Transcript Tanyasorok, tanyasűrűsödések

Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi
adottságai
Készítette: Molnár Gábor
2015.04.13.
1
Magyarország természetföldrajzi adottságai és
a közlekedés földrajzi kapcsolata
Magyarország a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest
alacsonyabban fekszik.
93036 km2 a kb. 330000 km2 területű Kárpát-medencében. Az ország földje
nem különálló természetföldrajzi egység.
Hazánk legfontosabb nyersanyagai
ÉRCEK
Vasérc
Rudabánya környékén triász dolomitban képződött.
Rézérc
Recsken a több mint 1000 méteres mélységben rejlő érckészlet
világviszonylatban is jelentős
Bauxit
Vértes (Gánt), Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc).
Mangánérc
Bakony (Úrkút, Eplény), szintén európai jelentőségű.
Uránérc
A Mecsek permi vörös homokkövében
2015.04.13.
2
NEM ÉRCES NYERSANYAGOK, ÉPÍTŐANYAGOK
Kovaföld: Zempléni-hegységben és a Mátrában, hangszigetelésre,
Kaolin: porcelángyártás alapanyaga, Zempléni-h g-ben.
Perlit: Zempléni-h g-ben. A riolit egyik változata.
Zeolit: környezetvédelemben, de tápszerként vagy tisztálkodásra használható
anyag.
ÉGHAJLAT
A valódi mérsékelt övben, azon belül a mérsékelten kontinentális területbe
tartozik. Az ország (de egész Közép-Európa) éghajlatát távoli térségek felett
kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják.
• Izland feletti egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szk térségében
állandóan jelen lévő magas nyomású képződmény .
• Téli hónapokban Belső-Ázsia fölött létrejövő magas, és a nyáron Elő-Ázsia
légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont.
2015.04.13.
3
FELSZÍNI VIZEK
Folyóhálózat
A medencejelleg a vízrajzának is meghatározó tényezője. A felszíni vízkészlet
90%-a a szomszédos országokból érkezik az ország területére. A vízhálózat
nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb.
Tavak
A hazai tavak fiatal (pár tízezer éves) képződmények.
Csoportosításuk:
• szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak:
Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó
• morotvatavak: pl.: Szelidi-tó
• forrástavak: pl.: Hévízi-tó
• dolinatavak: pl.: Vörös-tó az Aggteleki-karszt területén
• csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó (Ózd környéke)
• mesterséges tavak: pl.: hortobágyi halastavak
Tavaink sekély vizűek hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak.
FELSZÍN ALATTI VIZEK
Magyarország ivóvízellátásának 90%-a ezekből származik. A legjobb víztároló
réteg a pliocén- pleisztocén kőzet (rétegvíz) és a középidei karbonátos
kőzet (résvíz).
.
2015.04.13.
4
A magyarországi közúthálózat fő
vonalai.
21. sz.: Hatvan-Salgótarján-somoskőújfalu
15. sz.: Mosonmagyaróvár-Rajka országhatár
M3-3. sz.: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Mezőkövesd-Miskolc-Tornyosnémeti
2. sz.: Budapest-Vác-Rétság-Parassapuszta
M1-1sz.: Budapest-Bicske-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom
10. sz. (régi 1. sz.): Budapest-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitő-Komárom
100. sz.: Tatabánya-Tata-Almásfüzitő
M35 sz.: Debrecen-Hajdúböszörmény- M3 -as autópálya ( Görbeháza )
4. sz.: Budapest- Szolnok-Törökszentmiklós-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony
42. sz.: Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Ártánd
8. sz.: Székesfehérvár- Várpalota-Veszprém -Körmend-Rábafüzes
70. sz.: Budapest-Székesfehérvár-siófok-Zamárdi
M5-5. sz.: Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke
M6- 6. sz.: Budapest-Érd- Dunaföldvár- Bonyhád- Pécs-Barcs
M7-7 sz.: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye
M9 sz. autóút Sekszárdsz.Szeged-Makó-Nagylak
főút (Dusnoktól D.-i irányban)
43.51
sz.:
országhatár
2015.04.13.
5
Magyarország települései, a hierarchikus
terület beosztási rendszer.
Észak-Magyarországi régió: II.
• Nógrád megye /Salgótarján
Nyugat-Dunántúli régió:
• Győr-Moson-Sopron megye /Győr • Borsod-Abaúj-Zemplén megye / Miskolc
Észak-Alföldi
régió: III.
• Heves
megye /Eger
• Vas
megye
/Szombathely
Közép-Dunántúli régió: V.
• Jász-Nagykun-Szolnok megye /Szolnok
• Zala
megye/
Zalaegerszeg
• Komárom-Esztergom megye
/Esztergom
KözépMagyarországi
I. /Debrecen
• Hajdú-Biharrégió:
megye
• Veszprém megye / Veszprém
• Pest megye
és Budapest
• Szabolcs-SzatmárBereg megye /Nyíregyháza
• Fejér megye / Székesfehérvár
Dél-Dunántúli régió: VI.
• Somogy megye /Kaposvár
• Baranya megye /Pécs
• Tolna megye /Szekszárd
2015.04.13.
Dél-Alföldi régió: IV.
• Bács-Kiskun megye /Kecskemét
• Csongrád megye /Szeged
• Békés megye /Békéscsaba
6
Megyék
Borsod-AbaújZemplén
Komárom-
Győr-MosonSopron
Heves
Jász- Nagykun-
Vas
Szatmár-Bereg
Nógrád
Esztergom
Fejér
Szabolcs-
Pest
Hajdú-Bihar
Szolnok
Veszprém
Békés
Zala
Somogy
Tolna
Bács-Kiskun
Csongrád
Baranya
2015.04.13.
7
Kistérségek
A települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a
kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja,
minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden
település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak
egy bizonyos megye
A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és
statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár
területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori
járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye
kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza
meg.
A kistérségeket települései tartoznak. 2008-ban Magyarországon 174
statisztikai kistérség van.
2015.04.13.
8
Települések
A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek
térbeli együttese, az ott élő emberek közössége. Hazánkban a
települések közigazgatási szempontból egyenrangúak,
irányításuk a demokratikusan választott önkormányzati
rendszerre épül.
Az ország közigazgatásilag 19 megyére és Budapest fővárosra
tagozódik.
Hazánk településszerkezetének a legkisebb, a legfeljebb tíz
lakossal rendelkező, ún. szórvány települései
Szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági
épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél
távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek,
rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága
legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres
eltávolodás is.
2015.04.13.
9
Magyarország területén a szórványtelepüléseknek három fajtája különíthető el:
• Az alföldi tanyák,
• A hegyi szórványtanyák,
• A szőlőhegyi szórványtanyák.
A tanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló
külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs
másik lakóháza.
Átmenetek a tanya és a falu közt:
• szerek,
• szegek,
• szeres települések
Azt a település együttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó,
kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar település földrajzi irodalom. Ez a
településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző.
A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek,
Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták.
A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között
csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2
kilométerre is egymástól.
Tanyasorok, tanyasűrűsödések: Vannak az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem
szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. Kialakulásuk okai nem világosak a tudomány
számára, de valószínűleg a birtokviszonyok, határhasználati módok, pusztai vasútállomás,
iskola, csárda indíthatta el, befolyásolhatta. Speciális fajtájuk a nyírségi tanyabokrok.
2015.04.13.
10
Települések típusai
Hasznosítás módja szerint
• állandó
• ideiglenes
Lakóépületek száma szerint
• csoportos
• magános
Településhálózatban betöltött szerepkör
• város
• falu
Gazdasági jelleg szerint
• mezőgazdasági
• ipari
• valamilyen szolgáltatásra berendezkedett
• sajátos csoport: alvótelepülések
Méret alapján
eltérő természeti-társadalmi feltételek következtében eltérő csoportok a világ egyes részein
Morfológiai csoportosítás
Szabálytalan
• halmazfalu
• körfalu
Szabályos
•szalagtelkes
• orsós
• utifalu
• sakktábla alaprajzú
• sugaras-gyűrűs
• tervszerűen görbe
2015.04.13.
11