Transcript Jelentés a fizetési rendszerről

Jelentés a fizetési rendszerről
Bartha Lajos
MNB Klub
2012. július 12.
A hazai pénzforgalmi infrastruktúra
Az MNB alapvető feladata
a pénzforgalom, valamint
a fizetési és elszámolási
rendszerek megbízható és
hatékony működésének
elősegítése
A hazai felvigyázott
rendszerek 2011-es éves
forgalma az éves GDP 54,6
szorosa (1536 ezer
milliárd Ft)!
Forrás: MNB
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
2
Jelentős erőforrásokat lehetne megtakarítani az
elektronikus fizetési módok intenzívebb használatával
•
A pénzforgalom fejlesztése a hatékonyság és a biztonság növelésével
•
Az elektronizálással évi 100 milliárd forintos nagyságrendű erőforrásfelhasználást lehetne megtakarítani
Állami kifizetések
Fizetési módok
1. Készpénzes műveletek
2. Betéti kártyás műveletek
3. Hitelkártyás műveletek
4. Átutalások, ebből
papír alapon
elekronikus alapon
5. Felhatalmazói levélen alapuló beszedések
6. Csoportos beszedések
7. Készpénz-átutalási megbízások
8. Nyugellátási utalványok postai kifizetése
9. Kifizetési utalványok
10. Előre fizetett utalványok (étkezési
utalványok és üdülési csekkek)
Összesen
Mennyiség
(millió db)
2 834,82
150,25
24,57
277,23
47,13
230,10
0,86
77,00
271,48
22,00
15,98
52,08
Érték
(Mrd Ft)
51 454,18
1 050,35
200,42
362 772,29
61 671,29
301 101,00
507,43
639,97
2 990,43
1 541,93
440,80
118,35
3 726,26
421 716,15
Állami befizetések
MNB felmérés, 2009.
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
3
Javítani kell a hozzáférést az alapvető pénzforgalmi
szolgáltatásokhoz
•
A készpénzmentesítésben kiemelt szerepe van a fizetési számláknak és
kártyáknak
•
Szükség van egy széles körben elérhető alapszámla konstrukcióra
•
A lakossági használat ösztönzése szükséges az állami és a vállalati kiés befizetések elektronizálásán keresztül is
3
internethozzáférés
2,5
2
kártya/fő
fizetési kártya
1,5
fizetési számla
1
61,6%
0,5
mobiltelefon
0%
20%
40%
60%
80%
100%
0
Hozzáférés aránya a 15-69 éves korú lakosság körében
MNB felmérés, 2012.
EKB, 2010.
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
4
Fejleszteni kell a készpénzmentes fizetéseket elfogadó
infrastruktúrát
•
Földrajzi egyenlőtlenségek az infrastruktúra fejlettsége terén
•
Jelentős lemaradás nemzetközi összehasonlításban
•
Cél, hogy a lehető legtöbb helyen lehessen használni az elektronikus fizetési módokat
•
Fontos szerepe lehet a Magyar Postának és a Takarékszövetkezeteknek
40 000
35 000
POS/millió lakos
30 000
25 000
20 000
15 000
10 000
44,7%
5 000
0
EKB, 2010.
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
5
Szükséges a POS-terminálok telepítésének támogatása
az elfogadóhálózat fejlődésének gyorsítása érdekében
•
A kisebb kereskedőknél jelenleg nem éri meg terminált telepíteni,
mert az alacsony forgalom miatt nem térül meg
•
A támogatási program finanszírozása lehetséges európai uniós
forrásokból vagy a piaci szereplők hozzájárulásával
•
Tavasszal kidolgozásra kerültek a piaci szereplőkkel közösen a pályázat
szakmai részletei az NFM és az NFÜ kérésére, a pályázat kiírása
azonban eddig nem történt meg
•
Egy berendezés 100-150.000 forintos összköltségét tekintve kb. 10-15
ezer db POS-t lehetne kihelyezni másfél milliárd forint pályázati
forrásból, ami egyszeri közel 20%-os plusz növekedés a hálózatban
•
Elősegítené a SZÉP kártya (és hosszú távon az Erzsébet utalvány)
elfogadó-hálózatának bővítését is
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
6
A fizetésikártya-elfogadás fejlesztése érdekében
szabályozói beavatkozás indokolt
•
Szükséges a bankközi jutalékok szintjének jelentős csökkentése
• A kártyaelfogadás költségeinek csökkentése
• A pénzforgalmi szolgáltatók közötti verseny erősítése
•
Szükséges a kártyaelfogadás fokozatos kötelezővé tétele és a készpénzhasználat
korlátozása a kiskereskedelemben
• A POS terminálok telepítésének támogatása és a bankközi jutalékok csökkentése nem
elegendő a rejtett gazdaság jelentős mérete miatt
• Célszerű az érintett kör fokozatos szélesítése
Bankközi jutalék
csökkentése
•
A vállalatok közötti tranzakciók esetén
is korlátozni kell a készpénzhasználatot.
Első lépésnek jó a másfél milliós javaslat.
Széll Kálmán
Terv 2.0
Kártyaelfogadás
kötelezővé tétele és
készpénzhasználat
korlátozása
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
POS-terminálok
telepítésének
támogatása
7
A rendszeres fizetések esetén átlátható és az
alapszolgáltatástól elkülönülő árazás indokolt
•
A készpénz és a készpénz-átutalási megbízás (sárga csekk) látszólagos
ingyenessége hátráltatja a hatékonyabb fizetési módok elterjedését
•
Nem volt szerencsés egyes szolgáltatók korábbi gyakorlata a sárga
csekk díjának megjelenítésére
•
A fogyasztóvédelmi törvény tavaszi módosítása hosszabb távon is
konzerválhatja a kevésbé hatékony fizetési szokásokat
•
Megoldás: átlátható és az alapterméktől elkülönülő árazás, de ez nem
vezethet burkolt áremeléshez
•
Az új fizetési megoldások (pl. EBPP) szintén növelhetik a rendszeres
tranzakciók hatékonyságát, de szükséges közös szabványok létrehozása
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
8
A jegybanki szabályozás és ellenőrzés hatékony eszköz
az MNB pénzforgalmi céljainak eléréséhez
•
A pénzforgalmi szabályzás két szinten zajlik:
• Pénzforgalmi törvény
• Pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet
•
MNB szabályozási és ellenőrzési filozófiája:
• Információs asszimetria kezelése
• Beavatkozás az önszabályozás kudarca esetén
•
Információs asszimetria:
• 2009-től érvényes új pénzforgalmi szabályok rendszeres megszegése (teljesítési
szabályok, haladéktalan jóváírás, értéknapozás, fedezetlen megbízások kezelése)
• 2011-ben 16 ellenőrzés kapcsán 7 szereplőnek összesen 21,4 millió forint bírság
•
Önszabályozás kudarca:
• A napközbeni elszámolás bevezetéséhez szabályozásra volt szükség, mert a szereplők
önszabályozása nem vezetett eredményre
• 2012. július 2-tól kétóránként, napi öt ciklusban történik meg az elektronikus
átutalások elszámolása
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
9
Az elektronikus pénzforgalomban alacsony a
visszaélések aránya
•
A fizetési kártyák chipesre cserélése jelentősen felgyorsult 2010-ben
•
A hazai kártyaelfogadóknál már érezhető a chipmigráció hatása, jelentősen
csökkent a hazai pénzforgalmi szolgáltatók és kereskedők által leírt veszteség
•
Az új típusú visszaélések (internet, telefon) ellen a szabályozás véd és jönnek
az új biztonsági megoldások
százalék
millió darab
6
80
70
5
százalék
millió forint
300
100
90
250
80
60
4
50
70
200
60
3
40
150
50
30
2
40
20
1
100
30
10
2011. IV.
2011. III.
2011. I.
2011. II.
2010. IV.
2010. III.
2010. I.
2010. II.
2009. IV.
2009. II.
2009. III.
2009. I.
2008. III.
2008. IV.
2008. I.
2008. II.
2007. III.
2007. IV.
2007. I.
2007. II.
2006. IV.
2006. III.
2006. I.
0
2006. II.
0
Chippel ellátott betéti kártyák száma
Chippel ellátott hitelkártyák száma
Chippel ellátott betéti kártyák aránya (jobb tengely)
Chippel ellátott hitelkártyák aránya (jobb tengely)
20
50
10
0
0
2008. I.
2008. II.
2009. I.
2009. II.
A külföldi és magyar kibocsátókra terhelt veszteség értéke
Az elfogadókra terhelt veszteség értéke
Chipesített ATM-ek aránya (jobb tengely)
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
2010. I.
2010. II.
2011. I.
2011. II.
A hazai kereskedőkre terhelt veszteség értéke
Chipesített POS-terminálok aránya (jobb tengely)
10
Az utalványpiac működésével kapcsolatos kockázatok
indokolttá teszik a szabályozói beavatkozást
•
Számos utalványtípus van jelen a pénzforgalomban, melyekhez eltérő mértékű
kockázatok kapcsolódnak
• Egyszer használható (pl. étkezési) és forgatható (pl. helyi pénzek)
•
A kockázatok alapvetően a kibocsátókhoz kötődnek: fedezetként lerakott
ügyfélpénz eltűnik, visszaváltás feltételei változnak, ügyfeleket nem (vagy
félre) tájékoztatják
•
Bár nem pénzhelyettesítő, de a fogyasztók annak érzik, emiatt reputációs
kockázata van a pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő hatóságoknak
•
Az MNB a szabályozásra vonatkozó szakmai koncepcióját eljuttatta az NGM-nek
• A forgatható utalványok szabályai a Hpt-be kerülnének és az MNB
ellenőrizné, a nem forgathatóké egy kormányrendeletbe és a Magyar
Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal felügyelné
• A szabályok gyakorlatilag ugyanazok, mivel a kockázatok is hasonlóak
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
11
A fizetési, értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési
rendszerek felvigyázása alapvető jegybanki feladat
A felvigyázás Magyarországon kiterjed: a VIBER-re, a BKR-re és a Értékpapírelszámolási és kiegyenlítési rendszerre .
Üzemeltető
elszámolás
BKR
GIRO Zrt.
késleltetett
VIBER
MNB
valós idejű
Értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési rendszer
KELER Zrt. KELER-KSZF Zrt.
kombinált
A felvigyázói munka
keretét két szempont
adja, a fizetési és
elszámolási rendszerek
megbízható és
hatékony működése.
Szolgáltatás
ellátásának
kockázata
Kockázat alapú felvigyázói
keretrendszer
Elszámolási
és
kiegyenlítési
kockázat
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
Kapcsolódó
rendszerek
kockázata
12
2011-ben a szolgáltatás ellátásának kockázata
mindhárom felvigyázott rendszerben alacsony volt
• Magas rendelkezésre állás
• Kapcsolódó rendszerkockázatok is csökkentek
Forrás: MNB
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
13
Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat a VIBER-ben
alacsony volt
•
A napközbeni likviditás (számlaegyenleg+hitelkeret) rendszerszinten és egyedi banki
szinten is bőséges maradt.
•
A likviditásellátottságot tovább segítette a 2010 novemberében bevezetett, 2-5% között
szabadon választható tartalékráta intézménye.
•
Átlagosan alacsony a hitelkeret-kihasználtság, de néhány szereplőnél magas
•
A szabadon választható kötelező tartalékráta intézménye javította több nagyforgalmú
résztvevő likviditását.
Forrás: MNB
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
14
Az elszámolási és kiegyenlítési kockázat a BKR-ben
alacsony volt
•
A BKR-ben a likviditás (ugyanaz, mint a VIBER-ben) bőséges volt, az esetenként
előfordult sorállások mögött nem likviditási problémák álltak.
•
A napközbeni rendszer bevezetésével megváltozhat a helyzet, folyamatosan
nyomon követjük, ha kell beavatkozunk
Forrás: MNB
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
15
A KELER-KSZF által garantált piacokon a nem-teljesítések gyakorisága
megnőtt, azonban a rendezésükre minden esetben sor került
•
Az azonnali piacon az elszámolási és kiegyenlítési kockázat növekedett az előző évhez képest, de a
nem-teljesítések rendezésére az elszámolási napon, illetve a rákövetkező napon sor került.
•
Azonnali piac teljesítési határideje 2012-ben 11.30-ról 14.00 órára kitolódott, amely várhatóan
csökkenti a nem-teljesítések bekövetkezésének valószínűségét.
•
Az energiapiacokon az elszámolási és kiegyenlítési kockázat egy gázpiaci klíringtag nem-teljesítése
miatt átmenetileg megnőtt, de később minden pénzügyi kötelezettségét rendezte.
•
Felvigyázói ajánlások: energia és tőkepiaci elszámolás szétválasztásának megvizsgálása, készfizető
kezességvállalás modelljének megszüntetése (tőkerendezés).
százalék
százalék
darab
millió Ft
0
dec.
okt.
nov.
szept.
júl.
aug.
jún.
ápr.
máj.
feb.
márc.
dec.
2011. jan.
okt.
nov.
szept.
júl.
aug.
jún.
ápr.
máj.
feb.
márc.
2010. jan.
dec.
0
okt.
0
nov.
95
szept.
3
aug.
3
júl.
500
jún.
96
máj.
6
ápr.
6
febr.
1 000
márc.
97
2011. jan.
9
dec.
9
okt.
1 500
98
nov.
12
2 000
szept.
12
99
aug.
15
2 500
2010.júl.
15
100
érvényben levő energiapiaci kiegészítő pénzügyi fedezetképzések száma (bal tengely)
Azonnali piaci értékpapír-oldali nemteljesítés (jobb skála)
Származékos piaci nemteljesítés (jobb skála)
Azonnali piaci teljesítési ráta (kiegyenlített forgalom alapján)
Származékos piaci teljesítési ráta (kiegyenlített forgalom alapján)
kivetés energiapiaci klíringtagokra (bal tengely)
kiegészítő pénzügyi fedezetképzésre köteles energiapiaci klíringtagok aránya (jobb tengely)
Forrás: MNB
Jelentés a fizetési rendszerről, 2012. július
16