Transcript Somodi László előadása

BUDAPEST│AGGLOMERÁCIÓ Konferencia
2013. március 7. – ÚJVÁROSHÁZA
Perpetuum mobile –
közlekedés az agglomerációban
Somodi László
Vezérigazgató-helyettes
BKK Zrt.
Tartalom
BKK létrehozása, helye a régió közlekedési
intézményrendszerében
2. Főváros és környezete közlekedési kapcsolatai
3. Együttműködés az NFM ellátásért felelős
szervezeteivel, az agglomerációt érintő
fejlesztések
4. Az elővárosi tarifarendszer jövője, a Budapestbérlet kiterjesztése, elektronikus jegy- és
bérletrendszer
1.
2
1. A BKK létrehozása,
helye a régió közlekedési
intézményrendszerében
3
A BKK létrehozásának célja, modellje
Általános célok:
• Világos
koncepció:
integrált
közlekedésszervező
(közösségi, közúti, gyalogos, kerékpáros közlekedési
feladatok összevonása – közlekedési kompetenciaközpont)
• Világos kompetenciák: a tervezési, üzemeltetési, beruházási
és ellenőrzési feladatok professzionális és felelős ellátása
• Világos célok: finanszírozható, fenntartható üzemeltetés és
fejlesztés
A BKK modelljének mintája: Transport for London
4
Budapesti Közlekedési Központ
általános feladatai
• Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia
kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása,
megvalósítása, szakmai koordináció)
• Közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése
(hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek
kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás)
• Közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői
feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása,
koordinálása)
• Átfogó fővárosi közlekedési rendszerek kialakítása és
működtetése (parkolás, „dugódíj”, teherforgalmi behajtás,
„közbringa”)
5
2012. május 1-jével befejeződött a
budapesti közlekedésirányítás
intézményrendszerének kialakítása
A BKK ellátja a közlekedésszervezési és tömegközlekedési
megrendelői feladatokat is, azaz
 közszolgáltatási szerződéseket
versenyeztetett szolgáltatókkal;
kötött
a
BKV-val
és
a
 végzi a viteldíj-rendszer felülvizsgálatát, javaslatot tesz a
fejlesztésre;
 szervezi a tömegközlekedési szolgáltatást, meghatározza a
hálózat elemeit, a járatok és menetrendek jellemzőit;
 felel a jegy- és bérletértékesítésért, ill. végzi a jegyellenőrzést;
 kézben tartja a budapesti forgalomirányítást és felügyeli a
rendkívüli forgalmi helyzeteket.
6
7
Változások a közszolgáltatást végző
üzemeltetési szervezetekben
A BKK vagy az általa felügyelet szervezetek ellátnak közszolgáltatási
feladatokat is, amelyekben az alábbi változások következtek be, vagy
vannak folyamatban
 fővárosi
parkolás-üzemeltetés
átalakítása
törvényi
változás
miatti
 kerületi parkolás üzemeltetési feladat ellátása
 BKV Zrt. belső szervezeti átalakítása, majd buszágazat és
kötöttpályás ágazat önálló társaságokba szervezése
 az autóbusz szolgáltatások versenyeztetése
8
Fenntartható mobilitás –
igénybefolyásolás
A fenntartható városi mobilitás-tervezés:
úgy tervezni városunk jövőjét,
hogy az emberek legyenek a középpontban.
„Emberközpontú tervezés”
9
Igénybefolyásolás – tudatos közlekedés
Nemcsak fővárosi kompetenciába tartozó kérdések:
• parkolási díjak szabályozó hatása
• P+R szabályozás, módváltási zónák
• egységes városi és elővárosi menetdíjrendszer
• munkába járás utazási költségtérítésének egységesítése
• cégautó használat szabályainak szigorítása
10
2. A főváros és környezete
közlekedési kapcsolatai
11
Agglomeráció és előváros
- Budapest hétköznapi
ingaforgalma
300 ezer fő.
- Budapest vonzáskörzete nem követi a
közigazgatási
határokat.
- Hat megyét érint és
közel 200 települést
ölel fel.
12
Az elmúlt időszak
elővárosi fejlesztései
•
•
•
•
•
•
•
éjszakai szolgáltatás bővítése (hálózat, sűrítés)
nappali szolgáltatás bővítése (hálózat, sűrítés)
alacsonypadlós járművek arányának növelése
tarifaszabályok egységesítése (határponti megállóhelyek)
fedélzeti jegyértékesítés bővítése
vasúti csatlakozások javítása (13, 64)
hév: pályarehabilitációk, sebességkorlátozások
megszüntetése, vonalszámozás bevezetése
• P+R parkolók (Kerepes, Mogyoród, Szigetszentmiklós, stb.)
13
Fejlesztési programjaink
• KÖZOP projektek előkészítése
– M2 és H8-H9 összekötés
– észak-déli regionális gyorsvasút déli ága
• FUTÁR projekt megvalósítása (utastájékoztatás és
forgalomirányítás fejlesztése)
• elektronikus jegyrendszer bevezetése
• jegyautomata hálózat fejlesztése
• szolgáltató-független integrált menetrendek megvalósítása (Bécsi
út, Csepel, Diósd)
• hév járművek utazási komfortjának javítása (ülések felújítása,
arculat, kerékpárszállítás fejlesztése)
• Budakeszin díjmentes átszállás bevezetése, vonali helyett területi
érvényességű tarifával (március 1-jétől)
14
Előkészítés alatt lévő projektek
Az M2 metró és
a H8-H9 (gödöllői) hév összekötése,
rákoskeresztúri szárnyvonal
• Budapest XVI. és XVII. kerületéből a
hivatásforgalmú utazások
legnagyobb része ma elhagyja a
kerületet
• Az agglomeráció keleti szektorában
erőteljes népességnövekedés
várható a jövőben
• Megoldást jelenthet egy közvetlen
belvárosi kapcsolatot nyújtó
kötöttpályás közlekedési elem
létesítése és a meglévő hév-vonalak
rekonstrukciója
15
H8-as hév és M2 metró összekötése
• Örs vezér terei átszállási kényszer
megszüntetése, közvetlen belvárosi kapcsolat
• Eljutási idő rövidülése
• Új városrészek bekötése
16
Előkészítés alatt lévő projektek
Az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának előkészítése
•
•
Első lépésben a déli szakaszok
Astoriáig történő bevezetése.
Budapest külső kerületei, valamint a
dél-pesti agglomeráció települései
számára ad új kötöttpályás
kapcsolatot.
•
A déli szakaszok üzemmódjának és
vonalvezetésének meghatározása.
•
A ráckevei ág alternatív
bekapcsolási lehetőségei.
A belvárosi vonalvezetés
alternatívái.
•
17
Jobb forgalomirányítás, valósidejű
utastájékoztatás
Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (FUTÁR)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
2300 jármű műholdas követése
250 utcai kijelző
GPS-alapú forgalomirányítás
Valósidejű utastájékoztatás,
utazástervezés
Független TETRA rádiós
rendszer
Előnyben részesítés 30
csomópontban
Beruházás értéke: 7 milliárd Ft
Uniós támogatás: 4 milliárd Ft
Átadás: 2013 tavasza
Eredmény: kiszámíthatóbb, megbízhatóbb közösségi közlekedés
19
Rövid távon fejleszthető terület:
Utastájékoztatás
• hév vonalszámozás
bevezetése 2011. július
• Volánbusz vonalszámozás
befejezése
• MÁV-START vonalszámozás
megvalósítása
20
Rövid távon fejleszthető terület:
Utastájékoztatás
• Új vonalhálózati térképek
a Volánbusznál
• Új vonalhálózati térképek
a MÁV-START-nál
21
3. Együttműködés az NFM ellátásért
felelős szervezeteivel az
agglomerációt érintő fejlesztésekben
22
A kooperáció területei
• Budapest-bérlet használatának kiterjesztése és elszámolási
kérdéseinek teljes körű újragondolása
• háromoldalú megállapodások az agglomerációs
buszközlekedésről (NFM-BKK-környéki település)
• kétoldalú megállapodás hév közlekedésről (NFM-BKK)
• együttműködés a közlekedési jogszabályok és az NKS
megalkotásában
• aktív szakértői közreműködés az egységes elővárosi
menetdíjrendszer előkészítésében
• az együttműködés kereteinek megállapodásos fejlesztése
• szakértői együttműködés a NIF-fel az elővárosi vasúti
fejlesztésekben
23
A BKK célja
a nemzetgazdasági optimum elérése
• az agglomerációs közlekedési viszonyok nincsenek
tekintettel a közigazgatási határokra
• a közlekedési szolgáltatásokkal követni kell az utazási
szokásokat – befolyásolva kiszolgálni
• a helyi és az elővárosi szolgáltatásoknak összehangolt
teljesítménykínálatot kell nyújtani
• a szolgáltató kiválasztásában fő szempont a
nemzetgazdasági költség optimum
• ellátási felelősök együttműködési kereteinek
megállapodásos fejlesztése, akár közös ajánlat modell
az üzemeltetésre
24
4. Az elővárosi tarifarendszer jövője,
a Budapest-bérlet kiterjesztése,
elektronikus jegy- és bérletrendszer
25
A leendő elektronikus jegyrendszer
• Utasszám-növelés vonzó tarifarendszerrel (időalapú jegy, pay-asyou-go a bérletek mellett)
• Pay-as-you-go: érintésmentes bankkártyát egész nap használja az
utas, elszámolás naponta egyszer, hajnalban – speciális,
tömegközlekedési szabályrendszer (létezik!)
• Regionális tarifaközösség lehetősége (MÁV-Start, Volánbusz)
• Hamisítás megszüntetése, bliccelés csökkentése, kedvezmények
ellenőrzése
• Kapcsolódás a Nemzeti Egységes
Kártyarendszerhez (NEK)
• Érintésmentes bankkártya és
NFC-képes mobiltelefon használata
• Közvetlen internetes termékvásárlás és egyenleg feltöltés
• Teljesen szerveralapú rendszer (kártyára nem írunk adatot)
A leendő elektronikus jegyrendszer
• Nemzetközi trend: érintésmentes bankkártyára, illetve
logikájára és technológiájára alapuló rendszer. Oka: a
közlekedés is csak egy termék, amit az emberek
megvásárolnak.
• Informatikai felépítés: banki rendszerekhez hasonló
Első fecskék: Chicago, London, Philadelphia, New
York….Budapest
• Nyílt rendszer:
o Utasmédia lehet harmadik fél által kibocsátott „kártya”:
bankkártya, bankkártyát emuláló mobiltelefon, NEK-hez
kapcsolódó oktatási vagy nyugdíjas kártya – többféle
nem lehet, mert lelassítaná a kártya azonosítását és
leolvasását
o Rendszerelemek: önmagukban lehetnek zártak, de nyílt
protokollon kell kommunikálniuk (beszállító-kitettség
csökkenése). Központi rendszer kivétel – rendszer szíve
és agya
• Zárt rendszer:
o Utasmédia: BKK által kibocsátandó kártyák más termék
vásárlására nem használhatóak fel
A leendő elektronikus jegyrendszer
Következő „látható” lépések
• Metró beléptető kapuk nyilvános tesztje 2013 első
negyedévében – 4 gyártó jelentkezett a meghirdetett
felhívásra; a világ legnagyobb, specializált cégei
• Kártyaleolvasó teszt – a készülék a rendszer Achillessarka a válaszidő miatt, biztosra kell mennünk
• Jegyautomata-tender – várhatóan 2012 végén, 2013
elején:
o szállítói finanszírozás
o beruházási igény kb. 2,7 milliárd Ft
o üzemeltetési időszak 5-10 év
o kompatibilitás a leendő elektronikus
jegyrendszerrel
• „Nagy” tender
o finanszírozást a Főváros/BKK biztosítja
o 2013 közepén várható, magyar és angol nyelven
o 3 éves, ütemezett üzembe helyezés
o 7-10 éves üzemeltetés
Elővárosi tarifarendszer jövője
• Személyszállítási törvény 2013. január 1. napjától előírja a főváros
és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási
közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások
igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszer
működtetését (32. § (6) bek.)
• BKK célja a budapesti tarifaközösség elővárosokra kiterjesztése
• NFM kompetenciájába tartozik az elővárosi tarifaközösség
kialakítása
• BKK szakértői szinten részt vesz a tarifarendszer kialakításában
29
Köszönöm a figyelmet!
Somodi László
Vezérigazgató-helyettes
Budapesti Közlekedési Központ
[email protected]
30