Transcript A kutatás eredményeinek letöltéséhez kattints ide!

A magyar kortárs
gyermekirodalom elterjedése
az iskolában
Készítette:
S. Szabó Krisztina
Tarcsay Adrienn
Témaválasztás
►
Az olvasási kultúra a rendszerváltás óta igen sokat változott
-> a felgyorsult tömegkommunikáció hatására.
►
Terestyéni Tamás (1996): 1000 fős minta 47%-a sem az
olvasást, sem az írást mint kommunikációs tevékenységet
nem végzi munkája során -> a társadalom fejlődésének
egyik veszélyforrása, amelynek az orvoslására az oktatás
nyújthat segítséget.
►
Egy másik felmérés szerint Magyarországon 40%-ról 60%ra nőtt azoknak a száma, akik egyetlen könyvet sem
olvasnak el évente.
Mit tehetünk az eredmények
megváltoztatása érdekében?
Az olvasástechnikai problémák kiküszöbölése az
olvasástanulás szakaszában
► Az olvasás gyakorlása és megszerettetése
► Klasszikus és kortárs művek megismertetése a diákokkal
► Széleskörű olvasmánylista összeállítása, melyben minden
gyermek megtalálhatja azt a művet, melynek olvasása
számára örömet okoz
► Olvasás fontosságának hangsúlyozása (szövegértés,
szókincsfejlesztés, kikapcsolódás)
► Rendszeres könyvtárhasználat beépítése a tanagyagba (pl.
gyűjtőmunka)
► Fontos a tanító pozitív hozzáállása az olvasáshoz
►
Kutatás célja
►
Feltérképezni különböző aspektusokból az 1-4. osztályos
tanulók tanítóinak olvasás iránti attitűdjeit.
►
Különösen abból a szempontból, hogy magyar nyelv és
irodalom órákon, milyen olvasmányokat építenek be a
tananyagba, és mennyire ismerik és tanítják a kortárs
irodalmat.
►
Emellett a könyvtárhasználat gyakoriságának vizsgálata.
Hipotézisek
Manapság egyre kevesebbet olvasnak az emberek,
elvesztették olvasási kedvüket.
► Az emberek általában nem ismerik a kortárs szerzőket és
műveket.
► Az iskolák nem fordítanak kellő hangsúlyt a gyerekek
kortárs irodalommal való megismertetésére.
► A kötelező irodalmak listájában ritkán szerepel kortárs
mű, inkább a régebbi már bevált műveket adják fel a
pedagógusok.
► A pedagógusok nem viszik a tanulókat rendszeres
könyvtárlátogatásra.
► A pedagógusok nem tájékozódnak a könyvtári
programokról.
► Azok a pedagógusok, akik nem könyvtárhasználók,
internetes elektronikus irodalmat is ritkán használnak,
illetve használtatnak diákjaikkal.
►
Kutatási stratégia, mintaválasztás
► Kvantitatív
kutatás -> kikérdezés -> kérdőív (5
nyílt kérdés, 7 zárt kérdés, 1 rangsorolás)
► Szempontok:
 1-4. osztályos tanulók tanítói
 Regionális különbségek (főváros, vidék)
 A pedagógus az általános tanterv szerint oktassa
diákjait
 Az intézmény ne legyen gyakorló iskola
►A
mintaválasztás hozzáférhetőség alapján történt
A KUTATÁS
EREDMÉNYEI
Mióta van a tanítói pályán? (N=17)
6
5
4
3
2
1
0
pályakezdő (1-2 éve)
10 évnél régebb óta
20 évnél régebb óta
30 évnél régebb óta
Kik azok a kortárt magyar írók, akiket ismer, akiknek műveit
szívesen olvassa? (N=17)
Az Ön által kiadott kötelező olvasmányok között szerepe-e kortárs irodalom? (N=17)
6
6
5
5
4
3
3
2
2
2
2
1
0
Lázár Ervin: A
négyszögletű
kerek erdő
Csukás István:
Kemény kalap,
krumpli orr
Nógrádi Gábor:
Gyerekrablás a
Palánk utcában
Szabó Magda:
Tündér Lala
Egyéb
NEM
Milyen szempontokat vesz figyelembe a kötelező olvasmányok kiválasztásánál? (N=17)
szempontok
olvasmány terjedelme megfelelő
2,76
szövege érthető, átlátható
1,7
megfelel a mai gyerekek
érdeklődésének
1,53
0
0,5
1
1,5
átlagértékek
2
2,5
3
A tanórán kívül milyen egyéb lehetőséget biztosít tanítványai számára az olvasás
megszerettetése érdekében? (N=17)
2
0
6
15
könyvtárlátogatás
könyvajánló
könyvtári óra
irodalmi sarok
író-olvasó találkozó
11
könyvesbolti programok
14
Milyen az iskola könyvtárának felszereltsége? (N=17)
29%
30%
24%
24%
25%
20%
18%
15%
10%
6%
5%
0%
kiváló
jó
közepes
elégséges
elégtelen
Viszi-e rendszeres könyvtárlátogatásra osztályát az iskolai vagy a helyi könyvtárba? (N=17)
24%
igen
nem
76%
Konklúzió, összegzés
A feszes tananyagbeosztás miatt nem jut elegendő idő a
kortárs szerzők és műveik megismertetésére és a könyvtár
használatának tanagyagba való beépítésére.
► Mivel a tanítók meg vannak elégedve az iskolai könyvtár
felszereltségével, ezért a megkérdezettek háromnegyede
rendszeres látogatja is diákjaival.
► Egyöntetű válasz született a megkérdezettek körében – az
intenzitás mérő kérdésnél – miszerint a kötelező
olvasmányok kiválasztásának legfontosabb szempontja,
hogy az megfeleljen a mai gyermek érdeklődésének.
► A pedagógusok nem tartják kellő képen fontosnak a
gyermekeknek szóló könyvtári programokat és a szülőket
sem tájékoztatják róluk.
►
Felhasznált szakirodalom
►
►
►
►
►
►
Andor Mihály (1999): A könyv, mint a kulturális tőke
mutatója. Iskolakultúra,1999/9
Bokor Henriett (2009): A magyar olvasáskutatás
eredményei, az olvasási kultúraváltozásai hazánkban 1990től napjainkig. www.scribd.com/doc/23708625
(2011.03.16.)
Gereben Ferenc (2001): Olvasáskultúránkról – szociológiai
nézőpontból. In: Iskolakultúra 2001/5
Nagy Attila (2006): Az olvasás, mint kiváltság: Adatok és
töprengés A Nagy Könyv akció ürügyén. In: Magyar
Tudomány, 2006.9.sz.
Nagy Attila(szerk.), 1999: Olvasásfejlesztés iskolában és
könyvtárban. Városi Könyvtár. Sárospatak
Nagy Attila (2001): Stagnálás, romlás vagy
olvasásfejlesztés? In: Iskolakultúra 2001/5
Köszönjük a figyelmet!