Transcript A szókészlet tagolódása, rétegződése - hok.uni

A szókészlet tagolódása,
rétegződése


A szókészlet követi vagy éppen előidézi a
társadalommal együtt mozgó nyelv
változásait.
Két osztályozási szempont:


Diakron: a szavak eredetét, születését, a
szókészlet fejlődéstörténetét vizsgálja.
Szinkron: a mindenkori adott szókészlet
rétegzettségét a szavakat használó
embercsoportok hovatartozása szerint alakítja ki.




a területi-földrajzi hovatartozás alapján kialakított
szókészleti réteg  a tájnyelvi szavak, a
regionalizmusok
a társadalmi csoportnyelvi szókészleti réteg  a
szociolektusok
tudományágak, szakmák terminológiája,
szakszókincse: fékhenger, kúpkerék, perselyez
(autószerelés); diópánt, falc, holkergyalu
(asztalosság), metafora, szinekdoché,
ütemkiegyenlítődés (irodalomtudomány).
a társadalomban sajátos helyet elfoglaló kis
csoportok szókészleti rétegei  diáknyelv,
kaszárnyanyelv, zsargon, argó, jassznyelv








A szókészlet eredet szerint rétegei
A gondolkodás differenciálódásával egyenes
arányban nőtt és nő a szókészlet nagysága,
(esetleg: a szavak számának növekedésével együtt
fejlődött a gondolkodás).
Egy ősi szókészlet-magra fokozatosan rakódtak és
rakódnak új és új szókészleti rétegek.
A nyelvtörténet négy jelentős réteget különít el:
a) ősi alapnyelvi réteg
b) belső keletkezésű szavak
c) jövevényszavak
d) idegen szavak





Az ősi alapnyelvi réteg
 ezek a szavak adják nyelvünk szókészletének sajátos arculatát
1000–1200-as nagyságrendű réteg
szerepe jelentős  a mindennapi élet legalapvetőbb fogalmai
tartoznak ide
 rokonságnevek: apa, nő, feleség;
 természeti jelenségek: ég, éj, ősz;
 állatnevek: fecske, hal, lepke;
 közhasznú szavak, lakásrészek, elemi cselekvésű igék,
személyes névmások
használatuk gyakori, és gazdag a szócsaládjuk (számos képzett
és összetett szavakat hozunk létre belőlük)
Pl.: szem: szemel, szemlél, ökörszem, stb.




Belső keletkezésű szavak
a szóképzés és a szóösszetétel a szóalkotás legfontosabb
módjai
 Képzés: szív + (e)s → szíves; szem + telen → szemtelen.
 Összetétel: szív + kamra → szívkamra; lát + cső → látcső.
Ritkább szóalkotási módok:
 szóelvonás: kapál → kapa; nagymosás → nagymos
 rövidülés: laboratórium → labor
 szóvegyülés: citrom + narancs → citrancs; csupa + kopasz →
csupasz
 népetimológia: nyugdíj → nyögdíj
A szóteremtés a „semmiből” létrehozott szavakat eredményez.
Ezek a hangutánzó, illetve hangulatfestő szavak: andalog,
szöszmötöl, hess.

Jövevényszók




a nyelvbe kívülről, más nyelvekből bekerült szavak rétege
ez a kölcsönzés annyira régi, hogy jövevényszavaink
idegen eredetét csak az etimológia tartja nyilván
a toldalékok gazdagsága révén beépültek a magyar
nyelvbe, a köznyelvi tudatban már magyar szavakként
élnek
Közöttük időbeli eltolódások vannak, attól függően,
hogy a „kölcsönző” néppel, nyelvvel a magyarság
milyen időszakban került kapcsolatba.




nagyon régiek  az iráni eredetű szavak: tej, vaj, tehén;
a török jövevényszavaknak két időbeli rétege van:
 a honfoglalás előtti korból: bika, borjú, tyúk, sarló, kéve
 a későbbi átvételek a honfoglalás utániak, egyesek a török
hódoltság idejéből származnak: basa, aga, betyár, kaszab(ol),
korbács
a szláv nyelvekből átvett szavak szintén a honfoglalás előtti
kortól származhatnak egészen napjainkig
 az államigazgatással, a kereszténységgel kapcsolatos szavak:
király, megye, kereszt, szent, pap, karácsony;
 a családi élet, lakberendezés szavai: cseléd, unoka, pince;
 a földművelés állattartás köréből való szavak: zab, szalma,
asztag, málna.
német jövevényszavak  a városias életmód, illetve a hadi élet
kifejezései: lant, farsang, kastély, polgár, ostrom, pisztoly.

Idegen szavak



az idegen szó használható, ha:







kölcsönzéssel átvett szavak
megőrizték idegen „kívülálló” jellegüket
nincs magyar megfelelője, és a társadalom számára fontos fogalmat jelöl:
film, alumínium, norma, vitamin
nincs magyar megfelelő és széles körben ismert, bár nem fontos fogalmat
jelöl: bár, sanzon, sláger
jelentésben, hangulatában eltér a magyar megfelelőtől: náció ≈ nemzet; akta
≈ ügyirat; klinika ≈ kórház
magyar megfelelője nehézkes, pontatlan: energia, profit, antikvitás
használatának hangulat- és környezetidéző ereje van, műveltségszó: tajga,
szamovár, trojka
köztes esetek: az idegen szó használata megengedett, bár nem
kötelező: autó ≈ gépkocsi; patika ≈ gyógyszertár; probléma ≈ kérdés
A mai magyar nyelvre legnagyobb hatást az angolszász eredetű idegen
szavak gyakorolják.

Állandóság és változandóság a szókészletben



Egy adott korban a nyelv egységét egy viszonylag állandó
szómennyiség biztosítja.
Az időben változó nyelvnek legmozgékonyabb összetevője
a szókészlet.
A mennyiségi változás két véglete:


az archaizmusok  az elavuló, kipusztuló szavak: dézsma,
bakó, kopja
a neologizmusok  az újonnan bekerült szavak: műhold,
internet, betűreklám


a szavak elavulása, új szavak keletkezése,
bekerülése mellett jelentős a nyelvváltozatok
közti kölcsönhatás miatt bekövetkező belső
mozgás
főként a kiegészítő, peremszókészleti rétegek
felőli hatás következtében állandóan bővül,
gazdagodik a köz- és irodalmi nyelv
szókészleti rétege