Transcript A hazai grafológiatörténet nagyjai Kisfaludy Sándor 1772-1844 a 19. sz. első két évtizedének ünnepelt költője Katona, testőr Fő műve: Himfy ( lírai regény, A kesergő szerelem és A boldog szerelem versei) az.

A hazai grafológiatörténet
nagyjai
Kisfaludy Sándor
1772-1844
a 19. sz. első két
évtizedének ünnepelt
költője
Katona, testőr
Fő műve: Himfy ( lírai
regény, A kesergő
szerelem és A boldog
szerelem versei)
az első, aki említi a
grafológiát
Magyarországon
Schwiedland Jenő Péter
/1863 – 1936/
Bécsben élt
Michon nézeteinek hirdetése több német
folyóiratban is
Pinterits a grafológia előfutárának nevezte
Közgazdász, kormánytanácsos, főiskolai tanár
1882. Grafométer megalkotása (speciális
szögmérő; dőlésszög – vérmérséklet
összefüggései)
1883. Berlin, Grafológia című könyve
100° mesterkéltség
90° hidegség
70° meleg érzelmi élet
50° kis híján
szenvedélyes
35° túlérzékenység
10° patologikus
emocionalitás
Pinterits Károly
Bírósági írásszakértő, tanár
1909. Írásvizsgálat c. könyve
- elsősorban írásszakértői munka, de több
grafológiai hivatkozás is
- íráskörülmények befolyásoló szerepe
- mérés, mérési átlag fontossága
- grafológiából főleg szótárszerű megfeleltetések
- az írásszakértéshez nélkülözhetetlen a
grafológia
Kettős hatás:
- írásszakértők között megnövekedett a grafológusok
száma
- elősegítette a társasági grafológia létrejöttét:
tudományos igényű kutatások, publikációk
Liebermann Tódor
1924. Írás és jellem
az első kifejezetten grafológiával foglalkozó
magyar nyelvű könyv
Románné Goldzieher Klára
Giay Rudolf
1926. A grafológia tankönyve
 Szótárszerű jel-jelkép megfeleltetés
Magyar Írástanulmányi Társaság
1930-ban alakul meg
Elnök: Németh Péter (a fiatalkorúak bíróságának
volt elnöke)
Alelnök: Románné Goldzieher Klára
Titkárok:Balázs Dezső
Hajnal Richárd
Magyar Írástanulmányi Társaság
Célkitűzések:
 előadásokkal, szemináriumokkal, felvilágosító
munkával segíteni az írásvizsgálat fejlődését
 Szoros kapcsolat a többi kapcsolódó társtudománnyal
(lélektan, biológia, jog, kriminalisztika)
1932. Íráskutató Laboratórium

cél: írásreform megvalósulása (Románné, Bálint Antal, Luttor
Ignác)
1932. Íráskutató Intézet
kutatás és oktatás (2 év tanulás és gyakorlat után oklevél)
Magyar Írástanulmányi Társaság
II. v.h. után újjáalakul
1951. hivatalosan feloszlik
Dr. Luttor Ignác /1898 – 1958/
Rajz- és íráspedagógus, iparművész
Zsinórírás kidolgozása (1932-től tanítják, 1936-46
között a budapesti elemi iskolákban kötelező)
1932-ben a MIT-ben tartott előadást A jövő
írásoktatása címen
 Kiemeli, hogy a tanítóknak tisztában kellene
lennie a grafológia alapelemeivel, mivel így
korán felismerhetőek és kezelhetőek lennének a
problémák
Soltész István
1930. Grafológia című folyóirat (csak néhány
szám)
1931. Emberismeret az írásból (az
individuálpszichológia tanításai alapján
magyarázza az írás jellegzetességeit)
Bíró László József /1899-1985/
Rendkívül sokoldalú személyiség
Újságíró, festő, szobrász, hipnotizőr,
autóversenyző, biztosítási ügynök, foglalkozott
könyvkiadással is
1932-34 a Hongrie –Magyarország – Hungary
című folyóirat szerkesztője (kortárs magyar
művészeket népszerűsítő lap)
A golyóstoll feltalálója (A nyomdai rotációs
hengerek folyamatos munkájának látványából
merítette az ötletet)
1945. Argentinában árusították az első rendszeres
eladásra szánt golyóstollakat (biro-pen, biron
elnevezés)
1939. Párizsba, majd Argentinába emigrál
Szeptember 29-dikén, a születésnapján ünneplik
Argentinában a feltalálók napját
1930. A modern grafológia: íráselemzés
mindenkinek című könyve
 (rendkívül népszerű, 3 kiadás)
Kiemeli, hogy az írás agyírás
Írás- és grafológiatörténet
Árnyalt értelmezések, nemcsak a klagesi
formanívó alapján
Globális jellemzők befolyásoló szerepe
Felhívja a figyelmet az íráskörülmények
befolyásoló szerepére,de „Az ember mindig úgy
választja meg az írás külső körülményeit, ahogy
neki jobban kedveznek.”
Szexualitás vizsgálata
„A részekből sohasem lehetett egészet
alkotni……..ezért kell rendszeresebben dolgozni,
anélkül, hogy a másik túlzásba esnénk, és a
részleteket elhanyagolnánk”
Bánáti Fischer Árpád
1938. Lélek és írás
„Az írás mozgási magaviseletünk teljességét
tükrözi”
Lélektan és grafológia összefüggései
Íráskörülmények meghatározó szerepe
(íráshordozó, íróeszköz, lelki állapot)
Íráselemek helyenként meglepően pontos
defíniciója
Bánáti Fischer Árpád
„Az írás agymunka… A kéz csak ismétli, papíron
rögzíti az írás lelki képét „ (példák arra, hogy
lábbal, szájjal írt írások azonos grafológiai
jellemzőket mutatnak, mint a kézzel írtak)
A grafológia alkalmazása a kriminológiában (ma is
használatos módszerek említése)
Bánáti Fischer Árpád
10 egységből álló
idomrendszer
Névaláírást kell
elhelyezni bennük (ha
kell, ismételve)
Bendetz Móric
1935. A grafológia tankönyve
 leegyszerűsített
1937. Grafológia a gyakorlatban
 Klagesről
 Tipológiák /Freud, Adler, Jung, Kretschmer/
 70 analízis (kiemeli, hogy nem ismert emberek
írását elemzi, mivel „ a hétköznapi emberekről”
nehezebb írni)
 Összeillőségi elemzés is
 1940. Grafológiai tanulmányok
Balázs Dezső, Hajnal Richárd
Ügyvéd, idegorvos
1944. Ember, jellem, írás c. mű
(Embermegismerés-Írásértelmezés-Lélektan)
„Az ember nem csak azért ír, hogy közöljön, hanem,
hogy önmagát kifejezze, megörökítse”
 Írástörténeti, grafológiatörténeti bevezetés
 Dinamikus emberszemlélet
 személyiségtipológiák
Pontos, árnyalt, ma is jól használható grafológiai
rész (globális elemek is, grafológiatörténeti
megközelítésben)
Különböző személyiségtípusok pszichológiai és
grafológiai megközelítése
Csötörtök Csaba
Orvosnak készül,
izomsorvadása miatt
nem veszik fel
Jogot tanul, nem tudja
befejezni
1960-tól az egyetlen
hivatalos engedéllyel
működő grafológus
1986. Grafológia c.
könyve (halála után
jelenik meg)
A mai magyar grafológia alapjául szolgáló mű
 Intuíció elvetése, materialista szemlélet
 Biológiai, pszichológiai megközelítés

Magyar Írástanulmányi Társaság
1987. február 23. 36 év szünet után újra
megalakul