Transcript Minőségbiztosítás a felnőttképzésben

Minőségbiztosítás a
felnőttképzésben
Forrás: PRKK, 2006
HEFOP-3.5.4.-05/1.-2005-070015/2.0
1
A minőség fogalma
A minőséget megfogalmazni nem egyszerű
dolog, hiszen relatív kifejezésről van szó. Az
alábbiakban több minőségdefiníciót
ismertetünk:
 Megfelelés a követelményeknek. (Crosby)
 Az egyenletesség és megbízhatóság előre
meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő
alacsony ár mellett. (Deming)
 Teljes vevői megelégedettség. (Feigenbaum)
 Használatra való alkalmasság, a felhasználó
megítélésének megfelelően. (Juran)
2


A minőség annak mértéke, hogy mennyire
teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a
követelményeket, azaz a kinyilvánított
igényeket és/vagy elvárásokat. (ISO 9000)
Egy tevékenység, vagy folyamat, termék,
szervezet, rendszer vagy személy, ezek
bármilyen kombinációja azon jellemzőinek
összessége, amelyek befolyásolják a
képességét, hogy meghatározott és elvárt
igényeket kielégítsen. (ISO 8402)
3


A minőség alapvető üzleti stratégia,
amelynek folyamán született termékek és
szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a
belső, mind a külső vevőket azzal, hogy
megfelelnek kimondott és kimondatlan
elvárásaiknak. (Tenner-DeToro, TQM)
A minőség a célok elérését jelenti,
azonban a minőség csak akkor érhető el, ha a
tevékenységek betöltik céljukat. Ebből
következően a minőség egyenlő az
elvárásokkal. (CQAF, 2003)
4
A minőséget meghatározó
tényezők és minőségszintek


A minőség fogalom-meghatározásokból
már nyilvánvalóan látszik, hogy a
minőséget befolyásoló tényezők egyikét a
vevői igények, illetve elvárások alkotják.
A minőségirányítás szempontjából
megkülönböztetjük egyrészt a külső és
belső vevőket, a felhasználás ideje szerint
pedig a végfelhasználókat, megrendelőket,
közvetett vevőket.
5
A vevői igények lehetnek



meghatározott, kinyilvánított és rögzített
igények;
elvárások: amit a vevő elvár és a hiánya jó
vagy rossz benyomást kelt a vevőben;
látens igények: a vevő által nem
megfogalmazott igények.
6
Szervezeti tényezők
A minőséget meghatározó tényezők
következő csoportját úgy tudnánk
összefoglalni, mint a terméket előállító
és/vagy a szolgáltatást nyújtó szervezet
 folyamatai, eljárásai
 erőforrásai (tárgyi, személyi, pénzügyi),
 makro- és mikrokörnyezete.
7
Az eljárások általános
felépítése a minőségügy
szempontjából:






Cél(ok) meghatározása
Terület (érvényességi terület)
Végrehajtó és felelős azonosítása
Az eljárás leírása
Hivatkozások, kapcsolódási pontok
Jóváhagyó és módosító azonosítása
8
Erőforrások hatása


A terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó
személy tulajdonságai, a tárgyi és
pénzügyi feltételek szintén befolyásolják a
termék minőségét.
Például egy utazási irodai alkalmazott
hozzáértése, helyismerete, az iroda
felszereltsége, a partnerszervezetek köre (ez
közvetetten utal az iroda pénzügyi helyzetére)
nagymértékben befolyásolhatja a szolgáltatás
igénybe vételét.
9
Környezeti hatások


A minőséget továbbá befolyásolhatja a
szervezet makro- és mikrokörnyezete
is, hiszen a környezeti tényezők
folyamatosan hatással vannak a szervezet
működésére.
Egy erős versenykörnyezetben például a
vállalatok piaci pozíciójuk megőrzése
érdekében állandó termékfejlesztésre és a
termékeik minőségi megújítására
„kényszerülnek”.
10
A minőség négy szintje:




Megfelelés a szabványnak
A vevők igényének való megfelelés
Megfelelő ár/minőség viszony
Megfelelés a látens igényeknek
A szintek egymásra épülését, a szintek
közötti mozgást a folyamatos javítás,
javulás biztosítja.
11
A minőség fejlődésének
szakaszai
Minőség-ellenőrzés
Minőségszabályozás
Minőségbiztosítás
Minőségirányítás
12

A minőség-ellenőrzés célja az új
termékek megfelelőségének vizsgálata,
azaz mérések és vizsgálatok
eredményének összevetése a
meghatározott követelményekkel a
megfelelőség meghatározása céljából.
13

A minőségszabályozás eszközök,
módszerek és tevékenységek alkalmazása
annak érdekében, hogy a minőségi
követelmények, azaz a vevő igényei és
elvárásai teljesüljenek.
14



A minőségbiztosítás az a tevékenység,
amivel a minőség megtervezésre és beépítésre
kerül a termékbe/ szolgáltatásba.
A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó
fogalom.
A minőség szabályozása és a minőség
biztosítása a minőségügyi rendszeren
keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti
rendszer, mely magában foglalja azokat a
folyamatokat, eljárásokat,
tevékenységeket, eszközöket,
felelősségeket és hatásköröket, amelyek
együttesen szükségesek a minőség
magvalósításához és bizonyításához.
15





A minőségirányítás a minőségi célkitűzések
megvalósításához szükséges folyamatok
tervezése és működtetése, valamint az
ehhez szükséges erőforrások (tárgyi,
személyi, pénzügyi) biztosítása.
A minőségirányítást definiálhatjuk
szervezetirányítási filozófiaként is, melynek
elemei:
Célok (Purposes): küldetés (szervezeti célok) és
minőségpolitika (minőségre vonatkozó célok)
Folyamatok (Processes) tervezése,
működtetése, szabályozása, javítása és fejlesztése
Emberek (People) motiválása, bevonása,
felhatalmazása és oktatása
16
A minőség megvalósítása
A minőséget a következő módszerek, modellek
alkalmazásával valósíthatjuk meg a
felnőttképzésben:
 Nyilvántartás és akkreditáció
 TQM (teljes körű minőségirányítás)




EFQM-modell: Minőségi díj
Comenius 2000 I.-II. (közoktatás)
Minőségirányítási rendszerre épülő megvalósítás (ISO
9001)
CQAF (Közös minőségirányítási keretrendszer)
17
Nyilvántartás és akkreditáció

Az intézmények a felnőttképzési törvény
szerint kizárólag akkor jogosultak
felnőttképzési tevékenység és a
felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó
szolgáltatás megkezdésére, ha a
felnőttképzést folytató intézmények
nyilvántartásában szerepelnek.
18
Az akkreditáció önértékelésen alapuló
minőségbiztosítási rendszert jelent, amely
magában foglalja a kívánt minőséghez
kapcsolódó követelmények
meghatározását, majd az értékelési
rendszer leírását és működtetését,
amelynek központi eleme az intézmények
önértékelése.
19


A felnőttképzésről szóló törvény az
akkreditáció céljaként a képzésben
résztvevők fogyasztóvédelmét, a felnőttképzés
rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét
fogalmazta meg, mely garanciát ad a
felnőttképzést igénybe vevők számára a
magasabb színvonalú oktatást biztosító képző
helyekről és programokról.
Ezáltal a felnőttképzési intézmények
összehasonlíthatóvá válnak az intézményi
működés és a képzési programok,
valamint a felnőttképzési szolgáltatások
tekintetében.
20
Az intézmény akkreditációval
kapcsolatos előírások:
1. A felnőttképzési intézménynek szakmai
tanácsadó testülettel kell rendelkeznie.
2. Képzési tervet kell készíteni.
3. Humánerőforrás-tervet kell kidolgozni (ebben
szerepel például a megfelelő végzettségű és
szakmai gyakorlattal rendelkező képzésért
felelős és oktatók megnevezése).
4. Minőségpolitikát kell megfogalmazni.
21
5. Minden évben meg kell fogalmazni a
minőségpolitikával összhangban álló
minőségcélokat.
6. Az akkreditációs dokumentációnak tartalmaznia
kell a képzési és értékelési folyamat leírását.
7. Az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és
beszámításának folyamatleírása szintén az
akkreditációs dokumentáció részét képezi.
8. Az intézménynek vevőszolgálati és panaszkezelési
folyamat leírással, illetve panaszkezelési
szabályzattal kell rendelkeznie, valamint
ügyfélszolgálatot kell működtetnie.
22
9. Ki kell dolgozni az intézmény működési
folyamatait meghatározó
minőségirányítási rendszert.
10. Önértékelési rendszert (lehet az előző
részeként) kell bevezetni
11. A képzések lebonyolításához szükséges
tárgyi feltételeket (pl.: tantermek és
egyéb helyiségek és azok felszereltsége)
biztosítani kell.
23
Total Quality Management (TQM)
Teljes körű minőségmenedzsment
A TQM fogalmát több szinten lehet értelmezni,
 egyrészt jelentheti a szervezet irányítási
koncepcióját,
 másrészt szemléletet, amikor is a szervezet
minőségkultúrájaként azonosítjuk.
24
A szervezet irányítási koncepciója,
 amelynek középpontjában a minőség áll,
 a szervezet összes munkatársának részvételén
alapul,
 célja a hosszú távú sikeres működés a vevői
megelégedettség és a társadalmi és a
munkatársi hasznosság figyelembe vételével
A szervezet minőségkultúrája, mely különböző
eszközöket használ a kultúra kifejlesztésére és
folyamatos javítására.
25
A TQM-modell



a célok megfogalmazásából,
a minőségi elvek meghatározásából, és
a kiegészítő elemek azonosításából áll.
26
A TQM jellemzői a modell
alapján:
Célkitűzés:
 Folyamatos javítás
Minőségi elvek:
 Középpontban a vevő (igényei, elvárásai)
 A folyamatok állandó javítása
 Teljes elkötelezettség
27
A TQM jellemzői a modell
alapján: (folyt)
Kiegészítő elemek:
 A vezetőség szerepe, elkötelezettsége
 Munkatársak oktatása és képzése
 Támogató struktúrák (külső tanácsadó / belső
csoport)
 Hatékony belső kommunikáció
 Jutalmazás és elismerés a munkatársi
csoportoknak, munkatársaknak
 Mérés: adat- és információgyűjtés a vevői
megelégedettségről
28
EFQM-modell kialakulása


A TQM gyakorlati alkalmazása Európában
az EFQM-modell alapján történik.
Az EFQM-modell a japán Deming Díj
(1951) és az amerikai Malcolm Baldrige
Minőségi díj (1987) mintájára került
kidolgozásra.
29




Az EFQM-et (az Európai Minőségfejlesztési
Alapítvány) 14 vezető vállalat (pl. Fiat, Renault,
Volkswagen, BT, Philips, Bosch, Nestlé, KLM)
hozta létre 1988-ban.
Az Európai Minőségi Díj meghirdetésére 1991ben került sor először, a magyar Nemzeti
Minőségi Díjat pedig 1996-ban vezették be.
Az EFQM Kiválóság Modell®-t 1999-ben
hirdették meg.
A magyar közoktatásban a Comenius 2000 I-II
program keretében használták először az EFQMmodellt, azóta a Közoktatás Minőségéért Díjat
(KMD) is meghirdették.
30
[
DOLGOZÓI
IRÁNYÍTÁSA
9%
ELÉGEDETTSÉG
9%
POLITIKA
ÉS STRATÉGIA
8%
ERŐFORRÁSOK
9%
ADOTTSÁGOK (50 %)
VEVŐI
ELÉGEDETTSÉG
20 %
TÁRSADALMI
KULCSFONTOSSÁGÚ
EREDMÉNYEK
15 %
DOLGOZÓK
FOLYAMATOK
14 %
VEZETÉS
10 %
EFQM
MODELL
Az EFQM-modell
HATÁS
6%
EREDMÉNYEK (50 %)
31



Az EFQM önértékelésen és a javításra való
képességen alapul.
A rendszer 9 vizsgálandó területből
(kritériumból) áll, amelyek további
részterületekre (specifikumokra)
bonthatók.
Ezek értékelő táblázatokban vannak
összefoglalva.
32



Az értékelési, pontozási rendszer képezi minden
önértékelés alapját.
Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek
és eredményeinek szisztematikus, rendszeres,
összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által
meghatározott szempontok szerint elvégzett
felülvizsgálata.
Az önértékelés segít meghatározni a szervezet
erősségeit (amelyekre építhet a
továbbfejlesztésében), valamint a legfontosabb
fejlesztendő területeket és a továbbfejlődés
irányait.
33
Az EFQM-modell felépítése
Az adottságok blokk:
 válaszkeresés arra, hogy a szervezet
hogyan éri el eredményeit;
 azon módszerek összessége, amelyek
segítségével a szervezet erőforrásait
(kiemelten emberi erőforrásait)
hasznosítja az eredmények érdekében.
34
Az EFQM-modell felépítése
Az eredmények blokk:
 válaszkeresés arra, hogy az alkalmazott
módszerek meghozzák-e az elvárt
sikereket;
 a szervezet által az üzleti kiválóság terén
elért eredmények bemutatása.
35
Az EFQM-modell felépítése
Vezetés
A vezetők
 hogyan alakítják ki a szervezet küldetését,
jövőképét és értékrendjét,
 részvételükkel hogyan biztosítják a szervezet
irányítási rendszerének kialakítását,
működtetését és fejlesztését,
 hogyan működnek együtt a vevőkkel,
partnerekkel és a társadalom képviselőivel,
 mit tesznek a szervezet dolgozóinak motiválása,
támogatása céljából és erőfeszítéseik elismerése
érdekében.
36
Az EFQM-modell felépítése
Politika és stratégia
A küldetés megvalósítását segítő politika és
stratégia
 az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényein,
elvárásain alapulnak,
 a teljesítményméréshez, kutatáshoz, tanuláshoz
és kreativitáshoz kapcsolódó tevékenységekből
származó információkra épülnek,
 a kialakításuk, felülvizsgálatuk és aktualizálásuk,
valamint megvalósításuk a kulcsfolyamatok
rendszerén keresztül történik.
37
Az EFQM-modell felépítése
Emberi erőforrások
A következő elem arra vonatkozik, hogy a szervezet
hogyan irányítja és hasznosítja a munkatársak
szakmai ismereteit, képességeit, készségeit.
Kapcsolódó kritériumok:
 az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése,
 a dolgozók szakmai ismereteinek, felkészültségének
meghatározása, szinten tartása és fejlesztése,
 a dolgozók bevonása és felhatalmazása,
 párbeszéd kialakítása és fenntartása a dolgozók és a
szervezet között,
 a dolgozók jutalmazása, teljesítményük elismerése és
gondoskodás róluk.
38
Az EFQM-modell felépítése
Partnerkapcsolatok és erőforrások
A szervezet a stratégia támogatása és a
munkafolyamatok javítása érdekében megtervezi és
menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső
erőforrásait.
Ehhez az egységhez az alábbi elemek tartoznak:
 külső partnerkapcsolatok,
 pénzügyi források,
 ingatlanok, berendezések, és készletek
(gyűjtőnéven: eszközök)
 technológia,
 információ és tudás.
39
Az EFQM-modell felépítése
Folyamatok
A szervezet tervezi, menedzseli és fejleszti
folyamatait a politika és a stratégia támogatása
érdekében, a vevők megelégedettségére és a
számukra nyújtott érték növelése céljából.
Ehhez az elemhez az alábbi tevékenységek
tartoznak:
 folyamatok módszeres tervezése és
menedzselése,
 folyamatfejlesztés az innováció alkalmazásával,
 termékek és szolgáltatások tervezése és
fejlesztése vevőigények alapján,
 termékek és szolgáltatások előállítása, szállítása
és szervizelése,
 vevői kapcsolatok menedzselése és fejlesztése. 40
Az EFQM-modell felépítése
Vevői elégedettség
A vevői elégedettség mérését lehetővé
tevő teljesítménymutatók:


a vevők véleménye a szervezetről és a
teljesítményéről
a szervezet belső teljesítménymutatói a
vevői elégedettség jellemzésére
41
Az EFQM-modell felépítése
Munkatársak elégedettsége
Teljesítménymutatók a munkatársak
elégedettségének meghatározásához:


a munkatársak véleménye a szervezetről
és a teljesítményéről
a szervezet belső teljesítménymutatói a
munkatársi elégedettség jellemzésére
42
Az EFQM-modell felépítése
Társadalmi hatás
A társadalmi hatás mutatói:


a társadalom véleménye a szervezetről és
a teljesítményéről
a szervezet belső teljesítménymutatói a
társadalmi hatás jellemzésére
43
Az EFQM-modell felépítése
Kulcsfontosságú eredmények
A kulcsfontosságú eredmények
azonosításához a szervezet
 pénzügyi és
 nem pénzügyi kulcsfontosságú
eredményeinek és mutatóinak figyelemmel
kísérése szükséges.
44
Forrás: www.nive.hu
45
Comenius 2000 program


A Comenius 2000 I. intézményi
modelljének célja a partnerközpontú
működéshez szükséges szervezeti
kultúra kialakítása volt.
E tevékenység során az alkalmazó
intézménynek meghatározott célok
megvalósítását kellett szem előtt tartania.
46
Comenius 2000 program
Partneri vélemények fontossága
A vezetőkben, munkatársakban tudatosodjon,
hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás,
amely szolgáltatásnak számos érdekeltje
(partnerek) van.
Az intézmény a tevékenységét akkor tudja
hatékonyan és eredményesen végezni, ha
annak középpontjába partnereinek igényeit,
elvárásait állítja.
Ebből következően törekednie kell az intézmény
által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó
partneri vélemények megismerésére.
47
Comenius 2000 program
Munkatársak bevonása
Az intézményi működés folyamatos, tudatos fejlesztése
olyan feladat, amelynek sikeres végrehajtásához
elengedhetetlen feltétel az elkötelezett vezetés.
Legyen azonban egy intézményvezető bármennyire is
elkötelezett, egyedül nem képes javítani az
intézmény működésén, ehhez szüksége van a
kollégák támogatására, aktív részvételére is.
Ezért biztosítani kell számukra, hogy a napi
rutinfeladatok elvégzésén túlmenően részt
vehessenek az intézmény működését kialakító
folyamatok formálásában is, azaz szükséges a
bevonásuk, az együttgondolkodás, a teammunka.
48
Comenius 2000 program
Intézményi felelősség
A (közoktatási) intézmények szervezetekként
működnek, amelyekben a feladatokat
megosztják, a tevékenységeket pedig a közösen
elfogadott intézményi célok elérésének rendelik
alá.
Azaz a vezetők feladata annak végiggondolása,
hogy hol ér véget a pedagógusi autonómia, és
hol kezdődik az intézményi felelősség, a közös
cselekvés.
49
Comenius 2000 program
A gyakorlatban, a kis lépésekben történő
folyamatos fejlesztés valósítható meg. Ebben a
folyamatos fejlődési folyamatban a PDCA-SDCA
ciklus tudatos és következetes alkalmazása nyújt
segítséget az intézményeknek.
PDCA-SDCA ciklus: Tervezés, végrehajtás,
ellenőrzés, értékelés, korrekció, beavatkozás,
fejlesztés folyamatának ciklusa
50
Comenius 2000 program
51
Az I. intézményi modell logikai
folyamata
Tervezés (P)
A tervezési szakasz az intézmények nyílt
önértékelésen alapuló helyzetfelmérésével
kezdődik.
Ezt követi az intézmény életében szerepet játszó
partnerek azonosítása, elvárásaik és
elégedettségük mérése.
Az adatok elemzését követő célmeghatározás során
az intézmény képessé válik az elvárásoknak
megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célok
kitűzésére.
A kitűzött célok megvalósításának tervezése történik
az intézkedési tervek elkészítésével.
52
Az I. intézményi modell logikai
folyamata
Megvalósítás (D)
Az intézkedési tervek elkészítésével és az
abban foglaltak megvalósításával az
intézmény a gyakorlatban is reagál az
érdekelt felek elvárásaira.
53
Az I. intézményi modell logikai
folyamata
Értékelés és ellenőrzés
Az intézkedési tervek megvalósításának
eredményeit elemezni kell, annak
érdekében, hogy az intézmény világosan
lássa, mennyire haladt előre céljai
megvalósításában.
54
Az I. intézményi modell logikai
folyamata
Beavatkozás
Ha az elemzés eredménye szerint nem
történt meg az elvárásoknak megfelelő
tevékenység, illetve változás (pl.: nem
csökken az elégedetlenség, vagy nem nő
az elégedettség) az intézménynek a
tervezési fázistól újra kell indulnia.
Amennyiben az elemzés pozitív eredményt
hoz, a folyamat szabványosíthatóvá válik.
55
A Comenius 2000 II. szakasz
A Comenius 2000 program II. szakasza a teljes
körű minőségirányítás megvalósításáról szól.
E szakaszban az intézmény képessé válik
 a folyamatok szabályozására,
 a szervezeti kultúra fejlesztésére, és
 a folyamatos fejlesztésre.
 Ennek dokumentációja az Intézményi
Minőségirányítási Program (IMIP).
56
IMIP


Az intézményi minőségirányítási program
(IMIP) határozza meg az intézmény
működésének hosszútávra szóló elveit és a
megvalósítását szolgáló elképzeléseket.
Az intézményi minőségirányítási programban kell
meghatározni az intézmény működésének
folyamatát, ennek keretei között a vezetési,
tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok
végrehajtását.
57
IMIP
Intézményi
MinőségIrányítási
Program
kidolgozása
58
IMIP- Folyamatok
szabályozása
Az intézmény:
 váljék képessé folyamatainak azonosítására,
 szerezze meg a tudatos folyamattervezés képességét,
 a partnerek elvárásai alapján szabályozza folyamatait,
olyan mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az
intézményi célokat megvalósítsa,
 az intézmény mindennapos működésébe vezesse be a
folyamatszabályozás eredményeit,
 alakítsa ki folyamatainak mérő és értékelő rendszerét,
 rendszeresen értékelje az intézmény belső működését,
 folyamatainak javítása során alkalmazza a PDCA-SDCA
ciklus elvét.
59
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Az intézményvezetés felelőssége és
elkötelezettsége:
 Jogi
követelmények
 Stratégiai
 Belső
működési rend biztosítása
 Vezetői
 Az
tervezés
ellenőrzés
intézmény működésének értékelése
 Irányított
önértékelés
 Az
intézmény működésének javítása és
fejlesztése
60
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Partnerkapcsolatok irányítása:
A
partnerek azonosítása, igényeinek
és elégedettségének mérése
 Kommunikáció
 Nyomon
a partnerekkel
követés és a beválás
vizsgálata
61
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Emberi erőforrások biztosítása és
fejlesztése
 Kiválasztási
és betanulási rend
működtetése
 Továbbképzési
 Belső
rendszer működtetése
értékelési rendszer működtetése
 Ösztönző
rendszer működtetése
62
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Az egyéb erőforrások biztosítása és
hatékony felhasználása:
 Gazdasági
 Eszköz,
erőforrások biztosítása
felszerelés, épület biztosítása
 Munkakörnyezet
biztosítása
63
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Az intézmény működtetése:
 Beszerzési
terv készítése
 Gazdasági
és pénzügyi folyamatok
 Adminisztráció
 Egyéb
kiszolgáló folyamatok (pl.:
karbantartás)
64
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Biztonságos intézmény
(szemléletformálás):
 Az
egészséges és biztonságos munka
és tanulási körülmények biztosítása
 Mentálhigiéné
 Szemléletformálás
és prevenciós
tevékenység
65
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Oktatás-nevelés:


Helyi képzési kínálat tervezése
Az oktatási-nevelési tevékenység közös
követelményeinek érvényesítése
•
•
•
•


Módszertani eszköztár és kultúra
Tanulás támogatás
A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe
A pedagógusok együttműködése
Az adott csoport előrehaladására vonatkozó
éves pedagógiai tervezés
A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges
közös követelmények és mérőeszközök
66
meghatározása
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Mérés, elemzés, javítás:
 Az
intézményi folyamatok és
tevékenységek ellenőrzése, mérése
 Indikátorrendszer
 Az
intézményi folyamatok,
tevékenységek folyamatos fejlesztése
 Belső
értékelések (auditok)
67
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Szervezeti kultúra fejlesztése
Az intézmény ügyeljen az alábbiak megvalósítására:
 a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba,
 a személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítására
és működtetésére,
 a személyes fejlődés támogató rendszerének
kialakítására,
 a humánerőforrás-gazdálkodás tudatos tervezésére,
 a feladatok ésszerű delegálására,
 az intézményen belüli kommunikáció fejlesztésére, az
együttműködés támogatására,
 a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére,
 az intézményi motivációs rendszer kialakítására,
 a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére.
68
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
A szervezeti kultúra fejlesztésének
képessége az IMIP-ben:




Helyzetfelmérés
A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének
meghatározása
Beavatkozás
 Fejlesztési terv (program) készítése
 Eszközök és módszerek meghatározása és
alkalmazása
Értékelés és továbbfejlesztés
69
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
Folyamatos fejlesztés
A szervezet honosítsa meg azokat a
módszereket, amelyek elősegítik:
 a szervezet közös tanulását,
 a szervezet nyitottságát és
 az egymástól (más intézményektől) való
tanulást.
70
Folyamatszabályozás az IMIP-ben
A folyamatos fejlesztés képessége az
IMIP-ben:

Folyamatos fejlesztés tervezése

A fejlesztési feladatok azonosítása és
rangsorolása

A folyamatos fejlesztés stratégiája

A folyamatos fejlesztés megvalósítása
71
A Közoktatás Minőségéért Díj
(KMD) modellje
72
A KMD céljai

A közoktatási minőségfejlesztés iránti
elkötelezettség és lelkesedés fenntartása

Egységes mérőeszköz biztosítása a folyamatos
fejlődés méréséhez

A minőségfejlesztés hatásosságának és
hatékonyságának mérése és fejlesztése

Az oktatási-nevelési intézmények közötti
egészséges versenyszellem erősítése
73
KMD koncepció
Szakmai alap: EFQM Kiválóság Modell
Kategóriák:

az alkalmazott intézményi minőségfejlesztési
modell követelményei szerint





Partnerközpontúság Díj
Kiválóság Díj
Olimpiai rendszerű modell (arany-, ezüst- és
bronz fokozat)
Kategóriánként 10 „döntős” intézmény:
3 díjazott, 7 oklevelet kap
74
Minőségirányítási alapelvek[
Vevőközpontúság
 A szervezetek vevőiktől függenek, ezért
fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a
jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a
vevők követelményeit, és igyekezzenek
felülmúlni a vevők elvárásait.
75
Minőségirányítási alapelvek[
Vezetés
 A vezetők megteremtik a célok és a
szervezet vezetésének egységét.
Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan
belső környezetet, amelyben a
munkatársak teljes mértékig részt
vehetnek a szervezet céljainak elérésében.
76
Minőségirányítási alapelvek[
Munkatársak bevonása
 A szervezet lényegét minden szinten a
munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk
teszi lehetővé képességeik kihasználását a
szervezet javára.
77
Minőségirányítási alapelvek[
Folyamatszemléletű megközelítés
 A kívánt eredményt hatékonyabban lehet
elérni, ha a tevékenységeket és a velük
kapcsolatos erőforrásokat folyamatként
irányítják.
78
Minőségirányítási alapelvek[
Rendszerszemlélet az irányításban
 Az egymással összefüggő folyamatok
rendszerként való azonosítása, megértése
és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a
szervezet eredményesen és hatékonyan
valósítsa meg céljait.
79
Minőségirányítási alapelvek[
Folyamatos fejlesztés
 A szervezet teljes működésének
folyamatos fejlesztése legyen a szervezet
állandó célja.
80
Minőségirányítási alapelvek[
Tényeken alapuló döntéshozatal
 Az eredményes döntések az adatok és
egyéb információ elemzésén alapulnak.
81
Minőségirányítási alapelvek[
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a
(be)szállítókkal
 A szervezet és beszállítói kölcsönösen
függnek egymástól, és kölcsönösen
előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük
értékteremtő képességét.
82
A minőségirányítási rendszer
(MIR) követelményei
A minőségirányítási rendszert (MIR) létre kell hozni,
dokumentálni kell, be kell vezetni, fent kell tartani, és
javítani kell a hatékonyságát.
Meg kell határozni:
 a szükséges folyamatokat, és ezek alkalmazásának
módját
 a folyamatok sorrendjét
 a folyamatok hatásosságának biztosításához szükséges
módszereket
 a szükséges információkat a figyelemmel kiséréshez
 Mérni, elemezni kell a folyamatokat, és alkalmazni a
83
továbbfejlesztéshez szükséges tevékenységeket.
MIR - Dokumentálási követelmények:
A vezetőség racionálisan határozza meg
 a dokumentálás módját,
 a dokumentálás körét,
figyelembe véve






a szerződéses és vevői követelményeket,
a szabványokat,
a jogszabályokat,
a szervezeti döntéseket,
a külső információforrásokat,
az igényeket és elvárásokat.
84
MIR - Minőségirányítási dokumentáció
tartalma:




Minőségpolitika
Minőségcélok
Minőségirányítási kézikönyv
A szabvány által meghatározott



dokumentált eljárások
dokumentumok (pl.: folyamatleírások)
feljegyzések (pl.: használt űrlapok)
Külön eljárások vonatkoznak a dokumentumok és
a feljegyzések kezelésére, megőrzésére.
85
MIR- Minőségpolitika
Követelmények a minőségpolitikával
szemben:
 feleljen meg a szervezet céljainak,
 tartalmazza az elkötelezettséget a MIR
hatékonyságának növelése iránt,
 adjon keretet a minőségcélok
megfogalmazásához, és átvizsgálásához,
 tegyék közzé, értsék meg és alkalmazzák a
szervezetben,
 vizsgálják át aktualitás szempontjából.
86
Példák minőségpolitikára:[5]
 „Az ÉRÁK tevékenységének alapvető célja a gazdaság igényeinek
megfelelő felnőttképzés, és széleskörű fejlesztési és szolgáltatási
tevékenység minőségének megvalósítása.”

„Az intézmény valamennyi vezetőjétől és dolgozójától elvárt a minőség
iránti elkötelezettség”
 „A minőségirányítási rendszerünk folyamatos értékelése és javítása
mellett gondoskodunk dolgozóink képzéséről, továbbképzéséről az
intézmény működésének és fejlesztési, képzési és szolgáltatási
színvonalának emelése érdekében”
 „Elhatározásunk, hogy az ISO 9001:2000 szabvány szerinti
minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos
tökéletesítésével:
 fejlesszük intézményünk kompetenciáit és
 ezáltal javítsuk vevőink megelégedettségét.”
 „Részvénytársaságunk vezetése - beleértve a telephelyvezetőket is elkötelezett a kitűzött célok megvalósítása mellett, ezért:
 motiválja és továbbképzi a munkatársakat, hogy képességeiket,
tudásukat teljes mértékben a társaság céljainak megvalósítására
fordítsák,
 rendszeresen ellenőrzi a minőségirányítási rendszer működésének
hatékonyságát és meghatározza a továbbfejlesztési irányokat.
87
MIR- Minőségcélok
Követelmények a minőségcélokkal szemben:
 összhangban legyenek a minőségpolitikával
 mérhető, igazolható legyen a célok elérése
Példák minőségcélokra:
 Intézmény akkreditáció megszerzése/megújítása
 Bevételek növelése 5%-kal
 Új tanfolyamok indítása
88
MIR- Minőségirányítási Kézikönyv
Minőségirányítási Kézikönyv tartalma:
 Érvényességi, alkalmazási terület
 Dokumentált eljárások
 Folyamatok közötti kölcsönhatások
89
Minőségirányítási rendszer felépítése
V
E
v
Ő
K
E
L
V
Á
R
Á
S
A
I
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE
A vezetés
felelőssége
Erőforrás
gazdálkodás
Bemenet
Mérés,
elemzés,
fejlesztés
Termék
és/vagy
szolgáltatás
előállítása
Folyamatok
Kimenet
V
E
v
Ő
K
E
L
É
G
E
D
ET
T
S
É
G
E
90
MIR Vezetés, a vezetőség felelőssége








Elkötelezettség: MIR létrehozása, bevezetése,
fenntartása
Vevőközpontúság kinyilatkoztatása
Minőségpolitikai nyilatkozat
Tervezési feladatok: minőségcélok és a MIR
tervezése
Felelősségi körök és hatáskörök meghatározása
Minőségirányításban a vezetőség képviselőjének
kijelölése (minőségügyi vezető)
Hatékony belső kommunikáció biztosítása (pl.
rendszeres értekezletek, körlevelek)
MIR felülvizsgálat (vezetőségi átvizsgálás)
91
MIR Erőforrás gazdálkodás:

Emberi erőforrások biztosítása: munkatársak
tudatos bevonása és képzése (belső
továbbképzés, külső oktatók képzése, új
belépők képzése, munkavédelmi képzés stb.)


A munkavégzés infrastruktúrájának biztosítása
(pl.: oktatásra alkalmas terem biztosítása)
Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (pl.
nyelvi oktatásra alkalmas eszközök
biztosítása)
92
MIR Erőforrás gazdálkodás:

Információgyűjtés, elemzés, információátadás a
megfelelő felelősségi és hatáskörökkel (pl.:
statisztikák hozzáférhetősége, hallgatói adatok
rendelkezésre állása, adatvédelem stb.)



Partnerkapcsolatok beleértve a szállítókat is
(Beszállítók száma a beszállítók tevékenységi
területeit figyelembe véve, kapcsolattartás a
beszállítókkal stb.)
Természeti erőforrások kezelése a fenntartható
fejlődésnek megfelelően
Pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása a
működés érdekében (az oktatás finanszírozható
legyen a rendelkezésre álló pénzeszközökből)
93
MIR Termék előállítása:

Az előállítás megtervezése (képzési terv, program-
és tananyagfejlesztés módszertana stb.)

Vevőkkel kapcsolatos folyamatok: vevői
követelmények meghatározása, átvizsgálása,
kapcsolattartás a vevőkkel (pl. felnőttképzési
szerződés)

A termék tervezése és fejlesztése: tervezés, bemenő
és kimenő adatok azonosítása, átvizsgálás, igazolás,
érvényesítés, változtatás kezelése (pl.: program- és
tananyagfejlesztés)
94
MIR Termék előállítása:

Beszerzés: beszállítók nyilvántartása, értékelése,
beszerzés folyamata, beszerzett termék vizsgálata
(beszállítók minősítése, nyilvántartása, képzése
stb.)

Termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása:
folyamatleírás, termék nyomon követhetőségének
biztosítása, vevő tulajdonának kezelése, termék
minőségének megőrzése, mérő- és megfigyelő
eszközök kezelése (pl.: tanfolyamszervezés,
tanfolyam lebonyolítása, hallgatói kérdőívek
kezelése, vizsgadokumentációk kezelése stb.)
95
MIR - Mérés, elemzés és fejlesztés:

A rendszer működésének megfigyelése és mérése:
belső audit (önértékelés)
Vevői megelégedettség mérése (hallgatói

Folyamatok figyelemmel kísérése, vizsgálata



kérdőívek, megrendelői kérdőívek, panaszkezelések
száma)
(statisztikai adatok feldolgozása például)
Termékminőség mérése (pl.: óralátogatás)
Termék megfelelőség: nem megfelelőség,
megelőzés, helyesbítés (pl.: képzési program
módosítása az új OKJ szerint, panaszkezelés
hatékonysága stb.)
96
MIR - Tanúsítvány



A minőségirányítási rendszer hitelesítése
minőségügyi szervezet által történik.
A követelményeknek való megfelelés esetében
tanúsítvány kerül kiadásra.
A tanúsítványban foglaltak teljesülését, a
minőségirányítási rendszer működését a szervezet
évente legalább kétszer ellenőrzi (belső
minőségaudit és vezetőségi átvizsgálás által),
valamint felülvizsgálati auditon a minősítő
szervezet külső auditora is megvizsgálja.
97
MIR - Tanúsítvány
98
99
Közös európai minőségbiztosítási keretrendszer
Common Quality Assurance Framework (CQAF)
A



szakoktatás és szakképzés minőségének
fejlesztésével kapcsolatos európai szintű munka
keretét az alábbi szakmapolitikai prioritások
alkotják és határozzák meg:
a munkaerő jobb foglalkoztathatósága;
a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb
összhang;
a szakképzéshez való jobb hozzáférés,
különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű
csoportjai esetében.
100
CQAF


A
CQAF
egy
olyan,
a
legfontosabb
létező
minőségbiztosítási modellek kulcselemeire épülő európai
közös minőségbiztosítási keretrendszer, amely
elősegíti és biztosítja a szakképzés minőségének
javítását, fejlesztését.
Bár a közös keretrendszer alkalmazása önkéntességen
alapszik, alkalmazása fokozatosan hozzájárulhat ahhoz,
hogy a tagállamok szakképzési szakmapolitika
kezdeményezései és szakképzési rendszerei
között
növeljék
az
átláthatóságot
és
a
konzisztenciát, a saját rendszereik kidolgozására
vonatkozó teljes körű felelősségük tiszteletben tartása
mellett.
101
CQAF


A keretrendszer meghatározza a minőségi
követelmények referencia keretét, melynek
megfelelően
az
intézmény
minőségfejlesztésének középpontjában az önértékelés
áll.
Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek
és eredményeinek szisztematikus, rendszeres,
összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által
meghatározott szempontok szerint elvégzett
felülvizsgálata.
102
CQAF felépítése
103
CQAF felépítése
A keretrendszer elemei:
•Modell, amely lehetővé teszi a rendszerek
megtervezését, gyakorlati alkalmazását, működtetését,
felülvizsgálatát és értékelését
•Megfelelő módszertan a rendszerek felülvizsgálatára,
értékelésére és fejlesztésére
•Monitoring külső nemzeti vagy regionális szerv(ezet)
által
•Mérés: mutatók (indikátorok) referenciakeretének
kifejlesztése és működtetése
104
Önértékelési rendszer
105
Szakképzési Minőségbiztosítási
Keretrendszer (SZMBK)
Az SZMBK koncepciója a szakképzés európai szinten
kialakított Minőségbiztosítási Keretrendszere (CQAF) hazai
adaptálásának lehetőségeit tárgyalja az iskolarendszerű
szakképzés területén.
Kidolgozásának alapját az európai szintű munkát meghatározó
szakmapolitikai prioritások és szempontok adják, azaz
 a munkaerő jobb foglalkoztathatósága,
 a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang
megteremtése,
 a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen
a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai számára).

106
Magyar szakképzési
keretrendszer
EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI
KERETRENDSZER
ISKOLARENDSZERŰ
SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT
KERETRENDSZER
FELNŐTTKÉPZÉSRE
ADAPTÁLT
KERETRENDSZER
Magyar szakképzési keretrendszer
107
Magyar szakképzési
keretrendszer

A keretrendszer nem tesz különbséget
iskolarendszerű és felnőttképzés között.
Ennek oka elsősorban, hogy az EU
országaiban nem jellemző e két képzési
mód olyan típusú elválasztása, mint a
hazai szakképzés területén.
108
Az SZMBK és a minőségirányítási
rendszerek kapcsolata
SZMBK Modell
Jogszabályi követelmények
109
SZMBK Modell



A Keretrendszer első eleme az SZMBK Modell,
amely olyan követelményeket fogalmaz meg,
amelyek alapvetők bármilyen szakképzési
intézmény minőségbiztosítási rendszerében.
Az SZMBK Modell (Közös követelmények)
elősegíti a minőségirányítási rendszerek tudatos
tervezését, végrehajtását, értékelését és
fejlesztését.
A Modell tartalmazza a szakképzésre vonatkozó
azon kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata
alapvető fontosságú a szakképző intézmények
képzési tevékenységének és az irányítási
rendszerek minőségbiztosítása szempontjából. 110
Kulcskérdések
(minőségi alapkövetelmények)
1. TERVEZÉS
 1.1. Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola
céljai / célkitűzései?
 1.2. Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok /
célkitűzések?
 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vették-e a
szakképzéssel kapcsolatos ágazati és regionális
célokat és ezeket beépítették-e célrendszerükbe?
 1.4. Hogyan értékelik a kitűzött célok
megvalósulását?
 1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét
az alkalmazott minőség megközelítésen belül!
111
2. MEGVALÓSÍTÁS
 2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan
történik a fejlesztési tervek végrehajtása?
 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan
történik az intézmény működéséhez
kapcsolódó tervek végrehajtása?
112
3. MÉRÉS és ÉRTÉKELÉS
 3.1 Mutassák be, hogy milyen méréseket, értékeléseket
alkalmaznak az iskolában?
 3.2 Hogyan biztosítják, hogy a mérések és az
értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak,
rendszeresek, módszeresek) legyenek?
 3.3 Mely partnerek vesznek részt a mérési és az
értékelési folyamatokban?
 3.4 Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a
mérési és az értékelési folyamatokban?
 3.5 Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a
mérések és értékelések?
113
4. FELÜLVIZSGÁLAT
(Visszacsatolás és változásmenedzsment)
 4.1.
Hogyan valósítja meg az iskola a mérések és
értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat,
hogyan támogatják és szervezik meg a változtatások
bevezetését?
 4.2.
Hogyan történik a mérések,értékelések eredményeiről
való visszajelzés?
 4.3.
Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos a
külső mérésekből, értékelésekből származó visszajelzéseket
nyilvánossá?
 4.4.
Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti
szintű tanulási folyamatait a mérések és értékelések
eredményeinek elemzésére építve?
 4.5.
Hogyan használják fel a mérési, értékelési
eredményeket az intézményi célok / célkitűzések
felülvizsgálatához, módosításához?
114
5. MÓDSZERTAN






5.1. Milyen szisztematikus minőségbiztosítási
megközelítést alkalmaznak?
5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az alkalmazott
minőségbiztosítási megközelítésben?
5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőség
megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan
milyen tevékenységekbe?
5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény
minőségbiztosítási rendszerében?
5.5.Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy a
vállalt feladatukat megfelelően ellássák?
5.6. Milyen külső értékelést alkalmaznak és hogyan
(milyen esetekben, formában)?
115
Önértékelés


A Keretrendszerben a második elem az
önértékelés, amely alatt a minőség
mérésére és értékelésére, valamint a
minőség (rendszer és intézményi szintű)
fejlesztésére alkalmazható módszertant kell
érteni.
Az önértékeléshez tartozik egy részletesebb,
az alapvető közös követelményeket további
vizsgálati szempontokra lebontó önértékelési
modell és egy önértékelési módszertan.116
Önértékelés


Az önértékelést végző szervezet tényekre
alapozva tudja megállapítani azokat az
erősségeit, amelyekre építve további sikereket
tud elérni, és azonosítani tudja a fejlesztendő
folyamatait, tevékenységeit és területeit
is.
Az önértékelés során feltárt fejlesztendő
területekre a szervezetek fejlesztési célokat
fogalmaznak meg, a célok megvalósítására
fejlesztési terveket készítenek, és fejlesztési
tevékenységeket indítanak el.
117
Önértékelés



Az intézményi önértékelések fontos eleme az
önértékeléshez alkalmazandó modell.
Az önértékelés modellje határozza meg azon
vizsgálati területeket (amit általánosan
kritériumoknak neveznek az önértékelési
modelleknél), és vizsgálati szempontokat,
amelyeket az intézménynek át kell
tekintenie önértékelése során.
A modell elsősorban azon területeket határozza
meg, amelyeken el kell végezni az önértékelést.
118
Önértékelés
A
vizsgálati
területek
(kritériumok)
biztosítják, hogy az önértékelés az
intézmény minden területére kiterjedjen.
Általában a vizsgálati kritériumok két
nagyobb egységre oszthatóak, a
működés
áttekintését
célzó
kritériumokra, és az intézmény
eredményeit áttekintő kritériumokra.
119
Önértékelés


Tehát az önértékelés modellje adja meg az
intézményekben
kialakítandó
minőségirányítási rendszer fő elemeit.
Különbség a minőségirányítási rendszer modellek
és az önértékelési modellek között, hogy míg az
előbbiek konkrét követelményeket fogalmaznak
meg, addig az önértékelési modellek, csak a
vizsgálandó
területeket
adják
meg,
amelyekre
szabályozott
működést
kell
kialakítani az intézménynek.
120
Önértékelés
Ugyanakkor az önértékelési modellek is megfogalmaznak
bizonyos elvárásokat az intézményeknél kialakítandó
működéssel és eredményekkel kapcsolatban. Ezen
elvárásokat az önértékelési modellhez kapcsolódó
alapelvek, és az önértékeléshez kapcsolódó értékelési
módszertan tartalmazza.
Tehát az önértékelés során azt kell vizsgálni, hogy az
önértékelési modellhez tartozó alapelvek és
értékelési szempontok hogyan tükröződnek az
intézményben kialakított működésben, és az
intézmény
eredményeiben,
az
önértékelési
modellhez
tartozó
vizsgálati
területeken,
kritériumoknál.
121
Az intézményi önértékelés 3
szintje

1. szint: Helyzetfelmérő szint, mely
csupán az eredmények vizsgálatára terjed
ki, valamint az elért eredmények tükrében
a kialakított célrendszer vizsgálatára.
122
Az intézményi önértékelés 3
szintje

2. szint: Fejlesztési szint, mely
követelményrendszer
tartalmazza
a
Keretrendszer kulcskérdéseinek vizsgálatát
is, valamint az SZMBK Önértékelési
Modelljében szereplő kérdéseket.
123
Az intézményi önértékelés 3
szintje


3.
szint:
Kiválóság
szint,
mely
követelményrendszer alkalmas arra, hogy
az intézmény teljes körűen megvizsgálja
működését.
A Kiválóság szinten történő önértékelés a
díj típusú modellek alkalmazása felé viszi
el az intézményeket.
124
Külső értékelés

Az intézményi működés fejlesztésének az
önértékelést
kiegészítő,
azt
nem
helyettesítő egyik lehetséges és fontos
eszköze a külső értékelés, amely a
keretrendszer 4. eleme.
125
Külső értékelés


A külső értékelés segít a belső mérések és
értékelések rendszeres felülvizsgálatában, az
intézmény működésének és eredményeinek
rendszeres
értékelésében,
valamint
összehasonlítható adatok szolgáltatásában a
szakképzésen belül (az összehasonlító adatokat az
indikátorok fogják megadni, amelyek áttekintése a
monitoring rendszer egyik feladata).
A külső értékelés tehát két elemből áll:
monitoring rendszerből és az arra épülő, annak
eredményeit
használó
ún.
minősítési
126
rendszerből.
Külső értékelés


Monitoring:
folyamatos
adtagyűjtés
annak
érdekében, hogy a menedzsment információkhoz
jusson egy adott tevékenység előrehaladásával
kapcsolatban és szükség esetén befolyásolhassa
menetét.
Leszűkítve a monitoring fogalmát, egy adott
fejlesztés
pénzügyi
és
fizikai
megvalósíthatóságának nyomon követését
jelenti; azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az
előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, hogy
biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.
127
Külső értékelés

Az
intézményi
monitoring
rendszernek lehetőséget kell teremtenie
az
intézményi
működés
tartalmi
értékelésére, az intézmények által
indított
fejlesztések
értékelésére,
valamint a folyamatos fejlődés és
fejlesztés támogatására.
128
Külső értékelés
Az intézményi monitoring rendszernek a
működés során ezért az alábbi területekre
szükséges kiterjednie:
- az indikátorok meghatározása és értékelése
(melynek érdekében kötelezővé kell tenni az
intézmények számára a kulcsindikátorok
összesítését),
- az indikátorok és az önértékelés alapján
elindított fejlesztések és megvalósulásuk
értékelése.
129
Külső értékelés



Az indikátor más néven a mutató egy olyan
szám, amelynek segítségével egy cél
elérésének szintjét lehet szemléltetni.
A mutató mennyiségi információt nyújt, hogy
segítse a beavatkozások szereplőinek
kommunikációját, tárgyalásait és a
döntéshozatalt.
A mutató olyan elemeket számszerűsít,
amelyek egy program nyomon követése
során (monitoring) vagy értékelésében
relevánsnak minősülnek.
130
Külső értékelés


A monitoring rendszerre épül a minősítési
rendszer, amely négyévente vizsgálja teljes
körűen az intézmények szakmai tevékenységét.
A minősítési rendszer a monitoring rendszer
keretében
gyűjtött
információkon
felül
(indikátorok és fejlesztések eredményei) a
Keretrendszerhez
kapcsolódó
Modell
kulcskérdéseinek
teljesülését
vizsgálja
az
intézmény működésében
131
Külső értékelés

A minősítési rendszer háromszintű,
amelynek
legmagasabb
szintje
az
intézmény akkreditációja.
132
Mérés - indikátorok


A különböző minőségirányítási rendszerek
kiemelt
feladata
az
intézmények
tevékenységének,
eredményességének
mérésére vonatkozó rendszer kialakítása.
A mérési rendszerek alapja azon
indikátorok meghatározása, amelyek
segítségével mérhető és értékelhető
egy-egy
intézmény
teljesítménye.
Ezért alapvető feladat az indikátorrendszer
kialakítása és folyamatos fejlesztése.
133
Mérés - indikátorok
A Szakképzési Önértékelési Modellbe (az Eredmények
oldalon) beépítésre kerültek mind a kulcsindikátorok mind
a benchmarking adatbázis indikátorai.
A Szakképzési Önértékelési Modell mindhárom szinten
azonos indikátorrendszert tartalmaz, mely egységesen
három fő elemből áll:
 a 40 kötelezően mérendő kulcsindikátor (amelyek a
Keretrendszerrel összhangban kerültek meghatározásra),
beillesztve (és megjelölve) a SZÖM struktúrájába(n)
 ajánlott indikátorok (ezeknél figyelembe véve a korábbi
SZÖM elemeit, és a benchmarking adatbázis elemeit is)
 egyéb (pl. intézményi saját) ajánlott indikátorok.
134
Mérés - indikátorok

A benchmarking a világ bármely pontján
működő
más
szervezetekkel
való
folyamatos összehasonlítás és összemérés
folyamatát jelenti abból a célból, hogy
információt
nyerjünk
szervezeti
filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról
és mértékekről, melyek segíteni fognak
bennünket szervezetünk teljesítményének
javításában.
135
CQAF modell a gyakorlatban
136
A keretrendszer
működésének gyakorlati
lépései:
1.
2.
3.
4.
Önértékelés lefolytatása
Adatok feldolgozása
Prioritási területek meghatározása
Fejlesztési terv
Az adatok feldolgozásával nem foglalkozunk részletesen, hiszen az nem
jelent mást, mint a kérdőívben található kérdésekre adott válaszok
összesítését és értékelését.
137
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére
Önértékelés lefolytatása, a kérdőívek kitöltése
 Önértékelés lefolytatása Cél és terv
Vizsgált terület
Vevőszolgálat
Kérdések
Válaszok
1. Cél és terv
1.1. Vezetés
1.2. Célok és értékek
1.3. Stratégia és tervezés
1.4. Partnerség
1.5. Finanszírozás
erőforrások
Hogyan tervezi meg és
irányítja a
vevőszolgálati
tevékenység partnerségi
kapcsolatait az
intézmény
(vezetősége)?
és
138
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére

Önértékelés lefolytatása 2. Végrehajtás
Vizsgált terület:
Vizsgáztatás
Kérdések
Válaszok
2. Végrehajtás
2.1. Tanárok, oktatók és
egyéb
alkalmazottak
irányítása
Hogyan határozza meg és
ellenőrzi az intézmény
vezetősége a vizsgáztatásban
közreműködők legitimitását
és kompetenciáját?
2.2. Folyamatirányítás
Hogyan alakították ki és
hajtják
végre
a
vizsgaellenőrzési
folyamatokat?
139
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére

Önértékelés lefolytatása
Vizsgált terület:
Személyzettanúsítás
3. Felmérés és értékelés
Kérdések
Válaszok
3. Felmérés és értékelés
3.1. Oktatási és képzési
eredmények
Hogyan és mennyiben járul
hozzá az oktatók szakmai
felkészültsége a hallgatók
eredményességéhez?
3.2. Alkalmazottakkal
kapcsolatos eredmények
3.3. Munkaerő-piaci és
társadalmi eredmények
3.4. Pénzügyi eredmények
140
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére

Önértékelés lefolytatása
Vizsgált terület:
Programfejlesztés
4. Visszajelzés és változtatás
Kérdések
Válaszok
4.
Visszajelzés
és
változtatás
4.1. A fejlesztési
tevékenységek megtervezése
Milyen indikátorok vannak
és végrehajtása
meghatározva a program- és
tananyagfejlesztésre
vonatkozóan?
4.2. Külső hitelesítés
Rendelkezik-e az intézmény
akkreditált képzési
programokkal?
141
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére

Prioritások meghatározása:
Intézkedés
Akkreditált képzési
programok
fejlesztése
Belső képzések
indítása az OKJ
változásával
kapcsolatban
Új program
fejlesztése a helyi
egyetemmel
közösen
Szervezetre
gyakorolt hatás
Végrehajtási
képesség
Pontszámok
Prioritások
sorrendje
3
4
12
2.
4
4
16
1.
4
1
4
3.
A prioritási területek meghatározásánál először értékeljük (5-ös skálán /5: a legnagyobb hatás, illetve a
legkönnyebben végrehajtható feladat/) a szervezetre gyakorolt várható hatást, illetve a végrehajthatóságot.
A két érték szorzata adja az adott tevékenység prioritási pontszámát. A legmagasabb értékű feladat lesz az
első a prioritási sorrendben.
142
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére

Fejlesztési terv kidolgozása
Célok és
feladatok
Felelős
Végrehajtó
Határidő
Képzési program
összeállítása
Módszertani
vezető
Módszertani
referens
2010.
november 20.
Képzés
megszervezése
Módszertani
vezető
Módszertani
asszisztens
2010.
december 5.
Belső képzések
indítása az OKJ
változásával
kapcsolatban
143
Gyakorlati példa a CQAF
működtetésére
144