Transcript Neuroendokrin

Hipotalamusz-adenohipofizis rendszer
Pajzsmirigy élettan
Mellékvese működése
Hipotalamusz endokrin működése
 A ventrális magvak szabályozzák valamennyi
adenohipofízis hormon termelődését és
felszabadulását
 Hipofizeotrop neuronok axonjai az eminentiamedianaban vegződnek, AP hatására a
neurohormonok a vérbe jutnak→portális erek →
adenohipofízis
 Kémiai szerkezetűk alapján peptidek, kívétel a
dopamin
 Határsuk alapján: releasing és inhibiting hormonok
Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel
Hipofizeotrop hormonok
Hormon
Hipofízis hormon
Hipofízis hormont
termelő sejt
Kortikotropin realsing
hormon, CRH
adrenokortikotropin
ACTH
Kortikotrop sejt
Tireotropin releasing
hormon TRH
Tireotropin (tireoidstimuláló) Tireotrop sejt
TSH
Gonadotropin releasing
hormon (gonadoliberin)
GnRH
Follikulostimuláló hormon
FSH
Luteinizáló hormon LH
Gonadotrop sejt
Növekedési hormon
releasing hormon
(Somatoliberin) GHRH
Szomatotrop homon STH
Szomatotrop sejt
Szomatosztatin
(somatotropin release
inhibiting hormone SRIF
STH
Dopamin (prolactin release
Prolaktin
Laktotrop sejt
 Monospecifikusak, de vannak olyanok is melyek több





hormonra fejtik ki hatásukat (TRH → STH↑, PIF →
TSH↓, FSH ↓, LH ↓, SRIF → ACTH ↓, STH ↓).
Adenohipifízis hormontermelése spontán, a hipotalamusz
szinkronizálja , szekréciós pulzusokat hoz létre
Prolaktin termelése releasing hormon nélkül történik
A neurohormonok a neurohipofizotrop sejteken kívül más
neuronokban is megtalálhatók (NT, NM működnek)
Portális vérben egyéb neuroszekrétumok is megjelennek –
AVP (ADH, vazopresszin) melyet a NSO és a NP kissejtes
neuronjai termelnek – ACTH termelését+.
NSO és NP magnocelluláris neuronjainak axonjai → AVP és
oxitocin → hipofízis nyél → neurohipifízis
Neurohormon termelése
 Hormontermelés nem egyenletes, pulzáló jellegű
 Csak rövid ideig fejtik ki hatásukat a célsejteken
 Folyamatos jelenlétükben a célsejtek elveszetnék
érzékenységüket (pl. nagyon érzékenyek a gonadotrop
sejtek)
 A hormontermelő sejtek változtatni tudják
 A kibocsátások közti időt, amplitudójét
 A termelt molekulák számát
 A hormontermelés napi ritmust is mutat (vak emberben 25
órás)
 Endogén
 Sötétség/világosság váltja ki → NSCH ←retina
Az adenohipofízis hormonjai
Hormon
Perifériás hormon
visszacsatolás
Peptid
ACTH
Glukokortikoidok
(kortizol)
negatív
Tiroxin, trijódtironin
Inhibin
Ösztrogén (nők)
Tesztoszteron (férfiak)
negatív
negatív
negatív, pozitív
negatív
IGF-1
-
negatív
-
Glikoprotein hormonok
TSH
FSH
LH
Fehérjék
STH (GH)
PRL
ACTH
 POMC- proopiomelanokortin prohormonból képződik
 39 aminosav alkotja
 Fiziológiás szabályozás – negatív visszacsatolás
 Jellegezetes napi ritmus –alvás első óráiban, max. kora reggel
 Napközben folyamatosan csökken, min. Este
 Szekréciót más tényezők is befolyásolják

Fizikai, pszichikai megerőltetés, stressz
 Funkciói:
 Glukokortikoidok termelésének fokozása a ZF
 Androgének termelésének fokozása a ZR
 Mellékvese differenciálódása
 Ha nagyobb mennyiségben termelődik és hosszabb ideig fokozza a
aldoszteron szekréciót is
 Tartalmazza a MSH-t is, túltengsé esetén →bőr pigmentál lesz (bronzkór)
Glikoprotein hormonok
 TSH
 Pajszmirigyhormonok termelését szabályozza
 Termelődését befolyásolja


a tiroxin és trijódtironin –ha a pajysmirigyhormonok szekréciója hiányos TSH
túltermelés következik be
TRH hiányában elégtelen, de nem szűnik meg teljesen
 Termelődése napi ritmust mutat
 Napközben csökken, estére fokozódik, éjjel max., reggelre lecsökken
 Gonadotrop hormonok
 Gametogenézist és a nemi hormonok termelését egyaránt befolyásolják
 A visszacsatolásos szabályozás nemekben különbözik -lásd szap.
élettanát
 Szekréciójukat a


GnRH szabályozza –pulzusgenerator
PRL-gátolja – pl. Szoptatás alatt gatolja úgy a petesejtképzést mint a nemi
hormonok termelődését is
Fehérjehormonok (PRL, STH)
 Receptoruk-citokinreceptor
 Szerkezetükben 15% homológia
 A gének struktúrája is hasonló
PRL
 Funkciói:
 Emlőmirigy előkészítése terhesség alatt
 Tejelválasztás szabályozása, útód táplálása
 Laktotrop sejtek működése hipotalamikus neurohormon nélkül történik
 Állandó tónusos gátlás alatt áll – dopamin
STH
 növekedés – epifizis porckorongra hat, beindul a kondrociták osztódása, proliferációja
 anyagcsere-folyamatok szabályozása
- vércukorszint emelő – glukagon révén
- csökkenti a perifériás szövetek inzulinérzékenységét
- zsírszövetben fokozza a lipolitikus hormonok hatását → növeli a vérplazma
szabad zsírsav szintjét
- fokozza a fehérjeszintézist
 Szervezet alkalmazkodása éhezéshez, stresszállapothoz
 Hatására a szövetekben különböző növekedési faktorok képződnek (szomatomedinekIGF, EGF, bFGF)
STH szekréció szabályozása
 Emberben 5-10 µg/mirigy
 GHRH befolyásolja a GH szekréciót és a GH –gén
átírását
 A szomatostatin nincs hatással az átírásra és a
hormonszintézisre, de meghatározza a szekréciós
pulzusok időzítését és amplitúdóját
 Szekréciós pulzusnak napi ritmusa van
 Lassú hullámú alvási szakaszban - fokozódik
 REM szakaszban- csökken akár kimaradhat
GH-génműködést befolyásoló
tényezők
 T4/T3 –
 GHRH termeléshez szükséges
 A GHRH-receptorok expressziója
 T4/T3 hiányában GH –szint alacsony
 Glukokortikoidok
 Szomatotrop sejtekre hatnak, génátirás és GHRH
receptor számának fokozása
 Hiányában GH szint alacsony
 Két lebeny
 Isztmusz
 Kötőszöveti tok borítja
 Sövények lebenyket határolnak
 A
mirigyállományt
follikulusok és para-follikuláris
sejtek alkotják
 A
parafollikuláris
sejtek
kalcitonint
termelnek
(csökkenti a vér kálcium
szintjét azáltal, hogy gátolja
felszívódását a csontokból).
A pajzsmirigy működése
 Tireociták- tüszőkbe
rendeződnek –
pajzsmirigyhormon termelése
 Polarizált sejtek
 Alakjuk a mirigy
működésével párhuzamosan
változik
 Hormonok: tiroxin és a
trijódtironin
Jódfelvétel és hormontermelés
 Jodidionok formájában történik
 Sejtek bazális membránja- jodidtranszportert
tartalmaz
 Na+-K+ pumpa
 Na+-jodid kotranszportert
 Tireoglobulin szintézis sejtben- exocitóziskolloid
 Jódozás a sejt apikális csúcsán
 Szabadgyök képzése- peroxidáz
 Elektronakceptor-hidrogénperoxid
 Jódozás
 I lépés- tirozin oldalláncban szubsztituciómonojód tirozin (MIT)
 II lépés – másik oldallánc -DIT
 Tirozinok kondenzáció
 MIT+ DIT
 DIT+DIT
 Szállítás - plazmafehérjékhez kötötten
 Raktár -2, 3 havi hormon- kolloidban
 Szabályozás – TRH, TSH révén
 Gátló hatás- tiouracil, SCN-perkolát
(szulfocianát)
 MIT+ DIT
 DIT+DIT
Pajzsmirigyhormonok hatásai
Génexpresszió szabályozásával irányítják a szervezet
fejlődését, az idegrendszer működését és anyagcserefolyamatokat
 Központi idegrendszer -mielinizáció, dendritek elágazódása,
szinaptikus kapcsolatok, reflexek kialakulása és normális
működése, ingerlékenység meghatározása
 Növekedés- növekedési faktorok termelésének serkentése
 Bőr- proteoglikánok lebontása
 Alap-energiaforgalom beállítása –oxigénfogyasztás révén
 Vérkeringés – perctérfogat, pulzustérfogat, szívfrekvencia
fokozása, közvetlen hatás a miozin szintézisének fokozása,
sejtek Ca2+ felvételének szabályozása, β receptorok
kifejezésének fokozása (erősítik a katekolaminok hatását)
 Anyagcserére kifejtett hatásuk
Anyagcsere-folyamat
hatás
Glúkóz felszívás a bélből
fokozás
Glukoneogenézis
fokozás
Sejtek inzulinérzékenysége
csökken
Fehérjeszintézis
fokozás
Koleszterinszintézis
fokozás
Koleszterinlebontás
fokozás
Vérplazma koleszterinszintje
csökken
Lipolízis a zsírszövetben
fokozás
Szabad zsírsavak oxidációja
fokozás
Trigliceridszintézis májban
fokozás
Vérplazma trigliceridszintje
csökken
Lipoproteinlipáz érfalban
fokozás
Zsírraktárok
trigliceridtartalma
csökken
A pajszmirigy működési rendellenességei
 Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) –
pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív
feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a
mirigy megnagyobbodik
 Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése
 A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a tüszősejtekbe tárolódik
 Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő pendrin
révén jut
 A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét
 Hipertiroidizmus
– fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedowexoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye),
súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a
TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka
leggyakrabban az autoimmun folyamat.
 Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a
vér TSH szintje) kretinizmussal
 Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy
nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC,
szifilisz), férgek, daganatok.
 Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben
képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés,
csökkent PH termelés
A mellékvesék
helyzete
 A vesék zsíros tokjában helyezkednek el.
 A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és
velőállomány.
 A kéregállomány mezodermális eredetű.
 A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális
eredetű.
 Glomeruláris
Kéregállomány
réteg
sejtek
gomolyagokat
képeznek
–
mineralokortikoid
hormont
termelnek, emberben aldoszteron
(só és vízháztartás szabályozása)
 Köteges réteg – a sejtek hosszúkás
kötegekbe
rendeződnek,
–
glukokortikoidokat
termelik,
emberben a kortizolt (szénhidrátok
anyagcseréje)
 Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács
alakúak –androgént
termelnek
mindkét nemben
 Dehidropeinandroszteron (DHEA)
 Dehidropeinandroszteron-szulfát
(DHEAS)
 A rétegek vastagsága a szervezet
élettani funkciójának megfelelően
változik.
 Embrióban és újszülöttben fejlett a
retikuláris zóna.
 Egy év után visszafejlődik és a
köteges réteg gyarapodik
 Nemi érés idején a retikuláris réteg
újból vastagszik
 Klimax után a retikuláris zóna
vékonyodik, főleg nőkben
Glukokortikoidok hatásai
 Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glükoneogenézis, glikogén








szintézis), lipolízis (főleg végtagokban).
Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin
felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban,
emberben kevésbé)
Immunszupressziv hatás- limfociták apoptózisa csecsemőmirigyben,
nyirokcsomókban
Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését
Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését
II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség utolsó
időszakában -szurfaktant
Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az argininvazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz
visszatartás következik be).
Keringés- perctérfogat és vérnyomás fokozása a noradrenerg beidegzés
révén
Idegrendszer – neuronkapcsolatok (hangulat, alvás- ébrenléti ciklus)
Glukokortikoidok szerepe a stresszválaszban
 Stressz- válaszrekació – Selye 1936
 Katekolaminok szintézise mellékvesében fokozódik
 Szimpatikus idegrendszer aktiválódása
 CRH-szekréció fokozódása →ACTH +→glukokortikoid+
 Glukagon, STH - azonnali anyagcserehatásuk van
 Fokozódik a vérerek katekolamin és angitenzin II
érzékenységük
Kóros mellékvesekéreg-funkciók
 Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki
 A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az
ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a
pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik.
 Hipoglikémia
 Csökkent vérnyomás – adrenerg beidegzés csökkenése
 Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja
 Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez vezet
 Mellékvesekéreg hiperfunkció
-Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet
-Cushing-kór – ACTH többlet
 Izomzat sorvadása
 Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt)
 A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc
Velőállomány
 Hám
jellegű poligonális sejtek
alkotják,
módosult
neuronok,
kötegeket vagy fészkeket ké-peznek.
 Adrenalint
és
noradrenalint
termelnek.
 Káliumkrómáttal
kezelve
barna
színűek a sejtek, ezért még kromaffin
sejteknek (2) is nevezik őket.
 A sejtek közt szinuszoid hajszálerek
(1) és idegsejtek (3) találhatók.
 A hormontermelő sejteken preganglionáris szimpatikus ideg-rostok
végződnek.
 A
kromaffin
sejtcsoportok
a
mellékvesevelőn kívül szimpatikus
ganglionok
közelében
levő
paraganglionokban is meg-találhatók.
 Hatásuk a szimpatikus ideg-rendszer
hatásával megegyezik.