Szófajok

Készítette: Kiss Vilmos 7/A. osztály

A szófaj fogalma

 A nyelv használatban egyformán viselkedő, azonos szerepet betöltő,azonos célra szolgáló szavak osztályai.

 A szavakat a hasonló jelentésük, az alaki viselkedésük, a mondatbeli és a szövegbeli szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba.

A szófaji csoportok

 I. Alapszófajok  II. Viszonyszók  III. Indulatszavak

Alapszófajok

 1. Ige  2. Főnév  3. Melléknév  4. Számnév  5. Határozószók  6. Névmások  7. Igenevek

Alapszófajok: ige

Fogalma:

cselekvést, létezést, történést és állapotváltozást kifejező szó.

Fajtái:

  Cselekvő alanya szerint:     Cselekvő: az alany maga végzi a cselekvést (tanulok) Műveltető: az alany mással végezteti a cselekvést (vásároltat) Szenvedő: a cselekvés mástól indul ki, és az alanyra hat (elküldetik) Visszaható: az alany által végzett cselekvés visszahat saját magára (mosakodik) Tárgy szempontjából:   Tárgyas: bővíthető tárggyal (tápláljam) Tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (esik)

Alapszófajok: ige

Alakja szerint:

  Tőszó (olvas, ír) Képzett szó (olvastak, írtunk)

Ige alak kifejezi:

 A beszéd idejéhez viszonyítva a cselekvés

idejét,

   A cselekvőnek a cselekvéshez való kapcsolatát,

módját,

A cselekvő

számát és személyét

, Utal a

tárgy

ra.

Alapszófajok: ige



Az igeidők:

az ige alakjában az időjellel vagy annak hiányával tudjuk jelölni, hogy a cselekvés a beszéd idejével egy időben megy végbe, ez a jelen idő, azt megelőzi, ez a múlt idő, illetve azt követi, ez a jövő idő. Jelen időnek nincs jele, a múlt idő jele –t / -tt, a jövő időt összetett igealakkal fejezzük ki, a fog ige és a főnévi igenév.

Alapszófajok: ige

Az igemódok:

cselekvéshez való viszonyát fejezi ki.

Fajtái:

az ige a cselekvőnek, a beszélőnek a  Kijelentő mód: a beszélő közöl, megállapít valamit. Nincs külön jele. Lehet jelen, múlt és jövő idejű (olvas, olvasott, olvasni fog)   Feltételes mód: óhajtást, feltételt, bizonytalanságot fejez ki. Jele: -na / -ne, olvasott volna) ná / -né. Lehet jelen és múlt idejű. Múlt idejét a volna segédigével fejezzük ki. (olvasna, Felszólító mód: a beszélő akaratát, parancsát, utasítását, kérését fejezi ki. Jelei: -j, (írj) -jj, (jöjj) –gy, (tégy) -ggy, (higgy) -s, (moss) -sz, (mássz) -zz, (rázz) – dz (edzz). Csak jelen idejű lehet.

Alapszófajok: főnév

Fogalma:

tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli.

Fajtái:

olyan szófaj, amely élőlények, élettelen köznevek, tulajdonnevek.



Köznév:

tárgy, elvont dolog közös neve (fiú, osztály, patak).

több, egyforma, hasonló élőlény, dolog, 

Tulajdonnév:

egy egy valós vagy elgondolt, kitalált élőlénynek, dolognak, tárgynak a saját, megkülönböztető neve (Béla). Fajtái: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézmény nevek, címek, kitüntetések, díjak, márkanevek.

Alapszófajok: melléknév

Fogalma:

személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát kifejező szó. Szövegben ragokat és jeleket vehetnek fel. A melléknév

fokozható

.

 

Fajtái:

egyszerű (barna) és összetett szavak (sötétbarna).

Alakja szerint:

(barnás).

tőszó (barna) és a képzett szó 

Toldalékai:

   képző, (barnás) jel, (legbarnább) rag (barnán).

Alapszófaj: számnév

Fogalma:

személyek, dolgok, tárgyak mennyiségét, vagy a sorban elfoglalt helyüket jelölik ki.

Fajtái:

  Mennyiséget kifejező:   Tőszámnév (kettő, öt) Törtszámnév (ötöd, heted) Sorrendiséget kifejező:  Sorszámnév (első, tízedik)

Típusai

:  Egyszerű szavak (egy, sok) vagy összetett szavak (kétezer, huszonhét),  Tőszók (három, sok) és képzett szók (harmadik, hatod).

Alapszófajok: számnév

Keltezés formái:

         2010-ben 2010. október 01.

2010. október 01-jén 2010. októberében 2010. október havában 2010 októberében 2010 őszén 2010. október folyamán 2010 után

Alapszófajok: határozószók

Fogalma:

körülményét kifejező szótári szavak.

Fajtái:

a cselekvés helyét, idejét és egyéb  Hol? Helyre utalók (kint, messze, oldalt),   Mikor? Időre utalók (ma, nemrég, azonnal), Hogyan? Egyéb körülményre utaló (mezítláb, alattomban).

Alakja szerint:

 Egyszerű szavak (ma, lent),  Összetett szavak: (maholnap, nemsokára).

Alapszófajok: névmások

Fogalma: Fajtái:

  A névmásokat a mondatban egy másik szófaj szerepében használjuk. Főnévi értékű névmások: (én, te, magukkal), Többi névmás: főnévi, melléknévi, számnévi és határozószói lehet. Tehát a mondatban a főnévhez, melléknévhez, a számnévhez és a határozószóhoz hasonlóan viselkedik.

Alakja szerint:

 egyszerű (én, maga)  összetett szavak (enyémről, mindenkié)

Típusai:

         személyes, (én, te, ő) birtokos, (enyém, tied, övé) kölcsönös, (1 db van az

egymás

szó) visszaható, (magam, magad, maga) mutató, (ez, ilyen, ennyi, itt, ekkor, így) kérdő, (ki? Mely? Hány?) vonatkozó, (aki, amilyen, ahány, ahol, amikor, amint) általános, (mindenki, bármilyen, sehol) határozatlan névmás. (valaki, valahány, valaha)

Alapszófajok: igenevek

Fajtái:

 Főnévi igenév,  Melléknévi igenév,  Határozói igenév.

Főnévi igenév:

 Képzése: ige a

–ni

képzővel. (futni, tanulni, olvasni)

Melléknévi igenév típusai:

  Folyamatos: ige és

–ó, -ő

Befejezett: ige és a

–t, -tt

képző (olvas

ó

), képző (olvasott),  beálló történésű: ige és a

–andó, -endő

Határozói igenév:

 képző (olvasandó).

Képzése: ige és a

–ba / -be, –va / -ve, -ván / vén

képző (olvasván).

Viszonyszók

Típusai: 

Névelők

: a főnevek vagy a főnévi szerkezetek előtt állnak. Fajtái: határozott (a, az) határozatlan (egy).   

Névutók:

miatt).

nincs önálló jelentésük, főnevek vagy főnévű szerepű más szófajok után állnak. Jelölhetnek helyet (alatt, előtt, mellett, felett, között), időt (múlva, át) és egyéb viszonyt (ellen, iránt, végett,

Segédigék:

az ige jövő idejű alakját a idejét összetett igealakkal,

volna

Névszói-igei állítmány (Az alma

fog,

a feltételes mód múlt segédigékkel fejezzük ki. Az igei szerepnek egy segédszóval felelnek meg (esni fog, esett volna).

érett lesz

.).

Igekötők

: olyan segédszók, amelyek az igékhez és az igéből képzett szavakhoz kapcsolódnak. Módosítják vagy megváltozatják az ige jelentését (be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza). Elváló igekötők: el tud jönni, eljön, jöjjön el.

Viszonyszók

 

Kötőszók:

mondatrészeket, tagmondatokat vagy egész mondatokat kötnek össze. Típusai:     egyes kötőszók (és, de, hiszen, mert), páros kötőszók (akár-akár), egyes és páros kötőszók (is, is-is), hármas kötőszók (nemcsak ….. hanem …. is.)

Módosítószók:

  Típusai: szó értékű módosító szók: az utánuk álló szó jelentését módosítják (alig, már, még), mondatértékű módosító szók: a beszélő véleményét, állásfoglalását tükrözi a történtekkel, elhangzottakkal kapcsolatban. Mondatértékűek, önálló mondatként szerepelhetnek (Ugyan. Talán. Természetesen. Igen.)

Indulatszavak

Indulat szavak:



Fogalma:

azok a szavak, amelyek érzelmeket, indulatokat fejeznek ki. Nem toldalékolhatók, a mondatban mondatrész szerepét nem tölthetik be. Az indulatszók mindig mondatértékűek.



Csoportosítása:

 Érzelmet, indulatot fejez ki: óh, jaj, hurrá,   Kommunikációs kapcsolatra utaló: halló, nahát, ejnye, Hangutánzó szó: puff, reccs, potty.

Köszönöm a figyelmet!