Transcript ppt - Zalai oktatás

Biblioterápiával az olvasásért
Bartos Éva
Zalaegerszeg, 2011. április 28.
Könyv, olvasás, irodalom
• „Hálás vagyok Szabó Magdának…”
•
•
•
•
A gyermek ismert egy eszközt, a könyvet
Birtokában volt egy képességnek, az olvasásnak
Megtalálta és befogadta a tartalmat, a könyv üzenetét
Visszanyerte a lelki békéjét
Kivételes?
Tipikus?
Az olvasás előnyei
• intellektuális és érzelmi gazdagodás
• műveltség- és tudásgyarapodás
• pszichikus funkciók ( érzékelés, észlelés, figyelem,
koncentráció, emlékezet, fantázia, érzelem, gondolkodás)
fejlődése
Olvasás nélkül mindez csak részlegesen, más eszközökkel,
komoly erőfeszítések árán érhető el a személyiség
fejlődésében.
Az olvasás intézményei
„ideál”
• Család: megalapozás, előkészítés, érzelmi
ráhangolás
• Iskola: a készség kialakítása, az olvasási
igény megszilárdítása
• Könyvtárak: az érdeklődés folyamatos
fenntartása, kiszélesítése, elmélyítése
Az olvasás intézményei
„reál”
Család
• A felnőttek szokás- és értékrendjének változása, a szülői
példamutatás hiánya
• Szülő-gyerek együttlétek megritkulása
• Televíziózási, internetezési szokások befolyásoló szerepe
Iskola
•
•
•
•
írás-olvasástanulási zavarok
Olvasástechnikai és olvasás-megértési problémák
Az élményszerű, örömteljes olvasás hiánya
A szépirodalom csak ismeretanyag
Következmények
Tanulási nehézségek köre:
• A gyengén és keveset olvasó gyerekek többsége kommunikációs
gondokkal küszködik
• Gondolataikat nehezen fejezik szóban és írásban egyaránt
• Nem értik a tanári magyarázatot, a tankönyvek utasításait
• Szóbeli feladatokat nehezen tanulnak meg
• Összességében tanulmányi eredményeik elmaradnak a képességeik
mögött
Következmények
Nyelvi nehézségek köre:
• Anyanyelvhasználat a megértés és reagálás szintjén
• Szegényes szókincs
• Igénytelen nyelvi megformálás
Beilleszkedési nehézségek köre:
• Képzeletük fejletlen
• Érzelemviláguk nélkülözi a finom árnyalatokat
Következmények
„ördögi kör”
• A nagyon keveset vagy egyáltalán nem olvasó
gyerekek egyaránt hátrányba kerülnek a tanulás, a
társakkal való kapcsolat, a beilleszkedés, az
érzelmi érés, a személyiségfejlődés, az erkölcsi
fejlődés terén.
• Szakmai és civil erők az olvasás ügyének
szolgálatában
A biblioterápia mint lehetséges eszköz
• Könyv + gyógyítás = biblioterápia
• Egyéb elnevezések: könyvterápia,
irodalomterápia, versterápia, meseterápia,
olvasásterápia stb.
• Két ágazata alakult ki:
– Klinikai biblioterápia
– Fejlesztő, megelőző biblioterápia
Klinikai biblioterápia
• Definíció: válogatott olvasmányanyag terápiás
segédeszközként való felhasználása a gyógyászatban,
főként a pszichiátriában
• A könyv, az olvasás a gyógyítás, a rehabilitáció
szolgálatában áll
• A pszichoterápiákkal, ill. más művészetterápiákkal mutat
szoros rokonságot.
Fejlesztő, megelőző (preventív) biblioterápia
• Definíció: a személyes problémák megoldásának segítése
irányított olvasás és megbeszélés révén.
• A könyv, az olvasás a személyiség fejlődésének, az
önismeret elmélyítésének, a mentális egészség
megtartásának szolgálatában áll
• A neveléssel és (gyermekek esetében) az iskolai
irodalomtanítással mutat szorosabb rokonságot
A biblioterápiás eljárás alapjai
Alapjai:
• Egy rendkívül gazdag, évszázadok alatt felhalmozott,
hétköznapi emberi tapasztalati anyag
• Egy viszonylag rövid időszakra visszanyúló, főként a
humántudományok határmezsgyéjén kialakult tudományos
alap
Olyan tevékenység, melynek gyakorlata jóval régibb keletű,
kialakultabb és sokrétűbb, mint a tudományosan
megalapozott elmélete és a módszertani kidolgozottsága.
A biblioterápiás eljárás kialakulásának
folyamata
Spontán, ösztönös alkalmazások a szóbeliség évszázadaiban:
a vallási, családi vagy faluközösségekben folyó közös
mesélés, éneklés, történetmondás, imádkozás stb.
Funkciói:
szabályozta az emberi együttélés, a viselkedés normáit,
viszonyítási pontokat adott
segített öröm és bánat elviselésében
lelki erőt, támaszt, vigasztalást nyújtott.
Spontán alkalmazások az írásbeliség korában
•
•
•
•
Felolvasás a kolostorokban,
királyi és főúri udvarokban,
gyárakban, üzemekben
A XX. század szélsőséges történelmi helyzeteiben
A könyv, az olvasás, az irodalom tudatos
alkalmazásának fejlődéstörténete
„A biblioterápia nem jelent mást, mint
tudatosítani és módszerré alakítani át saját
tapasztalatunkat, élményeinket és mindazt,
ami eddig észrevétlenül valósult meg”
Oláh Andor
Alapvető cél a segítségnyújtás volt:
• A sérült, kóros elváltozást mutató személyiség, vagy éppen
• A bontakozó, fejlődő, megerősítésre, olykor kisebb korrekcióra
szoruló személyiség számára,
• Közvetett módon, az irodalmi művekből kibontható hatás révén.
Jellegzetes alkalmazási helyszínek:
kórházak, szanatóriumok, egyéb zárt intézmények
Idővel kilépett a zárt intézmények falai közül, közintézményekben,
kulturális intézményekben, iskolákban is meghonosodott
A „terápia” mibenléte
A spontán olvasmányélménnyel szemben az alkalmazók
céljaiknak megfelelően beleavatkoznak az olvasási
folyamatba
• a művek kiválasztásával („válogatott
olvasmányanyag”),
• feldolgozásmódjával („irányított megbeszélés”),
• a tartalom, az üzenet tudatosításával („személyes belátás”)
A biblioterápia céljai
• Személyes belátások és az önismeret elősegítése, ráismerés
a problémáinkra
• Érzelmi vagy lelki feszültség feloldása, katarzis kiváltása
• Mindennapi gondok megoldása, a személyiségfejlődést
kísérő normál problémák kezelése, problémaérzékenység
• Más emberekhez való viszony és viselkedés változtatása
• Az emberi kapcsolatok kialakításának elősegítése,
közösségi érzés
• Információforrás az ingerszegény környezetben
• Rekreáció, pihenés, szórakozás, az olvasás öröme
A biblioterápiás foglalkozás szerkezete,
felépítése
1.Felkészülés
• Kapcsolatteremtés a célszeméllyel, célcsoporttal;
• Lehetőség szerinti információk összegyűjtése (élethelyzet,
olvasási szint, érdeklődés);
• a foglalkozás céljának meghatározása, a középpontba
állított probléma megfogalmazása;
• Az irodalmi mű kiválasztása, előzetes elemzése
• Egyéb eszközök alkalmazásának megtervezése
2. A biblioterápiás foglalkozás lebonyolítása
A kiválasztott mű bemutatása (felvezetés, felolvasás,
meghallgatás, előzetes elolvasás stb.)
A felolvasás tagolása közbeiktatott tevékenységekkel
A megismert mű megbeszélése (tulajdonságok megfigyelése,
motívációk, indítékok felismerése, azonosítása, problémák
– megoldások – következmények kiemelése, értékelése
A megértés erősítése, támogatása, hogy a résztvevők a mű
szereplői és saját maguk vagy ismerőseik közötti
hasonlóságot vagy fontos különbséget fedezzenek fel
3. Ellenőrzés, értékelés
A kiválasztott mű alkalmassága,
A résztvevők aktivitása
A feldolgozás hatékonysága
A foglalkozásvezető eredményessége
A tevékenység dokumentációja
Szünet
Gyermekek és fiatalok biblioterápiája
• Alkalmazás az 1960-as években, Amerikában
• Alapja: a modern oktatás és a biblioterápia azonos
célkitűzései(a világhoz való jó alkalmazkodás, a
környezetét kezelni tudó személyiség kifejlesztése),
• A prevenció gondolata az amerikai oktatásban (az iskolai
keretek között alkalmazott egyéni vagy csoportos
biblioterápia segíthet megelőzni a kóros késztetéseket
azáltal, hogy a személyiségfejlődés kisebb zavarait,
problémáit korrigálni tudja).
• Az érzelmi vagy mentális problémák esetében a
tanulóknak segíthet az olvasás, különösen a csoportterápiás
keretek között( agresszivitás, hazudozás, gátlásosság,
dührohamok, indokolatlan bűntudat, intolerancia,
összeférhetetlenség, alkalmazkodási nehézségek stb.)
• Az iskolai könyvtár biblioterápiás központtá alakult, mely
légkörét, felszereltségét és ellátottságát tekintve ideális
környezetet és feltételeket biztosított e tevékenységhez.
A biblioterápiás hatásokat vizsgáló pedagógiai
kísérletek
• Az előítéletek befolyásolása, az attitűd-változtatás
lehetősége: a faji előítéleteket a célirányosan
összeválogatott olvasmányanyag befolyásolhatja, mérhető
változásokat eredményezhet a gyerekek gondolkodásában
• A serdülők önkép-kialakítására gyakorolt hatás vizsgálata
szintén pozitív eredményt mutatott
• Az önértékelési zavarral küszködő, alacsony szintű
önbecsüléssel rendelkező gyermekek befolyásolása
irodalmi művekkel
• A kísérletek eredményeként elfogadták, hogy specifikusan
kiválasztott, elolvasott és megvitatott könyvek csökkenteni
képesek az érzelmi és magatartásbeli problémákat.
• Mind a megelőzés, mind a fejlesztés szempontjából
polgárjogot nyert a biblioterápia
• Az olvasási szakemberek a biblioterápia és a gyermekek
kapcsolatát vizsgálótanulmányokból kiindulva, a
gyermekirodalommal és az olvasási folyamattal foglalkozó
kutatási eredményeket felhasználva, a közeljövőben nagy
lépéseket tehetnek előre ezen a területen. (1976)
• Fejlesztő-megelőző jellegű biblioterápiába való bevonásra
általában minden gyermek alkalmas.
• Egyes gyerekcsoportok számára lehetséges a biblioterápia.
Ide tartoznak az átlagos, egészséges gyerekek, az életkori
sajátosságaiknak megfelelő problémáikkal.
• Egyes gyerekcsoportok számára szükséges a biblioterápia.
Ők a veszélyeztetett helyzetben lévő gyerekek.
• Egyes gyerekcsoportok számára nélkülözhetetlen a
biblioterápia. Ők a különféle mentális rendellenességekkel,
kóros elváltozásokkal rendelkező gyerekek, a segítséget
csak szakember nyújthatja számukra!
A hazai jó gyakorlatokból
• Pétör, a csaló
• A három szivárvány meséje
A biblioterápia hasznai
• Érzelmileg és értelmileg fogékonyabbá teszi a gyerekeket
mások szempontjainak figyelembe vétele iránt, növeli
empátiájukat, toleranciájukat, szociabilitásukat
• Fejleszti a problémamegoldó képességüket, ezáltal
kreativitásukat, mely visszahat a tanulási teljesítményekre.
• Segíti őket a személyes célok felismerésében, kitűzésében
és azok elérésében, vagyis egy céltudatosabb jövőkép és a
hozzá vezető út kialakításában.