Transcript LEV_Pénzügyi alapismeretek_7. előadás

PÉNZÜGYI
ALAPISMERETEK
7. előadás
Előadó: Bakos-Tóth Eszter
[email protected]
4. A FONTOSABB PÉNZÜGYI
SZOLGÁLTATÁSOK
(BANKMŰVELETEK)
Fizetési forgalom
Bankszámla
Fizetési módok
Váltó
Lízing
Faktorálás – forfetírozás
Hitelek
4.1. A fizetési forgalom bonyolítása
4.1.1. A fizetési forgalom formái, a
fontosabb bankszámla-típusok
A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést
teljesítők és a fizetést elfogadók közötti
pénzmozgást jelenti
Fizetési forgalom helye szerint: belföldi,
nemzetközi
Fizetési forgalom alapfeltétele a bankszámla
megléte
Bankszámlák típusai:
–
–
–
–
–
–
elszámolási számla (látra szóló betétnek minősül)
folyószámla (elszámolási számla továbbfejlesztése)
határidős betétszámla (magasabb kamat)
hitelszámla (hitel nyilvántartására)
értékpapír-letéti számla (é.papír nyilvántartása)
devizaszámla (kamatozó, névre szóló)
4.1.2. A bankszámlaszerződés
–
–
–
–
kérelem benyújtása
szerződés megírása
APEH felé jelez a bank
pénzforgalmi jelzőszám
(24 jegyű: bank és
bankfiók, számlatulajdonos és számlája, konkrét
alszámla)
– rendelkezési jog a bankszámla felett
– díjtételek
4.1.3. A bankszámlával kapcsolatos
megbízások teljesítése
– megbízások
– időrendi sorrendi teljesítés
– fedezett – fedezetlen számla
4.1.4. A fizetési határidők
–
–
–
–
hitelezés
késedelmi kamat
átfutási idő miatti egyezőtlenség
adó, TB – adott határidők
A hitelintézet feladatai
számlanyitás, pénzforgalom bonyolítása
számlakivonat készítése, kiküldése
napi egyenleg után látra szóló
kamatfizetés
Ügyfél jogai és kötelezettségei
teljes körű rendelkezés a számla felett
számla kezeléséért, pénzforgalom
lebonyolításáért jutalék fizetése a
banknak
érkező terhelésekre fedezet
biztosítása
4.1.5. A fizetési módok
Fizetési módok:
– készpénzes fizetés
– csoportos átutalás
– csoportos beszedés
Készpénz nélküli fizetési módok:
– átutalás
– beszedés
– csekk
– okmányos meghitelezés (akkreditív)
Készpénzkímélő fizetés:
– bankkártya
4.1.5.1. Készpénzes fizetések és a
házipénztár
Vállalkozásoknak házipénztárat kell fenntartaniuk
Pénzkezelési Szabályzat
Bizonylat, pénztárzárlat
4.1.5.2. Az átutalás
Vevő (kötelezett) kezdeményezi
– fizetésre kötelezett számlájának terhére a
jogosult számláján történő jóváírás
– legegyszerűbb, megbízható ügyfelek esetén
alkalmazandó
4.1.5.3. A beszedési megbízás (inkasszó)
Szállító (kedvezményezett) kezdeményezi
Határidős és azonnali beszedés
Határidős beszedés vállalkozások közötti
fizetésekkor már nincsen
4.1.5.4. Csoportos fizetési megbízások
Csoportos átutalás és csoportos beszedés
Csoportos átutalás pl.: munkabér, nyugdíj
lakossági folyószámlára való utalása
Csoportos beszedés pl.: közüzemi díjak behajtása
4.1.5.5. Okmányos meghitelezés
Külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód – a
nemzetközi bizalmatlanság hozta létre
Áruügyletek fizetése mögött fizetési ígéret is
van
Az eladó és a vevő közé lép egy hitelintézet
1993-tól belföldi fizetési kapcsolatokban is
felhasználható
Vevő bankjának fizetési ígérete, amelyet a
vevőtől kapott megbízás alapján tesz, arra
kötelezve magát, hogy ha az eladó az előre
meghatározott feltételeket teljesíti, részére
fizetést teljesít
Fizetés és gyakran hitelnyújtás is egyben
4.1.5.6. Csekk
A csekk olyan értékpapír, amely fizetési
kötelezettséget testesít meg
Négy szereplője: csekk kibocsátója, címzett,
csekk birtokosa, csekk-kezes
Csekk hat törvényes kelléke:
– csekk megjelölése az okirat szövegében
– meghatározott összeg fizetésére szóló
utasítás
– fizetésre kötelezett (bank) nevének
feltüntetése
– fizetés helye
– kiállítás helye és napja
– a kibocsátó aláírása
Csekk fajtái (bemutatóra és névre szóló;
készpénzcsekk, elszámolási csekk, keresztezett
csekk)
Csekk bemutatási határideje:
– belföldön kiállított csekk: 8 nap
– Európában kiállított csekk: 20 nap
– más kontinensen kiállított csekk: 70 nap
Fedezetlen csekk ► a törvény szigorúan bünteti
4.1.5.7. A bankkártya
Hazai bankok 1989-től bocsátanak ki bankkártyát
Debit (használatkor terheléses) kártya
Kredit (halasztott fizetésű) kártya
Előre fizetett kártya (átvételkor meghatározott
összeget kell fizetni)
Corporate business kártya (számlatulajdonos a
cég, kártyabirtokosok a munkatársak)
ATM - kártyaleolvasó berendezés
POS-terminál – eladási pont (vásárlások)
PIN kód
4.1.5.8. Telebank szolgáltatások
Hivatalos fizetési módok között nem szerepel
Elsősorban még vállalati ügyfelek részére
Telebank, Házibank, Home banking, Office
banking
Telefonkészülék, számítógép
4.1.6. A girorendszer működése
ZSÍRÓ rendszer (GIRO): hitelintézetek közötti
elektronikus fizetési forgalom
Kötegelt (naponta)
Real time (azonnal)
Kötegelt feldolgozás esetén a folyamat:
– ügyfél a banknál leadja az átutalási megbízást
– bankfiók a lekönyvelt átutalást elküldi a központba, ott
összesítik az átutalásokat, majd továbbküldik a GIROba
– GIRO feldolgozza és végrehajtja a fedezetleneket
kivéve
– GIRO elküldi minden banknak a feldolgozott kötegeket
– bank jóváírja az érkezett átutalást
4.1.7. A fizetések pénzügyi biztosítékai
A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a
szállító (kedvezményezett) kérheti előzetes
pénzügyi biztosíték kikötését
Biztosítékok fajtái:
–
–
–
–
–
bankgarancia
fedezetigazolás (banki igazolás)
kezességvállalás (egyszerű és készfizető)
zálogjog (jelzálog (ingatlan), kézizálog (ingóság))
óvadék (csak pénz, takarékbetét vagy értékpapír)
Pénzügyi biztosítékok csoportosítása:
– dologi biztosíték (óvadék, zálogjog)
– személyi biztosíték (bankgarancia,
kezességvállalás)
– egyéb biztosítékok (fedezetigazolás)
4.2. Váltóügyletek
4.2.1. A váltó fogalma, típusai
Váltó: olyan forgatható értékpapír, amely egy
későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet
vagy fizetési felszólítást testesít meg
Váltó típusai:
– saját váltó, szereplői: kiállító és rendelvényes
– idegen váltó, szereplői: kibocsátó,
rendelvényes, címzett
– Magyarországon 95%-ban saját váltó
alkalmazása zajlik
Váltó tulajdonképpen speciális hitelviszony kereskedelmi vagy áruhitel
4.2.2. A váltó törvényes kellékei
Saját váltó esetén 7
Idegen váltó esetén 8
Kellékek:
– „váltó” megnevezés
– esedékesség időpontja
– váltó összege
– fizetés helye
– rendelvényes (a váltó első birtokosa)
– kiállító (kibocsátó) és aláírása
– kiállítás időpontja
– + (8.) fizetésre kötelezett (címzett) neve
4.2.3. A váltó forgatása, leszámítolása
és viszontleszámítolása
Váltó forgatása, leszámítolása,
viszontleszámítolása
Leszámítolási kamat
4.2.4. Váltó óvása
Váltó óvása: fedezetlenségről szóló bank általi
nyilatkozat rávezetése a váltóra
Avalizált váltó: jó hírnevű bank valamely
forgatóért kezességet vállal – ilyenkor először a
bakra forgatják a váltót, majd utána a következő
váltóbirtokosra
Hamis váltó: a rajta szereplő aláírások
valamelyike nem valódi
4.2.5. Váltó funkciói
–
–
–
–
fizetési eszköz
hiteleszköz
biztosíték
befektetési eszköz (rövid lejáratú betét)
Váltó és csekk közötti különbség
– csekk: fizetési eszköz, nincs lejárata
– váltó: fizetés és hitelezés egyben
– mindkettőre szigorú alakiság jellemző
4.3. A bankok betétgyűjtési
tevékenysége
A bankok forrásaik legnagyobb részét számlák
vezetése, illetve betétek elfogadása révén nyerik
CSOPORTOSÍTÁS:
Betételhelyező személye szerint:
– vállalkozások
– költségvetési szervek, önkormányzatok
– egyéb szervezetek
– lakossági betétek
Rendelkezési jogosultság szerint:
– bemutatóra szóló
– névre szóló
Lekötés módját illetően:
– látra szóló
– határidős
Lekötés időtartama alapján:
– rövid (egy évnél rövidebb)
– közép (1-4 év között)
– hosszú lejáratú (5 év vagy annál hosszabb)
Pénz neme szerint:
– hazai fizetőeszközben
– külföldi valutában, illetve devizában
Kamatozás módja szerint:
– fix
– változó
– változtatható kamatozású
4.4. A lízing
4.4.1. A lízing története, fogalma,
alaptípusai
Lízing fő jellemzője: finanszírozás
Lízingszerződés előfeltétele: tulajdonjog
Lízing: áruban nyújtott hitelként is értelmezhető
Lízingügyletek alaptípusai:
– pénzügyi lízing (finanszírozási lízing)
– operatív lízing (működési lízing)
Pénzügyi lízing:
– az eszközt a lízingbe vevő könyveiben
aktiválják
– kockázat a lízingbe vevőnél
– az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el
– lízingdíj azonos összegű (tőke + kamat)
Operatív lízing:
– használatra (kölcsönzés)
– eszközt vissza kell szolgáltatni a lízingbe
adónak
– lízingbeadó könyveiben szerepel az eszköz
– értékcsökkenést a lízingbe adó számolja el
Részletre vétel (adásvétel speciális fajtája)
Bérlet (használati díj)
4.4.2. A lízing speciális típusai
Visszlízing (mindig pénzügyi lízing)
Szervízlízing
4.4.3. A lízingügyletek csoportosítási
lehetőségei
Szereplők száma alapján:
– közvetett (szállító, lízingtársaság, lízingbe vevő)
– közvetlen (lízingbe adó, lízingbe vevő)
Lízingelt vagyontárgyak jellege alapján:
– tőkejavak lízingje (termelőeszközök)
– fogyasztási javak lízingje (tartós fogyasztási cikkek)
– személyi lízing (magasan kvalifikált szakemberek)
Lízing iránya szerint:
– belföldi (belföldi szereplők)
– import (lízingtársaság külföldi, lízingbe vevő belföldi)
– tranzit (minden szereplő más-más országbeli)
– export lízing (lízingtársaság belföldi, lízingbevevő külföldi)
4.4.4. A lízingügyletek kockázatai
Meglehetősen kockázatosak
Kockázatcsökkentés: készfizető kezesség,
bankgarancia, értékpapír letét, stb.
Lízingszorzó
4.5. Követelés-megvásárlás (faktoring
tevékenység)
4.5.1. A faktoring rövid története,
fogalma
A faktorálás követelés megvásárlást jelent
A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések
refinanszírozásának egyik módja
Lejáratuk: 30-90 nap
az ügyfelet hamarabb pénzhez juttatja
magas költsége van (hiteleknél is magasabb)
Követelés vásárlás típusai:
– a követelés keletkezése előtt
– a követelés keletkezése után
– a követelés esedékessége után
4.5.2. A kockázat-átvállalás lehetőségei
a faktorálás során
– teljes kockázatmentesség (bank részéről)
– részleges kockázatvállalás (közösen vállalja
bank és szállító)
– önálló kockázatvállalás (bank egyedül vállalja)
Faktoring szereplői:
– szállító (exportőr)
– vevő (importőr)
– faktor
4.5.3. A faktorálás érdekesebb típusai
Csendes (vevő nem tud róla)
Nyílt (vevő tud róla)
Servicing (csupán érdeklődés fizetőképességről)
Nemzetközi faktoring (exportkövetelések
faktorálása)
4.5.4. A forfetírozás
A forfetírozás közép- és hosszú lejáratú, nagy
összegű követelés megvásárlást jelent, a
lejáratot jóval megelőzően
4.6. A hitelek fajtái, hitelezési
alapfogalmak, a hitelezés folyamata
4.6.1. Hitelezési alapfogalmak
A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése
meghatározott időre, kamatfizetés ellenében
Bankhitel
Kereskedelmi hitel
Rendelkezésre tartási jutalék
Kamat
Rulírozó hitelkeret
Irányadó kamatláb (LIBOR, BUBOR)
Hitel futamidő
Hitelfedezet (biztosíték)
Saját erő
Türelmi idő
Teljes hiteldíj (BIZTOSÍTÁSI DÍJ NEM!)
Hitelprolongáció (hitelek átütemezése)
4.6.2. A hitelek csoportosítása
Klasszikus felosztás szerint:
– pénzhitelek (folyószámlahitel, fogyasztási hitel,
stb.)
– kötelezettségvállalási hitelek (kauciós hitel, stb.)
Hitelfelvétel célja szerint:
– beruházási hitelek
– forgóeszköz hitelek
Lejárat szerint:
– eseti hitelek (likviditási hitelek (30 napos
lejáratra) és áthidalási hitelek (általában 2 napos
futamidőre))
– középhosszú- és hosszú lejáratú hitelek (egy évnél
hosszabb időre)
Hiteligényt kiváltó okok:
– bevételek és kiadások eltérő időben
– saját forrás átmeneti csökkenése
– taktikai célú készletvásárlások
– taktikai célú készlettartás
4.6.3. A hitelezési folyamat szakaszai
– hitelkérelem összeállítása, benyújtása
– hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása
– hitelszerződés megkötése vagy a hitelkérelem
elutasítása
– kölcsön folyósítása
– hitel figyelése (monitoring)
– hitel visszafizetése
Üzleti terv
Objektív és szubjektív szempontok
4.6.4. Hitelgarancia intézmények
Fizetési módok külföldre – 1.
Átutalás
–
–
–
–
legegyszerűbb fizetési mód (nyitott)
fizetés teljesítéséhez semmi garancia, biztosíték
problémaforrás: transzfermoratórium
átutalás formailag történhet
átutalási megbízással, ahol a résztvevő bankok csak e
megbízás alapján végezhetik tevékenységüket
bankári intézvény alkalmazásával: a vevő a tartozásának
megfelelő összegű bankári intézvény kibocsátására kéri
bankját, az eladó lesz a kedvezményezett, beváltja az
intézvényt
csekkel történő fizetéssel
Fizetési módok külföldre – 2.
Beszedvény (inkasszó)
– a megbízó beszedési megbízásában kéri fel a
megbízottat, általában pénzintézetet, hogy a
megbízója helyett a megbízó követelését szedje be
– okmányokra van szükség hozzá
– két mód:
sima beszedvény – nagy kockázat
okmányos beszedvény (saját rendeletre szóló idegen
váltó), ennek szereplői:
–
–
–
–
megbízó
küldő bank
beszedő bank
bemutató bank
Fizetési módok külföldre – 3.
Okmányos meghitelezés (akkreditív) – 1.
– egyik legbiztosabb fizetési mód
– akkreditív nyitása esetén a bank kötelezettséget
vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére
harmadik személy, a kedvezményezett javára
fizetést teljesít előre meghatározott összegben
– előnyei az eladónak:
kedvezőbb bizalmi helyzet a bank fizetési ígérvényének
hatására
árureklamáció akkreditíven kívül történik
– előnyei a vevő számára:
fizetőképességről tanúsítvány – biztosabb tárgyalási
pozíció
vevő csak akkor teljesít, ha az okmányokkal minden
rendben van
Fizetési módok külföldre – 4.
Okmányos meghitelezés (akkreditív) – 2.
– akkreditív nyitásáért a bank rendelkezésre
tartási jutalékot számít fel
– a bank csak a papírokat, okmányokat
vizsgálja
– akkreditív igénybevételét az eladó
kezdeményezi a megfelelő okmányok
benyújtásával
Képletek:
–
–
–
–
–
Teljes hiteldíjmutató – THM
Váltó összege
Váltó leszámítolási kamat
Váltó jelenértéke (árfolyama)
Váltó értéke leszámítolás (vagy
viszontleszámítolás) után
FELADATOK (5)
4/1) Egy vállalkozás évi 19%-os kamatláb mellett
bankjától 270 napos futamidőre kölcsönt vesz fel.
A kölcsön összege 15.000.000 Ft.
A hitelintézet egyszeri kezelési költségként a
hitelösszeg 1,2%-át számítja fel, míg biztosítási
díjként 200.000 Ft-ot fizettet meg ügyfelével.
A tőke és a kamat visszafizetése a kölcsön
lejáratakor esedékes, viszont a kezelési költséget
és a biztosítási díjat már a kölcsön folyósításakor
le kell vonni. A bank 365 nappal számítja az évet.
a) Mekkora pénzösszeget bocsát a vállalkozás
rendelkezésére a kölcsön folyósításakor a
hitelintézet?
b) Határozza meg a teljes hiteldíj összegét!
c) A kölcsön lejáratakor a vállalkozás mekkora
összeget fizet vissza a banknak?
d) Számítsa ki a teljes hiteldíjat %-os formában is!
4/2) Egy Kft. leszámítoltatja bankjánál az 5.000.000
Ft értékű váltóját. A leszámítoltatást követően a
váltó esedékességéig még 47 nap van hátra. A
bank által alkalmazott leszámítolási kamatláb
20%. Mennyit fog kapni a váltójáért a kft.?
4/3) Egy vállalkozás 3.000.000 Ft kereskedelmi
hitelt kapott 1 hónapra egy vele kapcsolatban
álló cégtől. Váltót állítottak ki, melynek értéke
3.100.000 Ft.
a) Mekkora a kereskedelmi hitel kamatlába éves
szinten?
b) Mennyit kap a váltótulajdonos a hitelintézettől, ha
a lejárat előtt 20 nappal leszámítoltatják? A
leszámítolási kamatláb 22%.
c) Mennyit kap a vállalkozás, ha a lejárat előtt 5
nappal leszámítoltatja a váltóját? A leszámítolási
kamatláb 22%.
4/4) Egy rt. bútorokat szállított egy
nagykereskedelemmel foglalkozó szövetkezet
részére. A szövetkezet a vásárolt árut nem
tudta azonnal kifizetni, ezért tartozása
elismeréseként kereskedelmi váltót állított ki
az rt. részére. A váltó kiállításának napja
január 1. A váltó értéke 30.000 eFt, amely a
kereskedelmi hitel után felszámított évi 20%os kamatot is tartalmazza. A fizetés
esedékessége június 1.
a) Számítsa ki az rt. által nyújtott kereskedelmi
hitel összegét!
b) Számítsa ki a váltó összegében érvényesített
kamat összegét!
4/5) Egy lízingelt eszköz bruttó értéke
5.000.000 Ft, a futamidő 4 év. Díjfizetés
félévente esedékes, ami egyenletes, azonos
összegű és utólag esedékes. A lízing során
alkalmazott kamatláb 22%, maradványérték
nincs.
a) Számítsa ki egy periódus lízingdíjának
összegét!
b) Számítsa ki a teljes lízingdíjat!
c) Számítsa ki a lízingszorzót!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!