Transcript fleischer_t_varosi_kozl_2012.06.13.

KLÍMAVÁLTOZÁS,
KÖZLEKEDÉS, VÁROS,
EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Intézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/
[email protected]
Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése
‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’
Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával
Budapest, 2012. június 13.
KLÍMAVÁLTOZÁS,
KÖZLEKEDÉS, VÁROS,
EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Intézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/
[email protected]
Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése
‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’
Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával
Budapest, 2012. június 13.
Közlekedés, város, Európai Unió,
visegrádiak, klíma/energia
 Összefoglalás egyetlen ábrán: kiinduló helyzetkép FK 2011
Üvegház-gáz
kibocsátás
Városi,
várostérségi
Makro-regionális
(közepes itt <500 km)
Globális és
interkontinentális
17 %
33 %
10 %
16 %
29 %
0%
6%
23 %
11 %
6%
19 %
0%
SEC(2011) 391 final p.18.
személy
Ebben közút
teher
Ebben közút
Az összes uniós közl. ÜHG-kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít.
23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális.
Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 %
Közút adja az összes közlekedési kibocsátás 70 %-át
Közlekedés, város, Európai Unió,
visegrádiak, klíma/energia
 Fenntarthatóság: erős fenntarthatóság, peremfeltételek
 Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás
 Az IPCC modellek (jövőkép) bemutatása




és közlekedési felhasználása
Kibocsátás-csökkentés: back-casting
Egy angol tanulmány (VIBAT 2004) gondolatmenetének az
ismertetése (Elődje EST OECD 2000)
Miért fontos a fenti gondolatmenet:
ez vált az új uniós közlekedéspolitika alapjává
(Fehér Könyv 2011 márc. 28.)
Az uniós közlekedéspolitika előzményei – 1992 – 2001 – 06
Klímaváltozás és közlekedés
 Kiinduló helyzet: kibocsátások
 Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az
üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban
csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol
emelkedett
 Magyarországon az emelkedés 2003-ra +27,5% volt
[Az EU-15 országaiban 2004-re + 26% ]
 Ezzel Magyarországon a közlekedési eredetű
kibocsátások részaránya 6,5%-ról 12,2%-ra nőtt.
[Az EU-15-ben ez 21% volt. ]
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
FEHÉR KÖNYV
Útiterv az egységes európai
közlekedési térség
megvalósításához – Úton egy
versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé
Elérhetősége: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.
do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF
Az uniós közlekedéspolitika előzményei
 Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a




versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő.
1992-től az egységes belső piacot lehetővé tevő egységes
szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat
megteremtése (TEN-T) került a szakpolitika fókuszába.
2001 fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a
közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált.
A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és
finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat.
Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra
tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol
környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid kibocsátás
csökkentéssel, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a
városközpontokból történő kitiltásával. Ugyanakkor a dokumentum
egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik a határozott
céloknak.
Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és
erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Már a cím is azt sejteti, hogy a környezetvédelem visszanyert





pozíciókat a közlekedéspolitikában.
Az új közlekedéspolitika 2050-re 60%-kal kívánja
csökkenteni a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátást.
A közlekedéspolitika úgy tekinthető, mint ennek a célnak az
elérésére kidolgozott stratégia
Részleteiben a törekvés nem ennyire következetes, egyes
mondatokban érezhetően benne maradtak vállalhatatlan
kompromisszumok
Az európai egységes hálózat, -közlekedés, -hozzáférés
láthatóan tabu, ennek semmilyen eleme nincs
megkérdőjelezve, (sem igazolva)
A dokumentumhoz készült hatástanulmány rámutat, hogy a
csökkentési cél tisztán technológiai alapú elérése nem járható,
a kereslet-oldali menedzsment eszközeit elengedhetetlen
alkalmazni.
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Négy dokumentum
 COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes
közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és
erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság,
Brüsszel, 2011. 3. 28.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF
 SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact
Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011.
http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf
 SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum:
A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011.
3. 28.
http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commissio
n_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf
 SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document:
Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European
Transport Area – Towards a competitive and resource efficient
transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011
http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf
Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és
erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Esetenként a fogalmazás ellentmond a lefektetett céloknak.
 § 17 … „az európai közlekedéspolitika elsődleges célja annak
elősegítése, hogy olyan közlekedési rendszer jöjjön létre,
amely hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a
versenyképességet, magas színvonalú mobilitási
szolgáltatásokat nyújt, és emellett az erőforrásokat is
hatékonyabban használja fel.”
 § 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető
megoldásnak.”
 A másik oldalról elsősorban két meghirdetett cél, nevezetesen
a 60%-os kibocsátás-csökkentés, valamint az ugyancsak 2050re a városközpontokból kitiltandó hagyományos gépkocsik
célkitűzése ellen indult meg támadás a dokumentum vitájában.
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Helyzetértékelés
 (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az
áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati
elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott
lépések megtétele terén
 (§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió
terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de
a változások előjele sem a kívánt irányba mutat
 (Háttértanulmány)
2008. évi kibocsátásértékek térség-kategóriák szerint
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Helyzetértékelés
Üvegház-gáz
kibocsátás
SEC(2011) 391 final p.18.
személy
Ebben közút
teher
Ebben közút
Városi,
várostérségi
Makro-regionális
(közepes itt <500 km)
Globális és
interkontinentális
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Helyzetértékelés
Üvegház-gáz
kibocsátás
Városi,
várostérségi
Makro-regionális
(közepes itt <500 km)
Globális és
interkontinentális
17 %
33 %
10 %
16 %
29 %
0%
6%
23 %
11 %
6%
19 %
0%
SEC(2011) 391 final p.18.
személy
Ebben közút
teher
Ebben közút
Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít.
23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális.
Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 %
Közút adja az összes kibocsátás 70 %-át
Kitérő: hazai előzmények
 A jól felépített stratégiai dokumentum
(pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája
 Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.)
 Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek
már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz
(pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot
javítása stb.) => (1996 stratégiai főirányok)
 A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő
közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok
erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)
 A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása
(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés
szabályozásában stb.) =>
Kitérő: hazai előzmények
 1996 Magyar Közlekedéspolitika
Öt stratégiai
főirány
Célterület
Infrastruktúrahálózat,
járművek
Forgalom,
szolgáltatás
Szabályozás,
humánpolitika
1.
Az Európai
Unióba való
integrálódás
elősegítése
2.
A
szomszédos
országokkal
való együttműködés
3.
Az ország
kiegyensúlyozottabb
térségi
fejlődése
4.
Az emberi
élet és a
környezet
védelme
5.
Hatékony,
piackonform…???
Kitérő: hazai előzmények
 1996 Magyar Közlekedéspolitika
Öt stratégiai
főirány
Közlekedési
célok
Átfogó
közlekedési
célok
1.
Az Európai
Unióba való
integrálódás
elősegítése
2.
A
szomszédos
országokkal
való együttműködés
3.
Az ország
kiegyensúlyozottabb
térségi
fejlődése
4.
Az emberi
élet és a
környezet
védelme
TEN-T ???
Határátkelőhelyek
visszaállítása
Gyorsforgalmi hálózat
???
Balesetmentesség
SKV …
Lehet vitatni, kimaradt-e egy lépés…
5.
Hatékony,
piackonform…
Kitérő: hazai előzmények:
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
Tartalom:
I. A közlekedéspolitika
I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb
tényezők
I.2. Célok, stratégiai főirányok
I.3. Intézményrendszer és szabályozás
II. A közlekedéspolitika programja
II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb
szolgáltatás
II.2. A fejlődés közlekedési módonként
II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési
gördülőterv
Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)
http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
 A közlekedéspolitika feladata:
(A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)
1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,
(cél*)
(2) az életminőség javítása
(3) a környezet szempontjából fenntartható
mobilitás biztosításával
 A közlekedéspolitika három prioritása:
(A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)
1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,
2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott
szabályozásának követése,
3. prioritás
(6) környezetkímélő közlekedési rendszer
megteremtése
(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…
(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill.
(32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
 A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye:
(A közlekedésfejlesztés programjából)
 1. követelmény:
(16) a fenntartható fejlődés biztosítása,
2. követelmény:
(17) a közlekedésbiztonság növelése,
3. követelmény:
(18) az ország védelmi képességének
erősítése,
4. követelmény:
(19) magas színvonalú közlekedési
szolgáltatások biztosítása,
5. követelmény:
(20) a meglévő közlekedési elemek
hatékony kihasználása,
6. követelmény:
(21) a hiányzó infrastrukturális elemek
kiépítése,
7. követelmény:
(22) kiszámítható finanszírozási
rendszer,
8. követelmény:
(23) nemzeti és nemzetközi szintű
versenyképesség és hatékonyság,
9. követelmény:
(24) korszerű szaktudás és technológia
alkalmazása.
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
 A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya:
(A Határozatban szereplő formában)
1. főirány:
2. főirány:
3. főirány
4. főirány:
5. főirány:
(7) az életminőség javítása,
(8) az egészség megőrzése,
(9) a területi különbségek csökkentése
(10) a közlekedés-biztonság növelése,
(11) az épített és természeti környezet védelme,
(12) az Európai Unióba való sikeres
integrációnk elősegítése,
(13) a környező országokkal a kapcsolatok
bővítése és feltételeinek javítása,
(14) a területfejlesztési célok
megvalósításának előmozdítása,
(15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek
megteremtése a szabályozott verseny
segítségével
A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015
 A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat
általános közlekedési elem:
(Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)
(25) a páneurópai hálózat
magyarországi bővítése a fővárosközpontúságot oldó gyorsforgalmi
úthálózat fejlesztésével, *
2. általános elem:
(26) a közlekedési alágazatok
összehangolása a fenntartható fejlődés
szem előtt tartásával,
3. általános elem:
(27) a közlekedésbiztonság javítása,
4. általános elem:
(28) a környezetszennyezés csökkentése,
5. általános elem:
(29) EU konform közlekedési díjak,
támogatások rendszere,
6. általános elem:
(30) a közlekedésben foglalkoztatottak
jövedelmének növelése.
 1. általános elem:
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Elérhetősége:
http://www.nfu.hu/download/
1770/K%C3%96ZOP_07071
2_hu.pdf
Új Magyarország Fejlesztési Terv
 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése
 Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének
javítása,.
 A térségi elérhetőség javítása,
 Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági
központok intermodalitásának és közlekedési
infrastruktúrájának fejlesztése,
 A városi és agglomerációs közösségi közlekedés
fejlesztése.
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia
 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben
– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.
0.2. A környezet terhelhetősége
0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása
0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása
0.5. Hazai intézményi környezet
 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája
 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája
 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája
– 3.1. Helyzetelemzés
3.2. SWOT elemzés
3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek
3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Jövőkép – célok
 Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer
 Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség
csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása
 (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség,
jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek !
 (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia
(2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes 1+2
 FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc menti,
(3) info-forgalomirányítási + piackonform
 *FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása”
 *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni
összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket?
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
Tíz cél a 60 %-os
kibocs-, az olajfügg
és torl. -csökkentés
elérésére
Üzemanyag és
motor
Városi,
várostérségi
Makroregionális
(közepes 100?-300-800 km)
(1) Hagyományos
üzemanyaggal működő
autók kiszorítása
Globális és
interkontinentál
is
(2) Tengeri hajózás -40%
kibocsátás, légiközlekedés 40% alacsony C
üzemanyag
Multimodális
láncok és
módváltás
(3) >300km közúti árufuvarozás 30%-a más
módon 2030; 50-re 50%
(4) 3x nagyseb vasút
2030, 2050 köz. szem vas
(5 ? TEN-T törzshálózat
2030-ra, 2050 kapac. növ.
Információs
rendszerek
forgalomirányítás,
biztonság
piackonform
eszközök
(8) Multimodális inform.
Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz
(7) 2020-ra korsz
légiirányítási rendszer,
szárazf és vízi, + Galileo
(9) 0-baleseti-halál 2050
(9) 0-baleseti-halál 2050
(9) 0-baleseti halál 2050
(10) Használó / szennyező
fizet, káros támogatás=0
(10) Használó / szennyező
fizet, káros támogatás=0
(10) Használó / szennyező
fizet, káros támogatás=0
(6) repterek és kikötők
vasúti ellátása 2050-re
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Stratégia
 * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat,




eszközöket és ütemezést társítani.
Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása,
egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek
Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági,
védelmi, környezeti követelményeket
Ez a fenntarthatósági logika megfordítása
Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az
európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről /
határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok
elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű
kapcsolatok elősegítését.
Fehér könyv 2011
…úton egy versenyképes
és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé
 Összefoglalva
 A 2011-es közlekedéspolitikai Fehér könyv progresszív és




számszerűsített környezeti kereteket, cél-értékeket tűz ki 2050-re
E cél-rendszer jól dokumentált, de hiányzik a következtetések lebontása
a 2011-20 időszakra. A célokat operacionizálni hivatott stratégiai fejezet
éppen fordított logikából indul ki, az egységes európai közlekedési tér
megteremtéséhez (1992) kívánja igazítani a környezeti és társadalmi követelményeket. Megkérdőjelezhető, 28 országra mennyire érvényes ez.
A Fehér könyv címében ráadásul ez az implicit cél került az élre.
A FK szakmai tanulsága a városi közlekedési kérdéskör (23%) előtérbe
kerülése, jelentősége, továbbá a makro-regionális távolságú közlekedés
(56%) óriási súlya. Utóbbinak hiányzik az uniós intézményi háttere, a
makro-regionális tervezés és szabályozás letéteményese. Itt világosan
körvonalazódik a Visegrádi együttműködés lehetséges szerepe
A közös makro-regionális V4 célokból kellene levezetni a tennivalókat
KLÍMAVÁLTOZÁS,
KÖZLEKEDÉS, VÁROS,
EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Fleischer Tamás
MTA KRTK Világgazdasági Intézet
http://www.vki.hu/~tfleisch/
[email protected]
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET !
Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése
‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’
Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásával
Budapest, 2012. június 13.