Transcript Bankok, bankrendszerek, hitelek 1. ea

PÉNZÜGYI ISMERETEK
2011.08.24-i előadás vázlata
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A bankrendszerek, típusai, bankok típusai.
A magyar bankrendszer története, felépítése.
A MNB, feladatai, szerepe.
A betét- és befektetés biztosítás, az OBA feladatai.
A pénzügyi piacok felügyelete, a PSZÁF.
A banktőke szerepe, elemei.
A banki műveletek, a bankok működésének alapelvei (a mágikus háromszög).
A passzív bankműveletek. Számlavezetés és számlanyitás. A betétgyűjtés. A lekötések típusai.
Az aktív bankműveletek.
A hitelszerződés megkötésének folyamata. A hitelkockázat kezelése. A hitelkérelem. Az ügyfélminősítés. Az
ügyletek minősítése.
A fedezetek és hitelbiztosítékok fogalma, funkciói és típusai.
A hitelfajták, hitel, kölcsön, lízing, bérlet. A faktoring és a forfaitírozás.
A semleges bankműveletek.
A fizetési forgalom lebonyolítása, fizetés típusok és formák.
Az értékpapírok fogalma és csoportosításuk (típusai).
A részvény fogalma, típusai. A részvényesek jogai.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Az állampapírok. A kötvény fogalma és típusai.
BANKRENDSZEREK
• Egyszintű bankrendszer:
- a központi bank a gazdaság minden szereplőjének
szolgáltatást nyújthat,
- mellette szakosított bankok működnek
- előnye: jobb áttekintést, ellenőrzést biztosít
- hátránya: rugalmatlan
• Kétszintű bankrendszer:
- központi bank csak a kereskedelmi bankokkal és egyéb
hitelintézetekkel áll kapcsolatban
- a gazdasági szereplők csak a kereskedelmi bankokhoz és
egyéb hitelintézetekhez fordulhatnak
- előnye: hatékonyabb
- hátránya: nehezebb az ellenőrzés
BANKRENDSZEREK
• Specializált vagy kettéosztott bankrendszer:
- bankok egyik csoportja csak lakossági ügyletekkel, rövid távú
finanszírozással foglalkozik (retail bank)
- bankok másik része csak hosszú távú befektetésekkel,
értékpapír-ügyletekkel foglalkozhat (angolszász országokban,
főként USA-ban jellemző)
- tevékenységi körök elkülönítésének oka: lakosságot terhelő
kockázatok csökkentése
• Univerzális bankrendszer:
- minden bank mindenféle banki tevékenység és szolgáltatás
végzésére, befektetési tevékenységre is jogosult (európai
országokban jellemző, főleg Németország)
BANKOK TÍPUSAI
• Kereskedelmi
bankok:
a
legáltalánosabb
banktípus
- Területi, tevékenységi és ügyfélkorlát nélkül az egész
országban bárkitől vállalhattak megbízást.
• Regionális bankok: széleskörű tevékenységgel rendelkeztek,
de területileg korlátozottak voltak.
• Takarékpénztárak: a lakosság számára végeznek mindenféle
műveletet (betétgyűjtést, hitelnyújtás és pénzforgalom
lebonyolítása)
• Hitelszövetkezetek: csak a szövetkezeti tagok számára
nyújtottak szolgáltatásokat.
• Jelzáloghitelbankok: hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkoznak,
fedezeteként ingatlanokat kérnek
• Földhitelintézetek: a hitel fedezetét mezőgazdasági művelésre
alkalmas földterület képezte.
+ Központi bank = jegybank
MAGYAR BANKRENDSZER
1987-től kétszintű bankrendszer:
- Jegybank: Magyar Nemzeti Bank
- Pénzügyi intézmények:
a) hitelintézetek:
- bankok: univerzális hitelintézetek (JT 2mrd)
-
szakosított hitelintézetek: tevékenysége vagy
ügyfélkörük korlátozott (3 féle van: lakástakarékpénztárak (JT 3mrd), jelzálogbank, fejlesztési bank)
-
szövetkezeti hitelintézet: (JT 100 mft)
a) hitelszövetkezetek
b) takarékszövetkezetek
b) pénzügyi vállalkozások (JT 50mft): betétgyűjtésen
számlavezetésen kívül minden egyéb szolgáltatás
végzésére jogosultak
MNB a pénzügyi rendszerben
Alkotmány:
• Az MNB feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a
nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, valamint a
pénzforgalom szabályozása.
Jegybank tv. I fejezet:
• 3.§ (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és
fenntartása.
• (2) Az MNB az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a
rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja
a kormány gazdaságpolitikáját.
Jegybank szerepe a pénzügyi
stabilitásban
• „Bankok bankja”
• Prudenciális szabályozás
(A prudenciális szó jelentése okos, körültekintő. A
pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta.)
• Bankellenőrzés
• Végső hitelező
• Fizetési és elszámolási rendszerek működtetője
(BKR, VIBER)
Bankközi Klíring Rendszer (BKR)
A magyarországi bankközi fizetési forgalom elszámolása teljes mértékben
elektronikus úton történik. Ez két módon, a BKR illetve a 1999-ben
bevezetett VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer)
alkalmazásával valósul meg.
A GIRO Zrt. által működtetett BKR a nemzetközi iránymutatásoknak és a
legjobb gyakorlatnak megfelelő olyan elszámolási rendszer, amely
kiépítettségével lehetővé teszi a belföldi bankközi pénzforgalom mindennapi
zavartalan működését. A Bankközi Klíring Rendszer biztosítja, hogy a
Hitelintézetek az ügyfeleik számára korszerű és magas színvonalú
pénzforgalmi szolgáltatásokat kínálhassanak. A hitelintézeti igényeknek
megfelelően a tárgynapi tranzakciók a következő elszámolási nap reggelére
a Klíringtagok számláján elszámolásra kerülnek, így ezután az ügyfél
számláján jóváírhatóak.
A BKR megbízhatóságát, biztonságát jelzi, hogy az eddigi működése
során valamennyi benyújtott tranzakció elszámolása megtörtént!
• Emisszió:
A
forgalom
készpénzszükségletének
kielégítése. Készpénz 10%-a hitelintézeteknél,
90%-a bankrendszeren kívül.
• Deviza- és aranytartalék kezelése
• Államháztartási kapcsolat
• Statisztikai tevékenység: monetáris, fizetési
mérleg, háztartás- és értékpapír-, ár- és
árfolyam-statisztika.
Betét- és befektetés biztosítás
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 1993-ban jött
létre, garancia vállalása korlátozott. Elsősorban a betétesek
védelmét szolgáló kötelező felelősségbiztosítást nyújt,
melynek díját a hitelintézetek fizetik.
- minden betételfogadó hitelintézetnek kötelező az OBA tagság
- a biztosítás a lakossági és a vállalati betétállományra terjed ki (a
költségvetési állományra nem)
- az OBA bevételi forrása a tagdíjakból és belépési díjakból van
(belépéskor a JT 0,5%-a, majd évente a biztosítás alá tartozó
betétállomány 0,2%-a)
- ha az OBA valamely bank tevékenységét kockázatosabbnak ítéli
meg, emelheti a tagdíjat 0,3%-ra
Az OBA feladatai:
• intézkedik a betéteseket fenyegető veszély csökkentése,
elhárítása érdekében,
• betétesek részére kártalanítást fizet (a befagyott betét tőkeés kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként
összevontan legfeljebb 3 millió forintos összeghatárig fizeti
ki kártalanításként; a befagyott betéteket 30 napon belül
vagy elkezdi kifizetni vagy áthelyezik egy másik bankhoz)
• az állami kezesség beváltásában közreműködik,
• részt vesz a bankok felszámolási eljárásában,
• a betéteseket tájékoztatja a betétbiztosítás és kártalanítás
feltételeiről.
A pénzügyi piacok felügyelete (PSZÁF)
A bank mint olyan kockázatos üzem.
- alacsony a saját tőkéje
- hiteleket helyez ki
- transzformációs szerepkört tölt be (összeg, lejárati transzformáció)
A betétesek kockázatának csökkentése és a prudens működés
érdekében
a
bankoknak
folyamatos
adatszolgáltatási
kötelezettsége van, ám e melett felügyeletre van szükség.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy országos
hatáskörű közigazgatási szerv, amely a pénzügyminiszter
felügyelete alatt működik és minden pénzintézetet felügyel!!
A PSZÁF bankrendszert érintő feladatai:
• általában a betétesek védelme, ügyfelek érdekvédelme,
• stabil fizetési rendszer működtetésének elősegítése,
• a pénz- és tőkepiac zavartalan működtetése,
a verseny
előmozdítása,
• a pénzügyi intézmények alapításának, a pénzügyi szolgáltatások
végzésének engedélyezése,
• a pénzügyi intézményekre vonatkozó – meghatározott –
jogszabályok betartásának ellenőrzése, és a hitelintézetek átfogó
helyi ellenőrzése legalább 2 évente,
• a pénzügyi intézmények információs rendszerének és
adatszolgáltatásának ellenőrzése.
• A PSZÁF havonta, negyedévente, évente kér adatszolgáltatást a
bankoktól + bármikor kérhet a kockázatvállalásra, likviditás
alakulására, a pü-i és bef-i szolgáltatásokkal kapcsolatos előírások
betartására vonatkozó információkat
Eszközök (Aktívák)
Források (Passzívák)
A) FORGÓESZKÖZÖK
I. Pénzeszközök
Készpénz
Bankszámlapénz
II. Értékpapírok
Váltók
Egyéb értékpapírok
III. Követelések
Pénzintézetekkel szemben
Ügyfelekkel szemben
Egyéb követelések
IV. Készletek
B) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Befektetett pénzügyi eszközök
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
(Egyéb aktívák)
D) KÖTELEZETTSÉGEK
I. Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzintézetekkel szemben
Ügyfelekkel szemben
Értékpapír-kibocsátás
Egyéb kötelezettségek
II. Hosszúlejáratú kötelezettségek
Pénzintézetekkel szemben
Ügyfelekkel szemben
Értékpapír-kibocsátás miatt
Alárendelt kölcsöntőke
Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek
E) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁ-ROLÁSOK (Egyéb
passzívák)
F) CÉLTARTALÉKOK
G) SAJÁT TŐKE
Alaptőke
Tőketartalék
Eredménytartalék
Általános tartalék
H) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Mérlegfőösszeg
Mérlegfőösszeg
Banktőke
• Biztonsági funkció – veszteségek felszívása
Alapvető tőkeelemek
Járulékos tőkeelemek
Kiegészítő járulékos tőkeelemek
Jegyzett tőke
Tőketertalék
Mérleg szerinti eredmény
Eredménytartalék
Általános tartalék
Általános kockázati céltartalék
Lekötött tartalék
Alapvető kölcsöntőke
Értékelési tartalék
Alárendelt kölcsöntőke
Járulékos kölcsöntőke
Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke
Saját tőke
Szavatoló tőke
Tőkehelyzet megítélése
• Tőkeellátottság
• Tőkeáttétel
• Tőkemegfelelés – minimum 8 % (Bázel I.)
szavatoló tőke
kockázattal korrigált MFÖ
>= 8 %
• A tőkeellátottság a bank saját tőkével való ellátottságát jelenti.
Minél nagyobb a bank saját tőkéje, annál kisebb a valószínűsége,
hogy fizetésképtelenné válik. A tőkeellátottság legfontosabb
jellemzője a tőke-megfelelési mutató.
• Tőkeáttétel az idegen tőke és saját töke arányát mutatja
• Tőkemegfelelési
mutató
(Capital
adequacy
ratio).
A
tőkemegfelelési mutató olyan mérőszám, amely a hitelintézetek
tőkéjét vetíti az általa vállalt és tartalékokkal nem fedezett
kockázatok súlyozott értékére. A jelenleg világszerte alkalmazott
tőkemegfelelési mutatót az ún. első bázeli tőkeegyezmény ajánlásai
alapján fogadták el annak érdekében, hogy a bankok tőkéje ésszerű
mértékben legyen képes a veszteségek fedezésére anélkül, hogy
fizetésképtelen állapotba kerülne. A mutató számlálója az ún.
szavatoló tőke, nevezője pedig a kockázattal korrigált
mérlegfőösszeg. A mutató szabályozó hatóságok által megkövetelt
minimális értéke 8%.
Mágikus háromszög
Jövedelmezőség
Kockázat
Likviditás
Fizetőképesség
• Likviditás: a bank azon képessége, hogy a vele szemben aktuálisan felmerülő jogos
követeléseknek eleget tud tenni, azaz elegendő likvid eszközzel rendelkezik mindenkori
kötelezettségei kielégítésére
• Fizetőképesség: A bank követeléseinek piaci értéke meghaladja a kötelezettségei piaci
értékét. A bank tágan értelmezett saját tőkéje pozitív, kötelezettségeinek hosszú távon is képes
eleget tenni
• Jövedelmezősség: A nyereséges működés elve, azaz a bank hosszú távon úgy alakítja
működését, hogy az számára a lehető legnagyobb nyereséget biztosítsa
Ellentmondások
• Túlzott likviditás: hitel-kihelyezési képesség csökken –
jövedelmezősség csökken
• Túlzott jövedelmezősség: magas hozam – növekvő kockázat
– csökkenő biztonság/fizetőképesség
• Túlzott biztonság – a kockázat minimalizálása –
jövedelmezősség csökkenése
• Következtetés: a 3 feltételnek egyidejűleg megfelelni
NEM LEHET!!
Bankműveletek
• Passzív bankműveletek – forrásgyűjtés (kamatkiadás)
• Aktív bankműveletek – kihelyezések (kamatbevétel)
• Semleges bankműveletek – banki/bankári szolgáltatások
(jutalék- és díjbevételek)
PASSZÍV BANKMŰVELETEK
"Passzív"-nak nevezzük mindazokat a műveleteket, amelyek a források
mértékét és összetételét módosítják, kötelezettségeket fejeznek ki.
A forrásképzés főbb módozatai:








számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése,
értékpapírok kibocsátása,
jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele,
váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett
hitelek,
bankközi hitelfelvételek,
nemzetközi közvetlen hitelfelvételek,
tőkeemelés,
alárendelt kölcsöntőke igénybevétele.
SZÁMLANYITÁS, BETÉTGYŰJTÉS
A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is a legjelentősebb módja a
számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása.
A bankszámlák megkülönböztethetőek funkcióik szerint:
–
–
–
–
–
pénzforgalmi,
folyó,
betét,
elkülönített és
letéti számlákat.
A számlát nyitó vagy betétet elhelyező ügyfelek a következők lehetnek:





vállatok, vállalkozók, szövetkezetek,
költségvetési szervezetek és intézmények, önkormányzatok és egyéb közületek,
lakosság,
egyéb szervezetek,
külföldiek.
A lekötés módját illetően lehetnek:
 látra szóló betétek,
 határidős betétek (lekötött és felmondásos betét).
A lekötés idejét tekintve:
- rövid (éven belüli),
- közép- (1-5 év) és
- hosszúlejáratú (5 éven túl) betétek.
A kamatozás alapján:
– fix (rögzített) kamatozású,
– változó kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz
igazodik),
– lebegő kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz
igazodik);
A megtakarítások kezelési formáját tekintve lehetnek:
 folyószámlabetétek
 takarékbetétek
 értékpapírok
 egyéb betétek.
Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betéteket:
 hazai és
 külföldi pénznemben egyaránt.
AKTÍV MŰVELETEK
Aktív bankműveletek azok az ügyletek, amelyekkel a bankoknak
követelésük vagy vagyonra szóló joguk keletkezik.
Az aktív bankműveletek főbb módozatai a következők:




hitelnyújtás (hitelközvetítés),
bankgarancia nyújtása, kezességvállalása ???
pénzügyi lízing,
követelések
megvásárlása,
megelőlegezése:
váltóleszámítolás,
faktorálás, forfetírozás,
 befektetések, értékpapírügyletek (tőkeérdekeltségek szerzése),
 bankközi hitelkihelyezések,
 egyéb aktív bankműveletek.
HITELNYÚJTÁS, HITELKÖZVETÍTÉS
A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül
a legáltalánosabban elfogadott, hogy
– a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy
szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés
ellenében, illetve
– a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott
időre.
A hitel és a kölcsön a szaknyelvben nem szinonimák!
• Hitel: a bank kötelezettségvállalása (a lehetőség)
• Kölcsön: a pénzeszközök konkrét folyósítása
A hitelszerződés megkötésének menete
Hiteltárgyalás
Hitelkérelem
Hitelbírálat
Döntés
Szerződéskötés
Folyósítás
Hitelgondozás
Behajtás
Hitelkockázat kezelés
• A hitelezés „kritikus” lépései:
– A hiteligény elbírálása
– A hiteladós tevékenységének nyomon követése
• A kockázat csökkentő, mérséklő intézkedések:
– Szűrés – Minősítés
– Diverzifikáció
– Limitek
– Monitoring
• A veszteség csökkentése: fedezetek
Hitelkérelem
A kockázat kivédése érdekében a hitelkérelem vizsgálatának négy
szakaszát különböztetjük meg:
- A hitelt kérelmező ügyfél minősítése,
- Az ügylet minősítése,
- Az ügyfél kockázatviselő képessége, a fedezetek
értékelése,
- A biztosítékok értékelése.
Az ügyfeleket legalább négy kategóriába kell sorolni:
-
kiváló,
átlagos,
korlátozott hitelképességű,
hitelképtelen.
Az ügyletminősítés célja annak megállapítása, hogy érdemes vagy nem az
adott célra hitelt nyújtani, a tervezett fejlesztés milyen eredménnyel járhat, és
az hogyan hat a vállalkozás egészére.
Ügyfél minősítés
Minősítési kategória
Pontszám határok
I. Osztályú adós
80-100 %
II. Osztályú adós
60-79 %
III. Osztályú adós
50-59 %
IV. Osztályú adós
40-49 %
V. Osztályú adós
0-39 %
OBJEKTÍV/
SZUBJEKTÍV
A
B
C
A
AA
Feltétel nélkül
BA
Kiemelkedően
CA
Átlagosan
B
AB
Kiemelkedően
BB
Átlagosan
CB
DB
EB
Korlátozottan Hitelképtelen Hitelképtelen
C
AC
Átlagosan
BC
Átlagosan
CC
DC
EC
Korlátozottan Hitelképtelen Hitelképtelen
D
AD
Hitelképtelen
BD
CD
DD
ED
Hitelképtelen Hitelképtelen Hitelképtelen Hitelképtelen
E
AE
Hitelképtelen
BE
CE
DE
EE
Hitelképtelen Hitelképtelen Hitelképtelen Hitelképtelen
D
E
DA
EA
Hitelképtelen Hitelképtelen
Ügyletminősítés
• Besorolási kategóriák:
– Problémamentes - 0%
– Külön figyelendő – 0-10%
– Átlag alatti – 10-30%
– Kétes – 30-70%
– Rossz – 70-100%
Fedezetek
• A hitel bedőlése esetén keletkező veszteségek fedezése
• Követelmények a fedezetekkel szemben:
– Értékelhető
– Ésszerű időn belül értékesíthető (likvid)
– Értékálló
– Érvényesíthető
• Típusai:
– Előre rendelkezésre bocsátott: pénzügyi biztosíték,
ingatlan, ingóság, követelések stb.
– Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet:
kezesség, garanciavállalás stb.
A hitelbiztosítékok
A pénzintézet, bár a legalaposabban igyekszik
megvizsgálni adósának pénzügyi és gazdasági helyzetét
a hitelszerződés megkötése előtt, a hitel megtérülését a
szerződésben előírt biztosítékokkal is igyekszik
elősegíteni.
A biztosítékok két nagy csoportját különböztetjük meg:
1. dologi és
2. személyi biztosítékokat.
A dologi biztosítékok fajtái
Zálogjog: jogosultság, amelynek alapján a jogosult a követelésének biztosítására
szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést szerezhet.
Zálogjog arányosságán azt értjük, hogy a lekötött dolog értéke nem egyenlő a
követeléssel. A kielégítés azonban mindig csak a követelés és járulékai erejéig
történhet.
Jelzálogjog: főleg ingatlanon, illetve nehezen mozgatható dolgokon keletkezhet.
A keretbiztosíték jelzálogjog tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítására
szolgál, ahol a jogviszonyt és a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a
jelzálogjog a követeléseket biztosítja.
Az óvadék (kaució) fedezeti alap: Az óvadék közvetlen kielégítést biztosít a
hitelszerződés nem teljesítése esetén. Tárgya: pénz, takarékbetét, értékpapír.
Óvadékként leköthető értékpapírok a következők:
– kötvény,
– részvény,
– váltó;
Személyi biztosítékok
A kezesség: a kezességet vállaló arra kötelezi magát, hogy ha a kötelezett nem
teljesít, ő fog helyette teljesíteni. Két fajtáját különböztetjük:
•
•
az egyszerű kezességet,
készfizető kezesség.
A bankgarancia: önálló jogügylet. A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy
meghatározott feltételek esetében és határidőn belül egyszeri felszólításra
fizetést teljesít.
Az engedményezés: követelés átruházást, alanycserét jelent, azaz a jogosult
követelését szerződéssel másra ruházza.
HITELFAJTÁK
A hiteleket különbözőképpen osztályozhatjuk:
 Klasszikus felosztás
 Cél szerinti felosztás
 Lejárat szerint.
A hitelfajták a klasszikus felosztás
pénzkölcsönök, illetve hitelkölcsönök.
szerinti
lehetnek:
Pénzkölcsönzési fajták: folyószámlahitel, leszámítolási hitel
vagy diszkont hitel, lombard hitel, fogyasztói hitel, hosszúlejáratú
hitel.
Hitelkölcsönzési fajták: avalhitel, akcept hitel.
Aktív bankműveletek – lízing
A lízing ügylet haszonbérleti szerződés, mely keretében a bérlő valamely
beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket a lízing társaságtól (vagy
közvetlenül a termelőtől, vagy kereskedőtől) használat céljára bérbe vesz
adásvétel
SZÁLLÍTÓ
LIZINGTÁRSASÁG
lízingszerződés
szállítás
LIZINGBE VEVŐ
A kölcsön, a pénzügyi lízing és a bérlet összehasonlítása
Megnevezés
Kinek érdemes
választani?
Kié a vagyontárgy
a futamidő alatt?
Mikor szerzi meg
az ügyfél a
vagyontárgy
tulajdonjogát?
Kinek a
könyveiben
szerepel a
vagyontárgy?
Kinél történik az
amortizáció
értékének
elszámolása?
Milyen módon
történik a havi
díjak elszámolása?
Kölcsön
Pénzügyi lízing
Bérlet
magánszemélyeknek,
egyéni
vállalakozóknak,
társas
vállalkozásoknak,
egyéb gazdálkodó
szervezeteknek
magánszemélyeknek,
egyéni
vállalakozóknak,
társas
vállalkozásoknak,
egyéb gazdálkodó
szervezeteknek.
egyéni
vállalakozóknak,
társas
vállalkozásoknak,
a kölcsönfelvevőé
a lízingbe adóé
a bérbeadóé
a futamidő elején
zárt végű pénzügyi
lízing esetén a
futamidő végén
automatikusan; nyílt
végű esetében a
futamidő végén
választása szerint;
nem szerzi meg
a kölcsönfelvevőében
a lízingbe vevőében
a bérbeadóéban
a kölcsönfelvevő
a lízingbe vevő
a bérbeadó
a törlesztőrészlet
kamatrésze pénzügyi
ráfordításként
számolható el, a
tőkerésze a tartozást
csökkenti;
a lízingdíj
kamatrésze pénzügyi
ráfordításként
számolható el, a
tőkerésze a tartozást
csökkenti;
a bérleti díj
költségként
számolható el;
A forfait-finanszírozás és a faktoring összehasonlítása
Forfait-finanszírozás
Faktoring
Közép és hosszú lejáratú követelések megvásárlása
(1-15 év)
Rövid lejáratú követelések megvásárlása (max. 12
hónapig)
Váltó- és számlakövetelések megvásárlása
Számlakövetelések megvásárlása
Egyedi megállapodások
Általában keretmegállapodások (meghatározott
időtartamon belül valamennyi követelést felöleli)
Csak absztrakt (az áruügylettől elszakadt)
követelések, zárolt összeg nélkül
Áruügyletből származtatott követelések. Az
ellenérték meghatározott hányadát zárolják későbbi
reklamációk, mennyiségi, minőségi kifogások,
hiányok fedezetére
A minimális követelés összege, amelyet
megvásárolnak általában jelentős összeg
Kis összegű követelések megvásárlására is kiterjed
A kockázatviselés és a finanszírozási funkció
egymástól elválaszthatatlan
Egyik vagy másik funkciót részben vagy egészben
egymástól elválasztják
A vevő (importőr) a forfait-ügylet létrejöttéről nem
szerez tudomást
A vevő (importőr) a faktoring-ügyletről tudomást
szerez
A visszkereseti jog kikötése kizárt
A visszkereset kikötése gyakori
A teljes kockázat miatt a költségek magasak
A költségek attól függően változnak, hogy a faktor
milyen szolgáltatásokat nyújt
A szolgáltató-ügyintézői funkció nem jelentős
A szolgáltató funkció gyakran igen jelentős
SEMLEGES BANKMŰVELETEK
• Jutalék és díjbevételek aránya növekszik
• Típusai:
–
–
–
–
–
Pénzforgalmi szolgáltatások
Széfbérlet
Letétkezelés
Vagyonkezelés
Tanácsadás
FIZETÉSI FORGALOM
A fizetési forgalmat úgy fogalmazhatjuk meg, mint a
pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét. A
forgalomban lévő pénz két formában bonyolítja le a fizetési
forgalmat, készpénz formájában és számlapénz formájában.
A fizetési forgalom lebonyolítását a forgalom irányát tekintve két
részre oszthatjuk, lehet:
 belföldi (nemzeti) pénzforgalom és
 nemzetközi (külföldi) pénzforgalom;
Pénzforgalom lebonyolítása
• Készpénz
• Számlapénz
– Átutalás
– Beszedési megbízás (inkasszó)
– Akkreditív
• Készpénz kímélő és -helyettesítő fizetési módok
– Bankkártyák: betét- és hitelkártya
– Csekk
Értékpapírok
Vagyoni értékkel bíró forgalomképes okirat vagy elektronikus jel.
♦ Mindig a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalását
tartalmazza.
♦ Értékpapír csak az a dolog lehet, amit a jogszabály annak minősít és
meghatározott kellékekkel rendelkezik
♦ Értékpapír kellékek:
 „Értékpapír” szó (ill. törvény alapján elnevezés)
 Jogosultság
• Kötelezett
• Névre vagy bemutatóra szóló
 Kiállítás napja helye
 Kiállító, kibocsátó aláírása
44
Értékpapírok csoportosítása
Csoportosítás szempontjai:
♦ Alapjogviszony szerint:
- hitelviszonyt tartalmaz (csekk, váltó, kötvény);
- vagyoni részesedést, tagsági jogot tartalmaz (részvény, vagyonjegy);
- áruhoz kapcsolódó jog (közraktárjegy, hajóraklevél).
♦ Átruházási lehetőség szerint:
- bemutatóra szóló,
- névre szóló,
- rendeletre szóló.
♦ Hozam szerint:
- nem kamatozó (diszkont),
- előre meghatározott kamatot fizető,
- változó hozamú,
- átmeneti (átváltható).
45
Értékpapírok csoportosítása
♦ Lejárat szerint:
-
rövid és közép lejáratú értékpapír,
hosszúlejáratú és lejárat nélküli értékpapír.
♦ Forgalomképesség szerint:
Közforgalmú,
meghatározott körben forgatható.
♦ Forgalom koncentráltsága szerint:
- nem tőzsdeképes,
- tőzsde képes.
♦ Kibocsátó személye szerint:
állam,
pénzintézet,
gazdálkodó szervezet,
magánszemély.
46
Értékpapírok csoportosítása
 Az értékpapír-kibocsátás iránya szerint:
- belföldi forgalomra kerülő,
- külföldi piacra, nemzetközi forgalomra szánt értékpapírok.
 A Budapesti Értéktőzsde Szabályzata, a tőzsdére bevezetett
értékpapírnak két csoportját különbözteti meg:

a tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett értékpapírok
megfelelnek
a
tőzsdei
forgalmazás
alapkövetelményeinek,

a tőzsdén jegyzett értékpapírok a forgalmazhatóság
alapkövetelményein felül szigorúbb feltételeknek is
megfelelnek.
Részvény
A részvények lejárat nélküli értékpapírok, amelyek valamely részvénytársaság
tőkéjének tulajdoni hányadát testesítik meg, és jogosultságot jelentenek arra,
hogy tulajdonosuk osztalék formájában részesedjen a társaság jövedelméből.
A részvény három dolgot jelent:
- A részvényt, mint értékpapírt.
- Az alaptőkének azt a részét, amelyet a részvénytársaság tagja tagi
hozzájárulásként az alapításkor vagy alaptőke emeléskor a részvénytársaság
rendelkezésére bocsát.
- A részvényes tagsági jogát, azaz azokat a jogokat és kötelezettségeket,
amelyek a részvényest megilletik, illetve kötelezik azáltal, hogy a részvényt
lejegyezte és arra eső alaptőke teljes egészét megfizette.
48
A részvényes jogai
A részvényes csak a befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért. A
részvényes felelőssége tehát korlátozott és közvetett.
A részvényesek vagyoni és tagsági jogokkal rendelkeznek:
1. Vagyoni jogok:
- osztalékra való jogosultság,
- likviditációs árbevételre vonatkozó jogosultság (a részvénytársaság jogutód
nélküli megszűnése esetén az egyéb jogosultak kielégítését követően
megmaradt, felosztható vagyon arányos részére jogosult),
- elővásárlási jog a részvényekre.
2. Tagsági jogok:
- alapjogok:
- a közgyűlésen való részvételi jogosultság és ott a részvények arányában
történő szavazati és választói jog,
- a társaság működésére vonatkozó ellenőrzési jog,
- a közgyűlési határozatokra vonatkozó óvási és megtámadási jog;
- mellékjogok, például:
- a részvénykönyvbe történő bejegyezhetőség joga,
- részvényokirat kiállítására való jog;
- kisebbségi jogok: érdekvédelmi funkciója van, például a szavazatok
5%-ával rendelkező részvényeseknek közgyűlés összehívására vonatkozó
kezdeményezési joga van; továbbá lehetősége van a közgyűlésen valamely
kérdés napirendre való felvetetésére, az ügyvezetés megvizsgáltatására.
Részvénytípusok
Törzsrészvény: olyan részvény, amely azonos tagsági jogokat biztosít tulajdonosainak,
névre és bemutatóra szóló, zártkörű rt. esetében csak névre szóló. (alaprészvény, vagy
közönséges részvény )
Elsőbbségi részvény: olyan részvények, amelyek különböző szempontokból elsőbbségi
jogokat biztosítanak tulajdonosaiknak. Ezek az elsőbbségi jogok a következők lehetnek:
- osztalékelsőbbségi jog,
- likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbségi jog,
- szavazatelsőbbségi jog,
- az első kettő kombinációjaként megtestesülő elsőbbségi jog,
- zártkörű részvénytársaság részvényeire vonatkozó elővásárlási jog.
Dolgozói részvény: A korlátozottan forgalomképes részvény tipikus fajtája a dolgozói
részvény, amely ingyenesen vagy kedvezményes áron vásárolható meg a
részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára, a
részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb az alaptőke 10%ig.
Kamatozó részvény
Egyéb típusok: részvényutalvány, ideiglenes részvény, osztalék részvény;
50
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Az értékpapír tulajdonosának a kibocsátóval szemben a kölcsön
adott összeg és annak kamatai mértékében áll fenn követelése.
•
A kölcsönvevő és a kölcsönadó megegyeznek az alapösszeg, vagy
névérték /principal, face value/ visszafizetésének (törlesztés) és a
kamatfizetés idejére, mértékére és módjára vonatkozóan.
• Névértéke a hitel értéke
• Fajtái:
• Kötvény
• Állampapír
• Pénzintézeti értékpapír
51
Állampapírok
• Kamatozó kincstárjegy: fix kamatozású, egyéves (365 nap) futamidejű
értékpapír (havonta jegyzés, két hetes jegyzési időszak, folyamatos).
• Diszkont kincstárjegy: egy éven belüli, 3, 6, illetve 12 hónapos lejárattal
kibocsátott, nem kamatozó (úgynevezett zéró kuponnal rendelkező) értékpapír
(aukciók).
• Kincstári takarékjegy: 1, illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba. Fix,
lépcsős kamatozású értékpapír, melynek birtokosát visszaváltáskor a vásárlás
napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg (csak
magánszemélyek, folyamatos, postai forgalmazás).
• Kincstári takarékkötvény: fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű
értékpapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható (csak magánszemélyek,
jegyzés – 2001-ben megszűnt).
• Államkötvény: névértéke és előre meghatározott kamata a megjelölt időben és
módon kerül megfizetésre. Az államkötvények lehetnek fix, illetve változó
kamatozásúak (3,5, 10 és 15 év, zárt és nyílt kibocsátás, aukció).
A kötvény
 A kötvény - klasszikus formájában - fix kamatozású,
általában hosszabb lejáratú értékpapír. Névre és
bemutatóra szólhat.
 A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre
meghatározott időpontban - időpontokban - a kötvény
névértékének megfelelő összeget visszafizeti és addig az
esedékes kamatokat kifizeti. A kötvény névértékét a
kibocsátó legkésőbb a kötvény lejártakor köteles
visszafizetni.
Kötvény – kötvény típusok
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Kötvények sokfélesége jellemző:
• vállalati és magán kötvények
• államkötvény
• örökjáradék kötvény
• nem kamatozó kötvény
• nyereménykötvény
• átváltható kötvény
• visszahívható kötvény
• opciós kötvény
• osztalékot fizető kötvény
54