Transcript Az önkormányzati rendszer átalakítása

Önkormányzati rendszer
átalakítása
XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási
Konferencia
Keszthely, 2011. szeptember 14.
Schmidt Jenő
TÖOSZ elnök
I.
Helyzetértékelés
2
A magyar településhálózat lakossági
struktúrája – 2010. október 3.
Az összes települési önkormányzat száma: 3177
50 főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos)
200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352
500 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 048 (33%)
1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 719 (54%)
2000 főnél kisebb települések száma: 2 365 (74%) – ebből 5 város!
10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%)
50 ezer feletti: 20 (0,6%)
- ebből
- 100 ezer feletti: 9
Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153
Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630
Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban
8000
7000
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
Egy település/lakos megoszlása régiónként
13987
14000
12000
10000
8000
5190
6000
3837
4000
1447
2000
0
1517
1982
2740
3153
Az önkormányzati rendszer struktúrája típus
szerint
1 főváros
 23 kerület (~1%)
 23 megyei jogú város (~1%)
 304 város (~9%)
 119 nagyközség (4%)
 2707 község (85%)
 3177 település + 19 megye

Magyar legek




Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye)
Legnépesebb község: Diósd 8 691 fő (Pest megye)
Legkisebb nagyközség: Tiszabecs 1 135 fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye)
Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye)





Legkisebb város: Pálháza 1 038 fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Legnépesebb város: Dunakeszi 38 470 fő (Pest megye)
Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd 33 805 fő (Tolna megye)
Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen 207 270 fő (Hajdú-Bihar megye)



Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő
Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő


A legnépesebb város: Budapest (1 721 556)

A legnépesebb megye: Pest (1 229 880)
A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917)

Településkategóriák és népesség
struktúrája
II.
Az önkormányzati
finanszírozási rendszer
9
A központi költségvetés és az
önkormányzatok kiadásai a GDP %-ában
%
50
45
40
35
Helyi önkormányzatok kiadásai (GFS)
30
25
Központi kormányzat kiadásai (GFS)
20
15
10
5
0
1991
1996
2001
2006
2009
Önkormányzati kiadások makrogazdasági
súlya
GDP folyó áron
GFS kiadások folyó áron Mrd Ft
GFS kiadások a GDP %-a
ebből: működés kiadásai Mrd Ft
működ. a GDP %-ában
1991
2 261
315
13,9
252
11,1
1996
6 893
913
13,2
713
10,3
2001
14 850
1 902
12,5
1 230
9,3
2006
23 753
3 210
13,5
2 274
9,6
2009
26 095
3 208
12,3
2 327
8,9
Összes önkormányzat bevétel reálértéken (2010)
és a teljes költségvetési szerkezet
millió Ft
100%
3,400,000
90%
3,300,000
80%
3,200,000
70%
3,100,000
60%
3,000,000
50%
2,900,000
Hitel bevételek
Államháztartáson belüli átutalások
összesen
Állami hozzájárulások és támogatások összesen
Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen
Átengedett bevételek összesen
40%
2,800,000
30%
2,700,000
20%
2,600,000
10%
2,500,000
Saját folyó bevételek összesen
Intézményi működési bevételek
GFS rendszerű bevételek összesen
0%
2,400,000
1991
1994
1997
2000
2003
2006
2009
Helyi adóbevételek megoszlása,
2009
Építményadó
84%
Telekadó
Magánszemélyek kommunális adója
Vállakozók kommunális adója
11%
Idegenforgalmi adó tartózkodás után
2%
0%
0%
2%
Idegenforgalmi adó építmény után
1%
Iparűzési adó
Önkormányzati készpénz és hosszúlejáratú
kötelezettség állományának alakulása, Mrd
forint
700
600
500
400
300
200
100
0
Készpénz és betétek
Hosszú lejáratú értékpapírok
Munkajogi létszám a tárgyidőszak
végén, ezer forintban, 2008
Települési / közigazgatási egység
jogállása
Összes
egység
Létszám
összesen (fő)
Egységek
száma, ahol van
alkalmazott
2 ezer lakos felett
1-főváros
1
36 337
1
2-fővárosi kerület
23
45 976
23
3-megyeszékhely, megyei jogú város
18
68 130
18
5
11 195
5
5-város
278
123 802
278
6-nagyközség
124
19 862
124
7-község
338
26 038
338
8-megye
19
64 035
19
806
395 375
806
4
347
4
16
1 333
16
2368
52 357
2360
2388
54 037
2380
1
36337
1
2-fővárosi kerület
23
45976
23
3-megyeszékhely, megyei jogú város
18
68130
18
5
11195
5
5-város
282
124149
282
6-nagyközség
140
21195
140
7-község
2706
78395
2698
8-megye
19
64035
19
3194
449 412
3186
4-megyei jogú város
Total
2 ezer lakos alatt
5-város
6-nagyközség
7-község
Total
MIND ÖSSZESEN
1-főváros
4-megyei jogú város
Total
A körjegyzőségek száma, tagjai,
2008
körjegyezőség
körjegyezőség
települések
2000 fő alattiak
1-központ
2-tag település
3-nem tag
2000 fő felettiek
1-központ
2-tag település
3-nem tag
Végösszeg
Darab
Átlagnépesség
2376
615
1264
497
798
145
1
652
3174
711
923
385
1 277
10 472
5 327
2 297
11 629
3 165
Átalakításra miért van szükség?
Magyarországon 20 éve deficites a költségvetés.
Ebből adódóan folyamatos a kitettség
a külső
pénzforrások bevonására. Ez a végtelenségig nem
mehet! Ebből adódóan évről évre kevesebb forrás
jut
az
állami
feladatok
ellátására,így
az
önkormányzatok a pótlólagosan megnövekedett saját
bevételük terhére sem tudják finanszírozni a
közfeladatokat.
Nagy
ellátórendszerek
és
a
közigazgatás fenntartása gátja lassan a települések
fejlődésének,valamint
az
eladósodás
rohamos
felgyorsulása növeli az államháztartás hiányát.
Probléma meghatározása és a cél!

A rendszer működési zavarait valóban a
feladatok és hatáskörök differenciálatlan
telepítése, a szétaprózódott településszerkezet
és a nem elég intenzív együttműködési készség,
valamint a jelentős alulfinanszírozottság, illetve
folyamatos forráskivonás okozta.

A cél, hogy az önkormányzatok a lehető
leghatékonyabban és gazdaságosabban
biztosítsák a lakosság számára az önkormányzati
közszolgáltatások sokféleségét, vagyis
működőképesebbé kell tenni az önkormányzati
rendszert és ennek következtében kell
átalakítani a struktúrát.
Az önkormányzati finanszírozási rendszer
átalakítása
A
normatív
finanszírozást
felváltó
feladatfinanszírozással alapvetően egyetértünk,
viszont nem ismert az új forrásmegosztás mérési
és számítási módszere.
 Egyetértünk
az állami és önkormányzati
adórendszer együttes, átfogó áttekintésével és
felülvizsgálatával.
 A helyi adók, köztük az iparűzési adó szabad
felhasználásának korlátozását nem fogadjuk el.
 Az ingyenes vagyon átadással nem értünk egyet.

Példa: Közoktatással kapcsolatos állami
szerepvállalás és a finanszírozás
Vegyes finanszírozás: az állam fizeti a
pedagógusok és a személyzet bérét, az
önkormányzaté az iskola fenntartása
Kérdések:
- Mibe kerül mindez?
- Honnan lesz a hiányzó forrás fedezete?
- Oktatási paraméterek: minimum
osztálylétszám,óratömeg,ellenőrzés stb.
III.
Strukturális átalakítási
javaslatok
21
Frakció ülésen eldöntött irány!
 Egészségügy:
Korház és járóbeteg
szakrendelők, minisztériumi irányítás , és
OEP finanszírozás
 Oktatás: Állami irányítás és finanszírozás
 Járási hivatalok kialakítása állami feladatok
ellátására
 Egyesített hivatalok kialakítása
TÖOSZ vállalások
A TÖOSZ elnökség kidolgozta:
 a mikro térségi együttműködésre,
 a körjegyzőségeket felváltó egyesített
önkormányzati hivatalok kialakítására,
 a nem járási jogú városok szerepére,
 a kistelepülési főállású polgármesterek
foglalkoztatási rendszerére vonatkozó
javaslatait.
Javaslatok az átalakítás irányára!
Egészségügyben: a teljes rendszer állami
kézben tartása, a háziorvosokkal és az
ügyeleti ellátással egyetemben. A
mentőszolgálat ettől nem lehet teljesen
független.
 Oktatás: Alapfokú oktatási intézmények jó
helyen vannak. Az ellenőrzésben az
indítható osztályok számában és a csoport
rendszerbe kellene nagyobb hatékonyság.

Mikrotérség!!!

Tudomásul kell venni a mikro-térségi együttműködések,
valamint az intézményfenntartó társulások tapasztalatai
alapján, hogy az ország számtalan területén nem a
kistérség, a tervezett járás az alapszintű szolgáltatások
optimális tere. Amennyiben a járásban nem csupán
államigazgatási hivatal működik majd, hanem a járás
egészére kiható egyesített hivatal, illetve egyes
közszolgáltatások tekintetében kötelező járási társulások
jönnek létre kezelhetetlenné, nehézkessé válhatnak az
aprófalvas vidékeken az alapszintű ellátási ügyek.
Elkerülhetetlen, hogy a közigazgatási járásra vonatkozó
kutatások vizsgálják azt is, milyen funkciók és milyen
típusú térségekben gyakorolhatók optimálisan a megye
és a település közötti térben.
Mikrotérség feladata!!!








az alapfokú intézményhez kötött szociális, oktatási
feladatok közös működtetése, szervezése és ellátása;
közös önkormányzati hivatal működtetése;
adminisztratív segítség a mikro térséget alkotó
települések polgármestereinek, képviselő-testületeinek;
településüzemeltetési feladatok közös ellátása,
szervezése (hulladékgazdálkodás, ivóvíz, útfelújítás);
a közfoglalkoztatás közös szervezése;
települések fejlesztésének közös szervezése (pályázatok,
közbeszerzés);
a mikro térség turisztikai, gazdaságfejlesztési, közösségi
marketingjének szervezése;
a mikro térség és a környező járásban, megyében lévő
mikro térségek, városok együttműködésének
elősegítése;
Átalakítási folyamat menete kell
hogy legyen!!!!!
1. Valóságos pénzügyi helyzet
megismerése (számviteli rendszer jelen
pillanatban erre nem megfelelő)
 2. Átalakítási javaslatok ( legfőképpen az
új rendszer költségvetésének az
elkészítésére)
 3. Kockázatok minimalizálása ( folyamatos
visszaellenőrzés )

IX.
Összegzés,
javaslatok
28
Következtetések
Az önkormányzati rendszer átalakítása
elkerülhetetlen,de pénzbe kerül!!!!!
 Az
állam
szerepe
a
feltételek
meghatározása és az ellenőrzés és nem a
konkrét közszolgáltatás biztosítása
 Az önkormányzatiságban rejlő erő és
lehetőségek megőrzése nagyon fontos
mert
egyértelműen
működőképes.
( decentralizáció fontossága)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Schmidt Jenő elnök
„Haladni csak úgy lehet,amíg az egyik lábunkkal
előre lépünk,a másikat a helyén tartjuk”
Eötvös József
[email protected]
www.toosz.hu