Transcript PPT

Szeretettel köszöntjük
kedves Vendégeinket!
Mi történik velem?
A stressz nyomán fellépő kémiai folyamatok hatása az
agyra és a test különböző szerveire.
Különbséget
kell
tennünk
a
stresszor (ami a feszültséget
okozza) és a stressz között (azaz,
ahogyan
válaszolunk
a
stresszorra).
Dr. Phillip Rice rámutatott arra,
hogy
Az „eustressz” javíthatja
felfogóképességünket, serkentheti
figyelmünket, jobb
teljesítőképességre ösztönöz.
Stressz tudománya
vallja:
Nem az a fontos, hogy
mi történik velem,
hanem az, hogyan
reagálok a
történtekre!
Mi történik az emberi szervezetben,
amikor több oldalról is problémák
merülnek
fel,
egyre
több
a
„stresszor”?
Ahhoz, hogy sikeresen vívjuk meg a
csatát, ismernünk kell az ellenséget.
Melyek a stressz-kiváltó tényezők (10
legfontosabb)?
Hogyan reagál a szervezetünk a rövid
távú és a hosszútávú stresszre?
Stresszt kiváltó tényezők és a stressz
__________________________________
Túlmunka
Haláleset
Veszekedés
Adósság
Betegség
Közlekedés
A stresszre adott válasz három lépése
1. fázis:
Alarm, riadó
2. fázis:
3. fázis:
Ellenállás
Kimerülés
Harcolj, vagy menekülj!
Az összes stresszt kiváltó tényezőre
adott válasz mindig ugyanaz:
Alarm reakció. A szív felpörög, stressz
hormonok energiát biztosítanak, az agy
nagy sebességre kapcsol.
Egy hirtelen stresszt kiváltó tényező fizikai
hatásai
_______________________________
•Emelkedő vérnyomás
•Szapora pulzus
•Fokozott szívizom összehúzódás
•Kitágult hörgök
•Megnőtt izomerő
•Glukóz felszabadulás a májból
•Megnőtt agyi tevékenység
•Felgyorsult anyagcsere
•Aktív izmok vérellátásának emelkedése, az inaktív
területek (pl. vesék, belek) vérellátásának csökkenése
_______________________________
Milyen
testfolyamatok
parancsára
következnek be ezek a változások?
A mirigyek az idegrendszerből eredő
elektromos jelek hatására növelik meg
stresszhormon kiválasztást.
A vérben a vérlemezkék összetapadási
hajlama
megnövekszik.
(Minimumra
csökkenti a vérveszteséget, ha „harcra”
kerülne sor.)
Tegyünk egy utazást az agyunkba.
Ássunk mélyebbre.
Agyunkban mintegy 100 milliárd idegsejt van,
amelyek egymással kb. 100 billió szinapszissal
összeköttetésben vannak. Ez azt jelenti, hogy
egy idegsejt átlagban 1 ezer másik idegsejttel
van kapcsolatban. Egyetlen idegsejt
másodpercenként 1 000 impulzust tud leadni.
1 mikron széles
felvétellel
készített kép a
szinapszisról
Dr. J. C. Eccles
elektronmikroszkóp alatt
vizsgálta a szinaptikus
kapcsolódásokat. Axonok
végén apró
megvastagodást látott.
Boutonoknak nevezte el.
Pl. acetil-kolinnal telített.
Agykutatók – minden
gondolat, vagy
cselekedet ilyen
kidudorodásokat hoz
létre.
Dr, Wilder Penfield agykutató és
idegsebész – nyitott agyműtéteknél
elektromos stimuláció során felfedezte:
Minden ismétlődő gondolat , érzés vagy
cselekedet fizikai és kémiai változásokat generál
az idegpályák területén. Ezek egyre mélyebben
rögzülnek, és nem kitörölhetők. Szokásokká
rögzülnek!
Maradandó ösvények az agyunkban.
Stressz tünetei
Az egyik legjellemzőbb tünet az
állandósult „valamit elfelejtettem”
érzés.
Ezt a folyamatos „rohannom kell, nincs időm” érzés
váltja fel.
Jellemző a sürgető határidő érzése is. Például amikor
a leghétköznapibb teendők - akár bevásárlás - is
határidős, kötelező érzetet kelt bennünk.
Annak ellenére, hogy állandóan rohanunk, nem
haladunk a munkával, a kötelezettségekkel, kifolyik
kezünkből az idő.
Nyugtalanság, alvási zavarok.
Állandó fáradtság, idegesség.
Türelmetlenség (Például telefonban. Ha
valaki felhív, alig várod, hogy letehesd,
de ha nem szólal meg egész nap a
telefon, szintén rosszul érzed magad).
Zajra való érzékenység.
Kedvetlenség, fásultság.
Étvágytalanság, vagy épp ellenkezőleg, állandó
evési kényszer.
Túlpörgés, majd hirtelen összeomlás (napokig nem
tudja magát az ember leállítani, nem alszik,
folyamatosan csinál valamit, ha egy percre is leül
már lelkiismeret furdalása van, aztán egy reggelen
nem akar felkelni).
Mi történik, ha folyamatosan hat a
stresszkiváltó tényező?
Megdöbbentő,
de
ugyanazok
az
idegrendszeri hatások és hormonszínt
növekedések,
amelyek
megvédenek
bennünket
egy
hirtelen
jelentkező
stresszornál, képesek elpusztítani, ha a
hatás állandósul.
Milyen
betegségeket
okozhat
az
állandósult stresszkiváltó tényező, ha
nem tanuljuk meg kezelni a stresszort?
Mikor a szervezet vészhelyzetet „fúj”,
az ún. cortocotrophin-hormonod (CRS)
működésbe lép. A CRS feladata
röviden, hogy mellékvesét adrenalin és
kortizol termelésre serkentse.
Ennek
eredményeképpen
az
éhségérzet
folyamatosan nő. Ilyenkor szervezet arra késztet,
hogy olyan táplálékokat vegyünk magunkhoz,
melyeket jól el tud raktározni. Ezek az ételek pedig a
szénhidrát és a zsiradék… Egy amerikai kutatás
szerint a nők sokkal többet törődnek az őket
körülvevő problémákkal. Többet gondolkodnak a
munkahelyi gondokon, nagyobb a megfelelni vágyás
bennük, általában több időt töltenek az ordibáló
gyerekekkel és a távoli rokonságot is sűrűbben
hívják fel telefonon.
Tipikus elhízási terület a
has!
A stressz által felszedett kilókat messziről meg lehet
ismerni. Aki sok problémával rendelkezik, az
jellemzően a hasára szedi fel a védelmező zsírréteget.
A hason elraktározott zsír közel van a májhoz,
ahonnan a legkönnyebben forgatható vissza
energiává. Ha megemelkedett a szervezetben a
kortizol szint, annak bizony számos, jól felismerhető
előjele lehet:
*Hasra hízás
*Megnő az étvágy
*Kifejezetten hizlaló dolgokat kíván az
ember, mint például a csokoládé vagy a
kenyér
*Hirtelen fárad el és jellemzően a délután
közepén (három és négy óra között)
*Hullik a haj
*Gyakran fáj a feje az illetőnek
*Gyengül az immunrendszer
*Csökken a szexuális vágy
*Ingadozik a vérnyomás és a vércukorszint
A megemelkedett kortizolszínt
károsíthatja az agyi funkciókat
1. Elbutulás (mentális működési zavar)
2.
Rögeszmés-kényszeres zavar
3.
Anorexia (idegenkedés az ételtől)
4.
Depresszió
5.
Pánik, szorongás
6.
Memóriacsökkenés
7.
Agysorvadás
Stressz és az artériák elzáródása
Tanulmány
Duke Egyetem
Megállapítások
Szívizomba elégtelen vér jut
Stresszkezelés csökk. az artéria elzáródások előfordulását
Holland kutatók
34 %-kal csökkent a szívroham
Vérnyomás-, koleszterin, testsúly javult
Brit kormányzati dolgozók körében
Akiknek bizonytalan a posztjuk – a szívet védő
(jó) HDL (High-density lipoprotein) koleszterin
alacsonyabb színtű lett…
Családban előforduló szívbetegség – magasabb
az LDL + szívritmus zavarok.
Stressz és herpesz
Aki egyszer megfertőződött – idegrendszerbe
befészkelte magát. De kitörése és a fájdalom
nagysága a stresszre adott választól függ.
San Francisco – 58 fő 20-44 év közötti nő
herpesz előjött hosszútávú…
Ha nem vagyunk
stresszesek,
akkor most látjuk
a delfineket…
Stresszorok által megjelenő betegségek:
Herpesz, asztma, HIV és AIDS, ekcéma,
pikkelysömör,
bélbetegségek,
nemi
szervek
megbetegedése,
különböző
allergia megjelenése, felerősödése.
Stressz és bőrrák
Tausk és munkatársai negyven
egérnél stresszes állapotot - rókák
vizeletével, és nagy mennyiségű
ultraibolya sugárzásnak tették ki
őket. Az elsőként megbetegedett
rágcsálónál a vizsgálat nyolcadik
hetében észlelték az első bőr tumort. Azok az
egyedek, amelyek stressznek nem, csak UVsugárzásnak voltak kitéve, 13 héttel később
betegedtek meg. A 21 hetes vizsgálat végén a 40
stressznek kitett egérből 14 bőrén legalább egy
helyen megjelent a daganat. A stressz mentes
környezetben tartott kontrollcsoport egyedei közül
csupán kettőnél alakult ki bőrrák.
Amerikai tudósok
azonosították azt az agyi
folyamatot, amely
megmagyarázza, miért
kezelik egyes emberek
olyan magabiztosan a
viszontagságos helyzeteket, míg mások
összeroppannak egy hasonló szituációban.
A szakemberek szerint egyre több
bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre
adott választ az agy kémiai folyamatai
határozzák meg.
A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket
használtak, sokkal nagyobb és agresszívebb
fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy
része minden nehézség nélkül feltalálta magát,
más egyedek viszont félénkké és
visszahúzódóvá váltak. A tudósok megfigyelték,
hogy az előbbi csoportba tartozó állatok
agyának két területén - amelyek a jutalmazással
és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal
nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek,
amely a BDNF(Brain Derived Neurotrophic
Factor - agyi neurotrofikus faktor) nevű anyag
felszabadulását segítette.
Koncentrációja
meghatározó
Halálos lehet a szerelmi bánat is.
Német kutatók 2005 februárja óta
foglalkoznak a jelenséggel, amelyet „megtört
szív” szindrómának is neveznek. Az igen
magas adrenalin szint károsítja a szívet, sőt
meg is állíthatja – írja Ilan Wittstein a New
England Journal of Medicine-ben. A kutató
agyszkenner-kísérletek eredményeire
hivatkozva azt állítja, hogy az elkeseredett
emberek, ha meglátják egykori partnerük
fényképét, olyan állapotba kerülnek, mintha
kokaint szippantottak volna.
Gerti Senger bécsi pszichológus 30 férfit és 30
nőt vizsgált meg, akiknek szerelmi bánatuk volt,
és ebből a vizsgálatból írt disszertációt. Szerinte
öt fázisa van a válási folyamatnak, és a férfiak
ugyanúgy szenvednek, mint a nők, csak éppen
eltérő időben. A nők szenvedése már a kapcsolat
befejeződése előtt megkezdődik, s általában ők
azok, akik véget vetnek a kapcsolatnak – írja a
pszichológus. A legnagyobb különbség abban
van, hogy ki akar a dologról beszélni. Míg a nők
93 százaléka megnyílik, a férfiaknak kevesebb
mint harmada hajlandó megosztani valakivel a
szerelmi bánatot.
Ellenségeink tehát a stresszorok, ha
nem megfelelően reagálunk rá. Ezért a
jövő héten arról beszélünk, hogyan
kezeljük a hosszú távon fennálló
problémáinkat.
Hogyan lehet a mókuskerékből
kilépni?
Hogyan kezelhetjük a stresszes
helyzeteket?
Irányíthatjuk-e a kémiai
folyamatokat az agyunkban?
Hogyan győzzünk a distressz felett?