Transcript Penzugyek_diasor_5

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, PIACOK
Pénzügyi eszközök (I.)

Egy pénzügyi ügyletnél mérlegeljük (lásd eddigi
tárgyalásunk, modellezésünk):
 Hozam
 Kockázat
 …és
még említhető:
 Tranzakciós költség: az
ügylet lebonyolításának költsége
 Likviditás: az
eszköz mennyi idő alatt és mekkora költséggel
tehető pénzzé

De voltaképpen ez is a tranzakciós költségbe tartozik…
 …de
ezek tulajdonképpen benne vannak a hozamban, ill. a
kockázatban…
Pénzügyi eszközök (II.)


Pénzügyi termék, eszköz (asset): a pénzforrás felhasználójának
kötelezettségét tartalmazza, jogi garanciákkal
Egy tipikus csoportosítás:
Követelést tartalmaznak
 hitel, kölcsön
 takarékbetét
 kötvény
 váltó
 csekk
 jelzáloglevél
 kincstárjegy
Hitelviszonyt tartalmaz. A
befektető nem szólhat bele
a vállalat működésébe. A
tőke használati díja
független a vállalat
eredményétől.
Részesedést tartalmaznak




részvény
befektetési jegy
szövetkezeti részjegy
kockázatitőke-alap jegy
Áru feletti rendelkezési
jogot testesítenek meg
 közraktárjegy
 hajóraklevél
 záloglevél
Befektető valamilyen
Igazolja, hogy az értékpapír
arányban tulajdoni joggal
tulajdonosa valamely áru
rendelkezik a vállalatban. A felett rendelkezik.
vagyoni jog révén pedig a
vállalat eredményéből is
részesedik.
Pénzügyi eszközök (III.)

Betétek és hitelek
Ügyfél követelése, ill. tartozása
 Betéti-, ill. hitelszerződés tartalmazza az ügylet gazdaságijogi vonatkozásait
 Sokféle konstrukció (lejárat, kamat, biztosítékok) lehet


Értékpapír: vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes
(„adható-vehető”) okirat, követelés – két alapvető
csoport:
Hitelviszonyt tartalmazó: a kibocsátó kötelezettséget vállal a
tőke későbbi, kamatokkal növelt értékének visszafizetésére
 Tagsági-tulajdonosi jogokat tartalmazó: a kibocsátó tagsági
és vagyoni jogokat biztosít, ennek eredményeként
beleszólást a vállalat irányításába és jogosultságot a profit
egy részére

Az értékpapírok csoportosítása (I.)


Lejárat szerint

Rövid: futamidő < 1év (pl. kincstárjegy)

Közép: futamidő általában 1-3-5 év (pl. kötvény)

Hosszú: futamidő általában > 5 év (pl. kötvény, záloglevél)

Lejárat nélküli (pl. részvény)
Hozam szerint

Formailag nem kamatozó (pl. diszkont kincstárjegy)

Fix kamatozású (a kötvény klasszikus alapformája)

Változó hozamú, többnyire osztalékot biztosító (pl. részvény)

Átmeneti formák (pl. átváltható kötvény, kamatozó
részvény)
Az értékpapírok csoportosítása (II.)



Forgalomképesség szerint
 Közforgalmú: nyilvánosan adható-vehető
 Meghatározott körben forgatható: zárt, előre meghatározott
befektetői kör számára kibocsátott
Vagyoni jog szerint
 Hitelviszonyt megtestesítő
 Tagsági-, tulajdonjogot megtestesítő
 Árujogot (=árura vonatkozó tulajdonjogot) megtestesítő
Kibocsátó szerint
 Társaságok, vállalatok, magánszemélyek (pl. részvény, vállalati
kötvény)
 Pénzintézetek (pl. letéti jegy)
 Állam (pl. diszkont kincstárjegy, államkötvény, ill. a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények, pl. kommunális kötvény)
Az értékpapírok csoportosítása (III.)


Formai megjelenés szerint

Materializált: szigorú formai követelmények, az adott
fajtára előírt törvényes kellékekkel ellátva, jogosított
nyomdákban, hamisíthatóság elleni techn.

Dematerializált: elektronikus úton rögzített, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi kellékét
tartalmazó adat; mindig névre szóló
Átruházási lehetőség szerint

Bemutatóra szóló: nincs feltüntetve a kedvezményezett
neve, az átruházás egyszerű fizikai átadással történik

Névre, ill. rendeletre szóló: meghatározott személy nevére,
ill. rendeletére kiállítva, csak az ő írásbeli nyilatkozatával
lehet elidegeníteni
Pénzügyi közvetítés (I.)




Közvetítés: a megtakarító (szabad pénzeszközzel rendelkező) és
a felhasználó (forrást igénylő) összehozása; hozammal,
kockázattal, futamidővel kapcsolatos elvárásaik összehangolása
A közvetítés motivációi: kockázat-/lejárat-/hely-/mennyiségtranszformáció, méretgazdaságosan
Közvetlen tőkeáramlást biztosító intézmények: tőzsde és
értékpapír-forgalmazást végző intézmények (brókercégek,
bankok értékpapír osztálya)
Közvetett tőkeáramlást biztosító intézmények:


Monetáris közvetítők: bankok
Nem monetáris közvetítők


Egyéb bankszerűen működő közvetítők: befektetési bankok,
befektetési alapok, szövetkezeti hitelintézet, jelzálogbankok
Nem bankjellegű pénzügyi intézmények: biztosító társaságok,
nyugdíjalapok
Pénzügyi közvetítés (II.)






Bankok: elsősorban betétek gyűjtése, hitelek folyósítása; összegek
és lejárati szerkezet ügyfelek igényei szerinti kialakítása
Befektetési bankok: elsősorban angolszász országokban,
befektetésre specializált bankok, nagyobb beruházások
finanszírozásának megszervezése
Befektetési alapok: értékpapírt venni szándékozók sok kisösszegű
megtakarításának összegyűjtése, majd befektetés valamilyen
stratégia szerint
Szövetkezeti hitelintézet: pl. takarékpénztárak, hitelszövetkezetek,
pl. lakásépítési jelzáloghitelek, fogyasztási kölcsönök nyújtása
Jelzálogbankok: ingatlanok hosszú távú finanszírozási igényére
jelzáloglevelek (értékpapírok) kibocsátása
Nem bankjellegű szerződéses intézmények: rendszeres havi
befizetések hosszú távra befektetése; nyugdíjazás/káresemény
esetén fizet
Pénzügyi közvetítés (III.)

A közvetítés jellege:
 Közvetlen:
a megtakarító közvetlenül választja ki a
felhasználót (brókercég csak a biztonságos üzletkötés
segítéséért; pl. MOL részvényt veszek)
 Közvetett: a megtakarító egy pénzügyi intézménnyel
áll kapcsolatban, az közvetíti a tőkét a felhasználónak,
de ez már egy másik pénzügyi ügyletet és konstrukciót
jelent (a megtakarító nem ismeri a végső felhasználót
közvetlenül)
Pénzügyi piacok





Pénzpiacok: rövid lejáratú ügyletek (< 1 év),
jellemzően alacsony kockázat, magas likviditás
Tőkepiacok: hosszú lejáratú ügyletek (> 1 év)
Értékpapír piac: pénz- és tőkepiac része (pl.
kincstárjegy, ill. részvény)
Elsődleges piac: az értékpapírt az első tulajdonos
számára értékesítik (pl. állampapír aukció)
Másodlagos piac: az eredeti pénzügyi eszköz
tulajdonost cserél, de más nem történik (az eszköz
nem változik) – az értékpapír lejárata elveszti
jelentőségét
 Legfontosabb
funkciója a likviditás biztosítása
A kötvény (I.)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a
kibocsátó kötelezi magát arra, hogy az ott megjelölt
pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát vagy
egyéb járulékait, valamint az általa vállalt esetleges
szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a
megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

A kibocsátó a hitelfelvevő, a kötvénytulajdonos a
hitelező

Nem biztosít tulajdonosi jogokat, így az adós
üzletvitelébe történő beleszólást sem

Lejárattal rendelkező (jellemzően éven túli)
A kötvény (II.)

Névérték (face value, par value): a megtestesített
tőketartozás, amelyet a kibocsátó a lejáratig köteles a
hitelezőnek visszafizetni

Névleges kamatláb (coupon rate): a kamatfizetés
időpontjában a névértékre vetített névleges kamatot fizeti a
kötvény kibocsátója a kötvény tulajdonosának

Lejárat: az időpont, amikor a kötvény névértéke teljes
egészében visszafizetésre kerül
Aktuális piaci ár: a kötvény árfolyama, a másodlagos piacon
a kereslet-kínálat alapján kialakuló ár


Kibocsátási árfolyam: az elsődleges piacon a forgalomba
hozatal során alkalmazott ár; lehet prémiummal (névérték
felett) vagy diszkonttal (névérték alatt) is
A kötvény (III.)



Alaptípus: évente egyszer fizet (fix) kamatot, hitelösszeg lejáratkor
egy összegben, lejárat előtti visszavásárlási kötelezettség nincs
(másodlagos piac természetesen lehet)
Ma már jellemzően (mint minden értékpapírt) dematerializálják:
nem nyomtatják ki, hanem kizárólag számítógépes jelként,
értékpapírszámlákon jelennek meg
Sokféle változat lehetséges, pl.:




Kamatozás: fix, előre meghatározott változó, gazdasági paraméterhez
(pl. infláció) kötötten változó, diszkont (névérték alatt bocsátják ki)
Kamat mellett/helyett egyéb szolgáltatás, pl. részvényre válthatóság
Tőketörlesztés: lejáratkor egy összegben, futamidő alatt egyenletesen,
türelmi idő után, stb.
(Összehasonlítás a hitellel: teljes összeg az elején vs. fokozatosan,
tőketörlesztés a végén egy összegben vs. fokozatosan, esetleg
jobban testre szabható a kötvény)
Állampapírok

Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt
megtestesítő okiratok

USÁ-ban:

 Treasury
Bill (T-bill): < 1 év
 Treasury
Note (T-note): 1-5 év
 Treasury
Bond (T-bond): 5 év <
Magyarországon:
 Kincstárjegy
(< 1 év): kamatozó vagy diszkont
 Államkötvény
(1 év <)
A részvény (I.)

A részvénytársaság által kibocsátott, tagsági- és
tulajdonviszonyt megtestesítő forgalomképes
értékpapír

A részvényes felelőssége a részvény névértékének
(vagy kibocsátási értékének) szolgáltatására terjed ki

Nyilvános vagy zárt részvénytársaság: részvényeit
nyilvánosan vagy csak előre meghatározott befektetők
vásárolhatják

Részvénykibocsátás alapításkor és alaptőke-emeléskor

A részvényes az általa teljesített befizetést, vagyoni
hozzájárulást a részvénytársaságtól a társaság
fennállása alatt nem követelheti vissza
A részvény (II.)

Tagsági jogok:



közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni,
szavazati jogot biztosító részvény birtokában szavazni (névérték
szerint)
kisebbségi jogok a szavazatok legalább 10%-a esetén: pl.
közgyűlés összehívására, napirendi pontjának meghatározására,
az üzletvezetés felülvizsgálatának kérelmezésére vonatkozó jog
Vagyoni jogok:



Osztalékhoz fűződő jog: a felosztható eredmény terhére, a
részvény névértékére jutó hányad, osztalék illeti meg
Likvidációs jog: a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a
tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonra (névérték
szerint)
Elővételi jog: alaptőke emelés esetén, előre meghatározott
feltételek mellett a többi befektetőt megelőzően vásárolhat az új
kibocsátású részvényekből
A részvény (III.)


Törzsrészvény: „klasszikus” részvényesi jogok
Elsőbbségi részvény: valamilyen részvényesi jog
vonatkozásában elsőbbséget biztosít (ld. alapszabályban), pl.:







A nyereségből más részvényfajtát megelőzően jogosít osztalékra
Felszámolás esetén a likvidációs hányadra vonatkozó elsőbbség
Szavazati joggal összefüggő elsőbbség
Elővásárlási jog
Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbség
Kamatozó részvény: előre meghatározott mértékű kamat, még
akkor is, ha a részvénytársaságnak az adott évben nincs
nyeresége (+részvényhez fűződő valamennyi jog, pl. osztalék)
Dolgozói részvény: ingyenesen vagy kedvezményes áron a
társaság aktív dolgozói vagy nyugdíjasai; névre szól, csak a
dolgozók és a nyugdíjasok között ruházható át; halál, munkaviszony-megszűnés esetén a társaságnak elővételi joga van
A befektetési jegy (I.)

A befektetési jegy a befektetési alapkezelő közreműködésével a
befektetési alap által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító,
átruházható értékpapír.

Befektetési jegy: olyan vagyoni jogokat megtestesítő értékpapír,
amelynek tulajdonosa kizárólag hozamra és likvidációs hányadra
jogosult, de nem szólhat bele az alap működésébe

Befektetési alap: olyan jogi személyiséggel rendelkező
vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegy
kibocsátásával gyűjt össze és amelyet ennek a tőkének a
befektetésével alakít ki

Befektetési alapkezelő: olyan részvénytársaság, amely a
befektetési jegyek kibocsátásával összegyűjtött tőkét kezeli az előre
meghatározott befektetési politikának megfelelően

Nettó eszközérték: az alap portfóliójában lévő eszközök értéke
csökkentve az alap működési költségeivel
A befektetési jegy (II.)





Az alapkezelő közvetlenül nem rendelkezik az alap eszközei
felett, ez a feladat a letétkezelő bankra hárul: feladata az alap
eszközeinek őrzése, az értékpapír ügyletek lebonyolítása, az
alap nettó eszközértékének megállapítása, valamint közzététele
Futamidő, illetve visszaválthatóság szempontjából:

Nyílt végű alap: határozatlan futamidővel rendelkező, lejárat nélküli,
befektetési jegyei bármikor visszaválthatók és megvásárolhatók

Zárt végű alap: meghatározott futamidővel indítják, amely futamidő
alatt az alap által kibocsátott befektetési jegyeket nem lehet visszaváltani
Értékpapír alapok: a tőke értékpapírokba, pl. pénzpiaci alapok,
kötvényalapok, részvényalapok, vegyes vagy „alapok alapja”
Ingatlan alapok: ingatlanokba történő befektetéssel
(vásárlással, fejlesztéssel, hasznosítással, értékesítéssel)
foglalkoznak
ETF (Exchange-Traded Fund): tőzsdére bevezetett bef. alap
A tőzsde


A tőzsdei termékek, egymást helyettesítő tömegáruk szervezett,
szabványosított kereskedésének koncentrált piaca
A tőzsdék általános jellemzői:


Koncentrált piac: egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot; nagy
forgalom gyorsan, hatékonyan és biztonságosan bonyolódik le; a kereskedés
szervezett keretek között, szabályozott rendben zajlik
Egymást helyettesítő tömegáruk piaca: az adott termékből sok van, egyik
egysége ugyanolyan, mint a másik egysége; az áruk fizikai és más
paraméterei egyértelműen rögzíthetők, mérhetők




Ezért az árunak fizikailag nem kell jelen lenni, elég, ha a felek pontosan rögzítik,
mire vonatkozik az adás-vétel
Különleges szervezet: a kereskedés nyílt, egyértelmű, biztonságra törekvő
szabályait alakítja ki és tartja be
Információs központ: az árfolyamokat, a kereskedési mennyiségeket és más
információkat rendszeresen közzéteszik
Az egyes tőzsdék különböznek egymástól a forgalmazott árukat, az
ügylet lebonyolításának módját, elszámolását stb. illetően → általánosan
érvényes szabályokat nem lehet felsorolni
Tőzsdék csoportosítása

Forgalmazott termékek alapján




Általános: egyidejűleg áru és értéktőzsde is, mindkét körre vonatkozóan
kötnek ügyleteket
Árutőzsde: fizikai áruk kereskedelme, pl. nyersolaj, fémek, gabona, cukor, stb.
Értéktőzsde: pénzügyi piaci termékek adás-vétele
Kereskedés rendszere alapján

Technikai lebonyolítás szerint:



Nyílt kikiáltásos: alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat; ha egy ajánlatot egy
másik bróker elfogad, akkor létrejön az üzlet – visszaszorul szerte a világon
Elektronikus rendszer: számítógépes rendszer végzi az ajánlatok párosítását (pl. BÉT)
Árjegyzők szerint:


Ajánlat-vezérelt: a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és
az eladási oldal meg tud egyezni az árban, egyébként nincs kötés (pl. BÉT azonnali
piaca)
Kétoldalú árjegyzés: egy vagy több piacvezető (árjegyző) kötelezettséget vállal, hogy
szükség esetén saját ajánlatával keresletet és kínálatot teremt, hajlandó venni vagy
eladni
Tőzsdén kívüli piacok

OTC (over-the-counter): olyan másodlagos piacok, ahol az
ügyleteket a tőzsdén kívül kötik, az ügyletek nem
koncentráltak, nem szabványosítottak




A termékek köre is szélesebb, a lejáratokban és a teljesítés
feltételeiben is szabadon állapodnak meg a felek
Harmadik piac: tőzsdén jegyzett értékpapírok tőzsdén kívüli
kereskedelme, jellemzően nagy pénzügyi befektetők nagy
tételben, alacsony tranzakciós költségek mellett kereskednek
Negyedik piac: brókerek közbeiktatása nélkül a befektetők
egymással közvetlenül kötnek ügyletet a tőzsdén jegyzett
termékekre
Junk piac: olyan vállalatok értékpapírjainak piaca, amelyek
kockázata magas: vagy új termékek, technológiák bevezetése
miatt, vagy éppen pénzügyi nehézséggel küzd
Tőzsdei ügynökségek

Brókercégek: olyan pénzügyi vállalkozások,
amelyek tőzsdetagságot szereztek
 Emellett
lehet információnyújtás, szaktanácsadás,
portfólió-kialakítás is, és akár brókerre bízni a
befektetett összeget is



Befektetési alapok: lásd korábban: befektetési jegy
kibocsátása, befektetési stratégia – a tőzsdézni
aktívan nem szándékozó befektetők számára
lehetőség
Bankok
A tőzsdén történő kereskedés szigorú szabályokhoz
van kötve…
Tőzsdei és OTC ügyletek csoportosítása
Adás-vételi
ügyletek
Származtatott (derivatív)
ügyletek
Azonnali ügyletek
Határidős ügyletek
Futures
Forward
Opciós ügyletek
Szabványosított
opciók
Swapok
Nem szabványosított
opciók
Azonnali ügyletek (I.)


Az adás-vételi ügyletek megkötése és a teljesítés
(lényegében) nem szakad el egymástól
A megbízás
 Határideje:
most, adott időpontig, visszavonásig
 Ára: piaci ár (amennyiért éppen lehet), limit ár (egy
adott árnál kedvezőbben), stop limit/piaci (egy adott
árszint elérésekor aktiválódó), (átlagáras)
 Mennyisége: rész (részletekben is teljesíthető), mind
(maradéktalan teljesítés), min (minimális teljesítendő
mennyiség)

Minden értékpapírnak külön ajánlati könyv, ebben
rögzítik az ajánlatokat, majd párosítják
Azonnali ügyletek (II.)

Az üzlet megkötése és elszámolása, teljesítése elkülönül

A teljesítés elszámolóházakban (klíringházakban) történik



A kereskedés során az árra és mennyiségre koncentrálhatnak, és az
üzletkötéssel egy időben szinte lehetetlen megoldani a termékek és pénz
cseréjét

A tőzsdei kereskedés során tehát sem az áru, sem a pénz nincs jelen

Az érintett brókercégek a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és
értékpapírjaikat egy központi helyen helyezik el, majd a központi hely
(az elszámolóház) a tőzsdei ügyletkötések alapján végrehajtja a
megfelelő jóváírást és terhelést
Mo.-on: KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár), integráltan
Elszámolási elvek: multilaterális nettósítás (adott napi kötések
nettósítása), T+2, T+3 (kötés után ennyivel mozog pénz és papír)
Származtatott ügyletek (I.)

Származtatott termékek (derivatívák): értékük más
pénzügyi termék(ek)től, az ún. alaptermék(ek)től
függ, abból származtatható

Short (rövid) pozíció: eladási szándék

Long (hosszú) pozíció: vételi szándék

Swap-ok: olyan speciális csereügyletek, amelynek
során a felek a pénzáramlások cseréjében állapodnak
meg (pl. változó és fix kamatkötelezettség cseréje)
Származtatott ügyletek (II.)

Határidős ügyletek: a szerződő felek a szerződéskötés
időpontjában állapodnak meg minden lényeges kérdésben
(ár, mennyiség, teljesítés ideje, stb.), de a teljesítésre csak
előre meghatározott későbbi időpontban kerül sor

Pl. egy hónap múlva 1000 USD bevételünk lesz, de ki akarjuk
küszöbölni a HUF/USD árfolyamkockázatot, ezért eladunk
határidőre (egy hónap múlvára) 1000 USD-t ma rögzített, pl.
210 HUF/USD árfolyamon

Így elkerüljük a számunkra rossz esetleges árfolyamesést, de egyúttal
lemondunk a számunkra jó esetleges árfolyam-emelkedésről

Futures: szabványosított, tőzsdei

Forward: nem szabványosított, OTC
Származtatott ügyletek (III.)

Opciók – alapvetően egy lehetőség egy tranzakcióra (pl.
adás/vétel) megadott feltételekkel

Lehívhatóság szerint


Európai opció: csak megadott idő múlva

Amerikai opció: a megadott időn belül bármikor
A tranzakció típusa szerint

Eladási (put) opció: eladási lehetőség

Vételi (call) opció: vételi lehetőség

Az opció kiírója: aki vételi vagy eladási kötelezettséget vállal

Kötési ár: előre rögzített, ezen lehet eladni/venni

Opciós díjat is kell fizetni a kiírónak
Származtatott ügyletek (IV.)

Opcióra példa:
Egy év múlva akarunk venni olajat, de nem tudjuk, hogyan
alakul majd az ár
 Kötünk egy európai vételi opciót, mondjuk 100 USD kötési
áron
 Tehát egy év múlva vehetünk 100 USD-ért olajat, függetlenül
attól, hogy akkor épp mennyi a piaci ár
 Ezért a lehetőségért persze opciós díjat fizetünk
 Ha a lehíváskori piaci ár > 100 USD, akkor élünk az opcióval
és nyerünk, mert olcsóbban vehetünk a piacinál
 Ha a lehíváskori piaci ár < 100 USD, akkor nem élünk az
opcióval, mert megéri inkább a piacon venni
 A mennyiségek persze előre rögzítettek (kontraktus(méret))

Reálopciók (I.)



Reálopciók (I-II-III-IV.) nem lesz számon kérve
Kérdés: használható-e az opciós szemlélet projektekben?
A DCF (diszkontált pénzáram, discounted cash-flow) alapú
értékelés korlátai



Milyen lehetőségek?





„Most eldöntjük, és úgy lesz”
Nem enged rugalmasságot, nem veszi figyelembe a
menedzsment jövőbeli lehetőségeit
Leállítani a projektet, ha rosszul alakulnak a dolgok
Kibővíteni a projektet, ha jól alakulnak
Kivárni a projekt indításával, stb.
Ezeknek a lehetőségeknek értéke van → figyelmen kívül
hagyásukkal alulbecsülhetjük a projekt NPV-jét
Az opciók értékelése meglehetősen bonyolult…
Reálopciók (II.)

Példa 1

Piacra dobnánk egy új terméket, amiből évi 100 bevételre számítunk,
örökjáradék jelleggel, a beruházási összeg 300, a diszkontráta 20%

Az NPV ekkor 100/0,2 – 300 = 200

Tegyük fel, hogy az első év után kiderül, hogy a termék sikeres-e vagy sem

50%, hogy sikeres, ekkor a bevétel 150 végig

50%, hogy sikertelen, ekkor a bevétel csak 50 végig

Ha sikertelen leállíthatjuk, eladhatjuk a gépeket, amikért 280-at kaphatunk

Siker esetén az NPV = 150/0,2 – 300 = 450

Sikertelen esetben, az opció lehívásával az NPV = (50 + 280)/1,2 – 300 = -25

A várható NPV opcióval: 0,5*450 + 0,5*-25 = 212,5

Az opció értéke ez esetben 212,5 – 200 = 12,5, azaz várhatóan ennyit
nyerhetünk lehívásával
Reálopciók (III.)

Példa 2

Ugyanaz, mint Példa 1, csak a beruházási összeg 550, a
visszanyerhető összeg 400

Az „alap” NPV ekkor 100/0,2 – 550 = -50


Nem valósítanánk meg a projektet!
Ha van opciónk:

Siker NPV = 150/0,2 – 550 = 200

Sikertelen NPV opcióval = (50 + 400)/1,2 – 550 = -175

A várható NPV opcióval: 0,5*200 + 0,5*-175 = 12,5 → ez
már pozitív!

Az opció értéke pedig 12,5 – (-50) = 62,5
Reálopciók (IV.)

Példa 3




Új termék (pl. polár pulóver) kifejlesztésén gondolkodunk

Beruházási összeg 10 m Ft, várható PV 7,5 m Ft

A várható NPV = -10 + 7,5 = -2,5 m Ft → nem tűnik jónak…

Feltételezzük: 50% siker, 50% bukás
De: az új termék „ötletét” (polár anyagot) felhasználhatjuk másféle új
termékekben is (pl. takarók, huzatok) → nagyobb piac

Ezeknek a termékeknek a fejlesztési költsége PV = -50 m Ft

Ha az alaptermék sikeres, akkor a többiből PV = 70 m Ft bevétel

Ha sikertelen, akkor PV = 20 m Ft bevétel

Ha mindenképp bővítünk: -50 + 0,5*(70 + 20) = -5 m Ft NPV-t ad
Várható NPV a bővítési opcióval: -10 + 7,5 + 0,5*(-50 + 70) + 0,5*0 = 7,5 m Ft
→ ez már pozitív!
Ha az alaptermék sikertelen, nyilván nem fogjuk bővíteni a termékpalettát