Transcript Középkori szerzetesek és apácák

A középkor Európában
Lovaggá
válás
Kastélyok
Öltözet
Fegyverzet
Középkori
A
szerzetesek kerekasztal
lovagjai
Katedrálisok
Keresztes Szerzetesek
hadjáratok
és apácák
Lovagok és
az ő
fegyverzetük
Lovagi
tornák
• Egy fiú lovaggá válásának
útja 7-8 éves kora körül
kezdődött.
• Az ifjú újonc először is apród
lett.
• Az apródok karddal
vagdaltak egy hatalmas
fadarabot, hogy így
izmosodjanak, ami a lovaggá
váláshoz nélkülözhetetlen
volt.
Lovaggá válás
• 18-20 év között került sor a
tulajdonképpeni lovaggá
ütésre.
• Azon a reggelen bizonyos
színű ruházatot viseltek, volt
benne vörös (mint a vér), fehér
(amely a tisztaságot
jelképezte) és barna (mint a
föld, mert oda térünk meg
mindannyian, ha meghalunk).
• A lovaggá ütés úgy történt,
hogy karddal megérintették
az ifjú mindkét vállát.
Kastélyok
• A vár védelmi célból emelt
erődítmény, megerősített
épület vagy épületcsoport.
• Fénykora a középkorban volt,
a feudális széttagoltság idején.
• Masszív falakkal akkora
területet öveztek, ahol az
őrség elférhetett. A várfalak
szögletein védőtornyokkal:
kör vagy négyszög alakú
bástyákkal növelték a falak
védelmét. a kaput külön
kapubástya védte.
Kastélyok
• Az előkelők lakhelyei a
középkor végén és a
reneszánsz kezdetén szokás
szerint meg voltak erősítve.
• Az erődszerű építkezés elemei
(tornyok, vízzel telt árkok,
hidak stb.) a
kastélyépítészetben a mai
napig is fenmaradtak.
• Az olyan kastélyt, amely már
annyira meg van erősítve,
hogy kisebb várnak is beillett,
várkastélynak hívják.
Középkori viselet
• Schecker - A férfiak
rövid, csípőig érő
kabátot hordtak, amely
a testhez simult. Övvel
viselték.
• Elején gombos vagy
mélyen kivágott volt, s
hímzéssel díszítették.
• A vállrésznél
kitömték. Gallérja
állig érő volt.
• Ezalatt vászoninget
viseltek.
Középkori viselet
• Miparti Divatos női és férfi viselet volt a XIV-XV.
században. Egy függőleges, vízszintes vagy ferde
vonal osztotta két különböző színre a ruhát. A két
rész szabásában is különbözött. (pl: az egyik ujj
szűk, a másik bő volt). Csak és kizárólag nemesek
viselhették.
• Csőrös cipő Hegyes orrú cipő, melyet a
középkorban szimbólumként viseltek. A cipő
hosszát rendeletek szabályozták: a viselőjének
gazdagságát jelképezte. Megesett, hogy a láb valódi
méretének a háromszorosát is elérte. Ilyenkor
dróttal erősítették a lábfejhez, vagy a bokához. De
volt hogy fabetétet helyeztek bele.
Lovagok és fegyverzetük
• A lovag teljes fegyverzete
25-30 kg-ot nyomott.
• A páncélkovácsok mesteri
munkájának köszönhetően
még a teljes lemezpáncélban
is viszonylag könnyű volt a
mozgás. A lovagi felszerelés
igen drága volt, esetenként
meghaladhatta egy kisebb
falu értékét.
Lovagok és fegyverzetük
• A 15. századra a lovagi tornákból színes
társadalmi esemény lett. A lovagok
bebizonyíthatták bátorságukat a
közönség, az uralkodó és a hölgyek
előtt. A barátságos lándzsatörés célja az
volt, hogy kiüssék az ellenfelet a
nyeregből vagy eltörjék a lándzsáját. A
15. századtól bonyolult szabályokkal
játszották ezeket a haditornákat. A
vesztesnek át kellett adnia fegyvereit,
hogy aztán váltságdíjért visszavásárolja
őket. A győztes pedig pénzjutalomban
részesült. Voltak azonban olyan tornák
amelyeken kimondottan az ellenség
megsebesítése vagy megölése volt a cél.
• A lovag legfontosabb
támadófegyvere a 2-2,5 m
hosszú lándzsa (kopja)
volt. Ez a fegyver a XI-XII.
század fordulóján váltotta
fel a hajítódárdát.
• A lovagok idővel lovaikat
is páncélba burkolták,
melynek legdíszesebb
darabja a fejpáncél volt. A
lovas biztonságos ülését
magas kápájú nyereg és
kengyel biztosította.
Fegyverek
• Legbecsesebb fegyverük
az egyenes kétélű kard
volt. Közelharcban
gyakran használtak
csatabárdot, buzogányt
és fokost. Ezt a
fegyverzetet egészítette
ki a tőr, amellyel a
legyőzött ellenfélnek
adták meg a
kegyelemdöfést.
Középkori szerzetesek és apácák
• Szerzetesrend alatt az
egyházuk által jóváhagyott
szabályok szerint élő,
kolostorban lakó szerzetesek
közösségét értjük.
• A szerzetesrendek tagjai
hármas fogadalmat tesznek:
tisztaság (szüzesség),
szegénység, engedelmesség
(Istennel és az egyházzal
szemben) + hallgatási
fogadalom is.
Középkori szerzetesek és apácák
• Mielőtt egy szerzetest
felszentelnének (azaz végleges
fogadalmat tenne), át kell esnie
egy rövidebb-hosszabb tanulási,
beavatási szakaszon. A legtöbb
rend esetében a következő
lépcsőfokok léteznek:
– jelöltidő
– noviciátus
– szerzetesség
• Ezek időtartama rendenként
változhat (a jelöltidő általában
1-2 év, a noviciátus 2-3 év az
esetek többségében).
• A lovagi tornák a lovagok számára
lehetőséget teremtettek arra, hogy
békeidőben is művelhessék a
bajvívást, s bizonyítsák effajta
tudásukat. A párbajok tétje sok
esetben élet vagy halál volt. A
küzdelmek kezdetben szabályok
nélkül folytak, melynek eredménye
hatalmas vérontás lett. Emiatt
később írásban rögzített
szabályokat fogalmaztak meg,
melyek biztosították a kiegyenlített
küzdelmet.
Lovagi tornák
• A klasszikus lovagi párharcok
mellett voltak csoportos
küzdelmek, illetve bábuval
vívott harcok is. A két lovag
közötti küzdelem általában
lándzsával vagy karddal
történt. A vesztes lovag átadta
a győztesnek fegyvereit és
páncélját. A győztes pedig
váltságdíjat kért a
legyőzöttért, melynek értéke
a legyőzött lovag iránti
tiszteletével volt arányban.
• A székesegyház vagy katedrális általában a
püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll.
• A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a
város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól
vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az
a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek
ki környezetükből.
A kereszteshadjáratok
A keresztes háborúk a katolikus
egyház és a pápa által
szentesített, a keresztes lovagok
részvételével folytatott
nagyarányú hadjáratok voltak
a 11–13. században. Fő céljuk a
Szentföld megszerzése volt a
muszlim araboktól és
törököktől, bár némely hadjárat
más afrikai és európai területek
ellen irányult, például a
negyedik, Konstantinápoly
elleni keresztes háború.
Szerzetesek és apácák
• A szerzetesek és apácák
külön kis cellákban laktak,
de közösen étkeztek,
imádkoztak.
• Naponta 8-szor keresték
fel a kolostor templomát.
• Aszerzetesek élete
nemcsak imádkozásból,
hanem kemény fizikai
munkából is állt.
A Kerekasztal lovagjai
• A kerekasztal az Artúrmondakörben Britannia
legendás királyának csiszolt
márványasztala. Uther
Pendragon adta ajándékba
Leodagrance-nak, aki
nászajándékként Artúr királynak
adta. Százötven vagy más említés
szerint ötven vagy tizenkét lovag
fért el körülötte. Kereksége ezt
jelképezte, hogy a körülötte ülők
egyenrangúak, nincs asztalfő.
Minden lovag arra vágyott, hogy
bekerülhessen a kerekasztal
lovagjai közé, de ezt a
megtiszteltetést csak nehezen
lehetett kivívni.