Transcript Szakértői prezentáció 2013

Jelentés a fizetési rendszerről (2013 június)
Bartha Lajos
Pénzügyi infrastruktúrák igazgatósága
2013. június 4.
A jelentés célja
• Megfelelni az MNB tv-ben rögzített alapvető feladatnak:
• a pénzforgalom zavartalan lebonyolítását és az azt
támogató fizetési es elszámolási rendszerek
megbízható es hatékony működését elősegíteni
• Évente átfogó elemzés a pénzforgalomban, illetve a
rendszerek működésében megfigyelt tendenciákról,
kockázatokról
• Szükséges beavatkozási pontok azonosítása
• Növelni a jegybank tevékenységének transzparenciáját
• Támogatni a pénzügyi felzárkóztatást
• Növelni az olvasók pénzforgalmi döntéseinek
tudatosságát
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Néhány adat 2012-ről
A főbb fizetési módok forgalmának alakulása
millió darab
millió darab
160
160
140
140
120
120
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
2008. I.
2008. II. 2009. I.
Csoportos beszedés
2009. II.
Fizetési kártyás vásárlás
2010. I.
2010. II. 2011. I. 2011. II. 2012. I. 2012. II.
Készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk)
Átutalás
4
A jelentés kiemelt kérdései
•
Készpénzmentesítés,
a
pénzforgalom
elektronizálása:
A
gazdaság
készpénzintenzitása továbbra is magas.
 Javítani kell a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférést, növelni kell a
fizetési módok használatával kapcsolatos költségek transzparenciáját és fenn
kell tartani az elektronikus fizetési eszközökbe vetett bizalmat.
•
A felvigyázott rendszerek megbízható és hatékony működése: a központi
infrastruktúrák 2012-ben magas megbízhatósággal működtek.
 A nemzetközi módszertanon alapuló átfogó értékelés szerint a rendszerek
alapvetően megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak. Az új európai szabályozások
és a hazai felvigyázói elvárások jelentős átalakítást igényelnek az értékpapír
elszámolási és-kiegyenlítési infrastruktúrában.
•
Az elszámolási és kiegyenlítési kockázatok alacsony szinten tartása, megfelelő
kezelése: Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat 2012-ben a fizetési
rendszerekben alacsony volt.
 A napközbeni elszámolás bevezetése alkalmazkodási és tanulási folyamatot
indított el a BKR-ben és a VIBER-ben. A kockázatok további csökkentése
érdekében a HUF forgalomban növelni kell a DvP és a PvP elszámolás arányát,
az FX forgalomban pedig meg kell vizsgálni a Forint CLS mechanizmusba
történő bevezetésének lehetőségét.
Készpénzmentesítés, a pénzforgalom
elektronizálása
6
Javítani kell
hozzáférést
a
pénzügyi
infrastruktúrához
való
• Csökkenteni kell a pénzügyi kirekesztettséget a fizetési
számlához való hozzáférés javításával
• A kártyafizetés lehetőségének lépcsőzetes megteremtése és a
készpénzhasználat
fokozatos
visszaszorítása
érdekében
szabályozói lépések szükségesek
• Az elektronikus számlakibocsátás és –fizetés (EBPP) terén meg
kell teremteni a rendszerek közötti átjárhatóságot
• Egyszerűsödhet a fogyasztók oldalán a szolgáltatások
igénybevétele
• Hosszabb távon csökkenhetnek a szolgáltatók oldalán a
fejlesztési és működési költségek
• Növekedhet az EBPP rendszereken elérhető beszedők száma
7
2013 közepén program indul Fejér megyében a
kártyaelfogadó-hálózat fejlesztésére
•
A program a piaci szereplők finanszírozásában és részvételével valósul
meg
•
A cél Fejér megyében a lehető legtöbb kereskedőnél megteremteni a
kártyás fizetés lehetőségét
•
A kereskedők kedvezményesen juthatnak hozzá POS-terminálokhoz
•
Résztvevők: kártyatársaságok, elfogadók, bankszövetség, MNB, FMKIK
•
Projekt időtartama: 2013 július-november
•
Visszamérés
•
A
POS-terminál
lefedettség
országos
növeléséhez
állami
szerepvállalásra van szükség
• A támogatási programhoz állami vagy európai uniós források
felhasználása is szükséges
8
A fizetési módok megfelelő árazása segítheti
társadalmilag hatékony fizetésimód-választást
a
•
A tranzakciós illeték miatti költségnövekedést a pénzforgalmi
szolgáltatók többsége valamilyen formában áthárítja az ügyfelekre
• A lakossági szolgáltatásoknál a korábbinál erőteljesebb az
ösztönzés az elektronikus fizetési módok használatára
•
A készpénzfelvételek esetén erősebben jelentkezhet a tranzakciók
összevonásának hatása
• Ezért célszerű lehet a tranzakciós illetékkulcsok közötti relatív
különbség növelése és a felső korlát eltörlése
•
A közüzemi és egyéb szolgáltatások számlafizetései esetén meg kell
teremteni a fizetési módok átlátható és az alapszolgáltatástól
elkülönült árazását
•
Szükséges, hogy az ügyfelek csak az általuk használt fizetési mód
költségét fizessék meg
• Fogyasztóvédelmi szempontból is előrelépést jelentene
9
Szabályozás útján csökkenteni kell a kártyás vásárlások
esetén alkalmazott bankközi jutalékok átlagos szintjét
•
Jelentős lemaradás az európai átlagtól a főbb mutatókban
•
Az MNB-GVH-NGM által előkészített szabályozás hatására a lakossági betéti
kártyáknál felére-harmadára csökkenhet a jutalékok átlagos szintje
•
A szabályozási javaslat alapján a belföldi kártyás tranzakcióknál alkalmazott
bankközi jutalékok súlyozott átlaga nem haladhatná meg a hazai kibocsátású
kártyákkal határon átnyúló tranzakciók során alkalmazott jutalékok súlyozott
átlagát.
•
Csökkenhetnek a kereskedők kártyaelfogadással kapcsolatos költsége
•
A szabályozás elősegítheti a pénzforgalmi szolgáltatók és a kereskedők
együttműködésén alapuló használatösztönzést
• A nagyobb kereskedők közvetlenül is érdekeltté válhatnak a fizetésimódválasztás befolyásolásában
•
A kártyabirtokosi költségek várható növekedésének hatására sem csökkenhet
jelentősen a kártyával rendelkező lakosság részaránya
•
A szabályozás javasolt hatályba lépése: 2014. január 1.
10
Napközbeni elszámolás bevezetése számos pozitív
hatást hozott az ügyfelek részére
• 2012. július 2-től jelentősen gyorsult a kisértékű elektronikus
pénzforgalom, a tranzakciók jellemzően 1-2 óra alatt
teljesülnek
• A jelentős mértékű rendszerfejlesztés és kamat (float)
jövedelem elvesztése ellenére a hitelintézetek csak
kismértékben emelték az elektronikus úton benyújtott
átutalások díjait
• A jegybanki pénzforgalmi ellenőrzések azt igazolják, hogy a
pénzforgalmi szolgáltatók betartják az MNB vonatkozó
rendeletét, a vizsgálatok egy-két eseti kivételtől eltekintve,
nem tapasztalták a 4 órás szabály megsértését
• A forgalom jelentős része átáramlott a napközbeni platformra
11
A forgatható utalványpiac szabályozása megfelelően
kezeli az MNB által korábban azonosított kockázatokat
•
A forgatható utalványok kockázatokat hordoznak az utalványokat
használó fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások biztonságáért felelős
hatóságok számára
•
Az MNB által javasolt szabályozás főbb elemei:
• A kibocsátók a meghatározott minimális jegyzett tőkével kötelesek
működni
• Az utalványok ellenében átvett pénzeszközöket letéti számlán
vagy állampapírban kell elhelyezni
• Biztosítani
kell
az
utalványok
névértéken
történő
visszaválthatóságát
• A meghatározott tartalmú üzleti feltételeket nyilvánosan közzé
kell tenni
• A kibocsátási tevékenység előzetes bejelentéshez kötött
•
A forgatható utalvány kibocsátási tevékenység felügyeletét az MNB
látja el
12
A felvigyázott rendszerek megbízható és hatékony
működése
13
A felvigyázott rendszerek
megbízhatósággal üzemeltek
2012-ben
is
magas
• 2012-ben a szolgáltatás ellátásának kockázata mindhárom
felvigyázott rendszerben alacsony volt
• A kapcsolódó rendszerkockázatok is alacsonyak maradtak, pedig
a napközbeni elszámolás miatt a függés nőtt a VIBER és a BKR
között
• A BKR napközbeni elszámolómű a kezdeti alkalmazkodást
követően magas megbízhatósággal üzemel
• A feldolgozási idő az előzetes elvárások szerint alakult, egy ciklus
feldolgozási ideje átlagosan 14 percet vesz igénybe.
14
Az értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúra
az átalakítás után megfelel az EMIR követelményeknek
•
A KELER Csoport: KELER Zrt (értéktár és bank), KELER KSZF Zrt
(központi szerződő félként elszámolást és garanciavállalást végez)
•
A felvigyázói és tulajdonosi törekvésekkel párhuzamosan a KELER
Csoport átalakulási folyamatát a tavaly hatályba lépett EU rendelet
(EMIR) elfogadása felgyorsította
•
A KELER KSZF működésének átszervezésével 2013. szeptember 15-re el
kell érni az EMIR-nek megfelelő állapotot (Tpt módosítás, belső
szabályzatok, újraengedélyezés):
 2012. december 31-én átadásra került a garantált piacok
elszámolása
 a 2013. évi rendes közgyűlésen sor került a KELER KSZF
feltőkésítésére
év végéig sor kerülhet a KELER által nyújtott készfizető
kezességvállalás megszüntetésére
gáz- és energiapiacok jogi szétválasztási lehetőségeinek vizsgálata
15
Az elszámolási és kiegyenlítési kockázatok alacsony
szinten tartása
16
A napközbeni elszámolás bevezetése érezteti hatását a
BKR-ben és a VIBER-ben is
•
Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat nem növekedett a fizetési rendszerekben,
de fokozatos az alkalmazkodás a napközbeni tétel- és likviditásmenedzsmentben
•
Az első két napközbeni ciklusban megfigyelhető tranzakció átgörgetések mögött
minden esetben átmeneti likviditáshiány állt (volt elegendő, még szabad
jegybankképes fedezet)
•
A VIBER tételek indításának időzítése napon belül látványosan későbbre tolódott
• a napközbeni elszámolásban kiáramló exogén tételek ciklusonkénti előrejelzése
során fellépő bizonytalanságot szigorúbb tételmenesztéssel kezelnek
•
A fizetési rendszerekben a résztvevők likviditása bőséges, egyharmadát
számlaegyenleg, kétharmadát pedig a hitelkeret adja
• az állampapír és az MNB kötvény állománya jelentős kb. 40-40 %
•
Míg a BKR forgalom többsége (beleértve a MÁK felé indított tételeket is) átvándorolt
a napközbeni platformra, addig a MÁK csak az éjszakai platformon küldi a
tranzakciókat
• A MÁK napközbeni likviditásmenedzsmentje szempontjából is hatékony lenne,
ha az átutalási forgalmát átirányítaná a napközbeni platformra
a
17
DvP, PvP és CLS mechanizmusokkal kiküszöbölhető a kiegyenlítési
kockázat a HUF és az FX tranzakciók teljesítése során
•
A bizonyos eszközök cseréjére épülő pénz- és tőkepiaci ügyletek
esetében a fizetés-fizetés ellenében (PvP), illetve szállítás-fizetés
ellenében (DvP) kiegyenlítési eljárások kiküszöbölhetik annak
kockázatát, hogy az ügyletben szereplő üzleti partnerek partnerük
nem teljesítése esetén az ügylet teljes értékét elveszítsék
•
A PvP és DvP lehetővé teszi, hogy az ügylethez kapcsolódó két
tranzakció csak egymáshoz kötötten teljesülhessen
• A VIBER-ben a PvP-eljárást nem használják
• KELER-ben a DvP arány 55%
Használati arányuk növelése
•
A PvP-eljárást alkalmazó CLS az FX ügyletben felmerülő
devizakiegyenlítési kockázatot kezeli
• Az MNB tárgyalásokat kezdeményezett a forint CLS–be történő
bevezetéséről
18
És még egy kis ízelítő
• Fehér csekk
• SZÉP kártya és Erzsébet utalvány
• Pénzforgalmi ellenőrzések tapasztalatai
• Visszaélések az elektronikus pénzforgalomban
• Fizetési rendszerek likviditásának elemei
• Gáz és energiapiacok elszámolása
• Target2 Securities
• Fizetést korlátozó eljárások
19
Köszönöm a figyelmet!
20
A BKR forgalom megoszlása az éjszakai és a napközbeni
elszámolás között (2012 II. félév)
tranzakció érték (mrd forint)
tranzakció darab
22%
41%
59%
78%
éjszakai elszámolás
napközbeni elszámolás
éjszakai elszámolás
napközbeni elszámolás
21
Fizetési kártyát elfogadó üzletek aránya
ezer darab
százalék
250
35
30
200
25
150
20
15
100
10
50
5
0
0
2002
2003
2004 2005 2006 2007
Vendéglátóhelyek száma
2008
2009*
2010
2011
2012
Kereskedelmi szálláshelyek száma (2008-tól)
Kiskereskedelmi üzletek száma
Fizetési kártyát elfogadó egységek aránya (jobb skála)
22
A fizetésikártya-üzletág fejlettségét jellemző főbb
mutatók alakulása az EU átlaghoz viszonyítva
százalék
százalék
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0
2005
2006
2007
2008
Egymillió főre jutó POS-terminálok száma
2009
2010
2011
Egy főre jutó fizetési kártyák száma
Egy főre jutó kártyás vásárlások száma
23
A pénzügyi tranzakciós illeték aggregált áthárítására
vonatkozó becslés
százalék
Vállalatok
Háztartások
százalék
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
Készpénzfelvétel
Átutalás
Bankkártyás
fizetés
Készpénzfelvétel
Átutalás
Bankkártyás
fizetés
0
2013. márciusi díjtáblázatok alapján
24
A közüzemi és egyéb szolgáltatások számlafizetéseinél
alkalmazott fizetési módok forgalma
millió darab
millió darab milliárd forint
160
160 1 800
140
140 1 600
120 1 400
100 1 200
1 000
80
800
60
600
40 400
20 200
0
0
120
100
80
60
40
20
0
2008. 2008. 2009. 2009. 2010. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012.
I. II. I. II. I. II. I. II. I. II.
Készpénzátutalási-megbízás
Csoportos beszedés
milliárd forint
1 800
1 600
1 400
1 200
1 000
800
600
400
200
0
2008. 2008. 2009. 2009. 2010. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012.
I. II. I. II. I. II. I. II. I. II.
Készpénzátutalási-megbízás
Csoportos beszedés
25
Készpénzhasználatot korlátozó szabályozások egyes
európai országokban
Összeg korlát
Vonatkozó jogszabály alanya
Bulgária
5000 leva (2557 euró körülbelül)
vállalkozások, háztartások
Dánia
magánszemély 10 000 dán korona (670 euró),
kereskedő 50 000 dán korona (3350 euró)
vállalkozások, magánszemélyek
Litvánia
vállalkozások, háztartások
Spanyolország
készpénz fizetésnél 2500 euró, olyan természetes
személy esetén aki nem folytat üzleti tevékenységet
és nem spanyol állampolgár 15 000 euró
vállalkozások, magánszemélyek
Szlovákia
5000 euró, olyan természetes személy esetén, aki
nem vállalkozó 15 000 euró
jogi, és természetes személyek
Olaszország
1000 euró
vállalkozások, közigazgatás
Görögország
magánszemélyek esetén 1500 euró, vállalkozások,
és vállalkozások + állam között 3000 euró
vállalkozások, magánszemélyek
Belgium
3000 euró
vállalkozások, magánszemélyek
Magyarország
1,5 millió forint (290 euró/forint árfolyamon
körülbelül 5170 euró)
vállalkozások
26
Az EBPP rendszerek működése
EBPP a fogyasztó szemszögéből
EBPP a szolgáltató szemszögéből
27
A VIBER és az értékpapír értékpapír-elszámolási és
kiegyenlítési rendszer rendelkezésre állása
Az
értékpapír-elszámolási
és
kiegyenlítési
rendszer
főbb
szolgáltatásainak
rendelkezésre
állása
VIBER rendelkezésre állás
%
100,0
99,0
98,0
97,0
- bruttó elszámolások
 6 óra 30 perc
- multinet elszámolások
 3 óra 45 perc
- derivatív elszámolások
 1óra 10 perc
96,0
95,0
2010. jan.
feb.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
2011. jan.
feb.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
2012. jan.
feb.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
A 97%-os havi átlagos
rendelkezésre állás
mekkora kiesést
jelent?
Multinet elszámolások
Derivatív elszámolások garantálása
Bruttó elszámolások
Multinet elszámolások garantálása
Derivatív elszámolások
28
A VIBER-tagok forgalmának, tényleges és potenciális
likviditásának, valamint a rendszer maximális hitelkeretkihasználtságának (MHKK) alakulása (2010—2013)
milliárd forint
BKR napközbeni elszámolás bevezetése
százalék
12000
100
90
10000
80
70
8000
60
6000
50
40
4000
30
20
2000
10
2013. márc..
2013. jan..
2013. febr..
2012. dec..
2012. okt..
2012. nov..
2012. aug..
2012. szept..
2012. júl..
2012. jún..
2012. ápr..
2012. máj..
2012. márc..
2012. jan..
2012. febr..
2011. dec..
2011. okt..
2011. nov..
2011. aug..
2011. szept..
2011. júl..
2011. jún..
2011. ápr..
2011. máj..
2011. márc..
2011. jan..
2011. febr..
2010. dec..
2010. okt..
2010. nov..
2010. aug..
2010. szept..
2010. júl..
2010. jún..
2010. ápr..
2010. máj..
2010. márc..
2010. jan..
-
2010. febr..
0
Számlaegyenleg
Likviditás (számlaegyenleg és hitelkeret)
Forgalom
Potenciális likviditás (likviditás és a potenciálisan zároltatható elfogadható fedezetállomány)
MAX hitelkeret- kihasználtság (MHKK) (jobb tengely)
29
2010. jan..
0
10.00-ig
12.00-ig
14.00-ig
százalék
2013. febr..
2013. márc..
2013. jan..
2012. dec..
2012. nov..
2012. okt..
2012. szept..
üzemidő:
18.00-ig
2012. aug..
2012. júl..
2012. jún..
2012. máj..
2012. ápr..
2012. márc..
üzemidő: 17.00-ig
2012. febr..
2012. jan..
2011. dec..
2011. nov..
2011. okt..
2011. szept..
2011. aug..
2011. júl..
2011. jún..
2011. máj..
2011. ápr..
2011. febr..
2011. márc..
2011. jan..
2010. dec..
2010. nov..
2010. okt..
2010. szept..
2010. aug..
2010. júl..
2010. jún..
2010. máj..
2010. ápr..
2010. febr..
2010. márc..
A VIBER-forgalom időzítésének alakulása (2010—2013)
napközbeni átutalás
bevezetése
százalék
100
100
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
16.00-ig
30
2007.01.02
HUF vétel
HUF vétel+HUF eladás
2013.01.02
2012.11.02
milliárd forint
2012.09.02
2012.07.02
2012.05.02
2012.03.02
2012.01.02
2011.11.02
2011.09.02
2011.07.02
2011.05.02
2011.03.02
2011.01.02
2010.11.02
2010.09.02
2010.07.02
2010.05.02
2010.03.02
2010.01.02
2009.11.02
2009.09.02
2009.07.02
2009.05.02
2009.03.02
2009.01.02
2008.11.02
2008.09.02
2008.07.02
2008.05.02
2008.03.02
2008.01.02
2007.11.02
2007.09.02
2007.07.02
2007.05.02
2007.03.02
A devizakiegyenlítési kockázatból eredő kitettség (közelítő)
mérete a hazai hitelintézeti szektorban (2007—2013)
4000
milliárd forint
4000
3500
3500
3000
3000
2500
2500
2000
2000
1500
1500
1000
1000
500
500
0
0
HUF vétel+2*HUF eladás
31