Transcript 5_az_irasfajtak_kialakulasa.ppt

Az írásfajták kialakulása
Névrajz
• Vaktérkép
• Bates: Jó széllel... (Fair stood the wind for
France), 63. és 139. oldal
• Feliratok: hegy, utca, csillagnevek;
turistajelek; magyarázó megírások;
évszámok, magasság
• Latin betűs idegen nyelvű térképek
• Nem latin betűs: cirill (orosz), msh-írású
(arab), szótagírású (japán)
• Fogalomírású (kínai), képírású (törzsi írás)
Változatok
• Egy név, több alak: Bécs, Belgrád,
Fokváros − Arad
• Egy név, többféle írás: Kairó, Cairo, ElKáhira, Al Qāhirah
Peking, Peiching (Wade–Giles), Beijing
(pinjin)
• Egységesítési törekvések (ENSZ, FNB)
• Szabályok − hagyományok
• Politikai érzékenység: Kárpát-m., Japán-t.,
Indonéz-ó., Erdély, Elefántcsontpart
Képtől a betűig
• Történelem előtti korszak = írás előtti
korszak
• Kép (piktografikus): indiánok
• Fogalom (ideografikus): Egyiptom
• Szó (logografikus): Kína
• Szótag (szillabikus): Japán
• Betű (alfabetikus): Fönícia (hiányos)
• Betű: Görögország (teljes)
Képírás I.
• Konkrét tárgyak stilizált rajzai
• Pályaudvarok nemzetközi jelei
• Nyelvtől független, nincs rögzített
hangértéke
• Mindenki érti
☺  
Fogalom- és szóírás
• Fogalomírás: konkrét tárgy vagy vele
összefüggő fogalom, pl. Nap = Nap,
meleg, fény; víz = víz, könny, szomjúság;
láb = láb, járás; nyelvtől függetlenül
értelmezhető, rögzített hangérték nincs.

• Szóírás: önálló hangalak (nyelv) tartozik
egy-egy képhez (jelhez); lehet diktálni.
Szótagírás
Szavak szótagokra bontása; összetett,
hosszabb szavak leírása egytagú szavak
képével (jelével) = képrejtvény; nyelvhez
tartozik.
Lépcső = láb rajza + cső rajza
Követ = kő rajza + magot szóró alak rajza
Silány = sí + lány
Betűírás I.
Szavak és szótagok hangokra bontása
(Kína: új jeleket találtak ki)
• Új, idegen szavak és nevek, fogalmak
• Csak a kép (jel) kezdő hangját olvassák
sál + íj + rózsa + determinatívum = sír (ige
v. főnév)
Betűírás II.
• Msh-írás (hiányos betűírás): arab, héber
(föníciai: malk – király, malki – királyom,
malák – uralkodik, malaka – uralkodott,
malaku – uralkodtak)
• Msh- és mgh-írás (kopt, görög, latin)
• Betűnevek (alfa, béta, gamma, delta)
Betűírás III.
(héber msh-írás)
dá = ָ‫ד‬
de = ָ‫ד‬
do = ָ‫ד‬
da = ‫ד‬
ָ
di = ‫ד‬
ָ
du = ָ‫ד‬
Fontosabb írások I.
(sumér)
• Konkrét tárgy képe agyagban ékírással
(i. e. 3000), több száz jel
• Egyszerűsödés: fogalomírás – szóírás –
adott jel (többnyire egytagú) szó vagy
jelentéstől független szótag: szótagírás +
determinatívum (értelmező jel)
• Írásirány agyagtáblán (fentről le és jobbról
balra) 90 fokkal balra fordult
Fontosabb írások II.
(egyiptomi)
• 800 hieroglif jel (i. e. 3000)
• Szó + szótag (msh-csoport) + betű (24
msh) + determinatívum (hangérték nélküli)
• Le és balra, majd sor balra, sorváltáskor
jobbra (madár az iránnyal szemben).
• Hieroglif (szent kőben), hieratikus (kézírás
papiruszra), démotikus (népi gyorsírás).
Hieroglifák
Rosette-i kő, 1799
• 760 kg-os gránitlap
• Francia vereség
• Champollion (1790–
1832)
• Két nyelv (óegyiptomi
és ógörög)
• Három írás (hieroglif a
papoknak, démotikus a
köznek, görög a
művelteknek)
Fontosabb írások III. (hettita ékírás)
Egyéb fontosabb írások IV.
• Arab: 800-tól 3 jel a mgh-ra (a, i, u)
• Díszítőelem, alakok
• Nem arab muszlimok arab betűs írása
(török, perzsa, afgán, maláj)
• Török: 1929-től latin betűs (Németh Gyula)
• Görög: Föníciai betűk átvétele mgh-kra is
• Cirill: Görögön alapul (bolgár, orosz,
szerb, ukrán)
• Etruszk, germán, latin
Török írás (1929. I. 1-jétől)
"RÉGI ÍRÁS SOK GOND"
Török írásreform (1928)
•
•
•
•
•
•
A magyar nyelv rendszerének hasonlósága
Magánhangzó-illeszkedés
Ragozás
Közös artikulációs bázis
Magyar nyelvújítási módszerek
Személyes kapcsolatok
Török eredetű nevek
•
•
•
•
Kizil-kum (Cirillből magyarosan)
Kızılkum (Törökből változtatás nélkül)
Kyzylkum (Cirillből nemzetközi átírással)
Кызылкум (Cirill betűkkel)
Fontosabb írások V.
(kínai)
• Képírástól több tízezer négyzetes szójelekig
• Nincs rag (izoláló nyelv, a japán nem rokona)
• Kis mennyiségű egytagú szavak: szinonimákat
ad. Papír (i. e. II.), nyomtatás (i. sz. IX.). 1955ig hátulról lapoztak, oszlopokban, azóta
európai minta szerint és sorokban
• Pinjin (pinjin írással pinyin), esetenként a
hanglejtés jelölése, 1958 (Tajvan: 2009-től)
A kínai szójelek fejlődése
hegy
Nap
Hold
eső
felhő
Tajvan: a pinjin 2009-től hivatalos
• 台湾 (kínai), Tajvan (magyar), Taiwan
(angol), Taiwan (pinjin)
• 台北 (kínai), Tajpej (magyar), Taipei
(angol), Taibei (pinjin)
• 淡水 (kínai), Tansuj (magyar), Danshuei
(angol), Danshui (pinjin)
• 新竹 (kínai), Hszincsu (magyar), Hsinchu
(angol), Xinzhu (pinjin)
Fontosabb írások VI.
(japán)
• Ragok (ragozó nyelv, a kínai nem rokona)
• Hiragana (V., kínai szójel, japán szótag),
katakana (XI., egyszerűsített)
• 70 szótag + n + néhány ezer kandzsi
(kínai szójel)
• 1942: vízszintesen, balról írnak
• Romanizálás (rómadzsi): egyszerűsített
angolos átírás és Hepburn-átírás
Fontosabb írások VII.
(koreai, vietnámi)
• Korea: XV. századtól betűk kínai jel helyett
• Szótagjelek: 태권도 (t+ae + k+wo+n + d+o)
koreai átírás: taekwondo
magyar átírás: thekvondo
• Vietnám: Kínai után portugál hatásra latin
betűírás. Hat szóhangsúly jelölése diakritikus
jelekkel egytagú szavakon
• Nincs ragozás (izoláló nyelv)
• s = s, x = sz, ch = ty
Névmutatók
•
•
•
•
•
•
•
A + Á + B + C + CS ... O + Ó + Ö + Ő
A, Á + B + C + CS ... O, Ó + Ö, Ő
A, Á, Ä, Ą, Ằ
O, Ó, Ö, Ő, Õ, Ŏ, Ǿ
CUKOR, CSUPOR, CSÜLÖK
CSÜLÖK, CSUPOR, CUKOR
Beijing, Peiching, Peking
Irodalom
Segédeszközök
• Átírási szabályok, határozatok
• Nemzetközi, közvetítő nyelvi és hazai
átírások
• Szakszótárak
• Idegen nyelvű források
• Áttekintő táblázatok
• Szakemberek