Kolostori_kultura
Download
Report
Transcript Kolostori_kultura
1. Bevezetés
2. A tipikus kolostori épületegyüttes
3. Szerzetesrendek
1. Bevezetés
„…megérkeztünk az apátság főbejáratához, s a kapuban ott állt az apát, és két
novícius vízzel telt aranyedényt tartott elébe. S amikor leszálltunk a nyeregből, az
apát megmosta Vilmos kezét, majd átölelvén szájon csókolta őt, és kegyesen
üdvözölte, miközben a házgondnok énvelem foglalkozott.
-Köszönöm, Abbo – szólt Vilmos –, nagy örömömre szolgál, hogy a
kegyelmességed kolostorába léphetek, hiszen a híre jócskán túljutott e hegyeken.
Mint zarándok, a mi Urunk nevében érkeztem ide, s kegyelmességed ebbéli
mivoltomban igencsak megtisztelt…
A kapun (s egyben a védfal egyedüli nyílásán) túl fasor kezdődött, mely az
apátsági templomhoz vezetett. A fasortól balra jókora darabon veteményes- és –
mint nemsokára megtudtam – botanikus kert fogta körül a fal kanyarulata menti
két épületet, a fürdőházat meg az ispotályt és herbáriumot. Hátul, a templomtól
balra az Aedificium állt, a templomtól sírokkal teli lapos tér választotta el. A
templom északi kapuja az Aedificium déli őrbástyájára nyílt, szemből a nyugati
torony tárult a látogató elé, mely azután oldalt egyesült a védfallal, s úgy futott le
a mélybe, amely fölé a rézsút látható északi őrbástya magasodott. Jobbra, a
templom háta mögött és a kolostorudvar körül is volt egypár építmény: nyilván a
dormitórium, az apát úr háza meg a zarándokszállás, ahová egy kies kerten
átvágva épp tartottunk. Tőlünk jobbra, egy sík térség túloldalán, a déli falak
mentén s tovább, a templom mögött, a keleti oldalon egy sor cselédház, istálló,
malom, olajütő, csűr meg pince és még egy épület, amit novíciusháznak néztem.
A sima, épp csak hogy hullámos felszín jóvoltából e szent hely egykori építői
könnyűszerrel tiszteletben tarthatták a tájolás szabályait… A nap állásából
megállapítottam, hogy a főkapu hajszálpontosan nyugatra nyílik, úgy, hogy a
szentély és az oltár kelet felé nézzen; s hogy hajnalban mindjárt a dormitóriumba
meg az istállókba tűzhetett a kelő nap, felébresztvén a szerzeteseket és az
állatokat.
(Umberto Eco: A rózsa neve)
1. feladat
Értelmezzétek az alábbi részletet, és adjátok meg az aláhúzott
szavak jelentését! (A megoldáshoz használhatjátok az értelmező
szótárt, az idegen szavak szótárát és az internetet)
Aedificium
apát
apátság
dormitórium
herbárium
ispotály
kolostor
novícius
zarándok
1. feladat - megoldás
Aedificium épület
apát
apátság
dormitórium (lat. 'hálóhely') szerzetesek közös hálóterme. Rendszerint a kerengőnek a
templomi szentélyhez kapcsolódó keleti részén, az emeleten található.
herbárium növénygyűjtemény
ispotály (lat. hospitale pietatis) a keresztény ókortól kezdődően idegenek, zarándokok,
betegek, szegények és rászorulók gondozására a vendég iránti szeretet címén fönntartott
intézmény.
kolostor eredetileg négyszögű folyosó, amely mentén a szerzetesi élet legfontosabb helyiségeit
(porta, sekrestye, káptalanterem, ebédlő) elhelyezték. Később a kolostor név átment az egész
épületre, és Magyarországon a középkor folyamán szinte kizárólagosan jelöli a szerzetesek
házát.
novícius már beöltözött, az újoncév idejét töltő szerzetesjelölt. A novíciusok öltözete kisebb
részletekben, esetleg szabásban vagy színben (ciszterciták) különbözhet a fogadalmas
szerzetesek ruhájától.
zarándok búcsújáró, megszentelt helyre, kegyhelyre utazó hívő
2. feladat
A szöveg alapján azonosítsátok az alaprajzon található
betűkkel jelölt épületeket!
A
J
B
K
D
M Ólak
F
N Istálló
H
R Kovácsműhely
2. feladat - megoldás
A
Aedificium
J
Fürdő
B
Templom
K
Ispotály
D
Kolostorudvar
M
Ólak
F
Dormitórium
N
Istálló
H
Káptalan
R
Kovácsműhely
2. A tipikus kolostori
épületegyüttes
A monostor, kolostor, apátság, zárda, klastrom, rendház elnevezések olyan épületegyütteseket
jelölnek, melyekben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
A monostor elnevezés a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium
átvétele, a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki. Eredetileg
négyszögű folyosó, ennek mentén helyezték el a szerzetesi élet legfontosabb helyiségeit
(porta, sekrestye, káptalanterem, ebédlő). Később a klastrom elnevezést az egész épületre
kezdték használni, rendház értelemben önállósult. Mára a klastrom szó szinte teljesen eltűnt; a
kolostor kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben) a klastrom régies és
tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még
azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott. A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19.
században alakult ki.
A kolostor és monostor kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de
jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal
egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-,
hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A
kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat
(nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége. Rendháznak vagy
székháznak általában a kolostorhoz, ill. monostorhoz tartozó, de más településen lévő
szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, ill. székház Pannonhalmához
tartozik.
A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol (erre utal
elnevezésük is), míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban
építkeztek.
A 9. századra kialakult a tipikus monostori épületegyüttes, mely egy templomból és a hozzá
kapcsolódó kolostorból állt.
A kolostorban könyvtár, kápolna, káptalanterem, hálóterem, ebédlő, konyha, pince, ispotály,
és más a kolostor mindennapi életéhez szükséges helyiség volt. Az egész épületegyüttes egy
négyszögletes udvart zárt körül, melyet árkádokkal kerengővé alakítottak.
Hasonlóan épültek fel a női zárdák is.
A különféle templomok méretét és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg. A
templomok fő részei az előcsarnok, a hosszház, a keresztház és a kórus vagy szentély, továbbá a
felszerelés tárolására és a pap felkészülésére szolgáló sekrestye. A szentély, amely eredetileg
csak apszisból áll, az oltár helye.
A székesegyházakban a püspök mellé rendelt főpapi testület, a káptalan tagjai, a szerzetesi
templomokban pedig a szerzetesek a szentélyben helyezkednek el, ezért az épület az apszis
előtti térrésszel, kórussal bővül. A híveket befogadó hajóktól többnyire emelt padlószintjével
és faragványos díszű korláttal vagy magas szentélyrekesztő fallal különítik el. A kórus alatti
altemplom szentek ereklyéinek elhelyezésére és temetkező helyül, kriptául szolgál.
A monostor épületeinek általános elrendezése a következő: A templom a hozzá délről
csatlakozó kolostorral egy négyeztet zár be. Az épületeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy
milyen funkciót töltenek be:
Az épületegyüttesek magja a templom, lévén a közösség vallási életének középpontja. Ehhez
közvetlenül csatlakozik a monostori élet mindennapjait kiszolgáló épületek csoportja: az
ebédlő, a hálóterem és a káptalanterem. A közösség anyagi szükségleteit kiszolgáló épületek a
templomtól délre és nyugatra helyezkednek el, és élesen elkülönülnek a monasztikus
épületektől. A konyha, éléskamra, irodák az ebédlő nyugati sarkából érhetők el, és
kapcsolódnak a pékséghez és a sörházhoz, amelyek még távolabb helyezkednek el. A déli és
nyugati oldalt műhelyek, istállók és egyéb gazdasági épületek övezik.
3. feladat
Vázoljátok az olvasmány alapján a kolostor és a
monostor szó alakjának és jelentésének fejlődését!
kolostor
lat. claustrum (’retesz, lakat, erőd, végvár’) – klastom
(négyszögű folyosó’, majd ’rendház’) – kalastorom –
kalastor – kolostor (a monostor mintájára)
monostor
görög monasztérion (’remetelak’) – latin
monasterium
4. feladat – A
A/ A templom elrendezése
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó
magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik
be.
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a
mellékhajóknál,
és a fényolyan
a főhajóbazilikális
ablakain áramlik
be.
álbazilikális
elrendezés:
elrendezésű
templom,
álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom,
amelynélamelynél
a hajókat
közös
borítja,
a főhajónak
a hajókat
közös tető
tető borítja,
ezért ezért
a főhajónak
nincs külön nincs
ablaksora, s így
nem nem
kap közvetlen
megvilágítást. megvilágítást.
Az álbazilikális
külön ablaksora,
s így
kap közvetlen
Az
elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.
álbazilikális
templom
nemegy látszik
centráliselrendezésű
elrendezés: A centrális
épületkívülről
minden eleme
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú.
bazilikának.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög
alakú.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
4. feladat – A (megoldás)
A/ A templom elrendezése
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó
magasabb a mellékhajóknál, és a fény a főhajó ablakain áramlik
be.
bazilikális elrendezés: háromhajós térrendszerben a főhajó magasabb a
mellékhajóknál,
és a fényolyan
a főhajóbazilikális
ablakain áramlik
be.
álbazilikális
elrendezés:
elrendezésű
templom,
álbazilikális elrendezés: olyan bazilikális elrendezésű templom,
amelynélamelynél
a hajókat
közös
borítja,
a főhajónak
a hajókat
közös tető
tető borítja,
ezért ezért
a főhajónak
nincs külön nincs
ablaksora, s így
nem nem
kap közvetlen
megvilágítást. megvilágítást.
Az álbazilikális
külön ablaksora,
s így
kap közvetlen
Az
elrendezésű templom kívülről nem látszik bazilikának.
álbazilikális
templom
nemegy látszik
centráliselrendezésű
elrendezés: A centrális
épületkívülről
minden eleme
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög alakú.
bazilikának.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
centrális elrendezés: A centrális épület minden eleme egy
középponthoz igazodik, az alaprajz lehet kör-, négyzet-, sokszög
alakú.
csarnoktemplom: azonos magasságú hajókból álló templom
b
c
d
a
a)
c)
b)
d)
4. feladat – B
B/ Alaprajzi egységek
hajó: főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek
befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét
árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer
kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A
hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel
kapcsolódik a hosszhajókhoz
főhajó
mellékhajó
kereszthajó
négyezeti
torony:
a
főhajó
és
a
kereszthajó
összemetsződése felett emelkedő torony
apszis: szentély
4. feladat – B (megoldás)
B/ Alaprajzi egységek
hajó: főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek
befogadására szánt tere. Többhajós épületeknél a hajók terét
árkádsorok, oszlop- vagy pillér-gerendás rendszer
kapcsolja össze (főhajó, oldalhajó vagy mellékhajó). A
hossztengelyre merőleges kereszthajó többnyire ívekkel
kapcsolódik a hosszhajókhoz
főhajó
mellékhajó
kereszthajó
négyezeti
torony:
a
főhajó
és
a
kereszthajó
összemetsződése felett emelkedő torony
apszis: szentély
f
d
a
b
e
c
a)
b)
c)
d)
e)
f)
4. feladat – C
C/ Épületszerkezeti elemek
boltozat: íves metszetű térlefedő felületszerkezet, terheit és oldalnyomását
falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át. Vannak
bordás és borda nélküli boltozatok
dongaboltozat: félhenger alakú, íves térlefedő szerkezet, mely oldalain
folyamatos alátámasztást igényel
keresztboltozat: eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat,
sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás stb.
hálóboltozat: a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn
elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak.
Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták
zárókő: a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és
kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így
állékonnyá a boltozat
támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal
síkjából kiugró függőleges faltömeg
fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként
használták
4. feladat – C (megoldás)
C/ Épületszerkezeti elemek
boltozat: íves metszetű térlefedő felületszerkezet, terheit és oldalnyomását
falakra, falszakaszokra, ívsoros pillérekre, esetleg oszlopokra adja át. Vannak
bordás és borda nélküli boltozatok
dongaboltozat: félhenger alakú, íves térlefedő szerkezet, mely oldalain
folyamatos alátámasztást igényel
keresztboltozat: eredetileg két dongaboltozat áthatásából keletkező boltozat,
sokféle altípusa van: pl. csúcsíves, bordás stb.
hálóboltozat: a bordás boltozatok egyik későgótikus típusa. A sűrűn
elhelyezkedő bordák számos metszéspontjukkal egyenletes hálós rajzot adnak.
Főleg hosszanti terek lefedésére alkalmazták
zárókő: a boltozásnál legfelül, utolsóként elhelyezett általában díszített és
kőfaragójeggyel ellátott kő. Ennek behelyezésével válik zárt szerkezetté, s így
állékonnyá a boltozat
támpillér: a boltozatok, boltívek oldalnyomását felvevő, a falat megerősítő, a fal
síkjából kiugró függőleges faltömeg
fiatorony: karcsú, gúla alakú formaelem, a gótikus építészetben leterhelésként
használták
e
d
a
c
b
f
f
a)
c)
b)
d)
e)
f)
4. feladat – D
D/ Díszítő elemek
rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör
alakú nagy kőrácsos ablak
béllet: kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal
díszített kerete
ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a
párkány alatt
kőfaragójegyek: a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása
céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,számvagy geometrikus formákból levezethető jelek
mérmű: jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus
nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként
4. feladat – D (megoldás)
D/ Díszítő elemek
rózsaablak: főként a templomok főhomlokzatán alkalmazott kör
alakú nagy kőrácsos ablak
b
béllet: kapu vagy ablak befelé szűkülő, egész vagy féloszlopokkal
díszített kerete
a
ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül a
párkány alatt
d
kőfaragójegyek: a középkori kőfaragók által - munkájuk elszámolása
céljából - a faragott kőelemeken alkalmazott, bevésett betű-,számvagy geometrikus formákból levezethető jelek
c
mérmű: jórészt körzővel szerkesztett rács, melyet főleg a gótikus
nyílásokban alkalmaztak tagolóelemként
e
a)
b)
c)
d)
e)
5. feladat
Szerzetesrendek
A szerzetesrendek viselete
A szerzetesek földig érő habitust viseltek, erre olykor skapulárét vettek, így védve a
habitust. A középkori szerzeteseknek két tunikája (habitusa) volt, két csuklyája, egy
skapuláréja, cipője és zoknija. Két tunikára azért volt szükség, hogy mosni tudják
őket, illetve a cisztercita szerzetesek hálóruhaként is használták.
A habitus színe, formája utalt arra, hogy melyik rendhez tartozott a szerzetes.
A legkorábbi bencés szerzetesek fehér vagy szürke habitust viseltek, mivel ilyen volt
a színe a festetlen gyapjúnak. Idővel azonban elterjedt a fekete szín viselete, ezért is
nevezte őket a köznyelv „fekete barátok”-nak. A Benedek rendiek hagyományos
viselete derékban anyagból vagy bőrből készült övvel megkötött habitusból állt, erre
vették fel a skapulárét, melyhez csuklya illeszkedett. Néhányan vezeklésként
ciliciumot viseltek habitusuk alatt. Voltak olyan szerzetesek is, akik keresztet viseltek
a nyakukon.
A ciszterciták még a bencéseknél is szigorúbb szabályokhoz ragaszkodtak, festetlen
gyapjúból készült ruhát viseltek, ezzel hirdették szegénységüket. Habitusuk
szürkésfehér volt, ritkán barna. A ciszterciták ezért kapták a „fehér barát” elnevezést.
Domonkosok ruházata fehér habitus, ugyanilyen színű skapuláré csuklyával, ezek
fölött a nyilvános funkcióknál fekete köpeny fekete csuklyával.
A viselet részei a ferenceseknél: tunika, kapucni, korda. A barna vagy szürke habitust
derekánál övvel (zsinórral) kötötték meg, melyet kordának neveztek. A korda lelógó
szárán három csomó volt, ami a szerzetesek három fogadalmára (tisztaság, alázat,
szegénység) utalt. A ferenceseket „szürke barátok”-két is emlegették. Lábukon
szandált viseltek, illetve vezeklésként mezítláb jártak. A hajukat fejtetőn
kiborotválták, ezt tonzúrának nevezzük.
6. feladat (1)
cilicium (latin 'kilikiai') durva szövetből készült ing, szögekkel kivert öv vagy
lánc. Eredeti neve a kisázsiai Kilikia szegény lakóinak kecskeszőrből szőtt,
durva ruháira utal. A szerzetesrendek életében a vezeklés egyik eszköze, a
bűnökre emlékeztet.
habitus (latin habitus ’öltözet, viselet’) szerzetesi viselet neve, a szerzetesek
durva vászonból készült, földig érő, hosszú ujjú felsőruhája, nevezik csuhának
is.
korda_________________________________________________________________
______________________________________________________________________
skapuláré (latin scapulare, scapularium ’lapocka’) Szent Benedek regulájának
55. fejezetében elrendelt, kézi munka alkalmával a szerzetesi ruha felett
viselendő ruhadarab. Nem határozták meg az alakját, valószínűleg fedte a
vállakat, és lelógott elöl-hátul, erre utal az elnevezés is.
tonzúra_______________________________________________________________
______________________________________________________________________
6. feladat (1) - megoldás
korda: övként használt zsinór, madzag
tonzúra: a fejtetőn kiborotvált haj
6. feladat (2)
SZERZETESREND
bencések
ciszterciek
dominikánusok
ferencesek
ÖLTÖZET
ELNEVEZÉS
6. feladat (2) – megoldás
SZERZETESREND
ÖLTÖZET
ELNEVEZÉS
bencések
fekete
„fekete barátok”
ciszterciek
dominikánusok
fehér habitus,
skapuláré
fekete és fehér
ferencesek
barna vagy szürke
fekete
„fehér barátok”
„szürke
barátok”
7. feladat
Milyen rendhez tartozó szerzetesek láthatók a képen!
7. feladat – megoldás
Milyen rendhez tartozó szerzetesek láthatók a képen!
Bencés szerzetes
Ferences barát
Dominikánus
szerzetes
Cisztercita barát
Szent Benedek
Benedek átnyújtja reguláját a
szerzeteseknek
Monte Cassino Apátság
temploma a 11. században
Kolozsvári Tamás: Szent Benedek
a barlangban
Benedek-rendi kolostor a Monte
Cassinón
Mi a közös az alábbi Szent
Benedek-ábrázolásokban?