Transcript Document
A Budapesti Népoktatási Kör A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai A felnőttoktatás kezdetei Eötvös József, a kultuszminiszter • Néptanítók Lapja hírek, tanulmányok • Tanítók gyűlése • A nép aktív részvétele, közreműködése Küzdelem egy felnőttoktatási törvény megalkotásáért Türr István • 1848-as Szabadságharc katonája, emigráns • Népoktatási szövetségek megszervezése • 1. kör: Baja • Kecskemét, Szabadka, Szeged • Társadalmi együttműködés, összefogás • Analfabetizmus felszámolása Szervezett felnőttoktatás Irányi Dániel Márciusi ifjak egyike, emigráns. (Franciaország) • • Állami szerepvállalás fontossága 1869-es törvényjavaslat Anyagi bázis megteremtése A felnőttoktatás részekre osztása 1. 2. 3. Nők számára Földművesek számára Iparosok számára Központi Népoktatási Kör 1870. február 27. Pest (Deák Ferenc vezetésével) Elnevezései: o Pesti Népoktatási Kör o Budapesti Népoktatási Kör o Országos Népoktató Egyesület • Elnök: Türr István • Központi, irányító jelleg • Feladat: vidéki egyletek szervezése Népnevelési Népművelési Népoktatási Irányi II. törvényjavaslata 1870. Március • Oktatási anyag konkretizálása Például: Olvasás, írás, számolás Hazai mértékek ismerete Hazai földleírás és történelem Mezei gazdálkodás Polgári jogok és kötelezettségek • Újszerű: férfiak és nők egyenlő bánásmódja • 15 éven aluliak nem tanulhatnak együtt felnőttekkel Eredmény: • Kitörés az analfabéta-oktatás kereteiből • Minőségi fejlődés • Oktatás színvonalának emelkedése Országos szinten szélesedik a közművelődés. • Állandó közösségek alkotása Pl.: dalárda színjátszókör olvasókör • Könyv- és gyűjteménytárak alakulása (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest képarchívum) A tanítók társadalmi szerepe • Értelmiséghez tartoznak • Közel állnak a néphez • Cél: a nép felemelkedésének segítése • Társadalmi rang szerzése= szabadság, „védelem” az egyházzal szemben Eötvös József utódai Eötvös József 1871-ben elhunyt. Az új miniszter: Pauler Tivadar >> 50.000. Ft << (1872) Trefort Ágoston >> 70.000. Ft << (1873) Budapesti Népoktatási kör • 1872. november 17. Elnök: Türr István Másodelnök: Irányi Dániel Jegyző: Gyulay Béla • Az oktatás ősszel és télen folyt • Heti 3 alkalom este 7-9-ig • Börtönökben, állami fegyházakban is van alapfokú oktatás A tanfolyam felépítése: 1. Alapfokú képzés az analfabéták számára • Írás, olvasás, számolás magyar és német nyelven 2. Haladó képzés • Számtan, földrajz, történelmi ismeretek Az első 10 évben közel 16000 hallgató vett részt a tanfolyamokon. A felnőttoktatásban résztvevő hallgatók 2500 2000 1500 1000 500 0 1870/71 1873/74 1876/77 1879/80 • Bár sikeresek a képzések, DE • Évről-évre csökken a hallgatók száma • Nem változik jelentősen az analfabéták száma Olyan széleskörűvé vált a felnőttek oktatása, hogy egyre nehezebb az anyagi ellátása. A népművelés, felnőttnevelés elsorvasztása • Állam: egyre kevesebb pénz és befektetett energia • Uralkodó osztály: káros a nép felvilágosítása • Trefort Ágoston megvonja az anyagi támogatást Megszűnik a felnőttoktatás „Egyedül a műveltségben és az erkölcsben való haladás az a hatalom, mely a népjólét alapját megveti, s az egész beteg társadalmunk helyzetét megváltoztatni képes. Magyarországon a felnőttoktatás nem vezethet eredményre, a cél a magyar nép kulturális felemelkedésének visszaszorítása. „ A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése, rendszere, képzései Fontosabb alapszabályok 1. § „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek oktatása 2. § a. Nem, vallás, nemzetiség b. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók + tiszteletbeli tagok) 4. § Felolvasások, rendszeres tanfolyamok 5. § Tárgyak 6. § Díjmentesség, ellátás Fontosabb alapszabályok (2) 7. § a. b. c. d. e. f. Alkalmas férfiak keresése Tantermekről való gondoskodás Előre megegyezés Felügyelés Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztés Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak, érmek, ajándékok) 8. § Költségfedezés Fontosabb alapszabályok (3) 10. § Évente tisztségválasztási közgyűlés (elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok + 100 tagú központi bizottmány) 13. § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév elején és végén (központi bizottmány működése) 15. § Mindig nyilvános közgyűlések az általános szótöbbség határoz 16. § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik, ¾-e nyilatkozik) (Pesti Népoktatási Kör, 1871) A felnőttek oktatása • Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat nélkül) két fő tanítási kör – Az legelemibb tudás ismerete alapján – Nemek különválasztása – 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9 – 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5 • Átjárhatóság • Elemi ismeretek tanítása elemi iskolai oktatók 1 Ft/óra • Felnőtt nők tanítása tanítónők • 1. évben: tanítás: január/február – július • A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő, felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal Adolf, …) elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő oklevél • Oktatás felügyelete igazgató-tanítók • Engedély a vallási és közoktatási minisztertől: államérvényes bizonyítvány kiadása záróvizsga • Iskolaév végén – a választmány kiküldött tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás eredményességének felmérése; buzdító hatás) siker! • 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi, Zichy, Lederer, Péterfy) használatba is lép • 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és olvasókönyv • Kezdők számára is kellene (Péterfy, Vajdafy) „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság nem készült el • Max 60 tanuló egy osztályban • Felvétel időkorláttal később jelentkezők új osztályba kerültek Tanterv és órarend 1. 1874 – Bója Gergely részletes tanterv és órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer, Gyulay, …) 2. Olvasás, írás, számolás, hazai mértékismeretek, természettudományok, történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság elemei, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, rajz 3. Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak súlyozottságában 4. Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át 3 órarend: 1. A kezdők és a haladók együttes oktatására Napok Csoport 19:00-19:45 19:45-20:30 20:3021:00 I. nap Kezdők Figyelés Olvasás, írás Haladók Olvasás az Fogalmazás olvasókönyv I. szakaszából Számolás II. nap Kezdők Számolás Figyelés Olvasás, írás Haladók Olvasás a II. szakaszból III. nap Kezdők Figyelés Fogalmazás Haladók Olvasás a III. szakaszból Fogalmazás Olvasás, írás Számolás • IV., V., VI. szakasz haladóknál kikérdezés, kezdőknél egy-egy felel • Írás, olvasás, fogalmazás: – Eleinte: az olvasottak lemásolása, később tollbamondás – Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól – Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása, kijegyzetelése • Számtan: – Mértékek ismerete – Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon keresztül – Házi feladat adása: példák gyakorlása 2. Kezdő felnőttek külön oktatására Napok 19:00-20:00 20:00-20:30 20:30-21:00 I. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a Számolás természetrajz köréből II. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a Számolás történelem és földrajz köréből III. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a természettan köréből Számolás • Természetrajz: – Az országok főterményeinek, művelésüknek, használatuknak, hasznuknak ismerete • Földrajz – A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete, az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat • Történelem – A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres, önálló tanítása kizárva • Természettan – Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés, babonák káros hatásainak elmagyarázása 3. Haladó felnőttek külön oktatására Napok 19:00-20:00 20:00-20:30 20:30-21:00 I. nap Olvasás a haladók könyve I. szakaszából Fogalmazás Számolás II. nap II. szakaszból Fogalmazás Számolás II. nap III. szakaszból Fogalmazás Számolás • Fogalmazás – Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből – Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat közben – Tanítói felolvasás „értelem szerinti olvasás” – Írásfüzetek kicserélése kül. kézírások olvasása • Számtan – Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek – Mértékrendszer – Kamatszámítás • Olvasás – Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával • Külön előadás tartása pl. embertanból, egészségtanból, nemzetgazdaságtanból Részletes tanmenet • Csoportos tanulás a hatékonyabb • Október/november – április vége/május/június • Dr. Reich Ádám dr. Kresz Géza „Balesetekben való rögtöni segítségnyújtásról” c. könyve • A mentő-egyesület külön előadása • Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek biztosítása (Gyulay, 1891) Adatok, megoszlások, arányok • 46 év alatt: 50000 felnőtt tanult meg írni, olvasni, számolni • 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult) • Az egyesület tanulóinak száma: Iskolaévek Tanulószám 1870/71 1870 1880/81 787 1890/91 659 1900/01 484 1909/10 451 1910/11 375 1911/12 2098 1912/13 8818 (A szabadelőadások hallgatóit is beleszámítva) (Pesti Népoktatási Kör, 1871) • Hallgatók adatai: – Főként helybeliek – Főként magyar anyanyelvűek – <20; 20-30 – Főként munkanélküliek (állami segélyezés) (Gyulay, 1891) (Endrefi) Egyéb tanfolyamok, képzések • Magyar nyelvi tanfolyamok – 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára – Heti 2 x 2 óra – Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók, gépészek, iparossegédek • Üzleti tanfolyamok – 1890 – dr. Verédy Károly – A nők között népszerű – Felvétel 15 évnél idősebb, és már elvégezte a VI. elemi, vagy a II. polgári osztályt • Vasárnapi tanfolyamok – Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos eltöltése végett (újbóli kiterjesztés) – Vasárnap délután 2-4-ig – Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-, olvasni- tudás) – Nem volt hosszú életű (szabadidő…) • A honvédség oktatása – 1872 (Zichy Antal kérvénye) honvédelmi miniszter utasítása – Szigorú parancsnoki ellenőrzés – Olvasás, írás, számolás • Raboktatás – Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek – Alkalmatlan helyiségek Irányi intézkedése – 1872 – az Állami Fegyházban is – Eleinte: naponta heti 3-szor 1881 – dologház megszűnése 1882 – Rabsegélyező Egyesület • Népkönyvtárak – 1871 – Maár Péter indítványa: – Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár – Városi könyvtár anyagi gondok miatt nem jött létre – 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket • Művelődési csarnokok – 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban (munka + műveltség) szükséges: felolvasási csarnokok építése – Alapismereteken túli képzés – Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók, helyiség – 1895 – A Magyar Iskolaegyesület népkaszinók a népkonyhák helyiségeiben felolvasások, előadások otthona • Háztartási tanfolyamok – 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják meg) – Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok vasárnap délutánonként (Gyulai, 1891) Köszönjük a figyelmet! Felhasznált irodalom Bajusz Klára – Filó Csilla – Németh Balázs (2004): A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig, Pécs, TTK FEEFI, 97-106. p. Endrefi Istvánné (Utolsó módosítás: 2010.08.27): Gondolatok a magyarországi analfabetizmus történetéből, MaÍrt, URL: http://www.mairt.hu/cikkgond.htm Utolsó letöltés: 2010.09.20. Gyulay Béla (1891): A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási kör története (reprint) Budapest Novák József (1986): A magyar népművelés története I. 1772-1919, Budapest, ELTE BTK, 7990. p. Felhasznált irodalom Pesti Népoktatási Kör (1871): A „Pesti Népoktatási Kör” alapszabályai, Pest Pesti Népoktatási Kör (1916): Kivonatos jelentés az Országos Népoktatási Kör negyvenhat esztendős tevékenységéről 1870-1916, Budapest, Róvó, 7 p. Tar Károly (1978): A magyar népművelés története, Budapest, KLTE Bölcsészettudományi Kar, 257 p.