Transcript Kolostori_kultura

1. Bevezetés
2. A tipikus kolostori épületegyüttes
3. Szerzetesrendek
1. Bevezetés

„…megérkeztünk az apátság főbejáratához, s a kapuban ott állt az apát, és két
novícius vízzel telt aranyedényt tartott elébe. S amikor leszálltunk a nyeregből, az
apát megmosta Vilmos kezét, majd átölelvén szájon csókolta őt, és kegyesen
üdvözölte, miközben a házgondnok énvelem foglalkozott.
-Köszönöm, Abbo – szólt Vilmos –, nagy örömömre szolgál, hogy a
kegyelmességed kolostorába léphetek, hiszen a híre jócskán túljutott e hegyeken.
Mint zarándok, a mi Urunk nevében érkeztem ide, s kegyelmességed ebbéli
mivoltomban igencsak megtisztelt…
A kapun (s egyben a védfal egyedüli nyílásán) túl fasor kezdődött, mely az
apátsági templomhoz vezetett. A fasortól balra jókora darabon veteményes- és –
mint nemsokára megtudtam – botanikus kert fogta körül a fal kanyarulata menti
két épületet, a fürdőházat meg az ispotályt és herbáriumot. Hátul, a templomtól
balra az Aedificium állt, a templomtól sírokkal teli lapos tér választotta el. A
templom északi kapuja az Aedificium déli őrbástyájára nyílt, szemből a nyugati
torony tárult a látogató elé, mely azután oldalt egyesült a védfallal, s úgy futott le
a mélybe, amely fölé a rézsút látható északi őrbástya magasodott. Jobbra, a
templom háta mögött és a kolostorudvar körül is volt egypár építmény: nyilván a
dormitórium, az apát úr háza meg a zarándokszállás, ahová egy kies kerten
átvágva épp tartottunk. Tőlünk jobbra, egy sík térség túloldalán, a déli falak
mentén s tovább, a templom mögött, a keleti oldalon egy sor cselédház, istálló,
malom, olajütő, csűr meg pince és még egy épület, amit novíciusháznak néztem.
A sima, épp csak hogy hullámos felszín jóvoltából e szent hely egykori építői
könnyűszerrel tiszteletben tarthatták a tájolás szabályait… A nap állásából
megállapítottam, hogy a főkapu hajszálpontosan nyugatra nyílik, úgy, hogy a
szentély és az oltár kelet felé nézzen; s hogy hajnalban mindjárt a dormitóriumba
meg az istállókba tűzhetett a kelő nap, felébresztvén a szerzeteseket és az
állatokat.
(Umberto Eco: A rózsa neve)
1. feladat

 Értelmezzétek az alábbi részletet, és adjátok meg az aláhúzott
szavak jelentését! (A megoldáshoz használhatjátok az értelmező
szótárt, az idegen szavak szótárát és az internetet)









Aedificium
apát
apátság
dormitórium
herbárium
ispotály
kolostor
novícius
zarándok
1. feladat - megoldás










Aedificium épület
apát
apátság
dormitórium (lat. 'hálóhely') szerzetesek közös hálóterme. Rendszerint a kerengőnek a
templomi szentélyhez kapcsolódó keleti részén, az emeleten található.
herbárium növénygyűjtemény
ispotály (lat. hospitale pietatis) a keresztény ókortól kezdődően idegenek, zarándokok,
betegek, szegények és rászorulók gondozására a vendég iránti szeretet címén fönntartott
intézmény.
kolostor eredetileg négyszögű folyosó, amely mentén a szerzetesi élet legfontosabb helyiségeit
(porta, sekrestye, káptalanterem, ebédlő) elhelyezték. Később a kolostor név átment az egész
épületre, és Magyarországon a középkor folyamán szinte kizárólagosan jelöli a szerzetesek
házát.
novícius már beöltözött, az újoncév idejét töltő szerzetesjelölt. A novíciusok öltözete kisebb
részletekben, esetleg szabásban vagy színben (ciszterciták) különbözhet a fogadalmas
szerzetesek ruhájától.
zarándok búcsújáró, megszentelt helyre, kegyhelyre utazó hívő
2. feladat
A szöveg alapján azonosítsátok az alaprajzon található
betűkkel jelölt épületeket! 
A
J
B
K
D
M Ólak
F
N Istálló
H
R Kovácsműhely
2. feladat - megoldás

A
Aedificium
J
Fürdő
B
Templom
K
Ispotály
D
Kolostorudvar
M
Ólak
F
Dormitórium
N
Istálló
H
Káptalan
R
Kovácsműhely
2. A tipikus kolostori
épületegyüttes

A monostor, kolostor, apátság, zárda, klastrom, rendház elnevezések olyan épületegyütteseket
jelölnek, melyekben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A monostor elnevezés a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium
átvétele, a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki. Eredetileg
négyszögű folyosó, ennek mentén helyezték el a szerzetesi élet legfontosabb helyiségeit
(porta, sekrestye, káptalanterem, ebédlő). Később a klastrom elnevezést az egész épületre
kezdték használni, rendház értelemben önállósult. Mára a klastrom szó szinte teljesen eltűnt; a
kolostor kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben) a klastrom régies és
tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még
azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott. A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19.
században alakult ki.
A kolostor és monostor kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de
jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal
egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-,
hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A
kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat
(nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége. Rendháznak vagy
székháznak általában a kolostorhoz, ill. monostorhoz tartozó, de más településen lévő
szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, ill. székház Pannonhalmához
tartozik.
A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol (erre utal
elnevezésük is), míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban
építkeztek.
A 9. századra kialakult a tipikus monostori épületegyüttes, mely egy templomból és a hozzá
kapcsolódó kolostorból állt.
A kolostorban könyvtár, kápolna, káptalanterem, hálóterem, ebédlő, konyha, pince, ispotály,
és más a kolostor mindennapi életéhez szükséges helyiség volt. Az egész épületegyüttes egy
négyszögletes udvart zárt körül, melyet árkádokkal kerengővé alakítottak.
Hasonlóan épültek fel a női zárdák is.
A különféle templomok méretét és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg. A
templomok fő részei az előcsarnok, a hosszház, a keresztház és a kórus vagy szentély, továbbá a
felszerelés tárolására és a pap felkészülésére szolgáló sekrestye. A szentély, amely eredetileg
csak apszisból áll, az oltár helye.
A székesegyházakban a püspök mellé rendelt főpapi testület, a káptalan tagjai, a szerzetesi
templomokban pedig a szerzetesek a szentélyben helyezkednek el, ezért az épület az apszis
előtti térrésszel, kórussal bővül. A híveket befogadó hajóktól többnyire emelt padlószintjével
és faragványos díszű korláttal vagy magas szentélyrekesztő fallal különítik el. A kórus alatti
altemplom szentek ereklyéinek elhelyezésére és temetkező helyül, kriptául szolgál.
A monostor épületeinek általános elrendezése a következő: A templom a hozzá délről
csatlakozó kolostorral egy négyeztet zár be. Az épületeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy
milyen funkciót töltenek be:
Az épületegyüttesek magja a templom, lévén a közösség vallási életének középpontja. Ehhez
közvetlenül csatlakozik a monostori élet mindennapjait kiszolgáló épületek csoportja: az
ebédlő, a hálóterem és a káptalanterem. A közösség anyagi szükségleteit kiszolgáló épületek a
templomtól délre és nyugatra helyezkednek el, és élesen elkülönülnek a monasztikus
épületektől. A konyha, éléskamra, irodák az ebédlő nyugati sarkából érhetők el, és
kapcsolódnak a pékséghez és a sörházhoz, amelyek még távolabb helyezkednek el. A déli és
nyugati oldalt műhelyek, istállók és egyéb gazdasági épületek övezik.
3. feladat

 Vázoljátok az olvasmány alapján a kolostor és a
monostor szó alakjának és jelentésének fejlődését!
 kolostor
 lat. claustrum (’retesz, lakat, erőd, végvár’) – klastom
(négyszögű folyosó’, majd ’rendház’) – kalastorom –
kalastor – kolostor (a monostor mintájára)
 monostor
 görög monasztérion (’remetelak’) – latin
monasterium
4. feladat – A

A/ A templom elrendezése
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó
magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik
be.
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a
mellékhajóknál,
és a fényolyan
a főhajóbazilikális
ablakain áramlik
be.
álbazilikális
elrendezés:
elrendezésű
templom,
álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom,
amelynélamelynél
a hajókat
közös
borítja,
a főhajónak
a hajókat
közös tető
tető borítja,
ezért ezért
a főhajónak
nincs külön nincs
ablaksora, s így
nem nem
kap közvetlen
megvilágítást. megvilágítást.
Az álbazilikális
külön ablaksora,
s így
kap közvetlen
Az
elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.
álbazilikális
templom
nemegy látszik
centráliselrendezésű
elrendezés: A centrális
épületkívülről
minden eleme
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú.
bazilikának.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög
alakú.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
4. feladat – A (megoldás)

A/ A templom elrendezése
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó
magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik
be.
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a
mellékhajóknál,
és a fényolyan
a főhajóbazilikális
ablakain áramlik
be.
álbazilikális
elrendezés:
elrendezésű
templom,
álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom,
amelynélamelynél
a hajókat
közös
borítja,
a főhajónak
a hajókat
közös tető
tető borítja,
ezért ezért
a főhajónak
nincs külön nincs
ablaksora, s így
nem nem
kap közvetlen
megvilágítást. megvilágítást.
Az álbazilikális
külön ablaksora,
s így
kap közvetlen
Az
elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.
álbazilikális
templom
nemegy látszik
centráliselrendezésű
elrendezés: A centrális
épületkívülről
minden eleme
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú.
bazilikának.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög
alakú.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
b
c
d
a
a)
c)
b)
d)
4. feladat – B

B/ Alaprajzi egységek
hajó: főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek
befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét
árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer
kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A
hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel
kapcsolódik a hosszhajókhoz
főhajó
mellékhajó
kereszthajó
négyezeti
torony:
a
főhajó
és
a
kereszthajó
összemetsződése felett emelkedő torony
apszis: szentély
4. feladat – B (megoldás)

B/ Alaprajzi egységek
hajó: főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek
befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét
árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer
kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A
hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel
kapcsolódik a hosszhajókhoz
főhajó
mellékhajó
kereszthajó
négyezeti
torony:
a
főhajó
és
a
kereszthajó
összemetsződése felett emelkedő torony
apszis: szentély
f
d
a
b
e
c
a)
b)
c)
d)
e)
f)
4. feladat – C

C/ Épületszerkezeti elemek
boltozat: íves metszetű térlefedő felületszerkezet, terheit és oldalnyomását
falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át. Vannak
bordás és borda nélküli boltozatok
dongaboltozat: félhenger alakú, íves térlefedő szerkezet, mely oldalain
folyamatos alátámasztást igényel
keresztboltozat: eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat,
sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás stb.
hálóboltozat: a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn
elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak.
Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták
zárókő: a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és
kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így
állékonnyá a boltozat
támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal
síkjából kiugró függőleges faltömeg
fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként
használták
4. feladat – C (megoldás)

C/ Épületszerkezeti elemek
boltozat: íves metszetű térlefedő felületszerkezet, terheit és oldalnyomását
falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át. Vannak
bordás és borda nélküli boltozatok
dongaboltozat: félhenger alakú, íves térlefedő szerkezet, mely oldalain
folyamatos alátámasztást igényel
keresztboltozat: eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat,
sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás stb.
hálóboltozat: a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn
elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak.
Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták
zárókő: a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és
kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így
állékonnyá a boltozat
támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal
síkjából kiugró függőleges faltömeg
fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként
használták
e
d
a
c
b
f
f
a)
c)
b)
d)
e)
f)
4. feladat – D

D/ Díszítő elemek
rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör
alakú nagy kőrácsos ablak
béllet: kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal
díszített kerete
ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a
párkány alatt
kőfaragójegyek: a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása
céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,számvagy geometrikus formákból levezethető jelek
mérmű: jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus
nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként
4. feladat – D (megoldás)

D/ Díszítő elemek
rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör
alakú nagy kőrácsos ablak
b
béllet: kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal
díszített kerete
a
ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a
párkány alatt
d
kőfaragójegyek: a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása
céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,számvagy geometrikus formákból levezethető jelek
c
mérmű: jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus
nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként
e
a)
b)
c)
d)
e)
5. feladat

Szerzetesrendek

A szerzetesrendek viselete
A szerzetesek földig érő habitust viseltek, erre olykor skapulárét vettek, így védve a
habitust. A középkori szerzeteseknek két tunikája (habitusa) volt, két csuklyája, egy
skapuláréja, cipője és zoknija. Két tunikára azért volt szükség, hogy mosni tudják
őket, illetve a cisztercita szerzetesek hálóruhaként is használták.
A habitus színe, formája utalt arra, hogy melyik rendhez tartozott a szerzetes.
A legkorábbi bencés szerzetesek fehér vagy szürke habitust viseltek, mivel ilyen volt
a színe a festetlen gyapjúnak. Idővel azonban elterjedt a fekete szín viselete, ezért is
nevezte őket a köznyelv „fekete barátok”-nak. A Benedek rendiek hagyományos
viselete derékban anyagból vagy bőrből készült övvel megkötött habitusból állt, erre
vették fel a skapulárét, melyhez csuklya illeszkedett. Néhányan vezeklésként
ciliciumot viseltek habitusuk alatt. Voltak olyan szerzetesek is, akik keresztet viseltek
a nyakukon.
A ciszterciták még a bencéseknél is szigorúbb szabályokhoz ragaszkodtak, festetlen
gyapjúból készült ruhát viseltek, ezzel hirdették szegénységüket. Habitusuk
szürkésfehér volt, ritkán barna. A ciszterciták ezért kapták a „fehér barát” elnevezést.
Domonkosok ruházata fehér habitus, ugyanilyen színű skapuláré csuklyával, ezek
fölött a nyilvános funkcióknál fekete köpeny fekete csuklyával.
A viselet részei a ferenceseknél: tunika, kapucni, korda. A barna vagy szürke habitust
derekánál övvel (zsinórral) kötötték meg, melyet kordának neveztek. A korda lelógó
szárán három csomó volt, ami a szerzetesek három fogadalmára (tisztaság, alázat,
szegénység) utalt. A ferenceseket „szürke barátok”-két is emlegették. Lábukon
szandált viseltek, illetve vezeklésként mezítláb jártak. A hajukat fejtetőn
kiborotválták, ezt tonzúrának nevezzük.
6. feladat (1)

 cilicium (latin 'kilikiai') durva szövetből készült ing, szögekkel kivert öv vagy
lánc. Eredeti neve a kisázsiai Kilikia szegény lakóinak kecskeszőrből szőtt,
durva ruháira utal. A szerzetesrendek életében a vezeklés egyik eszköze, a
bűnökre emlékeztet.
 habitus (latin habitus ’öltözet, viselet’) szerzetesi viselet neve, a szerzetesek
durva vászonból készült, földig érő, hosszú ujjú felsőruhája, nevezik csuhának
is.
 korda_________________________________________________________________
______________________________________________________________________
 skapuláré (latin scapulare, scapularium ’lapocka’) Szent Benedek regulájának
55. fejezetében elrendelt, kézi munka alkalmával a szerzetesi ruha felett
viselendő ruhadarab. Nem határozták meg az alakját, valószínűleg fedte a
vállakat, és lelógott elöl-hátul, erre utal az elnevezés is.
 tonzúra_______________________________________________________________
______________________________________________________________________
6. feladat (1) - megoldás

korda: övként használt zsinór, madzag
tonzúra: a fejtetőn kiborotvált haj
6. feladat (2)

SZERZETESREND
bencések
ciszterciek
dominikánusok
ferencesek
ÖLTÖZET
ELNEVEZÉS
6. feladat (2) – megoldás

SZERZETESREND
ÖLTÖZET
ELNEVEZÉS
bencések
fekete
„fekete barátok”
ciszterciek
dominikánusok
fehér habitus,
skapuláré
fekete és fehér
ferencesek
barna vagy szürke
fekete
„fehér barátok”
„szürke
barátok”
7. feladat

 Milyen rendhez tartozó szerzetesek láthatók a képen!
7. feladat – megoldás

 Milyen rendhez tartozó szerzetesek láthatók a képen!
Bencés szerzetes
Ferences barát
Dominikánus
szerzetes
Cisztercita barát
Szent Benedek

Benedek átnyújtja reguláját a
szerzeteseknek

Monte Cassino Apátság
temploma a 11. században

Kolozsvári Tamás: Szent Benedek
a barlangban

Benedek-rendi kolostor a Monte
Cassinón

Mi a közös az alábbi Szent
Benedek-ábrázolásokban?
