Transcript A vizuális média fejlődéstörténete

A vizuális média
fejlődéstörténete - 1
Kezdetek – az írás fejlődése
Schanda János
Virtuális környezetek és fénytani
laboratórium
A vizuális média célja
•
•
•
•
•
Információ megörökítése
Információ továbbadása
Esztétikai élmény keltése
Kultikus élmény elősegítése
Szórakoztatás
Vizuális média szókapcsolat
értelme
• A látószerv számára nyújtott információt
közlő médiák
– Médium, media, médiák …
• Látószerv
– Szem – retina
– Látóideg
– Vizuális cortex
• Agyi feldolgozás: észlelet, emlék, vélemény
A média szó jelentése
• Hírközlésben
– Anyag, melyre rögzítünk
– Nyomtatott írások/képek
– Elektronikus médiumok: multimédia, hypermedia,
digitális médium
– Kiadott írásos anyagok
• Számítástechnika
– Eszköz, melyre információt digitálisan rögzítettünk
• Képzőművészetek: technika és anyag, melyre a
művész alkotását rögzíti
• Élettani fogalmak
Vizuális média fejlődéstörténete
• Képi médiák
–
–
–
–
Ősi barlangrajzok
Festészet
Fénykép
Film
• Írott médiák
– Írás
– Írott dokumentumok:
papirusz, pergamen
– Fóliánsok
– Könyvek: nyomtatás
• Térbeli médiák
–
–
–
–
Épületek
Szobrok
Mobilok
Közlekedési eszközök
stb.
Időpont
4000 Ma
(millió évvel ezelőtt)
esemény
Az élet első nyomai
2500 Ma
Első organizmusok,
melyek oxigént hasznosítanak
900 Ma
Az állati élet első előhírnökei
Első állati élőlények
Első állatok, melyeknek agya van,
és két szeme
Első gerincesek
hüllők
emlősök
600 Ma
550 Ma kambrium
500 Ma
300 Ma
220 Ma körül
40 Ma
10 Ma
2,5 Ma, Paleolit-kor
főemlősök
Emberszabásúak megjelenése
Homo, homo habilis, homo erectus
1,5 Ma
Tűz használatának első nyomai
355 ka
Homo neanderthalensis
120 - 160 ka
Homo sapiens Afrikában
70 – 75 ka
Tobo vulkán kitörése: Földi légkör
átlaghőmérsékelte
5°C-al
csökkent, hominidák nagyrésze
kipusztult
50 ka
Migráció Dél-Ázsába
40 ka
Migráció Ausztáliába és Európába
32 ka Mesolith Európai megtelepülés
–
kőkorszak AurignaciaI
kultúra
kezdete
kovakő szerszámok)
Európában
(finom
kezdete
25 ka
Neandervölgyi ág kihal
12 ka
Mesolith – kőkorszak, csak a homo
sapiens éli túl
10ka Neolit-kor mezőgazdaság kezdete
kezdete
Chauvet-Pont-d’Arc
barlang
Legkorábbi leletek
• Afrika:
Blombos
barlang
szimbolikus
tárgy lelete,
70 000 éves
Barlang festészet
• Barlang festészet
– Őskőkor (paleolitikum):
Kr.e. 2 500 000 –
10 000 (Pleistocene vége)
– Homo habilis, Homo sapiens
neandertalensis, majd Homo sapines
sapiens Európában (Cro-Magnon-i
ember)
– Őskőkori Altamira-barlang festmények:
18 500 - 14 000 évvel ezelőtti
– Altamira: A spanyol Pireneusokban
fekszik
– Festmények anyaga: szén, okker,
hematit (vas-oxidok)
– Vézèrevölgyi barlang rajzok
hematit
okker
Rováspálca
• Jégkorszak
óta vannak
emlékek.
• A világ
számos
területén
elterjedt.
• Még 19. sz.ban is
találunk.
Csomójelek
• Kínában
emlékeztető
jelként
használták.
• Inka
emlékek is
vannak.
• Gazdasági
kimutatások
Altamira-barlang festmények
• Néhány
kép az
altamirai
barlang
festményei
közül
Vézèrevölgyi barlangok
• Vézèrevölgyi
barlangok Franciaországban: Lascaux
barlang a
leghíresebb, 16 000
éves emlékek
Térbeli médiák - szobrok
• A Vogelherdi
barlangok,
Németország,
34 000 éves,
ló: mamut
agyarból
faragták
Térbeli médiák - szobrok
• Willendorfi
Vénusz:
22000 –
24 000 éves,
valószínűleg
kultikus célú
szobrocska
(11 cm-es)
Irott médiák
•
Az első írások
– Piktogramok
(képírásjelek),
tárgyak agyagba
vésett rajzai, Kr.e.
3300, Mezopotámia,
Sumér vidékén
ékírás
– Ideogrammák Pl. a
„ló” piktogramja a
„lóbál” leírásában
– Szótagírások:
hieroglifák (Kr.e.
3150 körül):
hieroglifák és
demotikus (népies)
írás
•
Ideogrammatius(fogalomjelölő),
fonogrammatikus- és
determinatív írás
Hieroglifikus irás fejlődése
• hieroglif írás – Az ókori egyiptomiak közel 700
hieroglifából (görögül »szent jel«), azaz képi
szimbólumból álló írásrendszere. A jelhasználat alapján
a jelek három fajtáját különböztetjük meg: a
fonogramokat, az ideogramokat és a
determinatívumokat. A fonogram lehet két- és
háromhangzós, szótagot jelölő szimbólum, de lehet
egyhangzós alfabetikus írásjel is. Az ideogram
hagyományos értelemben vett piktogram, mivel a jel a
képet jelentő fogalmat reprezentálja (pl. a Nap rajza a
Napot). A determinatívum a szó végén álló, fonetikai
értékkel, ill. önálló olvasattal nem rendelkező értelmező
jel, amely a pontos jelentést adja meg, megkönnyítendő
az adott jelcsoport (azaz a hieroglifákkal leírt szó)
megértését.
• http://www.greatscott.com/hiero/
Hieroglifikus irás fejlődése
• Szinte a hieroglif írás megjelenésével egy időben bukkan
fel annak absztrakt-kurzív változata, az ún. hieratikus
írás is. Míg a tényleges hieroglifák – azaz a figurális jelek
– főként a sírok és a templomok falain találhatóak meg,
addig az ügyintézés iratai és az irodalmi alkotások
hieratikus jelekkel íródtak.
• A démotikus írás egy ókori egyiptomi írás, amely a
hieratikus íráson keresztül fejlődött ki a hieroglifákból az
i. e. 8.–7. százaban. Körülbelül ezer éven át (a XXV.
dinasztiától egészen a római uralomig) használták, amíg
a kereszténység terjedésével az egyiptomiak át nem
vették a görög ábécét.
• Ó-egyiptomi
írás 3
változatának
néhány jele
Rosetta kő
• Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy
visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében.
1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona,
bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St.
Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi
(114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet
korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek. 1802-től a
British Museumban látható ma.
A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási
tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét
tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell
tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot.
Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a
rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival",
vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával"
azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a
ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.
Képírás
• Dakota-i indiánok a
19. században is
használtak
képírásos
feljegyzéseket.
http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/4943/1/Az_iras_torten
ete_kulonos_tekintettel_a_latin_iras_fejlodesere.pdf
Szótagjelek és ideogrammák
• Pl. Mycene-i
lineáris B írás (16. –
11. század Kr.e.):
– 87 szótagjel
– Több mint 100
ideogramma
(hangzóként nem
használt írásjel)
• Kínai ősi írás
(III.évezred Kr.e.):
ideografikus,
fonetikus jeleket is
tartalmazott
Mycenae főbb települései Wikipedia
Görög és latin betűs írások
• Föníciaiak Kr.e. 13. sz.-ban 22 jeles, a mássalhangzókat
jelelő írásrendszert használtak
• Amikor a görögök átveszik, kezdik jelölni a
magánhangzókat is: archaikus (10. sz.)
• Nyugati ágából származik, etruszk közvetítéssel a latin
abc.
• Keleti ágából a görög abc.
– Cirill és Metód egészítette ki a szláv nyelvek számára: glagolita
abc, 855 körül.
• Arab abc: IV. sz.: 28 mássalhangzó, majd diakritikus
(mellékjel, pl. ékezet) és magánhangzójelekkel bővül
• Kb.400 írásrendszer alakult ki.
Görög alfabétum
• Ógörög kapitális írás: Kr.e. 4. sz.:
egymástól izolált betűk.
• Ógörög kurzív betűk: dőltek, nem izoláltak.
• Ógörög uniciális, kerek formájú, izolált.
• Ógörög kisbetű, minuszkula csak a 9. sz.ban alakult ki.
Ciril és latin írás
• Latin írás a görög és etruszk írásból
fejlődött.
• Ciril írás: Bulgáriában, 9. sz.-ban,
egyszerűbb, mint a glagolita, görög
unikálisból fejlődött, Kliment, Metód
tanítványa fejlesztette.
A betűírások kialakulásának
folyamata
Latin betűk fejlődése
• Római írás a görögből alakul, Kr.e. 7.század
• Ebből és az etruszkból alakul a latin betű
• Latin írás alakulásának főbb korszakai
–
–
–
–
–
–
Római írások: Kr.e. VI. Sz. – Kr.u. VI. Sz.
Regionális írások: VI. Sz. – IX. Sz.
Karoling íráskorszak: IX.sz. – XII. Sz.
Gótikus íráskorszak: XII. Sz. – XV. Sz.
Humanista íráskorszak: XV. Sz. – XVI. Sz.
Újkori fejlődés: XVII, sz. -
Legrégebbi latin betűs emlék
• Praenestei fabula: Kr.e. VI. Sz.
Capitalis és uniciális betűformák
• Capitalis epigrafica:
nagybetűs írás
– Cap. Epigr.
Monumentalis
– Capitalis rustica
• Quadrata
• Kurziva (Kr.e.I.Sz.)
• Uniciális (IV.Sz.-tól)
• Féluniciális (IV. Sz.)
Népvándorlás – Európában
hanyatlás, ír és brit
szerzetesek őrzik az
írásbeliséget, féluniciális
Capitalis rustica, V. Sz-ból.
Capitalis quadrata
Uniciális irás
Félunciális
Karoling kor – gót betűk
• Karoling
minuszkula,
gyorsabb
betűvetést tett
lehetővé
• IX. sz.-tól
megtörnek a
betűk, s kialakult
a gót kurziva,
azaz folyóírás,
annak altípusa a
bastarda,
könyvmásolásra
használták
Karoling minuszkula
Bastar írás
13. – 15. század
• Írásbeliség terjed
• Rövidítések, kis-,
nagy-betűk
• Humanista írás:
– Könyvírás: 10-11.
sz.-i antiqua
– Folyóírás:
humanista kurziva,
kancellária írás
(karoling
minuszkula és
gótikus írásból
ered).
Humanista antikva
Humanista kancelláriai írás
16. század: Fraktur
• Oklevelek,
címsorok,
kiemelés