Transcript Az államháztartás hiánya és a külső adósságállomány

Az államháztartás hiánya és
a külső adósságállomány
kapcsolata, összetétele
Lóránt Károly
MKT vándorgyűlés Szeged
2010.10.01
Magyarország külfölddel szembeni bruttó
adósságállománya 2009, Mrd euró
Mrd
euró
1. A közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó
adósság
Megosz
lás %
26,9
20,6
43,6
33,5
3,5
2,7
2.3. Egyéb monetáris intézmények (bankok,
S.122)
38,6
29,6
2.4. Egyéb szektorok (S.1-S.121-S.122-S.13)
lakosság, vállalatok
17,7
13,6
130,3
100,0
107,6
82,6
22,7
17,4
2.1. Államháztartás (S.13)
2.2. Magyar Nemzeti Bank (S.121)
3. Külfölddel szembeni bruttó adósság /1
ebből: 3.1. Devizában
3.2. Forintban
A központi költségvetés bruttó adóssága 2009
Adósságelem
1. Forintadósság
Mrd Ft
Megoszlás %
10 476
55,3
439
2,3
1.2. Állampapírok
10 038
53,0
2. Devizaadósság
8 469
44,7
2.1. Hitelek
4 115
21,7
4 115
21,7
1.1. Hitelek
2.1.1. Külföldi hitelek
2.1.1.1. Nemzetközi hitelcsomag (IMF,
EU)
3 352
2.2. Állampapírok
4 354
23,0
4 354
23,0
4 354
23,0
18 945
100,0
2.2.1. Külföldön kibocsátott állampapírok
2.2.1.1. Devizakötvények
Összesen
17,7
• Az államháztartás adóssága a költségvetési
hiány nyomán halmozódik fel
• Az ország külső adóssága a fizetési mérleg
hiánya nyomán halmozódik fel.
• Ikerdeficit: (X - M - R) = S - I + (T - G - TR)
• ahol:
•
X - M - R a folyó fizetési mérleg egyenlege
•
T - G - TR a költségvetési (államháztartási)
egyenleg
• A folyó fizetési mérleg egyenlege tehát
azonosan egyenlő a beruházásokkal kisebbített
megtakarítások és államháztartás egyenlegével.
• Az azonosság szerint a fizetési mérleg
egyenlege javítható:
•
(1) a pénzügyi megtakarítások növelésével;
•
(2) a beruházások mérséklésével;
•
(3) a költségvetési (államháztartási) hiány
csökkentésével
• De az azonosságnak nincs oksági iránya,
tehát megfordítható:
• A költségvetési egyenleg javítható:
•
(1) az export növelésével
•
(2) az import megtakarításával
•
(3) a külföldre utalt jövedelmek
mérséklésével
INTEGRÁLT NEMZETGAZDASÁGI
MÉRLEGMODELL
jövedelmek
fogyasztás és felhalmozás
bruttó termelésjövedelmek
3 szektor:
1. Állami szolgáltatások (pl. eügy.)
2. Hazai magán
3. Külföldi magán (vámszabadterületek)
100 Mrd költségvetési megtakarítás hatása
Eredeti
adatok
Kiadáscsökkentés
utáni adatok
Különbség
Természetbeni társadalmi
transzeferek
1 162
1 062
-100
GDP (1998)
10087
9 955
-132
Álamháztartási egyenleg
-361
-323
38
Fizetési mérleg
-360
-322
38
Beruházás
2992
2 966
-26
Megtakarítások
2475
2 444
-31
Adók összesen
4300
4 246
-54
Munkajövedelem
4518
4 443
-75
Háztartások fogyasztása
6281
6 135
-146
Br. term. 1. áll. házt. int.
2376
2 266
-110
Br. term. 2. magyar váll.
16135
16 025
-110
1556
1 557
1
20067
19847
-219
Br. term. 3. külföldi vállaltok
Br. term. Összesen
A központi költségvetés bruttó adóssága, Mrd Ft
MNB hitel
Állampapír
Deviza
Összesen
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
20 000
18 000
16 000
14 000
12 000
10 000
8 000
6 000
4 000
2 000
0
A belső államadósság felhalmozódásának okai
A rendszerváltást követően:
• Jegybanktörvény
• Számviteli Törvény
• Csődtörvény
• Pénzintézeti törvény
• Vállalatok tönkrementek, lecsökkent a
befizetésük
• Bankkonszolidáció
• Nullás adósságállomány devizaadóssággá
átminősítése
• Az utóbbi években:
• Deficit és IMF hitel
Hogyan lehet 2015-e a jelenlegi 80%-ról 60%-ra levinni az
államadósságot?
GDP növ. ütem
Infláció
Elsődleges
egyenleg
Reálkamatláb
1.
variáció
2.
variáció
3.
variáció
4.
variáció
5.
variáció
7
6
5
2,5
2,5
3
3
3
4
6
0
1
2
4
4
1,6
1,6
1,6
1,6
1,6
Összefüggés az államháztartás GDP-ben vett aránya és a gazdasági
növekedés között
A gazdasági növekedés és a kormányzati kiadások
kapcsolata az 1970-1999 kötötti évek átlaga alapján
GDP növekedési ütem.
12
10
8
6
4
2
0
-2
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
Kormányzati kiadások a GDP % -ban
60,0
70,0
2010
2005
1995
2000
1990
1985
1980
1975
1965
1970
1960
1955
1950
1940
1945
1935
1930
1925
1920
1910
1915
1905
1900
Az államháztartás aránya a GDP-ben (USA)
(százalék)
60
50
40
30
20
10
0
Külső államadósság
•
•
•
•
A fejletlenebb országok eladósodási hajlama
technológiai elmaradottság
alacsonyabb versenyképesség
Csak azok a fejlődő-felzárkózó országok nem adósodtak el
túlzottan, akik védték piacaikat (tipikusan az ázsiai országok).
Magyarország
• 1924 Népszövetségi kölcsön
• 1931 kötött devizagazdálkodás
„Egész fizetési mérlegünkre azt mondanám, hogy kb. 6 és
fél éve javítgatjuk…. Ha nem tudunk változtatni azon az
alapvető tényen, hogy nyugatról mindig nagyobb a
behozatalunk, mint a kivitelünk, akkor ez ilyen mértani
arányban fog nőni mindaddig, amíg be nem következik
az államcsőd.”
Kádár János az MSZMP Politikai Bizottságának 1963. június 11-i ülésén.
1973 Kőolajárrobbanás  cserearányromlás 
hitelből való finanszírozás
„Progresszív” (reform) közgazdászaink:
„infláció idején jobb az adós pozíciójába kerülni”
Fekete János: „naponta három bankár keres fel,
hogy pénzt adjon, úgy kell az ajtón kilöknöm őket”
László Andor: nyugdíjazása
A külföldi államadósság kumulált adatai 1971-1989
(milliárd dollár)
1. Nettó külső adósságállomány 1970. dec. 31
-0,55
Kumulált adatok 1971-1989
2. Áruforgalom és szolgáltatások egyenlege
3. Nettó kamatfizetés, tőkejövedelmek egyenlege
4. Közvetlen tőkebefektetések egyenlege
5. Árfolyamváltozások hatása
6. Nettó külső adósságállomány 1989. dec. 31. (szum 1:5)
7. Követelések 1989 dec. 31.
8. Bruttó adósság 1989. dec. 31. (6-7)
-1,2
-11,0
0,2
-2,4
-14,9
5,5
-20,4
Balance of customs free zone
Total balance of goods and services
Balance of customs zone
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
8
6
4
2
0
-2
-4
-6
-8
-10
-12
1984
euro, billion
Balance of foreign trade
(euro billion)
Külső államadósság 1970-2008 milliárd dollár
71-89
90-08
-0,5
-14,9
0,8
-32,8
-2,0
18,0
D. Közvetlen tőkebefektetések jövedelmei
0,0
-45,5
E. Viszonzatlan átutalások
0,2
5,7
F. Nettó kamat+pü.bef.jöv
-11,3
-28,3
G. Folyó fizetési mérleg (B+C+D+E+F)
-12,2
-82,9
0,2
51,4
-12,0
-31,5
-2,4
-37,8
K. Nettó adósság növekménye (I+J)
-14,4
-69,3
Nettó külföldi adósság
-14,9
-84,2
A. Nettó adósság az év elején
B. Áruforgalom egyenlege
C. Áruforgalmon kívüli tételek
H. Közvetlen tőkebefektetések egyenlege
I. Adósság típusú finansz. Igény
J. Eltérések és devizahitel (kézi korrekció)
A forint reálfelértékelődése fogyasztói ár bázisonon
1990=100
2010p
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
210
200
190
180
170
160
150
140
130
120
110
100
Az unió egységes piacának nyertesei és vesztesei
(Jövedelemfizetések egyenlege a 2004-2008 közötti öt évben, milliárd euro)
250,0
200,0
Nyertesek
150,0
100,0
50,0
0,0
-50,0
-100,0
Írorsz.
Spanyolo.
Olaszo.
Lengyelo.
Luxemburg
Görögo.
Csehorsz.
Magyaro.
Portugália
Románia
Szlovákia
Svédo.
Hollandia
Belgium
Franciao.
Egyesült Kir.
-150,0
Németo.
Vesztesek
Külső adósság az EU régi tagállamaiban a GDP %-ában
250
230
210
190
Greece
170
Portugal
150
Spain
130
110
90
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
70
Tanulság
• 1. Az adóssághalmozódástól a neoliberális
közgazdasági eszközökkel nem lehet
megszabadulni
• 2. A fizetési mérleg romlása és az adósság
növekedése általános az unió keleti és déli
országaiban
• 3. Erre fel kell hívni a figyelmet, mert az unió
széteséséhez vezet
• 4. Költségvetési megszorítások nem jelent
megoldást
• 5. Egy fizetési mérleg kiegyenlítő mechanizmus
kell
Hazai perspektívák
• további sodródás, tovább éleződő
társadalmi feszültségek
• EU keretében keresni megoldást
• belső gazdaság fejlesztés
Köszönöm a figyelmet