A magyar-horvát kapcsolatok új dimenziói a rendszerváltástól

Download Report

Transcript A magyar-horvát kapcsolatok új dimenziói a rendszerváltástól

Társadalmi konfliktusoktársadalmi jól-lét és biztonság
Versenyképesség és társadalmi fejlődés
(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)
A magyar-horvát kapcsolatok új dimenziói
a rendszerváltástól napjainkig
Lőrinczné dr. Bencze Edit
Politikai kapcsolatok
1. Államközi kapcsolatok
 1991. június 21. Jeszenszky Géza külügyminiszter
jugoszláviai/zágrábi látogatása, és a zágrábi magyar
főkonzulátus megnyitása;
 1992. január 15. független horvát állam elismerése;
 1992. január 18. a zágrábi magyar főkonzulátus
nagykövetségi státuszt kap;
 1992. december 16. alapszerződés,
 1995. április 4. a kisebbség jogainak védelméről szóló
szerződés,
 1996. április 22. Mo. és a JSZSZK közötti kétoldalú nk.
szerződésekben való jogutódlásáról szóló megállapodások
1997. Fiume Tiszteletbeli Konzulátus,
 2001. Split Tiszteletbeli Konzulátus,
2000. május 22. vízummentességi megállapodás ,
 2001. február 22. szabadkereskedelmi megállapodás,
mely 2003-tól CEFTA, 2004-től Ho. és EK.
 2002. Eszék Főkonzulátus, 2006. ideiglenes bezárás,
2013. újranyitás;
 Közös kormányülések és magyar-horvát kormányközi
vegyes bizottságok ülései;
 2006. májusában Zágrábban megalakult a
Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara,
 2009. szeptember 1. HO. NATO csatlakozásának
elsőként történő ratifikálása;
 A horvát csatlakozás támogatása (magyar elnökség);
 2012. március 6. HO. EU csatlakozási szerződés
ratifikálása;
Gazdasági kapcsolatok
 Lassan induló kereskedelmi kapcsolatok (háború,
termékek hasonló struktúrája),
 Horvátország az idegenforgalomban nagy exportőr –
Magyarország a vendégéjszakák tekintetében a 9.
ezer fő
helyen áll.
500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Gazdasági kapcsolatok: FDI
a
horvát FDI csekély mértékben van jelen a magyar
piacon;
 a legnagyobb Horvátországban befektető
országok: Ausztria (6,3 Mrd euró), Hollandia (4,4 Mrd
euró), Németo. (3,3 Mrd euró), Magyaro. (2,9 Mrd euró);
 befektetés széles volumenű, érinti a termelést,
a bankszektort, a kereskedelmet, az idegenforgalmat
a szolgáltatásokat, a zöldmezős beruházásokat és a
privatizációt is;
 Nagy befektetők: MOL, CBA, OTP, Dunapack, Fornetti,
Zalakerámia, Duna-Dráva Cement Kft,
Dalmácia Holiday Kft .,
A magyar közvetlentőkebefektetések
külföldi állománya
26,6 milliárd euró,
Ebből Horvátországba
2,9 milliárd euró
3000
2500
2000
magyar-horvát
1500
horvát-magyar
1000
500
0
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Kétoldalú áruforgalom
A
kétoldalú áruforgalom az ezredforduló óta több mint
ötszörösére nőtt;
 2007-ben először meghaladta az 1 Mrd eurót,
folyamatos magyar aktívum jellemzi;
 Horvátországba jelenleg évente több mint 1100 magyar
cég viszi ki áruit, illetve 400 importál onnan;
 A legfontosabb magyar exportcikkek : élelmiszerek,
az ásványi termékek és energiahordozók, a vegyipari,
műanyag és gumitermékek, a gépek, berendezések,
járművek;
 Az import jelentős tételei az energiahordozók,
polimerek valamint a cukor.
Kétoldalú áruforgalom
A Horvátországba irányuló magyar export értéke
jelentősen meghaladja az onnan érkező importforgalom
értékét.
Magyarország az EU tagországok közül Horvátország
4. legnagyobb export, 5. legnagyobb import-partnere.
Az összes (EU-n kívüli) országot tekintve ez a
9. legnagyobb export és 10. legnagyobb import partnere.
1400
1200
1000
800
export
600
import
400
200
0
2009
2010
2011
2012
A határ
355 km hosszú határ;
 Ebből: Dráva – 135km, Mura – 45 km;
 problémák:
a közigazgatási rendszer eltéréséből adódó nehézségek,
közlekedési hálózat szerkezete,
társadalmi-gazdasági nehézségek,
határátkelőhelyek: hat közúti (Barcs, Beremend, Berzence,
Drávaszabolcs, Letenye, Udvar) és négy vasúti átkelő (Murakeresztúr
Gyékényes, Beremend, Magyarbóly);
http://www.vati.hu/static/otk/int/interaktiv.html
Határ-menti, interregionális és transznacionális
együttműködések
http://www.vati.hu/static/otk/int/interaktiv.html
Interregionális együttműködések
Alpok-Adria Munkaközösség 1978
1998
Dráva-Mura Eurorégió 2000
2003
Mura –Dráva Eurorégió 2004
Magyarország – Horvátország IPA Határon
Átnyúló Együttműködési Program
Magyarországon:
Zala megye
Somogy megye
Baranya megye
Horvátországban:
Međjimurska megye
Koprivničko-Križevačka megye
Virovitičko-Podravska megye
Osječko-Baranjska megye
Csatlakozó területek:
Varaždinska megye
Bjelovarsko-Bilogorska megye
Požesko-Slavonska megye
Vukovarsko-Srijemska megye
(max 20%)
Magyarország-Horvátország Határon
Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Európai Területi Együttműködés
Környezetvédelem
 gazdag és érintetlen természeti környezet megőrzése,
 munkahelyteremtés,
 2009 határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra
Rezervátum
Közlekedés
 elkészült a Budapestet és Fiumét összekötő autópálya,
mely része az V b európai közlekedési folyosónak.
 felépült a Letenyét és Goricant összekötő, a Murát
átívelő híd, új határellenőrzési ponttal,
 V c összeurópai közlekedési folyosó támogatása: az
európai észak-dél tengely, vagyis a lengyelországi
Gdansk városától a horvátországi Pločeig történő
kialakítását,
Ennek a térségre vonatkozó nyomvonala:
(Budapest-Eszék-Szarajevó-Ploče).
 Ivándárda-Baranyavár (Branjin Vrh) autópályakapcsolat kialakítása,
Páneurópai közlekedési folyosók
Energia
 megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása;
 az energiafüggőség csökkentése;
 a két ország közötti, Ernestinovot Péccsel összekötő új
magas feszültségű elektromos távvezeték;
 együttműködés a szénhidrogének ipari hasznosítására
vonatkozó közös vállalásokról;
 Mol és az INA együttműködése, problémák;
 uniós NETS projekt, mely a két ország gázvezetékeit
köti össze, az Adria felől likvid gáz továbbítását teszi
lehetővé;
 Krk-ben folyékony földgáz befogadására alkalmas
terminál (LNG) kialakítása;
 340 km vezeték megépítése, a két
ország gázvezetékei összekötésére;
Kulturális, tudományos kapcsolatok
 a Zágrábi Egyetemen és az eszéki Strossmayer
Egyetemen működő magyar tanszékek,
 a Pécsi Tudományegyetemen folyó horvát nyelvi képzés,
 Horvátország bekapcsolódása az Európai Unió által
kiépített hallgatói és oktatói mobilitási programokba,
 Zágráb, Eszék, Pula és a határ menti térségek
bevonása a Pécs Európa kulturális fővárosa projektbe,
 közös magyar-horvát és horvát-magyar szótár,
 testvérvárosi kapcsolatok;
 2014. január Zágrábi Magyar Intézet;
A magyar népesség elhelyezkedése
Horvátországban 1495-ben, 1910-ben és 2001-ben
A magyar nemzetiségű: 14 048 (0,33%)
Magyar anyanyelvű: 10 231 fő
Jadranka Kosor:
"Magyarország és Horvátország példája annak,
hogy hogyan kell együtt élni a jó szomszédoknak,
hogyan kell együttműködni és hogyan kell együtt
építeni a közös jövőt.„
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!