásának feltételei:
PI. A képzési idő 90%-át meghaladó jelenlét
és az igaz/hamis teszt 60 pontfeletti
teljesítése esetén Tanúsítványt
(MEGFELELT/
KIVÁLÓAN MEGFELELT) kap a képzés
résztvevője.
A képzési program
végrehajtásához
szükséges feltételek,
ezek biztosításának
módja:
Személyi feltételek,
ezek biztosításának
módja:
PI. Felsőfokú végzettségű
oktató min. 5 éves
felnőttképzési, szakmai és
oktatói gyakorlattal,
megbízási szerződés
keretében
Tárgyi feltételek,
ezek biztosításának
módja:
Pl. 25 fő befogadására
alkalmas, elméleti képzés
célját szolgáló oktatóterem,
továbbá 1 projektor, 1
laptop, 1 flipchart színes
tollakkal felszerelve, 25
szék és asztal a
résztvevőknek,
illetve 1 szék és asztal az
oktatónak, saját
KÉPZÉSI MÓDSZEREK

Az alábbiakat használjuk leggyakrabban:








beszélgetés, megbeszélés,
coaching,
demonstráció/szemléltetés (kísérletekkel, példákkal stb. végzett
illusztráció vagy egy tevékenység másoknak történő bemutatása),
elbeszélés,
ellenőrzés (az ismeretek mennyiségének, elsajátítási szintjeinek
megállapítása),
előadás (pl. prezentációval kísért előadás),
esettanulmány (esettörténeti leírásból kiindulva kell eljutni a
közölt probléma megoldásáig),
élőmunka (a tényleges munkatevékenységeknek megfelelő termelőés/vagy szolgáltatótevékenységek végzése),
KÉPZÉSI MÓDSZEREK











feleletválasztás (egy adott helyzettel összefüggő 3-8 konkrét
változatból kell az egyedüli helyeset, illetve a legoptimálisabbat
kiválasztani),
gyakorlat,
házi feladat,
irányított megfigyelés (a megfigyelt tárgy tanulmányozása annak
megértése, értékelése és/vagy tökéletesítése céljából),
játék (vetélkedő),
kérdésdoboz (egy kérdést a résztvevők írásban válaszolnak meg, és
a válaszokat [a tanár vagy a tanulók] felolvassák),
készséggyakorlatok (a megtanult ismeretek gyakorlatba történő
átültetését támogatja),
kiselőadás,
konzultáció,
kutatásos tanulás (a tények feltárása és rendezése, hozzájutás a
szükséges információkhoz, a megismerés tanítása, a meglévő
ismeretek felhasználása új ismeretek megszerzéséhez),
magyarázat,
KÉPZÉSI MÓDSZEREK








moderáció (a moderátor irányításával segít a problémák több
nézőpontú megközelítésében, a nyílt kommunikációban, s eközben a
csoport tagjai megtanulják az önálló ismeretszerzést és
problémamegoldást, s fejlesztik együttműködési, kreativitási,
értékelési, rendszerező, verbális és vizuális megjelenítési
kompetenciáikat),
műhelymunka (a készségfejlődést támogatja),
olvasás/tanulmányozás
(információszerzés
nyomtatott
és
elektronikus médiumokból),
ötletroham/brainstorming/ötletbörze,
ötletírás (az ötletek írásos kifejtése),
problémamegoldás (a probléma tisztázását, a hipotetikus
megoldások kialakítását és az egyes hipotézisek tesztelését segíti
elő),
projektmunka,
számítógépes, multi média- és internetalkalmazások,
KÉPZÉSI MÓDSZEREK









számítógéppel támogatott tanítás (a kisebb lépésekre tagolható,
ismétlést igénylő, számítógépre programozható [pl. matematikai,
könyvviteli, ügyviteli, természettudományi] témák, melyek
feldolgozását rendszerint tesztbankok [tesztfeladatok] segítik),
szimuláció, szerepjáték,
tanácskozás,
tanulási "újság" ("hajónapló" vagy napló írása a tanultakról,
melyekhez alkalmazhatósági szempontból- reflexiókat kell fűzni),
terepkirándulás (tanulmányi kirándulás),
tereptapasztalat (tanulási célú munkatapasztalat),
tréning (pl. érzékenységfokozó tréning, mely önmagunkkal és
másokkal kapcsolatos észleléseink és érzéseink megvizsgálását
szolgálja),
tutorálás és
vita (pl. kerekasztal vita)
AZ ATIPIKUS TANÍTÁSI/TANULÁSI
MÓDSZEREK JELLEGZETES FORMÁI:






akció tanulás,
alternatív tanítás (az intézmények a hagyományos gyakorlattói eltérő, az
egyes tanulók igényeit, eltérő fejlődési, érési ütemét elfogadó, azt
tiszteletben tartó és megengedő rendszert építenek fel),
audiotutoriális tanítás (új téma bevezetése az egész csoport előtt [pl. heti
gyakorisággal], melyet egyéni tanulás és csoportos vitaülések követnek),
audiovizuális eljárás (az előadásról, szereplésről, demonstrációról stb.
felvétel készíthető, mely újranézhető, megbeszélhető),
egyéni munka (a tanulás résztvevői a tartalom feldolgozását – megfelelő
oktatási eszközök és tananyagok segítségével- saját munkatempójuk
szerint végzik),
feladatlap (olyan - az irányított tanulást támogató - megtervezett
dokumentum, mely segíti a tanulót a kitűzött tartalom/tankönyv
feldolgozásában, a gyakorlatok elvégzésében és a tesztek kitöltésében),
gyakorlati tanulás (egy kínai közmondás úgy tartja, hogy: "Hallom és
elfelejtem. Látom és megjegyzem. Csinálom és megértem "; ezt tekinti
iránymutatásnak a gyakorlati tanulás is, amely lehetővé teszi a
tudástartalom kiválasztását s ennek során a tevékenység értelmének és
AZ ATIPIKUS TANÍTÁSI/TANULÁSI
MÓDSZEREK JELLEGZETES FORMÁI:





individualizált tanulás/önirányított tanulás/öntanítás (a tanulás résztvevője
saját elgondolása szerinti ütemben - például egy tanulási egységekre tagolt
tankönyv segítségével vagy feladatlap, illetve az oktatóval kötött
egyezség/tanulószerződés alapján - tanul [dokumentumokat tanulmányoz,
filmeket néz, kísérletezik, vitákban vesz részt stb.], s a tanulási folyamatban
szerzett siker- és "aha" - élményei [esetleg külső jutalom] motiválják az
öntanulásban),
külső tanulás (többnyire a felsőoktatáshoz, illetve a továbbképzéshez köthető,
melynek során a résztvevőnek nem kell bekapcsolódnia egy-egy intézmény
formális rendszerébe, mert a tartalmak különféle táv- és médiaoktatási
eszközökkel elérhetők),
médiatanulás (a média eszközei által biztosított, egyéni témaválasztást és
önálló ismeretfeldolgozást lehetővé tevő szabad tanulás),
otthoni tanulás (szabad vagy független tanulás, illetve a tapasztalati tanulás,
melyet főként a családtagok által szervezett és lebonyolított tanítás
megjelölésére használnak),
programozott tanítás (a tanulást kis lépésekre bontó, kérdésfeltevéssel operáló
és saját ütem szerinti haladást biztosító programozott eszközök meghatározott
AZ ATIPIKUS TANÍTÁSI/TANULÁSI
MÓDSZEREK JELLEGZETES FORMÁI:






rugalmas tanulás (a tanulás igazodik az egyén idő- és életmódbeli
lehetőségeihez, iIletve igényeihez),
saját élményű tanulás (végbemegy a tanultak
összeillesztése az egyén korábbi ismereteivel),
összevetése
és
szabad vagy független tanulás (alapvetően nem kapcsolódik semmiféle
hivatalos oktatási-képzési intézményhez, nem társul hozzá semmiféle
külső, formális ellenőrzés vagy irányítás; a tanulás folyamatát kizárólag
a tanuló képességei, lehetőségei határozzák meg [otthoni tanulás,
médiatanulás stb.]),
személyre szabott tanítási rendszer (a tanulási tartalmat a kijelölt
egységek szerint kell feldolgozni, a kérdéseket megválaszolni és a
teszteket kitölteni; a tutor/proctor ellenőrzi a teljesítést, és az elvárt szint
elérése után léphet a tanuló a következő modulra; elégtelen teljesítés
esetén lehetőség van ismétlésre),
tanulási szerződés (megállapodás a célokról, módszerekről, időkeretről,
ütemezésről, az esetleges jutalomról stb.),
tapasztalati tanulás (a kompetenciafejlesztés egy ciklus keretében megy
MUNKAFORMÁK

A felnőttképzésben az alábbi munkaformák használata
terjedt el:
frontális munka (tanfolyamon, osztályban, tankörben,
csoportban vagy az oktatás bármely szervezeti formájában
együtt tanuló/tanított felnőttek képzését biztosítja),
 egyéni munka (a felnőtt önállóan elvégzendő feladatot old
meg),
 kooperatív stratégiák:

párban folyó tanulás (két felnőtt dolgozik együtt a végrehajtandó
feladat teljesítésén) és
 csoportmunka (általában 3-8 felnőtt hajt végre kijelölt vagy őnként
vállalt feladatok

SAJÁTOS FORMÁK FELNŐTTEK SZÁMÁRA





Előadás, amely az elbeszélés és a magyarázat
elemeivel vegyítve egy-egy téma tüzetes és okszerű
kifejtésére szolgál.
Bemutatás,
szemléltetés,
demonstráció
vagy
illusztráció, melynek során tárgyak, jelenségek,
eljárások érzékelése, észlelése, elemzése és vizsgálata
történik.
A gondolkodást és a kommunikációt célzó vita,
melynek során a felnőttek önállóan fejtik ki
véleményüket és szembesítik mások nézeteivel.
Projektmódszer: a felnőttek csapatmunkájára építő
módszer, mely egy gyakorlati természetű feladat
megoldására fókuszál.
Felnőttek kiselőadásai
SAJÁTOS FORMÁK FELNŐTTEK SZÁMÁRA







635-ös módszer, mely a problémamegoldást, az ötletek írásos összegyűjtését
segíti elő. A módszer segítségével 6 fős csoport végzi az ötletek feltárását.
A Delphi-módszer - a személyes jelenlétet és a szóbeli kommunikációt
mellőzve - a jövőt kutatja
A Nominális Csoportmunka Módszer (NCM) ötletgeneráló módszer, amelyben
maximum 5 csoport (maximum 6 fős csoportlétszámmal) vesz részt, s
rendszerint komplex és bonyolult problémák megoldására keresik az
ötleteket, javaslatokat, az eltérő egyéni elképzeléseket
Strukturált Értelmező Módszer (SEM), amelynek alkalmazása a problémát
kiváltó - ismert - okok és a közöttük lévő összefüggések feltárását, valamint
rangsorolását hivatott elősegíteni
Szinektika, amelynek keretében a kérdéses szakterülettől távoli
szakterületek képviselői keresnek eredeti megoldásokat az adott problémára
Philips 66-os módszer, amely a problémamegoldás szóbeli csoportos módszere.
Egy probléma megoldására 6 fős csoportok alakulnak, és 6 perc alatt vitatják
meg a kapott kérdést
Esettanulmány
TÁVOKTATÁS
A
távoktatás több, mint módszer vagy
munkaforma. A távoktatás olyan oktatási
rendszer, amely - a tanulási feltételek
megteremtése,
esetleg
kiszélesítése
céljából- összeköti a tanulókat az oktatás modem technológiai keretekbe helyezett
forrásanyagával (Szűcs és Zarka, 2008)
TÁVOKTATÁS TÁG ÉRTELEMBEN
Tág
értelmezésben
a
távoktatás
önálló/autonóm tanulási tevékenység,
mivel a tanulás és a tanulási folyamat
irányítása a speciálisan erre a célra
fejlesztett tananyag( csomag) önálló
feldolgozása révén valósul meg („a tanár a
tananyagban van”), továbbá a tanulási
folyamat során szükséges döntéseket a
felnőtt tanulónak saját magának kell
meghoznia.
TÁVOKTATÁS SZŰK ÉRTELEMBEN
A távoktatás szűken értelmezve (Vidékiné, 2009):
 a tanuló és a tanár közti térbeni (fizikai és
esetlegesen földrajzi),
 pszichológiai, valamint
 időbeli távolság ellenére létrejövő,
 a tanuló önálló tanulási folyamatán alapuló
oktatási stratégia/rendszer
A tanítás-tanulás folyamatának közvetett ágához tartozó
távoktatás keretében a kompetenciákat önálló tanulással
lehet elsajátítani. Döntő fontosságú a tanulás irányítása és
a
felnőttek
önfejlesztő
aktivitásának
maximális
felhasználása. A felnőttképzést távoktatás formájában
szervező és szolgáltató intézmény, tanulásszervező központ
a
képzési
céllal
adekvát
távoktatásra
tervezett
oktatócsomagot
vagy
programcsomagot
megfelelő
médiumok segítségével (pl. digitális tankönyv formájában)
a felnőtt rendelkezésére bocsátja, aki a beépített
visszacsatolások alapján és az igényelt támogatás
segítségével eldönti, hogy mit, mikor és milyen ütemben
tanul.
A digitális tanulás során a keretrendszer (pl.
MOODLE) biztosítja a tartalomhoz való
hozzáférés,
valamint
a
tanulásés
oktatásszervezéssel, illetve az "andragógiai
kapcsolattartással"
összefüggő
internetes
felületet.
TÁVOKTATÁSI
OKTATÓCSOMAG/PROGRAMCSOMAG
SZERKEZETE

Tanulási útmutató, mely ismerteti a teljes képzési
programot, teljes időszükségletét és ütemezését, a részt
vevő felnőtt tanulási útját.





A cél és tartalom segítségével leírja a tananyag egységeit, azok
egymásra épülését.
Az érintett felnőtt számára tájékoztatást, segítséget és
irányítást nyújt a tartalmi részek elsajátításához, a tanulási
út megválasztásához, a témák optimális feldolgozásához, az
egyes
módszerek,
illetve
megvalósítási
eszközök
használatához.
Tartalmazza
a
képzési
tartalmak
teljesítésének
követelményeit.
Tájékoztatást nyújt a távoktatáshoz kötődő konzultációkról,
konferenciákról, azok időtartamáról és periódusairól.
Bemutatja a tananyag egységeinek javasolt tanulási
technológiáját, a gyakorlás és ellenőrzés módszereit, a
megoldandó feladatokat, valamint az egyes aktivitások
időszükségletét.
TÁVOKTATÁSI
OKTATÓCSOMAG/PROGRAMCSOMAG
SZERKEZETE

Az ismerettartalmak vagy
információk
különböző
médiumokon
jelenhetnek meg (nyomtatott kiadvány,
CD, DVD, internet, e-tankönyv stb.),
melyeket a felnőtt rendelkezésére kell
bocsátani. A tananyaggyűjtemény egyes
összetevőit
az
információhordozók
mátrixában lehet hatékonyan bemutatni.
Tananyag:
TÁVOKTATÁSI
OKTATÓCSOMAG/PROGRAMCSOMAG
SZERKEZETE

Támogatási útmutató: A távoktatás keretei között
sincs a tanuló felnőtt magára hagyva. Igaz, hogy
önállóan tanul, de ehhez kap irányítást és konkrét
segítséget. Az erre vonatkozó információkat kell a
támogatási útmutatóban összefoglalni és részletesen
bemutatni nélkülözhetetlen információk:
 a
távoktatásban közreműködő konzulensek,
tutorok,
mentorok,
oktatásszervezők,
gyakorlatvezetők, operatív segítők stb. adatai (név
és elérhetőség);
 a
közreműködők kompetenciái és konkrét
feladatai;
 a feladatteljesítés (tesztek, évközi gyakorló és
ellenőrző feladatok, vizsgafeladatok stb.) hely-, időés egyéb paraméterei.
A KÉPZÉSI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE ÉS
ÉRTÉKELÉSE
A
képzés mini komplex interaktív folyamat
magában foglalja a kompetenciafejlesztés, a
mérés és az értékelés andragógiai feladatait.
A
mérés-értékelés
a
tanítási-tanulási
folyamatban elfoglalt helye alapján lehet
diagnosztizáló (helyzetfeltáró), formatív és
szummatív (összegző, minősítő).
 A kvantitatív mérés-értékelés a teljesítményt
számokkal (érdemjeggyel vagy százalékokkal)
minősíti, a kvalitatív értékelés során a
teljesítményt rendszerint körülírják (Kraiciné,
2009b).
a felnőtt által birtokolt releváns kompetenciákról
megszerzett információk alapján - fix kimeneti
követelmények rögzítése mellett - eldönthető, hogy:
 az
előzetesen
megállapított
bemeneti
fokozatoknak/moduloknak
megfelelően
milyen
besorolásokat, szelekciókat indokolt végrehajtani, azaz
mely szintről célszerű a képzését indítani (melyik
szinten lépjen be a képzésbe a felnőtt);
 hiányos
kompetenciakészlet
esetén
milyen
kompenzációs képzések szervezése válhat indokolttá.

A képzés folyamatában lehet alkalmazni a mérésértékelés másik két változatát:
a
részteljesítéseket mérő, fejlesztő és formáló
funkcióval rendelkező formatív értékelést, mely
folyamatközi visszacsatolás, és alkalmas a képzési
folyamat korrigálására is, továbbá
a
végteljesítést minősítő szummatív értékelést,
melynek szelektáló és tájékoztató funkciója is van




A mérés-értékelés komplex, a tanítási-tanulási folyamat minden
komponensére kiterjedő visszacsatolást jelent.
A mérés-értékelés során meg kell állapítani, hogy a felnőtt
teljesítette-e a program tartalmi követelményeit, illetve éppen hol
tart a tanulási folyamatban. Az értékelés során a felnőtt
ellenőrzött, objektíven mért eredményeit, magatartás- és
teljesítményparamétereit,
megszerzett
kompetenciáit
viszonyítjuk a program előre definiált követelményeihez.
A mérés-értékelés információkat nyújt a kitűzött célokról is. A
nyelt információk birtokában a felnőttképző intézményei tudja
dönteni, hogy a képzési célok reálisak voltak-e, szükség van-e
esetleges módosításukra.
A mérés-értékelés a képzési program működéséről is
tapasztalatokkal szolgál. Tájékoztatást kapunk az oktatásitanulási folyamatjellemzőiről, a felnőttek tanulási gyakorlatáról,
illetve tanulási stratégiájáról.
A MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOSSÁGBAN
ELFOGADOTT FŐBB LÉPÉSEI A KÖVETKEZŐK:




a
mérés-értékelés
megtervezése
(értékelhető
és
értelmezhető,
pontosan
kifejtett
operacionalizált
célok/követelmények megfogalmazása; koherens módszerek
és eszközök kiválasztása vagy kifejlesztése);
információgyűjtés;
az információk elemzése, az adatok mennyiségi és minőségi
értelmezése (osztályozás, szöveges értékelés, jutalmazás
stb.);
minősítések, illetve a szükséges döntések meghozatala
(annak megítélése, hogy a felnőtt teljesítménye elérte-e a
kívánatos mértéket, a nyújtott teljesítmény elfogadható-e
stb.)
A MÉRŐ-ÉRTÉKELŐ RENDSZERREL
SZEMBEN HÁROM HATÉKONYSÁGI
ALAPFELTÉTEL TÁMASZTHATÓ:
az
objektivitás
(előítéletek,
szubjektivitás
kiiktatása);
 az érvényesség, hitelesség, validitás (a mérni
kívánt kompetenciákat és ne valami mást
értékeljünk, pl. a kommunikációs képességeket)
és
 a megbízhatóság, reliabilitás (egy feltételezett
ismételt mérés ugyanazt Eredményezze)

AZ EREDMÉNYVIZSGÁLATRA IRÁNYULÓ
SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉS LEHET:
belső vizsga, melynek során a felnőttképző intézmény
határozza meg a vizsgafeladatokat
 külső vizsga, melynek során a képzési programot
megrendelő vevő kap meghatározó szerepet a
feladatok összeállításában, az érintett felnőttek
értékelésében;
 állami (hatósági) vizsga

A KÉPZÉSI KONTROLLING FUNKCIÓI
A képzési kontrolling funkcióit három csoportba sorolhatjuk:
1.
2.
3.
Kontrolling mint vezetési funkció. (Biztosítja az
intézményi célok eléréséhez szükséges személyi és tárgyi
erőforrások hatékony elosztását és felhasználását.)
Kontrolling
mint
információs
eszközrendszer.
(Gondoskodik a képzőintézmény irányításához szükséges
információkról és az információk menedzseléséről.)
Kontrolling mint szabályozási rendszerei. A szabályozás
elemei: az elérendő cél megállapítása; a döntéshozatal
jövőbeli eredményének becslése; a tényadatok begyűjtése
a teljesítményről; a tényleges és a becsült adatok
összevetése; eltérések esetén döntés a beavatkozásról
[szervezeti célok és stratégia korszerűsítése, képzési
normák módosítása stb.)
STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV KONTROLLING
A stratégiai kontrolling a képzőintézmény
jövőjének hosszú távú biztosításával
foglalkozik. Ezzel szemben az operatív
kontrolling a felnőttképző intézmény
eredményes üzleti évére fókuszál.
STRATÉGIAI KONTROLLING



PESTEL-analízis - az intézmény politikai (Political), gazdasági
(Ecnomic), társadalmi (Social), technológiai (Technological), környezet
(Environmental) és jogi (Legal) környezetének elemzéséhez nyújt
segítséget mivel olyan komponenseket vizsgál, melyek hosszú távon
befolyásolják a szervezet működését és gazdálkodását, ezért
ismeretük nélkülözhetetlen stratégia kialakítása során (Blumné,
Kresalak és Pucsek, 2011).
McKinsley 7S-modellje - a struktúra, stratégia, rendszerek, továbbá a
stílus, készségek, közös értékek és munkatársak átgondolásával - az
intézmény teljes
áttekintéséhez, a
szervezet jövőképének
megfogalmazásához illetve a stratégiai változások kijelöléséhez kínál
konkrét segítséget (HARD ELEMEI: Structure, Strategy, Systems;
SOFT ELEMEI: Styl Skills, Sahred value, Staff.)
GE-McKinsley-modell - segítségével az intézmény két tényező
szempontjából (vonzerő [kicsi, közepes, nagy] és versenyképesség
[gyenge, közepes, erős]) leosztályozhatja a képzési szolgáltatásokat,
ezáltal értékelni lehet az egyes termékek jelenlegi és jövőbeni
esélyeit.
STRATÉGIAI KONTROLLING







Hofer-modell- az intézmény képzési termékeit a piaci
életgörbéjük (bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás),
valamint versenyhelyzetük segítségével kategorizálja.
SWOT -elemzés (GyELV –elemzés)
Gap-elemzés - a tervezett és a tényleges célok közötti
különbségek analizálását jelenti
Portfólióelemzés - segítségével eldönthető, hogy az intézmény
mely képzési szolgáltatásait tekintse stratégiai fontosságúnak
Életciklus-elemzés - a képzési szolgáltatás életpályáját
(bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás) mutatja be az
árbevétel (forgalom/értékesítés) függvényében
Értékelemzés (funkcióelemzés) - a képzési szolgáltatásokat
funkciókra bontva vizsgálja és a funkciókhoz költségeket
rendelve keresi a stratégiailag leghatékonyabb (alternatív,
újszerű és költségcsökkentő) megoldásokat
Benchmarking-modell- a másoktól (a legjobbaktól) való
tanulást, a másokkal való folyamatos összehasonlítást és
összemérést szolgálja
STRATÉGIAI KONTROLLING







Értékláncelemzés - az értékteremtő tevékenységekre, illetve az
elsődleges folyamatokra fókuszál, és minimalizálja az értéket elő nem
állító tevékenységek volumenét.
Folyamatmenedzsment - tekintettel arra, hogy a szolgáltatások
előállítása átlépi a szervezeti egységek határait,
tevékenységalapú/folyamatalapú költségszámítást alkalmaz.
Célköltségszámítás (Target costing) - azt kutatja, hogy a vevő mennyit
hajlandó fizetni a szolgáltatásért, s ennek érdekében milyen célköltséget
kell kitűzni az intézményen belül.
Üzleti modellezés - alkalmazása többnyire a szervezet "újraszabását", új
műkődési modelljének megalkotását foglalja magába.
Hálózati szerveződés - arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szolgáltatások
különbőző változatai elérhetők legyenek minél kiterjedtebb hálózati
struktúrákon keresztül
Kiegyensúlyozott (eredmény- és teljesítmény-) mutatószám rendszer
(BSC: Balanced ScoreCard) - a kiegyensúlyozott szervezeti teljesítményre
helyezi a hangsúlyt, ezért a pénzügyi eredmény vizsgálatán túl más
dimenziókat (teljesítménymutatókat) is bevon a vizsgálatba.
Értékközpontú és értékorientált vezetés - a tulajdonosok által kialakított
(többlet)érték, s nem a nyereség a vezérlő elv.
AZ OPERATÍV KÉPZÉSI KONTROLLING
ESZKÖZEI:

Tervezési fázis:
 szervezetelemzés (küldetés, jövőkép, stratégia, operatív
tervek)
 vállalati kultúra analizálása
 munkakörelemzés
 képzési igények elemzése
 beszélgetések (munkatársakkal, vezetőkkel stb.)
 megkérdezések
 tesztek
 kérdőíves felmérés
AZ OPERATÍV KÉPZÉSI KONTROLLING
ESZKÖZEI:

A megvalósítás és kontroll fázisa:
 megfigyelés
 beszélgetés a résztvevőkkel
 szerepjátékok
 interjúk
 kérdőíves felmérés
 esettanulmányok
 tesztek
 programértékelés (képzési célok, képzési igények,
bemeneti feltételek, képzési tartalmak, módszerek,
erőforrások stb. szinergiája)
AZ OPERATÍV KÉPZÉSI KONTROLLING
ESZKÖZEI:

A kompetenciatranszfer
fázisa:
 költségértékelés, költségösszehasonlítás
 fedezet-összehasonlítás
 megtérülési mutatók
(jövedelmezőségszámítás,
nettójelenérték-számítás,
belső kamatláb,
annuitás)
 képzési programok
összehasonlítása
 hatásértékelés (pl.
összefoglaló értékelő
jelentés)

kérdőíves felmérés

eredmény jelentés
Tesztek
Teljesítményadatok
Indikátorok
munkatárs-értékelés
feedback jellegű
beszélgetések
(munkatársakkal,
vezetőkkel stb.)
követő workshopok
Záróprezentáció
záróelbeszélgetés








A KÉPZÉS ETIKAI KÉRDÉSEI











A képzés tartalmi elemeinek koherens kialakítása
A képzések bejelentése
A képzések tisztességes publikálása
A versenytársak tisztelete
A jelentkezés lelkiismeretes intézése
A képzést szerződéses keretek között kell nyújtani
A felnőttoktatók tisztelete
Az esélytudatos kommunikáció
A modul és záróvizsga rendszerének bemutatása
A képzés megvalósítása során az intézmény kiemelt
felelőssége, hogy betartsa a képzési programban
megfogalmazottakat
Modulzáró és/vagy szakmai vizsga szervezése
MODULZÁRÓ ÉS/VAGY SZAKMAI VIZSGA
SZERVEZÉSE

A vizsgaszervező intézménynek (számos egyéb
kötelezettsége mellett) időben el kell készítenie a
vizsga lefolyását szabályozó és a vizsgázók
tájékoztatását szolgáló dokumentumokat is:
Vizsgarend
 Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat
 Vizsgaprogram:
tartalmazza a vizsgázó adott
szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen
megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és
helyszínével együtt

TRÉNING
A tréning - a személyiség feltárásán keresztül- az
egyes
feladatok
ellátásához
szükséges
tudástartalom és ezeknek megfelelő újszerű
készségek, magatartás- és gondolkodásformák
elsajátítását
segíti
elő,
azaz
növeli
a
tevékenységben való gyakorlottság és az
emlékezet szintjét
A TRÉNINGEK LEGGYAKORIBB TÉMÁI:
önismeret és társismeret,
 szociális, vezetői és szakmai készségek,
 együttműködés,
 problémamegoldás,
 csoportmunka,
 személyiség és/vagy
 kommunikáció fejlesztése

TRÉNING
A tréning tehát egyfajta csoportmunka, amelyben:
 a résztvevőket aktívan bevonják a feladatok
megtervezésébe és megvalósításába,
 a csoportdinamikai folyamatokat tudatosan
alkalmazzák,
 építenek a résztvevők meglévő élettapasztalataira,
továbbá
 a csoportos megbeszéléseket a moderációs
technikákkal hatékonyabbá teszik
A TRÉNINGEK TERVEZÉSE
A tréningtervezés alapkérdései az alábbiak:
 Mit (fejlesztendő készségek)
 Ki(k)nek (célcsoport)
 Miért (célok meghatározása)
 Kivel (a tréner/trénerek kiválasztása)
 Hol (helyszín)
 Mikor (időpont és időtartam)
 Miből (pénzügyi kondíciók és finanszírozók)
 Hogyan és Mivel (módszerek, tananyag, tárgyi
feltételek, szervezeti keretek, tudásellenőrzés,
értékelés, minőségbiztosítás
A TRÉNER
A trénert domináns stílusjegyei alapján négy típusba
lehet sorolni (idézi Juhász és Pete, 2011)
1.
2.
3.
4.
Érzelmi késztetésen alapuló stílus: Az ebbe a
csoportba tartozó tréner támogatja az érzelmi
megnyilvánulásokat, kihívásokat, konfrontálódást,
értékek, attitűdök kinyilvánítását.
Törődő stílus: Támogató, segítő, barátságos,
védelmező, együtt érző magatartású tréner.
Jelentéstulajdonító stílus: A tréner értelmezi,
tisztázza a történéseket, jelentést ad a tagok által
megtapasztalt élményeknek, és megfogalmazza a
szükséges változásokat.
Szervezői
stílus:
A
trénert
a
szabályok
meghatározása, a határvonalak meghúzása, a célok
rögzítése, az időbeosztás ütemezése jellemzi
AKCIÓTANULÁS
Az
akciótanulás
munkafolyamatba
illesztett, a résztvevők autonómiájára és
saját tevékenységére alapozott tanulást
jelent. Az akciótanulás hidat képez az
elmélet és a gyakorlat között.
PÉLDÁK AZ AKCIÓTANULÁSI FELADATOKRA










Egy megvalósított képzési program eredményességének
vizsgálata
Marketingterv összeállítása egy új termék bevezetéséhez
Tudásmenedzsment-koncepció kidolgozása a vállalat
egészére vagy egy adott területre vonatkozóan
Fontos vállalati folyamatok átszervezése
Új motivációs rendszer kidolgozása és bevezetése
Stratégia kidolgozása egy kiválasztott piaci szegmens
meghódításához
Módszertan kidolgozása a vállalati termékportfólió
rendszeres értékeléséhez
Egy vállalati tevékenység ki szervezési lehetőségének
vizsgálata
A fluktuáció csökkentésére vonatkozó terv kidolgozása,
A képzési üzletág költségcsökkentési tervének kidolgozása
COACHING
Egyesek azt tartják, hogy a coaching
ismerettranszfer
(tanítási-tanulási
folyamat), melynek során egy tapasztalt
személy (edző, mentor, vezető, főnök stb.)
az elvárt teljesítmény elérése céljábólátadja
tudását
tanítványának
(munkatársának, a csapat tagjának, egy
pályakezdő fiatalnak stb.)
A COACHING FORMÁI


egyéni coaching (a coachingügyfél és coach
négyszemközti beszélgetése)
team-coaching (több személy mint önálló egység
érintett az aktuális feladattal, projekttel
összefüggő coachingfolyamatban).
A COACHING TARTALMA SZERINT LEHET:
üzleti coaching (executive coaching, skill
coaching), mely többnyire a vezetői és a
munkakör-specifikus kompetenciák fejlesztésére
irányul;
 életvezetési
coaching,
amely
például
karriercélokkal,
pályaválasztással,
munkahelyváltással, beilleszkedéssel összefüggő
megoldásokra, feladatokra összpontosít;
 holisztikus coaching, mely valamennyi, az üzleti
és privát életben ellátott szerepkörökre, azaz a
teljességre, a teljes emberre fókuszál.

A COACH LEHET:
belső személy, aki felkészültsége és tapasztalata
birtokában képes segítő támogatást nyújtani
partnerének a kitűzött teljesítmény elérésében,
az
elvárt
cégspecifikus
kompetenciák
fejlesztésében (a nagyobb szervezetekre jellemző,
hogy rendelkeznek coachszerep ellátására
kiképzett munkatársakkal);
 külső tanácsadó, aki független és tárgyilagos
tudása birtokában képes a célhoz vezető útvonal
kialakításában és elérésében segíteni partnerét

MENTORÁLÁS
A mentorálás során kialakuló partnerség főbb
jellemzői:
 tudatosság,
 kölcsönösség,
 egyenrangúság,
 kollegialitás,
 átfogó jelleg (technikai, szervezeti, szakmai és
személyes segítés, amely szélesebb körű,
átfogóbb, mint a coaching).
A mentorálás előmozdítja mindkét érintett (mentor
és a pártfogolt) fejlődését.
A MENTORÁLÁS KETTŐS FUNKCIÓT
SZOLGÁL


karrierfunkciót (támogatás, védelem, informálás,
kitűnés, bevezetés a szervezeti kultúrába,
lehetőségek biztosítása stb.) és
pszichoszociális funkciót
megerősítés stb.)
(minta
biztosítása,
A MENTORI RENDSZER LÉTREHOZÁSA
ELŐSEGÍTI:






az érdemi kommunikáció kialakítását a generációk, illetve
a különböző szervezeti egységek között és azokon belül,
a szervezet iránti elköteleződés erősítését, a kilépések
csökkenését (a toborzásra és kiválasztásra fordítandó
kiadások mérséklését),
a (szakmai és személyi) problémák időben történő feltárását
és megoldását, a kitűzött teljesítményelvárások elérését, a
szervezet teljesítőképességének növekedését,
a tudatos utánpótlás-nevelést,
a szervezeti kultúra fenntartását és gazdagítását, valamint
a tanuló szervezet kialakulását és fenntartását
A MENTOR
A
mentor többnyire nagy tapasztalattal,
hatalommal
és
jó
kapcsolati
tőkével
rendelkező, megbecsült,
a pártfogoltnál
rendszerint idősebb, a szakma és a szervezet
iránt mélyen elkötelezett, empatikus és jó
tanítómester, aki a pártfogolt személy szakmai
és a személyes fejlődését hivatott előmozdítani.
Köszönöm a figyelmet!