Transcript Előadása letölthető innen

Belügyminisztérium
Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX törvény
1
Helyzetértékelés I.
-
az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény a rendszerváltoztatás egyik
alappilléreként megteremtette a helyi hatalomgyakorlás kereteit
-
a helyi önkormányzatok alapjellemzői
-
◦
demokratikus működés
◦
nagyfokú önállóság
◦
széles feladat- és hatásköri rendszer
az önkormányzati feladat- hatásköröket
megállapító ágazati törvények fokozatosan születtek meg
-
az önkormányzati rendszer a megalakulását követő években lendületesen
fejlődött, jelentősen javultak az állampolgárok életkörülményei
2
Helyzetértékelés II.
-
a kezdeti fejlődés megtorpant, egyre több diszfunkció jelentkezett
-
előkerültek a rendszer belső ellentmondásai
-
◦
elaprózódott településszerkezet
◦
erőtlen középszint
◦
mérethatékonysági problémák
◦
alacsony társulási hajlam
◦
bonyolult finanszírozási rendszer
az önkormányzatok működését nehezítő „külső” körülmények
◦
alacsony hatékonyságú közfeladat ellátás
◦
az állami szerepvállalás tisztázatlansága
◦
elmaradt ágazati reformok
◦
romló gazdasági feltételek
3
Az önkormányzati rendszer megújításának
célrendszere
-
az átalakítás elkerülhetetlen, a feltételek adottak
-
az átalakítás az új Alaptörvényre épülve az államrendszer más elemeivel
összhangban történik
-
célok
◦
az alapértékek megőrzése
◦
korszerű keretek a megújuló ágazati feladatok befogadására
◦
az állam és az önkormányzatok közötti új feladatmegosztás
◦
az önkormányzatok önfenntartó képességének erősítése
◦
stabil, kiszámítható, biztos gazdasági alapok megteremtése
4
Az önkormányzati rendszer korszerűsítése
része az államrendszer megújításának
-
a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása az Alaptörvény alapján;
-
a nagy ellátórendszerek reformja
Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, fontosabb törvények:
-
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. – szabályozza az
önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit.
-
a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCVIII. tv. határozza meg a megyei önkormányzatok területfejlesztési és
területrendezési feladatai 2012.január 1-től:
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. – az államháztartás alrendszereire vonatkozó
egységes szemlélet, keretjellegű; a költségvetési rendelet megalkotására, elfogadására,
vonatkozó szabályok; tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok szabályai; likviditási terv,
számlavezetési, zárszámadási szabályok, kezesség- és garanciavállalás, követelések szabályai.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló költségvetést készítenek (önálló beszámolás)
- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. – a helyi önkormányzatok vagyona is a nemzeti
vagyon részre; amennyiben törvény önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy állam
feladataként állapítja meg, a vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása
ingyenesen történik; az önkormányzati vagyon definiálása (törzsvagyon, üzleti vagyon);
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonelem; átlátható
szervezet fogalma; a tulajdonjog átruházás szabályai.
5
A helyi önkormányzás általános szabályai
-
minden településen önálló helyi önkormányzat működik
-
a helyi önkormányzatok a helyi közügyeket demokratikus módon, széles
nyilvánosságot teremtve intézik
-
az önkormányzatok a helyi közösség
lehetőségeiket, erőforrásaikat hasznosítják
-
az állampolgárok tevékenyen közreműködnek a közösségre háruló terhek
megoldásában
-
érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás és a kölcsönös együttműködés elve
erejére
támaszkodva
feltárják
6
Feladat- és hatáskörök telepítésének elvei
Önkormányzati feladat- és hatáskörök
-
kötelező – törvény határozhat meg
-
fakultatív – saját bevétel vagy erre a célra biztosított külön forrás terhére
-
differenciált telepítés kötelezettsége
-
◦
ágazati törvényekben
◦
meg kell határozni a szakmai szabályokat, tárgyi, személyi feltételeket
az önkormányzati törvény az ellátandó feladatköröket tartalmazza, a konkrét
hatáskör telepítés az ágazati törvények feladata
Államigazgatási feladat- és hatáskörök
-
polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző
törvény vagy kormányrendelet alapján láthat el államigazgatási hatósági
hatáskört
-
a honvédelem és a katasztrófa-elhárítás országos államigazgatási feladatainak
helyi irányításában és végrehajtásában való részvétel
7
Önkormányzati feladat – és hatáskörök I.
A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó
helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való
gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és
tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és
fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, a
kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a
hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
8
Önkormányzati feladat – és hatáskörök II.
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás,
szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás);
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás.
9
Települési önkormányzatok
A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat,
amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások
közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
A járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint
- olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás
egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően
képes biztosítani.
A megyei jogú város – törvényben meghatározottak szerint - azokat a közszolgáltatásokat is
biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
A főváros és kerületei alkotják Budapest kétszintű önkormányzati rendszerét.
- A fővárosi önkormányzat elláthatja a települési és a területi önkormányzat feladat- és
hatásköreit is.
10
A fővárosi önkormányzat feladatai I.
-
a főváros egészét érintő, illetve országos szerepköréhez kapcsolódó feladatokat lát el;
-
a fővárosi önkormányzat feladata különösen:
1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos
közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak,
kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése,
fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet
működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői
feladatok ellátása, forgalomszervezés;
2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés;
3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés);
4. szociális ellátások biztosítása;
5. állategészségügyi feladatok;
6. az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése;
7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás;
8. fővárosi szintű sport és szabadidősport;
9. közvilágítás
biztosítása;
biztosítása,
köztemetők
fenntartása,
kéményseprő-ipari
szolgáltatás
11
A fővárosi önkormányzat feladatai II.
10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros
területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása;
11.
távhőszolgáltatás,
ivóvíz-ellátás,
szennyvízelvezetés,
-ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás;
-kezelés
és
12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem;
14. fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok;
15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok;
16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a
nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása;
filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása;
17. a kiemelt kulturális örökség védelme;
18. a hajléktalan ellátás;
19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak
megállapítása.
12
A fővárosi kerületi önkormányzat feladatai I.
a kerületi önkormányzat látja el azokat a települési önkormányzati feladatokat, melyeket törvény
nem utal a fővárosi önkormányzat feladatkörébe;
-
-
a kerületi önkormányzat feladata különösen:
1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése;
2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak
megállapítása;
3. a parkolás-üzemeltetés;
4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül,
ide nem értve a (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott területet;
5. helyi településrendezés, településfejlesztés;
6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési
terv alapján);
7. turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása;
8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök;
9. egészségügyi
szolgáltatások;
alapellátás,
az
egészséges
életmód
segítését
célzó
13
A fővárosi kerületi önkormányzat feladatai II.
10. óvodai ellátás;
11. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának,
valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi
védelme;
14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás;
15. helyi adóval kapcsolatos feladatok;
16. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik
– értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét
is;
17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek;
18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában;
19. nemzetiségi ügyek.
14
Megyei önkormányzat
A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely 2012. január 1-től területfejlesztési,
vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az
intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz.
A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai:
-
összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési
elképzeléseit; kidolgozza és elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve a
megye fejlesztési programját;
-
az operatív programok feladatainak figyelemmel kísérése; a területfejlesztési programok
végrehajtásának értékelése;
-
előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, az illetékes
területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait.
-
dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról;
-
dönt a térségi fejlesztési tanács létrehozásáról, részvételről;
-
akcióterv és operatív program módosításokat terjeszthet elő;
-
ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat;
-
elfogadja a megye területrendezési tervét, területrendezési tervek összehangolása;
-
segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és térségi fejlesztési tanácsok munkáját;
15
Képviselő-testület, bizottság
a képviselő-testület
-
a helyi önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve,
-
a polgármester képviseli,
-
a képviselő-testület szervei: polgármester, bizottság, részönkormányzat, polgármesteri hivatal,
jegyző, társulás,
-
a képviselő-testület hatáskörei:
o
átruházható,
o
át nem ruházható
-
évente legalább hat ülés,
-
döntések:
o
rendelet,
o
határozat
a bizottság
-
kötelező, fakultatív (egyszerűbb szabályok),
-
a bizottság létszáma, személyi összetétele bármikor megváltoztatható,
-
előkészíti a testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoz
16
Polgármester, jegyző
a polgármester magas legitimitása miatt tisztsége – főállásban vagy társadalmi megbízatásban is
ellátható,
-
hatásköreinek bővítése
o
o
o
o
kinevezi a jegyzőt,
ha a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két alkalommal
nem hozott döntést, az szmsz-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni (át nem
ruházható testületi hatáskörök kivételével)
dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – szmsz-ben
meghatározott – ügyekben;
- rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról.
a jegyzőt a polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki. A jegyzői kinevezés
vezetői megbízásnak minősül (közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. szerinti)
-
ha a polgármester 6 hónapon belül nem nevez ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes
hatállyal a jegyzői feladatok ellátásra a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában
köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg;
-
- a közös önkormányzati hivatal jegyzője valamennyi településen ellátja feladatait,
kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett polgármesterek lakosságszám-arányos, többségi
döntése szükséges; az egyéb munkáltatói jogokat a közös hivatal székhelye szerinti település
polgármestere gyakorolja.
17
Önkormányzati képviselő
a képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a
megbízatás megszűnésével szűnnek meg;
- eskütételt követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal képzésén,
- a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a testület –
szmsz alapján – legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja;
Összeférhetetlenség: az új Ötv.-ben egységesen kerül meghatározásra az
összeférhetetlenségi szabályozás, melyet mind a képviselő, (kisebb eltérésekkel) mind
a polgármester vonatkozásában alkalmazni kell. Az új Ötv. rögzíti, hogy a képviselőnek
mindenkor meg kell felelnie egy általános magas erkölcsi mércének; meghatározza
továbbá az egyes összeférhetetlenségi okokat.
Méltatlanság: A képviselő-testület megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását akit pl.
közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak; szándékos
bűncselekmény miatt
jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; kényszergyógykezelését
elrendelték, köztartozása van.
18
Polgármesteri hivatal, közös
önkormányzati hivatal I.
A- jelenleg
polgármesteri
hivatal: működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába;
768 körjegyzőség
-- döntéselőkészítő
(önkormányzati, államigazgatási)
A ma működő körjegyzőségeket váltja fel a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri
- végrehajtást
hivatal vagy szervez
közös önkormányzati hivatal ; a hivatalos megnevezés közös önkormányzati
- összehangol
hivatal esetén (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal;
A közös önkormányzati hivatal:
- közös önkormányzati hivatal létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek
közigazgatási
területétbelüli
legfeljebb
település közigazgatási
területe választja
el
- létrehozása
- a járáson
községiegy
önkormányzatok,
amelyek közigazgatási
területét
egymástól egy
és település
a községek
lakosságszáma
nemválasztja
haladja el
meg
a 2000 és
főt.a A
2000 fő
legfeljebb
közigazgatási
területe
egymástól
községek
lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös
lakosságszáma
nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó
hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös
település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó
hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét;
települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó
települések száma legalább hét;
a közös önkormányzati hivatalt 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez
esetben
a 2010.
január
1-jei60
lakosságszámot
kell megalakítani,
figyelembe venni;
- 2013.
január
1-jét
követő
napon belül kell
ez esetben a 2010. január 1-
-
jei
lakosságszámot
kellafigyelembe
venni;
általános
szabály, hogy
közös hivatal
létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati
választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a
- általános
szabály,
hogy
hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az
kormányhivatal
vezetője
döntaa közös
kijelölésről;
önkormányzati
választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez
Ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a
nem
teljesül a kormányhivatal
vezetője
dönt a kijelölésről;
székhelytelepülés,
egyéb esetben
a székhelytelepülést
a testületek határozzák meg;
- ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a
székhelytelepülés, egyéb esetben a székhelytelepülést a testületek határozzák meg;
19
Polgármesteri hivatal, közös
önkormányzati hivatal II.
- amennyiben a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek
határozzák
a városa képviselő- megállapodásával
amennyiben a közös
hivatalt meg,
város megállapodás
működteti a hiányában
hivatal létszámát
testületek
megállapodásával
meg, által
megállapodás
hiányában
a város
képviselő-testülete;
testülete; községi határozzák
önkormányzatok
létrehozott
közös hivatal
létszámát
az érintett
községi
létrehozott
testületekönkormányzatok
megállapodása által
határozza
meg; közös hivatal létszámát az érintett testületek
megállapodása
határozza
meg;
- a városi, valamint a 2000 főt meghaladó lakosú települési önkormányzat testülete nem
tagadhatja
meg a közös
létrehozására
irányuló
mgállapodás
megkötését,
ha azt
a
- a
városi, valamint
a 2000hivtal
főt meghaladó
lakosú
települési
önkormányzat
testülete
nem
vele határosmeg
település
tagadhatja
a közöskezdeményezi;
hivtala létrehozására irányuló mgállapodás megkötését, ha azt a vele
határos település kezdeményezi;
--
minden érintett
érintetttelepülésen
településen
biztosítani
kelligazgatási
az igazgatási
folyamatos
vagy
minden
biztosítani
kell az
munka munka
folyamatos
vagy időszakos
időszakos ellátásához
szükséges
személyi
és tárgyi feltételeket;
ellátásához
szükséges személyi
és tárgyi
feltételeket;
- a testületek megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az
a
testületek megállapodhatnak
hogy ajelleggel
nem hivatali
székhely
településekenvagy
az
ügyfélfogadás
állandó vagy abban,
ideiglenes
működő
kirendeltség
ügyfélfogadás
állandó
vagy ideiglenes
működő
kirendeltség
vagy történjen;
ügyfélszolgálati
ügyfélszolgálati
megbízotton
keresztül jelleggel
informatikai
hálózat
alkalmazásával
-
megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen;
--
ha aa közös
közös hivatalt
hivatalt létrehozni
létrehozni kívánt
kívánt telelpüléseken
telelpüléseken élő
élő nemzetiségeknek
nemzetiségeknek az aránya
aránya
településenként
nemzetiségenként
eléri a 20
%-ot,a valamint
az összlakosságszám
településenként és és
nemzetiségenként
eléri
20 %-ot,
valamint az
meghaladja
az
1500
főt,
vagy
az
önkorányzatok
száma
legalább
5,
akkor
ezen
önkormányzatok
összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább
történelmi,
gazdasági
indokoltság estén
a helyi
önkormányzatokért
5, akkor ezen
önkormányzatok
történelmi,
gazdasági
indokoltság felelős
estén miniszter
a helyi
jóváhagyása
alapján,
az
általal
meghatározottak
szerint
a
közös
hivatal
létrehozása
során
önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak
eltérhetnek a fenti előírásoktól;
szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól;
-- jegyző,
Jegyző, aljegyző
aljegyző vagy
köteles
biztosítani
az
vagy megbízott
megbízottköteles
kötelesaatestület
testületülésén
ülésénrészt
résztvenni,
venni,
köteles
biztosítani
egyes
településeken
történő
ügyfélfogadást;
az egyes
településeken
történő
ügyfélfogadást;
20
Társulások
A
a települési
A helyi
helyi önkormányzatok
önkormányzatok társulásairól
társulásairól és
és együttműködéséről
együttműködéséről szóló,
szóló, valamaint
a többcélú
kistérségi
önkormányzatok
többcélú
kistérségi
szóló törvények
kívül helyezésével
társulásokról
szóló
törvények
hatályontársulásáról
kívül helyezésével
az új Ötv.hatályon
egységesen
szabályozza
aztársulásokra
új Ötv. egységesen
szabályozza
a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket;
a
vonatkozó
rendelkezéseket;
- a képviselő-testületek
megállápodhatnak
abban, hogyrészben
egy vagy
önkrományzati
Társult
képviselő-testület:
a társult képviselő-testületek
vagy több
egészben
egyesítik a
feladat- és hatáskör,
a polgármester
és a jegyző
feladatés
költségvetésüket,
közösvalamint
önkormányzati
hivatalt tartanak
fenn államigazgatási
és intézményeiket
közösen
hatáskörének
hatékonyabb,
célszerűbb
jogi személyiséggel
rendelkező
működtetik.
A kizárólag
az adott
települést ellátására
érintő ügyekben
az egyes testületek
önállóan
társulást
döntenek. hoznak létre;
- írásbeli megállapodás szükséges, a testületek minősített többséggel hozott döntése
szükséges
a megállapodás
Helyi
önkormányzatok
társulásai: jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás
- megszüntetéséhez;
a képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkrományzati
- feladata csatlakozásról
és avalamint
kiválásról
legalább 6 hónappal
korábban,
többséggel
kell
és hatáskör,
államigazgatási
feladat- és
hatáskör minősített
hatékonyabb,
célszerűbb
dönteni;
ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre;
-- a
társulásmegállapodás
a közszolgáltatások
ellátásáratöbbség
költségvetési
gazdálkodó
szervezetet,
írásbeli
- minősített
kell aszervet,
megállapodás
jóváhagyásához,
nonprofit
szervezetet
alapíthat;
a társulás működési költségeihez a tagok az általuk képivselt
módosításához
vagy a társulás
megszüntetéséhez;
arányában
járulnak hozzá;
- lakosságszám
a csatlakozásról
és a kiválásról
legalább 6 hónappal korábban, minősített többséggel kell
- dönteni;
a társulás megszűnik: meghatározott időtartam eltelt vagy megszűnési feltétel megvalósult,
tagjai
elhatározzák, törvény
erejénélköltségvetési
fogjva, jogerősszervet,
bírósági gazdálkodó
döntés alapján;
- társulás
a társulás
a közszolgáltatások
ellátására
szervezetet,
- alapíthat;
a társuálási
megállapodás
alapvető
szabályainak
törényi
meghatározása
(név,
székhely,
a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában;
döntéhozó szerv,
döntéshozatal
módja,
pénzügyi
hozzájárulás stb.);
- lakosságszám,
a társuálási megállapodás
alapvető
szabályainak
törvényi
meghatározása;
döntéshozó szerv
szerv a
a társulási
társulási tanács
tanács,–aaz
tagönkormányzatok
általdelegált
delegálttagokkal;
tagok alkotják;
-- döntéshozó
önkormányzatok által
határozatképes a
a tanács,
tanács, ha
ha legalább
legalább a
a szavazatok
szavazatok felével
felével rendelkező
rendelkező képviselő
képviselő jelen
jelen van;
van;
-- határozatképes
a munkaszervezeti
munkaszervezeti feladatokat
feladatokat a
a társulás
társulás székhelyének
székhelyének polgármesteri
polgármesteri hivatala
hivatala látja
látja el;
el;
-- a
21
Az önkormányzat gazdálkodása,
feladatfinanszírozási rendszere
- a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető (2013.01.01.);
a veszteséges gazdálkodás következményei a helyi önkormányzatot terhelik,
kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel,
- ha az önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott
költségvetéssel, nem fogadja el zárszámadását, beszámolási vagy vagyon-nyilvántartási
kötelezettségének nem tesz eleget az elmulasztott határidőt követő hónaptól a mulasztás
megszüntetését követő hónapig a támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül;
-
a kötelezően ellátandó feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az
Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással
biztosítja (2013.01.01-től);
- a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási
szintnek megfelelő támogatás biztosítása a takarékos gazdálkodás, a jogszabályon
alapuló, elvárható saját bevétel, valamint a tényleges saját bevétel szempontjai alapján (a
figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg);
-
- a támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadására
fordítható, eltérő felhasználás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve vissza
kell fizetni;
- az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam
támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás
adható;
22
A kötelezettségvállalás új szabályai I.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 10.§-a értelmében az
önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes
hozzájárulásával köthet.
a Kormány hozzájárulása nélkül megköthető ügyletek:
- a költségvetést érintő, az uniós vagy nemzetközi szervezettől megnyert pályázat
önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló
kötelezettségvállalás;
- adósságrendezési eljárás során igénybe vett reorganizációs hitel;
- a likvid hitelre vonatkozó, valamint
- a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város esetén a 100 milliló Ft-ot, egyéb
önkormányzat esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot
keletekeztető ügylet.
- Az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fiztési kötelezettség az
adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az
adott évi saját bevétel 50%-át;
- az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel,
- társulás esetén az adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségek
teljesítését a résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja,
23
A kötelezettségvállalás új szabályai II.
A fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylethez a Kormány a következő
feltételek együttes fennállása estén járul hozzá:
- az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati
alrendszere adósságának a költségvetésről szóló törvényben meghatározott
mértéke teljesítését nem veszélyezteti,
- az adósságot keletkeztető ügylet a feladatok ellátásához szükséges
kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások
teljesítése biztosított és teljesül,
- fizetési kötelezettséget a saját bevétel 50%-ához igazító rendelkezés.
A fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó be a likvid hitelből és
reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő
fizetési kötelezettség összege.
(ld. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes
szabályairól szóló 353/2011 (XII.30.) Korm. rendelet)
Új fejlesztés esetén:
- az önkormányzat uniós kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve nem indíthat új
fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez tárgyévi összes fizetési
kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át.
24
Törvényességi felügyelet
A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében:
- a kormányhivatal információkérési joga;
- a törvényességi felhívás;
- a képviselő-testület ülésének összehívása;
- a rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat
kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági
felülvizsgálatának kezdeményezése;
- az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása;
- az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása
(kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében);
- a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga;
-
önkormányzati
elmulasztása,
határozathozatali
és
feladat-ellátási
kötelezettség
- törvényességi felügyeleti bírság megállapítása,
25
Hatályba léptető rendelkezések
2012.
január
1-jén:
Hatályba
léptetés:
- a megyékre vonatkozó rendelkezések;
- 2012. január 1-jén:
- a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó - a nemzeti vagyonról szóló
-törvénnyel
az adósságkezeléssel
összhangbanés
lévő - szabályok;
- -a atörvényességi
törvényességifelügyelettel
felügyelettelkapcsolatos
kapcsolatosrendelkezések;
rendelkezések,
- önkormányzatok hitelfelvételi korlátjára, kormányengedélyre vonatkozó szabályok
- 2013.
január 1-jén: gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCVI. törvény);
(Magyarország
- a helyi önkormányzás általános szabályaira, a feladat és hatáskörökre vonatkozó
2012. április
15-én:
szabályok,
- a testület rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat;
- települési önkormányzatra, fővárosra és kerületeire,
a közös
önkormányzati hivatalra, társulásra, területszervezésre,
2013. -január
1-jén:
- - az
Európai alapokra
Unió felévonatkozó
vállalt kötelezettség
határideje eredménytelenül telt el, vagy a
gazdasági
rendelkezések.
teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány
a
beruházás
- a 2014.
évi
önkormányzati
választásokat
követő
napon:
megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat;
- -a ahelyi
önkormányzás
általános szabályaira,
a feladat és és
hatáskörökre
vonatkozó szabályok
;
képviselőre,
az összeférhetetlenségi,
méltatlansági
vagyonnyilatkozat-tételi
eljárásra
- települési
valamint,önkormányzatra, fővárosra és kerületeire vonatkozó rendelkezések;
- -a aközös
önkormányzati
hivatal;
polgármesteri
tisztség
megszüntetésére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok.
- társulásra, területszervezésre;
- gazdasági alapokra vonatkozó rendelkezések (feladatfinanszírozás);
a 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon:
- a képviselőre, az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra
valamint;
- a polgármesteri tisztség megszüntetésére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok.
26
Hatályon kívül helyező rendelkezések
2013.01.01-től
- a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény,
- a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény,
- a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény,
2014. évi önkormányzati választások napján:
- a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény,
- a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi
CXVI. törvény;
- a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
27
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
28