Transcript Civilizációs betegségek

Kockázati tényezők v. rizikófaktorok
• A betegségek kialakulásában szerepet játszó
hatásokat kockázati tényezőknek vagy
rizikófaktoroknak nevezzük.
• Helytelen táplálkozás,
• a mozgáshiány
• egyenlőtlen fizikai terhelés,
• káros szenvedélyek (dohányzás, alkoholfogyasztás,
kábítószer-fogyasztás),
• tartós idegrendszeri túlterheltség.
• ! nem önmagukban hatnak (szinergizmus).
Pl: dohányzás→keringési betegség
+
↑↓
mozgásszegény életmód → elhízás
A stressz, mint kockázati tényező
A szervezetet érő káros hatások összefoglaló néven: a
stresszorok
Bármilyen forrásból származhatnak:
• Fizikai tényezők (fény, zaj, elektromágneses hullámok
stb.)
• Kémiai ( mérgező gázok, nehézfémek, más vegyi anyagok)
• Biológiai (különböző kórokozók, ragályos betegségek stb.)
• Pszichofiziológiai (idegrendszerre ható tényezők,
csalódások, szociális okok stb.)
→ e hatások által kiváltott különös állapot a stressz
Sellye János, magyar származású kanadai
tudós szerint:
• a stressz a szervezet egyféle típusú,
nem specifikus neurohumorális (idegihormonális) válaszreakciója, amivel az
őt ért bármilyen ingerre reagál.
• ! Van, akiről „lepereg” → genetikai
adottság
• Gorilla-kisegér
• A stresszhatások és a változások
teszik lehetővé a szervezet
alkalmazkodását az új feltételekhez.
A stresszállapot lehet:
• múló és tartós, ezen belül
• folyamatos vagy szakaszos,
• különböző stresszorok hatásai össze is
adódhatnak.
A stressz lehet:
• fizikai (fájdalom, nagy hideg, vagy meleg,
táplálék- és vízmegvonás)
• pszichés (egzisztenciális szorongás, reális
vagy irreális félelem valaminek a
bekövetkeztétől)
• A Selye-féle elképzelés értelmében
bármelyik stresszor ugyanazt a hatást
váltja ki (a stressz biokémiája).
• A stresszhatásra létrejövő valamennyi
reakció idegi és hormonális
mechanizmusok révén valósul meg
• ! az intenzív és tartós stressz
általános adaptációs szindrómát vált ki
• Alkalmazkodás (adaptáció) 4 fázisa:
• 1. Alarm (riadó)
• aktivizálódik a vegetatív idegrendszer szimpatikus része,
( intenzív légzés, szívműködés, tág pupillák, gátolt gyomornedv
elválasztás stb)
• a hipotalamusz
↓
kémiai jelzés (kortikoliberin)
• agyalapi mirigy (hipofízis) → adrenokortikotrop hormon
↓ vérárammal a
mellékvesékhez →
kortikoszteroid hormonok elválasztása → ezek készítik fel a
szervezetet a károsító behatásokkal szembeni küzdelemre.
2.Rezisztencia (ellenállás)
3.Kimerülés (megbetegedés)
4.Elhasználódás (rokkantság, halál)
Krónikus stressz hatására számos
pszichoszomatikus betegség alakulhat ki:
• gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus
fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés,
álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma,
szívinfarktus, egyes bőrbetegségek,
impotencia
• alkoholizmus, kábítószerfüggés,
pszichoneurózisok,, pánikbetegség és
depresszió → öngyílkosság
• Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú
daganatok is
• Van-e a stressznek ellenszere?
• Jobban meg kell ismernünk magunkat!
:
• Erőségeinket
• Gyengeségeinket
• Önmagunk korlátaival kerüljünk
tisztába
• Bölcsesség
• „ Uram adj nekem erőt, hogy
megváltoztassam azt, amit meg tudok
változtatni,türelmet, hogy elfogadjam
azt, amit nem tudok megváltoztatni,
és bölcsességet, hogy tudjam a kettő
közötti különbséget!”
• Tolerancia,
• Rugalmasság
• Alkalmazkodóképesség
• Szigorúság, önfegyelem (+)
• A merevség – törékennyé és
sebezhetővé tesz
• Problémamegoldó-képesség (egy dolgot
többféleképpen, úton is megoldhatunk)
– Nincs megfelelő recept!
Segít
• Időbeosztás
• Pozitív gondolkodás
• Vegyük előre a nehezét
• Járjunk emberek közé, társaságba
• Munkamegosztás
• Racionalitás és hit
• Meg kell tanulnunk „nem”-et
mondanunk
• Legyen önbizalmunk, de ne becsüljük
túl magunkat
• „Az életet csak visszafelé lehet
megérteni, de csak előrefelé
lehet élni”
• Civilizációs ártalmak, mint kockázati
tényezők
Civilizáció
• A civilizáció a társadalmi fejlődésnek az ősközösség
(vadság, és barbárság kora) után következő, a
munkamegosztást létrehozó korszaka.
• Általában az anyagi-technikai és szellemi színvonalnak
(kultúrának) az adott népcsoportot jellemző (általában
fejlettebb értelemben használt) foka.
• A kultúra szinonimájaként is használják.
Civilizációs ártalmak
• Az emberiség fejlődéstörténetének (civilizációs
fejlődés)
hamar
és
könnyen
megszokható
előnyeinek (urbanizált életmód, jó infrastruktúra, a
gépek által kényelmessé vált mindennapok, a
közlekedés fölgyorsulása, telekommunikáció, a
soha-nemlátott
termelékenység,
illetve
a
mezőgazdaságban a terméseredmények) kísérő
newgatív jelenségei.
Civilizációs ártalmak
• A civilizációs ártalmak négy jellemző csoportja a következő:
• A fizikai aktivitás drasztikus csökkenése és egyoldalúvá
válása. Gépesítés, automatizálás, a közlekedés „ülőkomfortja”, homo sitting életmód.
• Teljesítményközlekedés.
és
időkényszer,
túlzsúfolt
életterek
és
• Túlfogyasztás. A jóléti, illetve a fogyasztói társadalmak
embere táplálkozásban, nyersanyagban, energiában, stb.
aránytalanul és főként pazarlóan él.
•,
• Környezeti ártalmak. a fosszilis tüzelőanyagok. a kemizálás,
urbanizáció, technika vívmányai stb.
Civilizációs betegségek
• A civilizációs betegségek elsősorban a civilizációs
ártalmak,
a
mozásszegény
életmód,
az
(alkalmazkodóképesség határain túli) idegi-, pszichikai
megterhelés, a helytelen táplálkozás és a
szenvedélybetegségek, valamint a környezeti ártalmak
következtében
jellegzetes
betegségcsoportok
kialakulása vált a fejlett világban tömegek halálokává,
de legalábbis életminőség rontó betegségévé
(morbiditás).
→ Civilizációs betegségek:
- A szív- és érrendszeri
megbetegedése
- Az emésztőszervi
megbetegedések
- Az anyagcsere betegségei
- A légzőszervi megbetegedések
- A mozgásszervi
megbetegedések
- A mentális megbetegedések
- Allergiás megbetegedések
- Daganatos megbetegedések.
• Miért „hódítanak” a civilizációs
betegségek?
• A mozgáshiány
• A táplálkozás minősége
• A pszichikai és szociális terhek
• A szervezetünket érő folyamatos
negatív behatások következtében az
immunrendszerünk legyengül
Szemináriumi foglalkozások témái
• 1. Téma: Civilizációs ártalmak és azok
hatásai az emberre. (2 óra)
• 2. Téma: Káros szenvedélyek és azok
hatásai az emberre. (2 óra)
• 3.Téma: Szennyezőanyagok
környezetünkben és azok hatása az
emberre.(2 óra)
Irodalom
• Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991
• Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994
• Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995
• Желібо Є.П., Заверука, Н. М.: “Безпека життєдіяльності”, 2001.
• І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995
• Takács S. : ”Az ember és környezete”,1994
• Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet (Oktatási anyagok,
belső hálózat)
• HITELES! Internetes oldalak
A szervezet védőreakciói
Dr. Komonyi Éva PhD
A szervezet megóvását szolgálják:
• a szervezet védő és alkalmazkodási reakciói →
szabályozásuk reflektorikus úton történik
↓
• feltétlen reflexek → veleszületett
(táplálkozási, szaporodási, tájékozódási stb.)
•
+
• feltételes reflexek → szerzett reflexek )
Védőreakciók:
• Fájdalom
• Hőemelkedés
• Gyulladásos reakciók
Védőszervek,- szövetek,- anyagok:
• lép, máj, bőr,
nyálkahártyák,nyirokcsomók,
hormonok, antitestek
A szervezet védekezésének jellemző
vonásai
Eredményességét befolyásolja:
•
•
•
•
az életkor
a nem
a krónikus betegségek
a szervezet adott időbeni fizikai és
biológiai állapota
• a károsító tényező minősége (toxicitás),
• mennyisége, intenzitása és időtartama
A hőegyensúly fenntartása
• a központi idegrendszer irányításával
(hipotalamusz)
• a keringés és az izomrendszer vesz részt
• az alkalmazkodás csak egy bizonyos határ között
• Meleg hatására ?
• Hideg hatására?
A légutak védekezési mechanizmusa
• szilárd anyagok
• gáznemű anyagok
• aeroszolok
• Orr- szájüreg- garat- gége-torok
Az emésztőszervek szerepe a
védekezésben
Kémiai védekezés:
• semlegesítés →gyomorsav,
• méregtelenítés → máj
Mechanikai védekezés
A bőr védelmi funkciója
• Idegen anyagok bejutását nehezíti vagy
gátolja
• Savas kémhatása a mikroorganizmusok nagy
részének behatolását gátolja
Védő fehérjék funkciója
• A globulin frakcióban találhatók
(immunglobulin)
↓
• Ellenanyagok termelése
•
↓
• Idegen anyagok
• mikroorganizmusok
• toxinok
A káros tényezők elhárításának
lehetőségei
• Növelni szervezetünk alkalmazkodóképességét
→ egészséges életvezetés
• Minimalizálni a stresszorok forrását(emissziót)
• Csökkenteni hatásukat (imissziót)
→megengedett határértékek
• Preventív orvosi vizsgálatok elvégzése
A szenzorrendszerek
(érzékszervek) jelentősége
Komonyi Éva PhD
• Imisszió → ember
Hogyan ismeri fel az ember a károsító
tényezőt?
↓
analizátorok (érzékszervek)
↓
6+1
Szenzorrendszer:
• → a külvilágnak és a szervezet belső
környezetének a változásairól befutó
jelzések felfogását és feldolgozását
végző rendszer (Pavlov nyomán)
→
→idegimpulzus → idegrostok
↑
→
║
inger receptor
↓
→
║
agykéregközpont
↑
→
gerincvelő
║
↓
az ingerületek
elemzése
megfelelő
reakciók kialakítása
érzetek képződése
(szubjektív)!
Minden érzetre jellemző:
↓
• Tér -és időérzékelés (kezdete és vége),
• intenzitás (erős gyenge)
• minőség(éles, tompa)
A látás szenzorrendszere
• Az összes szenzorrendszer között a látás a
leginformatívabb
•
Az információ közel 90% - a
• megerőltetése, a rossz megvilágítás és a
mozgásszegény életmód, a dohányzás árt
A hallás szenzorrendszere
• 16 és 20 000 Hz (20 kHz) közötti
frekvencia-tartományba eső hangrezgéseket
érzékeli
• 90 db – hallásszervi károsodás
• fertőző betegségek, pl. az influenza,
mandulagyulladás középfültő-gyulladást
okozhatnak
• Huzat, éles tárgy
A szaglás szenzorrendszere
• a szagok figyelmeztetnek bennünket a
veszélyre
• +30oC hőmérsékleten optimális
• a szaglórendszer gyorsan hozzászokik
a szagokhoz
Az ízlelés szenzorrendszere
Az ízlelés receptorai:
• a nyelven, a szájpadláson, a szájüreg
nyálkahártyájában
• négy alapízérzet: sós, édes, savanyú és keserű
•
•
•
•
édes ízt → a nyelvünk hegyével,
savanyút → a széleivel,
a sóst → a hegyével és széleivel,
a keserűt → a gyökével érezzük
• ízanalizátor + szaganalizátor→ együtt a szervezet
anyagcsere szabályozásában.
A tapintás szenzorrendszere
• receptorai a bőrben találhatók
Kétféle hatást érzékelnek:
• mechanikai (nyomás, érintés, rezgés)
• hőhatást (meleg, hideg)
A mozgás szenzorrendszere:
• a csontváz és izmok receptoraiból
származó információ → agykéregközpont
↓
összehangolt mozgás
• A szenzorrendszerek közös tulajdonsága:
képesek saját érzékenységüket az ingerek
erősségéhez igazítani
• vagyis képesek alkalmazkodni
• ! az alkalmazkodási képesség csak az inger
bizonyos mértékéig, meghatározott
korlátokig marad fenn, azon túl
károsodhatnak