Transcript Kozepkori_irodalom (2)

A KÖZÉPKORI IRODALOM
A vallásos művelődés a feudális uralkodó osztály
érdekeit szolgálta, társadalmi bázisa mégis
kiszélesedett
 Vallás
a középkor tömegkultúrája

A VALLÁS MINT TÖMEGKULTÚRA
Vallás
Laicizmus
(demokratikusabb
vallásosság igénye)
Misztika
Eretnekség
(=egyházellenesség)
Skolasztika
SKOLASZTIKA
Racionális megközelítés (ratio ’ész’)
 Tudás, a hitigazságok értelmi belátása és
megértése
 A 12. század közepétől az arisztotelészi filozófia
felújítása


PIERRE ABELARD (1079-1142)
„sic et non” (pro és contra) módszer – egy tétel
megismerése után, felsorakoztatta annak
ellenérveit is, és a kettőt egyaránt bírálva vonta
le konklúzióit.
 Nem a hitből, hanem a módszeres kételkedésből
indult ki: „Kétkedésünkből kérdések fakadnak,
kérdéseinkből észrevehetjük az igazságot.”
 A dialektika legfontosabb szabályának tekinti a
terminusok, azaz a szavak jelentésének a
megállapítását.
 Heloïse

AQUINOI SZENT TAMÁS (1225-1274)
Summa Theologica
 A tudás és hit megkülönböztetése, a kettő nem
egyeztethető össze
kettős igazság elve
(veritas duplex)
 A tudás egyedül az értelem képessége, a hit
viszont az értelemé és az akaraté.
 Miután azonban a tudás és a hit is Istentől ered,
ezért a kettő igazságai nem mondhatnak ellent
egymásnak.
 A filozófia a teológia szolgálólánya

TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS
Nem jelentős
 Deduktív gondolkodás, a válaszért a Bibliához
vagy a klasszikus tekintélyekhez fordulnak:

a világmindenség kérdéseire Ptolemaiosz
geocentrikus elméletében,
 orvosi kérdésekben Galen munkáiban keresték a
választ


Más középkori gondolkodók
az asztrológiához fordultak, csillagok és bolygók
mozgásából következtettek a jövőre
 vagy az alkímia segítségével igyekeztek megtalálni
azt a formulát, melynek segítségével az ólomból
aranyat lehet előállítani.

A KÖZÉPKORI MŰVELTSÉG FORRÁSAI,
JELLEMZŐI
Források
 keresztény – és az ezt megalapozó zsidó – hagyomány
 antikvitás
 az Európába beáramló népek saját kultúrája
 e három tényező közül a legerősebb a keresztény
hagyomány – a középkori műveltség fő letéteményese az
egyház, az irodalom elsősorban vallásos célokat szolgál
Jellemzők
 A középkori művészet jól jellemezhető négy eltérő alakkal,
a szent, a gróf, a lovag és a szajha alakjával.
A KÖZÉPKORI IRODALOM MŰFAJAI
Szent
Gróf
Lovag
Szajha
prédikáció
legenda
hősi
költészet
trubadúr
költészet
vágáns
költészet
himnusz
(Chanson
de geste)
AZ ÉRETT KÖZÉPKOR IRODALMA
Egyházi irodalom
Legenda (dramatizált is)
Vallomás
Példázat
Prédikáció
Himnusz
Planctus (siralomének)
Haláltánc (epikus
formában is)
Misztérium
Mirákulum
moralitás
Világi irodalom
Epika
Lovageposz
Lovagregény
Geszta
Intelem (királytükör)
Líra
Lovagi líra:
• Trubabúrköltészet
• Minnesäng
Vágánsköltészet
Dráma
Vásári komédia
A SZENT
Egyházi irodalom
Az első évszázadokból
nem maradtak fenn
jelentős világi
alkotások
 Nagy mennyiségben
maradtak:

Szentek legendái
 Vallásos himnuszok

LEGENDA
LEGENDA
latin ’olvasandó’
szentek életrajza
 Vallási tárgyú kisepikai műfaj, keresztény
szentek életét mondja el
 Eredetileg a szentté avatásra készült
élettörténet, később a szerzetesek, apácák
olvasmányául szolgált
 A bencés rendben a szerzetesek étkezési időben
olvasták fel őket
 Legendáriumok – gyűjtemények (13. század
Legenda Aurea)

A MŰFAJ KIALAKULÁSA
Szoros kapcsolatban állt az adott kor keresztény
embereszményével
 Ókeresztény kor: vértanúk a követendő
mintaképek (az első „legendák” vizsgálati
jegyzőkönyvek a keresztényüldözések korából –
acták).
 Keresztényüldözések után: hitvalló
(magatartásával és cselekedeteivel tesz
tanúságot) Nem mindennapi ember
rendkívüli események
 Később: szentség híre (fama sanctitatis) a
történeti magot körülfonja a szájhagyomány,
majd valaki írásos formában rögzíti.
MŰFAJI TRADÍCIÓK

Három feladatnak tesz eleget:
bizonyítékul szolgál a szent csodáira,
 megörökíti életük eseményeit,
 nevelő célzatú olvasmány.


A legendák négy részből álltak:
a tárgyalt személy nevének etimológiája
 élettörténet (vita)
 szenvedéstörténet (passio)
 csodajegyzék (miracula).

SZENT GYÖRGY LOVAG
SZENT GYÖRGY LEGENDÁJA
A legendát a keresztesek hozták magukkal
 A legkorábbi elbeszélésekben már katonának
ábrázolják
 Attribútumai:

Sugárzó, deli lovag
 Páncél
 Lándzsa
 Ló

MOTÍVUMOK
Mesei: sárkány, lovag, királylány
 Mitikus: párhuzam Perszeusz és Androméda
történetével
 Keresztény:

ASSISI SZENT FERENC
SZENT KLÁRA
HIMNUSZ
A VALLÁSOS LÍRA
alapvető műfajai az imádságok, a zsoltárénekek,
a meditatív költemények, zsolozsmák és a
himnuszok
 szorosan kötődik az egyházi szertartásokhoz
(liturgia)
 misztikus költészet
 énekelt vers, a szövegek dallamukkal együtt
élnek a hagyományban
 az énekelt vallásos szövegeknek egy idő után
dallamukat is lejegyezték (hangjegyírás!), illetve
az egyházi zenében (gregorián) őrződtek meg a
dallamok

NEUMÁK
nem hangmagasságot, csak irányt jelölnek.







punctum (’pont’), lefelé irányuló mozgást, azaz egy
mélyebb hangot jelöl
virga (’pálcika’), felfelé mozgást illetve magasan
maradást jelent
pes (’láb’) vagy podatus, mély-magas mozgást jelöl
clivis (’hajlott’), magas-mély mozgás
scandicus
illetve climacus , három hangból álló
felfelé vagy lefelé történő mozgás
torculus
illetve porrectus , három hangot jelöl,
magas-mély-magas és megfordítva
pes subbipunctis (láb és két alatta levő pont),
összetett neuma
NEUMÁK
SZOLMIZÁCIÓ KIALAKULÁSA
GREGORIÁN ÉNEKEK
I. Gergely pápa gyűjtette össze őket, róla
nevezték el ezt a zenei irányzatot.
 Az egyházi líra megújítói a ferences szerzetesek
voltak.
 A Ferenc-rend ideológiája közel állt az egyszerű
emberekhez.
 erőteljes népi hatás
 ugyanakkor olyan motívumok, melyek az elvont
misztikus tartalmakat közvetlenebbé, átélhetővé
teszik.

HIMNUSZ
Jellegzetes szövegcsoport: ókori latin kultúra +
keresztény teológiai hagyomány
 Szerzői névtelenség – a szerzőnek nem
tulajdonítottak jelentőséget
 A beszélő egy közösség tagjaként, annak nevében
szólal meg
 A 12-13. század fordulójától a bibliai témák
mellett a szentek tisztelete is megjelenik
 A vallásos himnusz nemcsak tartalmában,
témájában más, mint az ókori himnuszok, ódák:
időmértékes forma helyett rímes-hangsúlyos
versek.

ASSISI SZENT FERENC: NAPHIMNUSZ
 148.
zsoltár újraírása
 Az olasz nyelvű költészet első jelentős
alkotása
 A beszélő a világ minden teremtménye
nevében szólal meg – a mindenség mint
összehangzó kórus dicsérje az Urat
 Miszticizmus – az anyagi világtól való
elvonatkoztatás
Naphimnusz
természetszemlélete újszerű
 A középkori földműves egysége a természettel
NYELVI MEGFORMÁLTSÁG, STÍLUS
Képek:
 Metaforák
Fény
 Víz
 Családiasság (familiarizmus)


Archaikus, biblikus beszédmód
Kötetlen szótagszám
 Rím (nem következetes) már van

A vers jellemző
gondolatalakzatai
gondolatritmus
halmozás, fokozás
ellentét
A vers jellemző
gondolatalakzatai
gondolatritmus
„Dicsérjen téged…”
„Uram, dicsérjen
téged…”
halmozás, fokozás
„hozzád száll a /
dicséret, magasztalás,
tisztelet és hála” „ékes,
szépséges Ő,
tündökletes”
ellentét
„a derűs ég s a vihar”
tőle világos a nappal –
vele gyújtasz fényt
napszállat után”
„jaj annak – Boldogok,
kik”
HIMNUSZKÖLTÉSZET FAJTÁI
Mária-himnuszok
„Örömódák”
• Szűz Mária
szenvedésének
megjelenítései:
• leíró jelleggel
ábrázolják a
kereszt alatt álló
Máriát,
• majd a vers
következő
egységében, az
imitációs részben a
megszólaló szinte
azonosul Mária
érzéseivel,
fájdalmával és
gyászával
• Személyesség rejtve
marad
• A személyesség
megmarad
• Témáik a természet
szépsége, a földi élet
békés örömei, a
biztos hit (pl. Szent
Ferenc:
Naphimnusz, Pierre
Abélard: Szombat
esti himnusz ).
Látomásosság
• A mennyország, az
utolsó ítélet
látomásai (pl.
Tommasso da
Celano: Dies irae).
A SZENT ZSOLOZSMA FAJTÁI
A zsolozsma az egyház imádsága, melyben a
napszakokra szétosztott zsoltárokkal és a
zsoltárokat kiegészítő más imádságokkal dicsőíti
a teremtő és megváltó Istent.
 Lényege szerint közös, énekes, drámai szerkezetű
és rögzített imádság.
 A közös imádság kiváltságos ideje: a hajnal, az
alkonyat és az éjszakai virrasztás. Ehhez
járulnak még azok a rövid imádságok, melyek a
munkanap és az alvás idejének megszentelésére
szolgálnak, s szakaszokra bontják napunkat.

IMAÓRÁK
az éjszakai Vigília (más néven: Matutinum),
 a hajnali Laudes,
 a munkakezdő Prima,
 a 9 órai Tertia,
 a déli Sexta,
 a kora délutáni Nona,
 az alkonyati Vesperás,
 az elalvás előtti Completorium

FOGALMAK
zsolozsma: a szerzetesek állandó szövegű és
dallamú, folyamatosan ismételgetett ( recitatív )
imádságai
 gregorián: latin szövegű, egyszólamú ősi
katolikus egyházi ének
 himnusz: „ének” (gör.) szóból; lírai műfaj,
általában istenséghez könyörgő, magasztos
tárgyú és hangnemű ének
 planctus: (lat.); középkori irodalmi műfaj;
siralomének, Mária-siralom

MÁRIA A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
M.S. MESTER - VIZITÁCIÓ
MÁRIA ATTRIBÚTUMAI (1)
A kép a két áldott állapotban lévő szent nő Mária és Erzsébet - találkozását örökíti meg.
 Mária megtudja, hogy a nála jóval idősebb
Erzsébet szintén gyermeket vár – felkerekedik,
és meglátogatja távoli rokonát.
 Erzsébet, aki Szent Jánost hordja méhében,
idősebb létére is alázattal emeli meg és vonja
arcához a Jézussal viselős Mária felé nyújtott
kezét, másik kezével megsimogatja Mária
domborodó hasát.
 Szűz Mária arcán a boldogság, Erzsébet vonásai fürkésző szeme és összeszorított ajka gondterheltségről árulkodnak.

MÁRIA ATTRIBÚTUMAI (2)

Ez az ambivalencia máshol is megjelenik:
Mária mögött zord sziklák sugallják a fiának majdani
sorsát beteljesítő véres passiótörténetet,
 Erzsébet válla fölött egy várkastély koronázta kies
tóra látunk a kék hegyek tövében.
 Testükhöz képest aránytalanul nagy virágok a földön
– a szenvedéstörténetre utalnak

ÍRISZ
egyrészt az írisz kék
színe itt a szűzies
anyaság szimbóluma
 másrészt alakja miatt
gyakran helyettesíti
az ábrázolásokon a
szívébe hatoló tőröket,
így Mária fájdalmára
is utal

SZELLŐRÓZSA

tövis nélküli, testilelki tisztaságot
szimbolizál
SZAMÓCA
háromrészes levele a
Szentháromságot,
 öt fehér szirma
Krisztus öt sebét
 piros bogyói Krisztus
verejtékének
vércseppjeit
jelképezik, melyeket a
Getsemáni kertben
hullatott

MÁRIA-SIRALOM

A Mária-magatartásminták közül az egyik
legnépszerűbb ábrázolási téma a fiát sirató
Mária alakja. A szépirodalomban két igen
jelentős reprezentánsa van: a Stabat mater és az
Ómagyar Mária-siralom.
JACOPONE DA TODI (1230-1306)
Olasz nemesi család
 Bologna – jogi
doktorátus
 Felesége halála után
szétosztotta vagyonát,
tíz évig vándorolt a
világban, majd
belépett a ferences
rendbe
 1298-1303 pápai
börtön –
szembeszegült VIII.
Bonifáccal

ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM
 az
egyik legkorábbi nyelvemlékünk, az
első fennmaradt magyar nyelvű vers
 13. század, latin nyelvű Leuveni Kódex
 egy latin vers átköltése
 1922-ben fedezték fel
 http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/leuveni_k
odex_%E2%80%93_omagyar_mariasiralo
m
LEUVENI KÓDEX
LEUVENI KÓDEX
1922-ben került elő
 a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolta egy
müncheni könyvkereskedésben a németek által
az I világháborúban elpusztított könyvtári anyag
pótlására.
 1982-ben került a magyar állam tulajdonába
 a vers a Leuveni Kódex 134. lapjának hátulján
található
 szövegének nagyobb része szabad szemmel alig
olvasható, mert a pergamenről a folytonos
használat miatt egyszerűen kikopott

ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM
szövegemlék - összefüggő
 az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos
rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent
Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes
házfőnöke volt, és a 12. században élt.
 az Ómagyar Mária-siralom

ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM

Forma:

Rímek, rímképlet:
páros rímek (a a b b),
 félrímek (x a x a),
 bokorrímek (a a a).



Alliterációk
Műfaj: planctus (siralom)
ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM
A NYUGATI HIMNUSZKÖLTÉSZET A
KÖZÉPKORBAN
szempont
IV-VI. század
VII-X. század
XI-XIV. század
Szt. Ambrus
(kb. 340-397)
Damiáni Szt. Péter
(1006-1072)
Celanói Tamás
Assisi Szt. Ferenc
Jacopone da Todi
Kiemelkedő
területek
Téma
Forma
Nyelv
Hatások
Funkció
Képviselői
GRÓF
A VILÁGI JELLEGŰ IRODALOM KEZDETEI






Az antik és keresztény műveltséghez társulnak a barbár
nyugati népek ősi hagyományai
Ezt a hagyományt hősi költészetnek szokás nevezni, mert
hősei, művelői és közönsége is „hősök”, barbár harcosok.
Erkölcsi eszményük: bátorság, erő, leleményesség,
vendégszeretet
Tetteik indítéka: dicsőség, harci kedv, bosszú
Életük szabadabb, mint bármely más történelmi kor
emberéé:
 Nincs vallási tiltás
 Egyszerű társadalmi szerkezet
 Kevés kötelesség
 Nincs anyagi gond, bár az aranyat nagyon szeretik
Minden korban nosztalgiát ébreszt
HŐSMONDA
A kor igazi kifejezésmódja
 Magva:

Valami nagy történelmi esemény
 Kiemelkedő történelmi személy

A monda még nem irodalom, csak nyersanyag
későbbi irodalmi művek számára
 Szóbeli terjedés – sok száz évvel későbbi leírás

VITÉZI ÉNEKEK – CHANSON DE GESTE
Trouvére – énekes
 Franciaország – itt épül ki először a hűbéri
társadalom
 Dalnokok (jongleurs) énekelték várakban,
vásárokon, búcsújáróhelyeken
 Nagy többségük Nagy Károly csatáit idézi fel
 Beowulf
 Edda
 Roland-ének
 Nibelung-ének
 Igor-ének
 Arthur (Arthus) mondakör


A lovag első nagy irodalmi mítosza a 11. század
közepe felé jelenik meg. Ez a Nagy Károly és
közvetlen utódainak történeteit megformáló chanson
de geste, a krónikás ének vagy geszta-ének.
Legnagyobb teljesítménye - valószínűleg időben is a
legelső - a Roland-ének. Itt már teljes egységben van
a keresztény harcos gondolata a hűbéri elvvel, a
becsület arisztokratikus eszméje a szolgálattal.
Roland Isten felé nyújtja kesztyűjét halálakor,
visszaadva neki hűbérét, a lelkét, amit - mint a
magyar barokk eposzban hatszáz évvel később
Zrínyiét - Gábor arkangyal visz a mennyekbe. Roland
és csapata helytállását a költő víziója a kereszténység
és pogányság világméretű összecsapásává kerekíti ki.


A Roland-ének a miles christianus eszméjének első nagy irodalmi
megfogalmazása. Az egyház azonban a maga részéről szintén
igyekezett a barbár harci kedvet megfékezni, és nagymértékben
hozzájárult a lovagság renddé formálódásához. Eszmevilágában nagy
súlyt helyez a harcosok, dolgozók, imádkozók hármasságára, később
pedig (és nemcsak egyházi körökben) megjelenik a lovag-pap
(klerikus) kettősség és párhuzamosság gondolata: mindkettő
feladata, hogy a rendet fenntartsa a világban. A klerikus szeretetével
teszi ezt, a lovag pedig az általa keltett félelemmel. Valóban, az érett
középkor kultúrájának alapja a lovagi-udvari, illetőleg egyházi,
klerikus kettősség. Jelen van az egyház a lovagi ideológia
kiformálásában is: egyrészt a szegények, az elesettek védelme,
másrészt harc a pogányok ellen és a Szentföld visszafoglalásáért. Így
formálódnak a nagy papi lovagrendek is.
A folyamat végén megint a lovagi ideál spiritualizálódása áll majd. Az
Artúr király körüli történetek legnagyobb irodalmi
megformálásában, a 13. század eleji Lancelot-Grál ciklusban a "földi
lovagság" - megannyi ragyogó kalandja után - nem képes megállni a
"mennyei lovagság" nagy próbáját, amelyet a Szent Grál keresése
nyújt számukra (csak egy kiválasztott, bűntelen és főleg szűz lovag és
két hasonló erényekkel ékes társa képes erre). Ezért jelenti a Grálkaland az artúri lovagi birodalom hanyatlásának kezdetét.


A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom. Olyan hősköltészet,
amely mindenki, az egész társadalom előtt nyitva áll. A lovagi-udvari kultúra
viszont arisztokratikus, csak a művelt kiválasztottaknak szól. Kialakulásához
még hiányzik két fontos mozzanat. Az első szociológiai: az új rend találkozik a
hatalom újfajta központjaival, a civilizálódó főnemesi udvarokkal, s ebben a
találkozásban artikulálja magát és ezeket az udvarokat is. A másik ideológiai:
a hűbérúr és Isten szolgálata mellé a kiválasztott nőnek való szolgálat. Ez
először Dél-Franciaországban történt meg a 11. század végén. A találkozás
eredménye a fin' amors, a nemes, udvari szerelem eszméje. Hordozója
legelőször a trubadúrok költészete.
A kor dél-franciaországi kultúrája gazdag, mondén és minden szempontból
toleráns. Nem véletlen, hogy itt virágzott a kathar eretnekség vagy inkább a
kereszténységgel rivális dualista vallás is, amit annyian akartak - minden alap
nélkül - kapcsolatba hozni a trubadúrokkal és eszményeikkel. Az itteni udvari
társadalom nyitottságára jellemző, hogy az ideáljaikat kifejező költők - akik a
társadalom minden rétegéből származtak - mind megkapják a kvázi nemesi
"en" (mint az angol sir vagy a spanyol don) előnevet életrajzíróiktól. A
trubadúrok költészete kezdettől fogva teljes fegyverzetben jelenik meg mint
retorikailag tudatos, mesterségükre büszke költők alkotása, magas fokú
formaművészettel, bonyolult strófaszerkezetekkel és rímeléssel, s ami nagyon
ritka a középkor irodalmában: dialektusok felett álló irodalmi köznyelven.
Költészetük nagymértékben elméleti, fő témája az "udvari szerelem".
NAGY KÁROLY ÉS A MÓROK
PARSZIFÁL

A fin'amors eszméjének hordozói és egyben az
ideális lovag képzetének megalkotói azok a
(verses) regények, amelyek a 12. század második
felétől keletkeztek Franciaországban (első nagy
költőjük Chrétien de Troyes). Ezek nem a
Karolingok hőseiről szólnak, hanem a legendás
brit királyról, Artúrról és a lovagjainak helyet
adó kerekasztalról.

Csodálatos kalandok és mesés fegyvertények
népesítik be ezeket a regényeket, melyeknek
vége mindig a hős apoteózisa a végrehajtott nagy
feladat, a beteljesedett lovagi út után. A kaland,
a feltett cél megkeresése, a qu?te minden
pillanatban a teljes személyiség készenlétét
igényli, morális és fizikai értelemben egyaránt.
Végül is ez a lovagi életpálya metafizikai
tartalma.
LOVAG
LOVAGI KÖLTÉSZET
A lovagi irodalom körébe tartozó lírai művek
összessége.
 A lovagi epika alkotásaival szemben elsősorban
nem a lovagság vitézi helytállását, hősi erényeit
magasztalja, hanem az érzelmek, mindenekelőtt
a szerelem áll középpontjában.
 A középkor jellegzetes líráját DélFranciaországban (Provence) a trubadúrok és
követőik, a német Minnesängerek teremtették
meg.

LOVAGI KÖLTÉSZET
Keletkezése:
 11. század vége
 Udvari költészetként
alakult ki
költői gyakorlatát
szigorú udvari etikett
szabályozta
 Zárt társadalmi réteg
számára készült
TRUBADÚR

Középkori provanszál irodalom
Jongleur – fizetésért éneklő dalos
 Trubadur – kedvtelésből verselő


Elnevezés – okcitán (régen: provanszál) trobar
’találni’ szóból
a trubadúr „kitalálta” a
költeményeket.
TRUBADÚROK

Legtöbben az alsóbb
nemességhez
tartoztak, hercegek és
nagyurak jóvoltából
éldegéltek, akik
maguk is művelték a
költészetet.
A KIRÁLYI PÁRT SZÓRAKOZTATÓ
TRUBADÚR
A TRUBADÚROK SZERELEMTANA –
FIN’AMORS
Udvarló német lovag,
Manesse Kódex, 14. sz.
Nőkultusz
 a lovag-költő az
elérhetetlennek tetsző
idealizált nő iránti
érzelmeit ecseteli,
oltalmat, védelmet és
örök hűséget fogad a
hölgynek.
 A hölgy általában a
hűbérúr felesége, de
mindenképpen férjes
asszony.
A TRUBADÚROK SZERELEMTANA –
FIN’AMORS
Hűbéri viszony
 A férfi-nő viszonyt a feudális függés és hűség
formuláiban képzelte el.
 A lovag felajánlja szolgálatait, a Hölgy elfogadja,
ennek jeléül esetleg egy csókot vagy gyűrűt ad,
különféle feladatokat róhat a lovagra.
 A Hölgy nem szerelmes, légiesebb annál, a róla
festett kép konvencionális: fehér bőr, szőke haj,
csupa érték, finomság
 A lovag a hölgynek feltétlen hűséggel tartozik, a
Hölgy a lovagnak nem tartozik semmivel, de ha
akarja, megjutalmazhatja.
A TRUBADÚROK SZERELEMTANA –
FIN’AMORS
Erkölcsi érték
 a szerelem minden
jónak a forrása, mely
megnemesíti a lelket.
 „Nemes szívben
lakozik mindig a
szerelem” - ahogy
Guido Guinizelli egyik
híres canzonéja
kezdődik.
A TRUBADÚROK SZERELEMTANA –
FIN’AMORS
Távolság
 a trubadúr-szerelem
lényege nem a
reménytelenség,
hanem a távolság
(térbeli, társadalmi,
erkölcsi).
 A Hölgy nem
elérhetetlen, de
nehezen érhető el.
A TRUBADÚR KULTÚRA HATÁSA





Az „udvari szerelem” a trubadúrok találmánya
(fikciós, irodalmi jellegűek), melynek hatása máig
kihat egész kultúránkra.
Hatásuk lassan beszövi a valóságot: civilizáló,
mérséklő, magas erkölcsiségű felfogás beépül a
mindennapokba is.
Jó János francia király, amikor túszul adott fiai
megszöknek az angol fogságból, minden politikai
ésszerűség ellenére maga tér oda vissza.
A nemzetközi jog, hadijog stb. fontos forrása a lovagi
erénykódex.
Az elesettek és gyengék védelme éppúgy lovagi
találmány, mint a nők tisztelete. (Ha egy nőt előre
engedünk az ajtóban vagy felsegítjük a kabátját, ma
is a trubadúrok hatásának tekinthető)
VERSFAJTÁK
Canso: 5-6 stanza és egy envoy (záró strófa,
pártfogónak dedikálva a verset vagy
összefoglalva a főbb gondolatokat)
 Dansa/ballada: táncdal refrénnel
 Pastorella: a lovag szerelmi epekedésének
története
 Débat: két költő vetélkedése
 Alba: reggeli dal, a szerelmeseket figyelmezteti
az éjjeli őr, hogy közeledik a hajnal, meglepheti
őket a féltékeny férj

UDVARI SZERELEM
UDVARI SZERELEM
UDVARI SZERELEM
UDVARI SZERELEM
UDVARI SZERELEM
MINNESÄNGEREK - DALNOKVERSENYEK
MINNESÄNGEREK
Gottfried von Strassburg
Wolfram von Eschenbach
WALTER VON DER VOGELWEIDE (11701230)

Származásáról
keveset tudunk:
valószínűleg osztrák
 nem nemes

Vándorköltőként járja
a világot, több jelentős
udvarban is
megfordult
 Élete végén kis
hűbérbirtokot kapott
II. Frigyestől

KÖLTÉSZETE
A klasszikus hölgyszolgálat-eszmével való
azonosulás
 Új férfi-nő kapcsolat koncepciója: kölcsönösségen
alapuló természetes kapcsolat.
 Mädchenlied

TÉMÁI

Természet
rendszerint a szerelmi találka helyszíne (Hársfaágak
csendes árnyán)
 más versekben a természet csodálója (Lássátok csak,
mily csodás a május)

Az öregedő költő melankóliája jelenik meg az Ó
jaj, hogy eltűnt minden című elégiájában
 Spruch-költészet: a didaktikus irodalom körébe
tartozó Spruchot politikai tartalommal töltötte
meg.

UNDER DER LINDEN (A HÁRSFAÁGAK
CSENDES ÁRNYÁN)
Under der linden
an der heide,
dâ unser zweier bette was,
dâ mugt ir vinden
schône beide
gebrochen bluomen unde gras.
vor dem walde in einem tal,
tandaradei,
schône sanc diu nahtegal.
(1. vszk., részlet)
HÁRSFAÁGAK CSENDES ÁRNYÁN

Pásztoróra női szereplője meséli el a szerelmi
együttlétet
Egyszerre titkolva és kimondva
 Boldog és büszke
 Viaskodik szemérmességével

Keretes szerkezet: titkot tudó kismadár
 A természetet finom vonásokkal ábrázolja

14. századi német
kézirat
 A neves Minnesänger,
Konrad von Alstetten,
egy virágzó fa alatt
hever egy szerelmes
hölgy karjaiban
 Kezére egy sólyom
szállt

OWÊ WAR SINT VERSWUNDEN (Ó
JAJ, HOGY ELTŰNT MINDEN…)
Owê war sint verswunden alliu mîniu jâr!
ist mir mîn leben getroumet, oder ist ez wâr?
daz ich ie wânde, daz iht wære, was daz iht?
dar nâch hân ich geslâfen und enweiz es niht.
SZAJHA
VILÁGI LÍRA




Értelmiség felduzzadása:
 Városok fejlődése
 Polgárság erősödése
 Kereskedelem kibontakozása
 Pénz szerepe nő
Hét szabad művészet: hangsúly a szónoklattanon,
retorikán – költészettan, versírás gyakoroltatása
A világi líra sokrétű:
 a komoly, filozófiai, meditatív művek
 gúnyversek, tréfás epigrammák
 szerelmes költemények
 az ókori költészetre visszavezethető életörömversek
Az ókori szerzőkhöz való kötődés a
vágánsirodalomban a legerőteljesebb.
VÁGÁNSOK




külön rendet alkotnak a korabeli társadalmon belül
(kívül?)
ide tartoznak:
 kolostori iskolák országról országra vándorló diákjai
 foglalkozás nélküli klerikusok
 szökött szerzetesek
 más kétes elemek
bolondos, könnyelmű, vidám, gondtalan népség, a mának
élnek, a holnappal nem törődnek
nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni a társadalom
rendjébe – bizonytalan egzisztenciájukat maguk
választották önként cserélve a kolostori kényelmet és
biztonságot a vándorélet korlátlan függetlenségére és
szabadságára
VÁGÁNSOK
Hallatlan magatartás ez a tekintélytisztelő
középkorban (egyházi fegyelem, hűbéri
kötelékek)
 Szabad és független szellemű lázadók. A lázadás
motívuma költészetüket is meghatározza.
 Szabadosak, szabadszájúak, nem ismernek el
semmiféle tekintélyt:

tisztelik, követik az ókori szerzőket (főképp Ovidiust),
 kigúnyolják az egyházat, a papokat, az ostoba
nemeseket,
 De van öniróniájuk, realitásérzékük


A keresztény aszkézis hetyke elutasítása –
életöröm, a pillanat boldogsága
CARMINA BURANA
13. századi latin és alnémet nyelvű
versgyűjtemény-kódex, 1803-ban fedezték fel a
bajorországi Benediktbeuren kolostorában
 kétszáznál több dal latin nyelven
 szerzői vágánsok (vándordiákok), korabeli neves
költők
 világi témákat szólaltat meg
 Carl Orff a gyűjtemény 24 versére oratóriumot írt
(1935–36).

Fortuna kereke
Erdő
CARMINA BURANA – A VÁGÁNSLÍRA
SOKSZÍNŰSÉGE
műfaji és formai változatosság (késő antik +
középkori vallásos költészet + népi versek)
 Műfaj:

dal
epigramma
 táncvers (középkori francia ballada )
 himnusz (pl. vallásos himnuszok átiratai



Forma:
rím
ismétlés
alakzatok (anafora, refrén)
 akrosztichon



A CARMINA BURANA VERSEINEK
TEMATIKUS CSOPORTOSÍTÁSA
55 dal az erkölcsről
(ironikus),
 131 szerelmes vers,
 40 dal az ivásról és a
játékokról
 két hosszabb színpadi
darab

KOCKAJÁTÉK
FÉLRE KÖNYVEK, DOKTRINÁK
 Mely
fogalomtartalmak szembeállítása
határozza meg a vers gondolatmenetét?
 Gyűjtsenek szembeállítható képeket,
kifejezéseket a versből!
 Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a
versben?
 Mi a refrén gondolatmenetében az, ami
egyáltalán nem egyeztethető össze a
középkor hivatalos világképével?
FÉLRE KÖNYVEK, DOKTRINÁK

Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza
meg a vers gondolatmenetét?
fiatalság – öregség,
 doktrina – élettapasztalat,
 az egyház hivatalos tételei – epikureus
életöröm-hirdetés

Gyűjtsenek szembeállítható képeket,
kifejezéseket a versből!
 Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben?
 Mi a refrén gondolatmenetében az, ami
egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor
hivatalos világképével?

FÉLRE KÖNYVEK, DOKTRINÁK
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza
meg a vers gondolatmenetét?
 Gyűjtsenek szembeállítható képeket,
kifejezéseket a versből!

dáridó – komolyság
 édes – doh
 Éden – börtön
 tavasznak lába kél – tél küszöbünkön áll

Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben?
 Mi a refrén gondolatmenetében az, ami
egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor
hivatalos világképével?

FÉLRE KÖNYVEK, DOKTRINÁK
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza
meg a vers gondolatmenetét?
 Gyűjtsenek szembeállítható képeket,
kifejezéseket a versből!
 Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben?



A diákszoba sötétjéből kezd csábítani a
gondolat: „félre könyvek” – félreteszi a könyvet
– felszólítás: „mozogjunk hát a piacra, az utcára
izibe” – tánc már a szabadban
Mi a refrén gondolatmenetében az, ami
egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor
hivatalos világképével?
FÉLRE KÖNYVEK, DOKTRINÁK
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza
meg a vers gondolatmenetét?
 Gyűjtsenek szembeállítható képeket,
kifejezéseket a versből!
 Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben?
 Mi a refrén gondolatmenetében az, ami
egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor
hivatalos világképével?


Az éden átfogalmazása – hangsúlyosan evilági,
a pillanatnyi örömöket előnyben részesítő
szemlélet
Ó, FORTUNA
 Ki
volt Fortuna?
 Mi indokolja Fortuna és Luna
összekapcsolását?
 Keressenek olyan kifejezéseket, melyek a
gyötrődő, kiszolgáltatott személyiségre
utalnak!
 Értelmezzék a verszárlatot!
SZEKVENCIA
SZEKVENCIA

egy rövid zenei részlet többször ismétlődik a
hangsor egymás utáni fokain
DANTE
1265-1321
ITÁLIA A 12-14. SZÁZADBAN
Városállamok
 Két nagy párt, a guelfek és a ghibellinek
küzdelmei is megosztották
 Guelfek (a pápa támogatói)
 Fehérek – mérsékeltek
 Feketék – túlzók
 Ghibellinek (a német-római császár hatalmától
remélik Itália egységének megteremtését)

Pavia város címere
ghibellin kereszttel
arisztokraták,
földbirtokosok,
nemesemberek
Milánó város címere guelf
kereszttel
jómódú városi kereskedőés kézművesrétegek
ITÁLIA A 12-14. SZÁZADBAN
DANTE





Eredeti neve: Durante
Alighieri
Előkelő firenzei család fia
Családja hagyományosan
guelf
Valószínűleg elvégezte a
triviumot és a
quadriviumot is
Sokoldalú: rajzolt, zenét
szerzett saját verseire,
érdekelte a szobrászat,
festészet
DANTE FIRENZÉJE
BEATRICE
Élete első, igazi szerelme Beatrice, Folco
Portinari lánya
 1274 tavaszünnepén látja meg először
 A lányt hamarosan férjhez adják egy bankárhoz
 1290-ben (24 éves korában) meghal
 Emlékét Dante La vita nuova c. műve őrzi

42 fejezet (próza + vers)
 Önéletrajzi jellegű
 Végén előre jelzi az Isteni színjáték megírását


Beatrice halála után megnősül, négy gyermeke
születik
DANTE TALÁLKOZÁSA BEATRICÉVEL
DANTE ÉS BEATRICE
Külföldi egyetemekre megy, eljut Párizsba is.
 A kor legjobb tudósaitól tanulhat:

filozófiáról (még az arab filozófiáról is),
 az ókori nagy történetírókról,
 a teológiai vitákról

Hazatérve kiadja a La vita nuovát, s egyre
jobban beleveti megát a közéletbe.
 A tekintélyes városállam, Firenze priorja
(köztársasági elnöke) lesz.

SZÁMŰZETÉS
Pártja egy részével egyre jobban tolódik a világi
császárság igénylése felé – államcsíny – pártja
hatalmát megdöntik, Dante mindhalálig tartó
száműzetésben él
 Csatlakozik a ghibellinekhez, az egész ghibellinmozgalom szellemi vezéralakja, a világi állam
politikai elméletének megalapozója lesz.
 Az egyház és az állam elválasztásának első
megfogalmazása is tőle származik.
 Leginkább Padovában, Veronában és főleg a
ghibellinizmus főhelyén, Ravennában él.

Közben váltogatja szerelmeit, szeretőit –
visszavágyódik felesége és gyermekei mellé, de
soha többé nem látja őket.
 Beatricét soha nem felejti, a szerelem jelképévé
vált.

AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK ÍRÓJA
ISTENI SZÍNJÁTÉK (1307-1320)
Eredeti címe:
Commedia
 Középkori poétika:
minden mű, mely
viszontagsággal
kezdődik, de
szerencsés véget ér, és
kevert hangnemű.
 A „divina” (isteni)
jelzőt az utókor
ragasztotta hozzá.

AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK NYELVE – DOLCE
- STIL NUOVO
Guido Cavalcanti ösztönzésére „édes új stílus”
(emelkedett köznyelv, a fenségesnek és a
vulgárisnak a keveréke)
 az egyház, a hivatal, a jogalkotás, a tudomány
ókortól örökölt latin nyelve helyett a falusi nép, a
városi polgárok és a szerelmi vallomások nyelve,
a nemzeti nyelv – olasz (toszkán nyelvjárás)

AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK MŰFAJA

poétikai szempontból:
epikus keretbe foglalt lírai filozófiai alkotás
 a sok párbeszéd, a kiélezett szituációk drámai jelleget
adnak.


eszmei szempontból:
enciklopédikus alkotás
 magában foglalja a kor lexikális tudásanyagát,
természettudományos ismereteit: csillagászat, antik
filozófia ismerete, a kor teológiai összegzése

AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK SZERKEZETE
A skolasztikus gondolkodásnak megfelelően zárt,
hierarchikus szerkezet, erős számmisztikai
hatással.
 14235 sor = 4722 +4755 + 4758
 100 ének:

1 bevezető ének
 33 ének Pokol (9 kör)
 33 ének Purgatórium (tisztítóhely) (9 gyűrű)
 33 ének Paradicsom (9 ég)

A három birodalom a
Föld középpontján
áthaladó függőleges
világtengely körül
helyezkedik el.
 A tengely az északi
féltekén (szárazföld)
Jeruzsálemnél lép be
a föld alá, közben a
Pokol egyre szűkülő
tölcsérei veszik körül.

A pokol feneke egybeesik a Föld középpontjával.
 A túlsó, déli (tengerek) félgömbön a világtengely
keresztülhalad a Purgatórium hegyének csonka
kúpján (fennsíkján helyezkedik el az Édenkert),
majd elhagyva a földet, a Paradicsom
koncentrikus koncentrikus köreinek
középpontján át az ég legfelső csúcsán eljut
ahhoz a trónushoz, ahol Isten él.

DANTE ÉS VERGILIUS HOMÉROSZ, OVIDIUS,
LUCAN ÉS HORATIUS TÁRSASÁGÁBAN
POKOL (INFERNO)
PURGATÓRIUM (PURGATORIO)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Előpurgatórium
(megtérésben hanyagok)
Előpurgatórium (hanyag
királyok)
Kevélyek
Irigyek
Haragosok
Restek
Fösvények és pazarlók
Torkosok
A szerelem bűnösei
Földi paradicsom
PARADICSOM (PARADISO)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Hold (fogadalmukhoz
halálukig hívek)
Merkur (serények)
Venus (szerelem
megfékezői)
Nap (bölcsek)
Mars (szent harcosok)
Jupiter (bölcs
kormányzók)
Saturnus (elmélkedők)
Az állócsillagok ege
Az „első mozgó”
Az empyreum
AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK VERSELÉSE
tercina:
 szűkebb értelemben rímképlet: a b a b c b c d c
 tágabb értelemben strófaszerkezet: 3 sorból álló,
10–11 szótagos jambikus lejtésű sorok, adott
rímképlettel.
SZÁMMISZTIKA

Ó, ti, kik éltek józan értelemben,
lessétek, mily tan látható keresztül,
elfátyolozva különös rimemben!
(Pokol IX. 61-63.)
Utal arra, hogy a műben rejtett értelem van
 Máshol azt írja, hogy minden írást négyféle
jelentés szerint lehet megérteni és kell
magyarázni

NÉGYFÉLE JELENTÉS
Szó szerinti
értelem
Filozófiai/te
ológiai
Politikai
Társadalmi
Nem szó
szerinti
értelem
Ezoterizmus
EZOTERIZMUS – MEGFELELÉSEK
DOKTRINÁJA
Hold = grammatika
 Merkúr = dialektika
 Venus = retorika
 Nap = aritmetika/megvilágosodott Értelem
 Mars = zene
 Jupiter = geometria
 Saturnus = asztronómia

SEPTEM ARTES LIBERALES
Nap = aritmetika központi helyen (7-ből 4.)
1 – unus es deus (= egy az Isten)
2 – két testamentum
3 – Szentháromság, három napkeleti bölcs, Jézus
három évig tanított, harmadnapra támadt föl
4 – négy evangélium, négy eleme a világnak, az Éden
négy folyója, Isten nevének betűi (JHVH), az
Apokalipszis négy lovasa
5 – Mózes öt könyve; öt érzék – érzéki – bűn
6 – a teremtés hat napja
7 – a nyugalom hetedik napja; hét főbűn, ördög; a
Szentlélek hét ajándéka
8 – feltámadás
9 – Jézus a nap kilencedik órájában halt meg
10 – tökéletes szám (1+2+3+4=10), tízparancsolat
11 – tökéletlenség
12 – apostolok, Izrael 12 törzse
14 – stáció
33 – Jézus életkora halálakor
40 – negyven évet vándorolnak a zsidók a
pusztában, negyven napot töltött Mózes a Sinai
hegyen
666 – az Antikrisztus száma
Dante különösen három számpárnak tulajdonít
szimbolikus jelentőséget:
3 és 9
 7 és 22
 515 és 666

SZÁMOK SZIMBOLIZMUSA DANTÉNÁL
9 – „…ez a szám ő (Beatrice) maga… A kilencnek a
hármas szám a gyökere, mert minden más szám
nélkül, önmagából kilencet ad, hiszen világosan
látjuk, hogy háromszor három: kilenc. Már most,
ha a hármas önmagában alkotója a kilencnek, s a
csodáknak alkotója önmagában három, azaz: Atya,
Fiú, Szentlélek, melyek együttesen három is, egy
is; akkor ezt a hölgyet a kilences azért kísérte, hogy
megértesse, miszerint ő maga is egy kilences volt,
azaz olyan csoda, mely csodának gyökere a
csodálatos Háromság.”
(Az új élet)
3 ÉS 9
9 – a tökéletesség, Beatrice jelképe
3 x 33 ének (mindhárom a csillag
szóval végződik)
Terzina (aba bcb)
3 világ
3 kalauz (Vergilius, Beatrice, Szent
Bernát)
3 vadállat
EGY ÉRDEKESSÉG
Olasz ábécé
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
L
M
N
O
P
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Q
R
S
T
U
V
Z
16
17
18
19
20
21
22
D
A
N
T
E
L
I
G
H
I
E
R
I
A
EGY ÉRDEKESSÉG
Olasz ábécé
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
L
M
N
O
P
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Q
R
S
T
U
V
Z
16
17
18
19
20
21
22
D
A
N
T
E
A
L
I
G
H
I
E
R
I
4
1
13
19
5
1
11
9
7
8
9
5
17
9
+
EGY ÉRDEKESSÉG
Dante nevének betűinek összege: 118
 14 235 = 7117 + 1 + 7117

7118
A Szentlélek hét ajándéka
végig a túlvilágot
Dante Alighieri
élőként járhatja
7 ÉS 22
7 – szent szám
 7 bolygó – 7 tudomány
 22/7 = 3,14… (π)

K=22
d=7
Jelképezi a kört, amelyet a legtökéletesebb
formának tartanak (mindhárom világ körkörös
beosztású)
11 ÉS TÖBBSZÖRÖSEI
 11
szótagból áll egy sor, 33-ból egy
terzina
 22 a héber ábécé betűinek száma
 33 Krisztus földi élete éveinek száma
 66 Allah nevének teljes számértéke
(A=1, L=30, L=30, H=5)
 99 Istenre vonatkozó főbb jelzők
száma az iszlám hagyományban
515 ÉS 666
Dante a pápát a 666-tal jelöli, míg a császárt az
515-tel. („Vicarius filii Dei” száma: 666, a Dux
’Vezér’ száma: 515 – D=500, u=v=5, x=10).
 666 az Apokalipszis fenevadjának száma
 515 – Beatrice jóslata (Purg. XXXIII)

Mert elmondom, mit lelkem szeme jól lát,
hogy oly időt hoz már közeli csillag,
(csillag számára nincs se gát, se korlát),
hogy egy kit Ötszáztizenötnek írnak,
Istentől küldve, megölni a Szajhát
és cinkos óriását, tettre virrad.
Próféciák közötti sortávolság:
 666: Ciacco – Vergilius; Brunetto
Latini – Farinata
 515: Farinata – Ciacco; III. Miklós –
Brunetto
A KOMÉDIA TÉMÁJA
A
versbéli beszélő lírai utazása
 Azt az allegorikus utat mutatja be,
hogyan tisztulhat meg az emberi
lélek a bűnöktől.
 A középkorban gyakori misztikus
látomások sorába tartozik
 Aquinói Szent Tamás hatása
érzékelhető rajta: vallásos hit és az
emberi ész összhangba hozása
EPIKUS VÁZ – POKOL
1300 nagycsütörtökének éjjelén, az emberi élet
útjának felén (35 éves) Dante eltéved az erdőben
(az élet erdejében)
 Nem találja a mélységből a magasságba vezető
utat, mert elfordult a tökéletességtől,
elfeledkezett Beatricéről.
 Útját 3 allegorikus állat állja:

párduc (kéjvágy, testi örömök utáni sóvárgás),
 oroszlán (gőg, erőszak),
 nőstényfarkas (kapzsiság).

ALLEGÓRIA
ALLEGÓRIA (1)
Az elvont fogalmakat helyettesítő konkrét
képeket nevezzük allegóriának.
 Erdő: az életet, a bűnös életet jelképezi
 Eltévedés: erkölcsi irányvesztés
 Völgy: az erkölcsi süllyedés legmélyebb pontja
(mélység)
 Hegy: az erény (magasság), az üdvözülés
lehetősége
 Napfény: az isteni jelenlét, útmutatás, isteni
gondviselés

ALLEGÓRIA (2)
A három állat jelképezi Dante korának erkölcseit
és az emberben magában meglévő hajlamokat.
 A három akadályozó állat a hegyre (azaz az
üdvösség felé) vezető úton:

Allegorikus
állatfigura
Párduc
Oroszlán
Nőstényfarkas
Személyes szinten
kéjvágy
Társadalmi szinten
Firenze
hatalomvágy, erőszak Francia királyság
kapzsiság
pápaság
VERGILIUS
Beatrice Vergiliust küldi Dante segítségére, ő
vezeti al- és túlvilági útján a Purgatórium 30.
énekéig.
 Miért Vergilius?

A középkor Vergilius-kultusza (lásd IV. ecloga)
 Vergilius mint író eszménykép, a tökéletes műalkotás
szerzőjeként tartják számon
 A műfaj (eposz) azonossága
 Az alászállás motívuma, az alvilágjárás (lásd Aeneis
6. ének)

IDŐPONT
1300. Nagycsütörtök
 mindenhol 3 napot tölt Dante

POKOL
Dante számára az a hely, ahol a Földön
megbomlott erkölcsi világrend helyreáll.
 A szenvedések alapja az, hogy a bűnösök be
vannak zárva személyiségük börtönébe, és
képtelenek megszabadulni a bűntől. (Paradicsom:
megszabadulnak az emberek személyiségük
korlátaitól és feloldódnak az abszolút jóban és
szeretetben, Istenben.)
 A Pokol beosztása megfelel a keresztény
etikának, de az egymásutániság Dante
leleménye, saját felfogását, megcsalattatását,
fájdalmát tükrözi.

A POKOL KAPUJÁNAK FELIRATA
Isten hatalmát, az Igazság, Szeretet, Okosság
örök érvényességét, törvényét hirdeti
 A földi világ ellenpárja, annak kiegyenlítése
 Helyreállítja a földön megbomlott erkölcsi
világrendet
 Az ének 3 részből áll:

Belépés a pokol kapuján (1-21)
 Közönyösek (22-69)
 Acheron és az átkelés (70-136)

136 gematrikus összege 10
 Memoriter!

PAOLO ÉS FRANCESCA TÖRTÉNETE
2. kör
 Francesca da Rimini férjének öccsével csalta meg
férjét. A férj tetten érve a bűnt, jogos
felháborodásában megölte mindkettejüket.
 Túlvilági büntetésük, hogy a végtelenségig
forgószél ragadja őket, de holtukban is együtt,
egymás mellett szenvedik a száguldó, de mégis
elviselhető szenvedést.
 Dante megérti és még bűnhődésükben is pártolja
a szerelmeseket.

TALÁLKOZÁS ODÜSSZEUSSZAL
Isteni színjáték
Odüsszeia
VIII. kör 8. bugyor – rossz, hamis XI. 121-137.
tanácsadók
• Újra útra kél
• Herkules oszlopai (Gibraltár)
= világ vége
• Odüsszeusz túlmegy rajta, a
föld másik féltekéjére jut
• A hegy, amelyet megpillant,
nyilván a Purgatórium hegye
- ezért pusztul el Odüsszeusz,
mert ide élő embernek tilos
menni
• „lelkem szenvedélye: látni a
világot”
Teiresziász: halál öregkorában,
szerettei közt
HERKULES OSZLOPAI
Dante minden bizonnyal egy másik hagyományt
dolgozott fel.
 Melyik befejezés illik inkább Odüsszeusz
jelleméhez?
 Mit érez Dante Odüsszeusz iránt?
 Milyen tulajdonságát értékeli legtöbbre? Miért?

A POKOL LEGMÉLYE

A legörökebb, legkínosabb szenvedés azokat
sújtja, akik a legnagyobb bűnöket követték el:
Júdás, Krisztus árulója
 Brutus és Cassius, akik Julius Caesart megölve meg
akarták akadályozni a császárság megalakulását. Ez
a világi császárság harcos párthívének, a ghibellin
politikusnak a hitvallása volt.

PURGATÓRIUM
Derűs világ ez, hasonlít a bűnökkel és
megbocsátásokkal teljes földi világra.
 Magas hegység, ahol egyre magasabbra lehet
jutni, s minél magasabbra jutott valaki, annál
közelebb van az örök üdvösséghez – innen lehet
átlépni a paradicsomba.
 Vergilius ide nem léphet be, átadja a vezető
szerepet Beatricének, ő vezeti tovább a költőt a
fényességek, boldogságok, a megváltottság
örökkévalóságán át.

AZ ISTENI SZÍNJÁTÉK MINT KÉT
KORSZAK HATÁRÁN ÁLLÓ MŰ
Mint minden nagy mű, egyszerre összefoglalás és
új kezdeményezés.
 A középkor nagy összefoglalója:

A felépítését a keresztény erkölcstan szabja meg
 Világképét a középkor filozófiája, a skolasztika.


Reneszánsz vonások:
Az antikvitás tisztelete
 Az anyanyelvűség (toszkán nyelvjárás)
 Erős érzelmi viszony tárgyához
 Bizonyos kiragadható citátumok:
“Nem születtünk tengni, mint az állat
Hanem tudni és haladni előre.” (Odüsszeusz utolsó
utazása)

ARANY JÁNOS: DANTE
 Állottam
vizének mélységei felett,
Sima volt a fölszín, de sötét, mint árnyék;
Alig mozzantá meg a rózsalevelet,
Mint rengéskor a föld, csak alig
hullámlék.
Acéltiszta tükre visszaverte híven
A külső világot - engem is: az embert;
De örvényeibe nem hatott le a szem,
Melyeket csupán ő - talán ő sem - ismert.
 Csodálatos
szellem! egy a mérhetetlen
Éggel, amely benne tükrödzik alattam!
Egy csak a fönségben és a terjedetben
És mivel mindenik oly megfoghatatlan.
Az ember... a költő (mily bitang ez a név!)
Hitvány koszorúját, reszketvén, elejti
És, mintha lábait szentegyházba tenné,
Imádva borul le, mert az Istent sejti. -
E
mélység fölött az értelem mér-ónja,
Mint könnyű pehelyszál, fönnakad,
föllebben:
De a lélek érzi, hogy az örvény vonja,
S a gondolat elvész csodás sejtelemben.
Nem-ismert világnak érezi nyomását,
Rettegő örömnek elragadja kéje,
A leviathánnak hallja hánykodását...
Az Ur lelke terült a víznek föléje.
 Lehet-é
e szellem az istenség része?
Hiszen az istenség egy és oszthatatlan;
Avagy lehet-é, hogy halandó szem nézze
A szellemvilágot, teljes öntudatban?
Évezred hanyatlik, évezred kel újra,
Míg egy földi álom e világba téved,
Hogy a hitlen ember imádni tanulja
A köd oszlopában rejlő Istenséget.
FRANÇOIS VILLON
1431-1463
VILLON ÉLETE
Életéről keveset
tudunk
 Anyja korán
megözvegyült
 Guillaume de Villon
kanonokra bízta fia
nevelését – innen a
Villon név
kegyeletből veszi fel
(de Montcorbier?)

VILLON KÉPE A KÉSŐBBI SZÁZADOKBÓL
A Sorbonne-ra jár
 1449-ben végez
 1452-ben magasabb
fokozatot kap
 1463-ban eltűnik szem
elől, nincs róla több
hírünk

KÖZÉPKORI ISKOLA
HÁTTÉR
 Százéves
háború (1337-1453) Anglia és
Franciaország között
 Utána is rendezetlen viszonyok.
 Az egyetemi ifjúság egy része otthonos
volt a kocsmákban és a bordélyházakban.
 Többen a közveszélyes rablóbandákkal is
kapcsolatban álltak.
 Villon is belekeveredett lopásba –
Kagylósok (les Coquillards)
PÁRIZS, 1493 (NÜRNBERGI KRÓNIKA)
 Védekezés
közben megsebesítette egyik
diáktársát (részeg pap), aki két nap múlva
meghalt.
 Bujdosnia kellett, kegyelmet kapott,
visszatért Párizsba
 1455-ben részt vett a teológiai fakultás
kifosztásába
 Felelősségre vonás elől vidékre menekült,
ekkor írta A Kis Testamentum c. művét.
A KIS TESTAMENTUM (1456)
40 nyolcsoros szakasz, minden sor 8 szótagú
(oktava)
 Litániaszerű szöveg
 A vers beszélője fiktív adományokat testál
ismerőseire.
 Párizsból távozva 6 évig csavarog
 Súlyosan megviselik ezek az évek, betegen
záratja börtönbe Orléans püspöke, nem tudni,
miért
 A Nagy Testamentum elején őt átkozza
 XI. Lajos trónralépése – általános kegyelem

 Villon
visszatérhet Párizsba
 Ekkor írja meg a Nagy Testamentumot
(1461)
 Újabb verekedés
a törvény
kezére jut, s mert visszaeső, halálra ítélik
 1463. kegyelem
tíz évre
száműzik.
 Ettől kezdve nem tudunk róla
KÉZIRAT A NAGY TESTAMENTUMBÓL

173 nyolcsoros
szakasz (8 szótagú
sorok) + betétek







15 ballada
1 panasz
1 rondó
1 tanítás
1 dal
1 sírfelirat
Itt is a testáló
adományait sorolja fel
 Fő
szervezőerő: ellentét
Kicsapongás
 Öröm

 Villon
vallási áhítat
fájdalom
bűnösnek érzi magát, és hisz a
megváltásban
 Középkori: mély vallásosság,
halálfélelem, pokoltól való rettegés,
őszinte bűnbánat, isteni
könyörületben való reménykedés
HUIZINGA
A középkor fő jellemzője a halállal való
foglalkozás
 A középkori haláltudatnak három fő motívuma
van:

Hova lettek a hajdani szépek és nagyok? – Ballada
tűnt idők asszonyairól
 Az enyészetnek indult test félelmetes látványa – A
szép fegyverkovácsné panasza
 Haláltánc (danse macabre) – Panasz a mindent lebíró
halálról

BALLADA
provanszál: balade = ’tánc, táncdal’)
Forma, nem műfaj!
 Egyszerű






3 nyolc-, ill. tízsoros versszak
4-6 soros ajánlás
Refrén
Rímelés: ababbcbc+bcbc; ababbccdcd
Verselése: jambikus
Kettős
6 strófa
 Nincs ajánlás
 Refrén

HALÁLTÁNC (DANSE MACABRE)
Sokalakos képek, freskók, ahol körtáncot járnak
az élők és holtak.
 A csontvázként ábrázolt halál hegedű-, fuvola-,
dobszó kíséretében, vigadva, tánclépésben,
vigyorogva viszi magával áldozatait rangra,
korra, gazdagságra való tekintet nélkül.

BERNT NOTKE: HALÁLTÁNC
HALÁLTÁNC
ELLENTÉTEK
Ballada a blois-i költő-versenyre
 Charles d’Orléans vendégül látta Villont, és
költői versenyre hívta ki

JÓ TANÍTÁS BALLADÁJA A ROSSZ
ÉLETŰEKNEK
A Nagy Testamentum betétje
 Tanító költemény: ’amíg pórul nem jársz, minden
pénzed elvered borra és leányra’
 Milyen látszólagos és valódi ellentétek találhatók
a felsorolásban?
 Milyen életformákra, foglalkozásokra találunk
utalást a versben?
 Melyik versszakból következtethetünk arra, hogy
Villon a tanítást önmagához is intézi?







Hogyan kapcsolódnak a szövegek a csavargó
alakjához?
Ki, mi a versek beszélője?
Keresse ki mindegyik versszakból a kulcsszavakat!
Melyik életforma, jellegzetes középkori társadalmi
réteg, csoport nem szerepel a felsoroltak között? Vagy
mégis szerepel? De hol?
Ha a társadalom teljességét, minden rétegét
bemutatja a mű, akkor milyen véleményt, képet
sugall a társadalomról? (Milyen a mű
értékszerkezete?)
Ennek tudatában milyennek tűnik a csavargás
életformája?
CXLVI
Cimborák, a kéj, a tivornya
Testet gyújt és lelket aszal.
De rút lesz, de fekete, ronda
Az ember, mikor belehal!
Kerüljétek, gyilkos e baj;
Irtsátok hát az erejét,
Tudván – Krisztusom! – hogy hamar
Fejetekre kondúl a vég.
(Szabó Lőrinc fordítása)
APRÓ KÉPEK BALLADÁJA (1)
Milyen költői szövegépítő fogásra épül a szöveg?
 A magyar fordításban mely sorokban hangzana
jobban a „tudom” helyett az „ismerem”? Miért
nem ez a szó szerepel?
 Csoportosítsa a verssorokat abból a szempontból,
hogy szóképek vagy állítások vannak bennük!

Jelölje ezeket a szövegben!
 A képeket is csoportosítsa!
 Bizonyos képek (illetve sorok) jobban összetartoznak.
Hány jelentéskört talált?

APRÓ KÉPEK BALLADÁJA (2)





Miféle leltárt sorol itt a beszélő? A valóságnak milyen
részeire, területeire vonatkozik a beszélő tudása?
Feltűnően sok apró képben jelennek meg ruhaneműk.
Miért?
Próbáld értelmezni e sorokat!
„Tudom, hogy minden egy dolog”
„…Róma mit alkotott”
„…hogy a cseh mért eretnek”
Mi a szerepe, mit tesz hozzá a három versszak jelentéséhez
az ajánlás?
Hogyan függ össze a csavargó toposzával a vers
problematikája?
XVI
Ha halálom akármilyen
Kis közjónak javára volna,
Meghalnék, meg én, Istenem:
Mi szükség ilyen elbukottra?
De az én sorsom élve-halva
Ifjat és vént, senkit se sért:
Hegyek se előre, se hátra
Nem mozdulnak egy koldusért.
(Szabó Lőrinc fordítása)
Mely sorok igazolják, hogy a XVI-os oktáva
beszélője egy csavargó? A csavargó milyen
szinonimáit találta meg?
 Milyen a hangulata ennek a szövegnek?
 Milyen közös tartalmakat talált a balladában és
az oktávában?

VASTAG MARGÓ BALLADÁJA





Hol élnek, és mi a „foglalkozásuk” a ballada
szereplőinek?
Életformájuk és egyes élethelyzeteik nem illendőek .
Szerb Antal írja: „jól nevelt korok ízlését
megbotránkoztatják”. Keressen erre példákat a
szövegből!
Mi a szerepük a tolvajnyelvből vett, illetve az illetlen
kifejezéseknek?
Hogyan jellemzi a beszélő önmagát, társát és
viszonyukat?
A „Csókjáért kardot, pajzsot viselek” sor mit jelent a
mű elején, amikor még csak 4 sort ismerünk a
versből, és hogyan módosul a jelentése később?
ZÁRÓBALLADA
Groteszk hangvételű
 A beszélő elkülöníti magát a szegény Villontól:
E/3, megjelenített alakként, múlt időben, mint
fiktív halottat ábrázolja

SÍRFELIRAT
Könyörületre hív
 3 versszak – az emberekhez, a túlélőkhöz szól
 Az akasztott emberek szörnyű látványának
pontos leírásával indít
 Részvétre szólít
 Ajánlás – Jézushoz: nem evilági kegyelemért
esedezik
 T/1 – társaiért is könyörög

AKASZTOTTAK BALLADÁJA
NÉGYSOROS VERSEZET A SZEGÉNY
VILLON BITÓFÁJÁRA
Je suis François, dont il me poise (Ferenc és francia)
Né de Paris emprès Pontoise (választékos nyelvű város)
Et de la corde d’une toise
Saura mon col que mon cul poise
Francia voltam – megbántam nagyon –
Párizs szült, ott, hol Pontoise vagyon.
Egy jó öles kötéllel nyakamon,
Immáron seggem súlyát latolom.