STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

Készítette: Takács Andrea PhD

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

• „A stressz az élet sava-borsa.” A stressz fogalma

.

A stressz tulajdonképpen egyfajta válaszreakció, melyet testünk a különféle külső és belső ingerekre ad.

A stressz elmélet kidolgozása Selye János nevéhez köthet, aki a 30-as évekbeli kutatásai nyomán vált ismerté.

Kutatásai során fényt derített a stressz hatásokra.

Selye professzor definíciója a következő: A stressz a szervezet nem specifikus amely kibillenti eredeti reakciója minden olyan ingerre, egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra ” kényszeríti .

http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html(2014.11.20)

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

Mi az a stressz napjainkban?

Mai értelmében jelentése nagyjából

„tartós idegesség”,

ingerre adott

„folyamatos feszültség” vagy

mely rendszerint egy vagy több állandó negatív tartós válaszreakció a szervezet részéről.

Tipikusan új, úgynevezett „urbanizációs betegség”. Nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet.

Okozója a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, dugók, tömeg, zaj.

Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez.

Az állandósult stressz hatására megjelenik a depresszió, a neurózis, aztán ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, drogfüggőség, szélsőséges esetben az öngyilkosság.

http://www.lelkititkaink.hu/stressz.html(2014.11.20) Készítette: Takács Andrea PhD

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

A STRESSZ JELENSÉGE ÉS FOLYAMATA

Stressz = Külső elvárások, terhelések> Erőforrások

A stressz két fő típusa:

fizikai stressz lélektani stressz

A lélektani stressz négy fő típusa: Nyomás:

annak a külső vagy belső indíttatású következménye, hogy valamely feladatot vagy tevékenységet korlátozott időn belül vagy egy meghatározott módon hajtsunk végre.

Frusztráció:

az igények, motivációk, vágyak, a hatékony teljesítés akadályoztatása

Konfliktus:

annak következménye, hogy két vagy több egymásnak ellentmondó, nehezen egyeztethető lehetőség között válasszunk, vagy személyes érdekellentétbe kerülünk másokkal.

Szorongás/félelem vagy düh:

az észlelt fenyegetésre, sérelemre adott érzelmi reakciók

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

A MUNKAHELYI STRESSZ FŐBB MAGYARÁZÓ ELMÉLETEI „ Követelmény-Kontroll – modell”

(Demand-Control-fit Model, Karasek, 1979) A modell szerint a magas munkaterhekkel, pszichés követelményekkel járó munka alacsony kontrollal, személyes befolyással a munkavégzésre vonatkozóan, a stresszes munkahelyi pszichés állapotot idézi elő.

Az „Erőfeszítés - Jutalom Egyensúlya” modell

(„Effort-Reward Imbalance” ERI, Siegrist , 1996) Az egyén által befektetett munkahelyi erőfeszítések és a „viszonzásul” kapott juttatások negatív irányba billenése okozza a munkahelyi stresszt.

„Követelmény-Képesség-Támogatás” modell

(Demand-Skill-Support Model, DSS: van Veldhoven , 2005): 37000 embert felölelő kutatás alapján fejlesztették ki és e szerint a főbb tényezők a munkahelyi terhelések mellett, melyek védőfaktorokként működnek: a személyes képességek, szakmai kompetenciák valamint a munkahelyi támogatás mértéke .

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

A munkahelyi stressz DRIVE- modellje (Mark, 2008)

„ .

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

Bosma et al. 1997; Karasek et al. 1981; Niedhammer et al. 1998).

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

STRESSZHELYZETET OKOZÓ ÉLETHELYZET-VÁLTOZÁSOK

• • • • • • •

Elbocsátás a munkahelyről Életkörülmények megváltozása Foglalkoztatás megváltoztatása Kiemelkedő személyes siker Viták a főnökkel Változás a munkaidőben vagy körülményekben Változás az anyagi helyzetben Életesemény Házastárs halála Házasság Állás, munkahely elvesztése Nyugdíjazás Nagyobb adóságok Gyermekek elköltözése otthonról Üdülés Karácsony Érték

100 50 47 45 32 29 19 19

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

• •

MUNKAHELYI STRESSZ KEZELŐ PROGRAMOK 1.

Intervenció fókusza szerint

: a munkavállalókra munkakörülményekre irányuló intervenciókat valósíthatunk meg.

és a Az

egyén fókuszú

intervenciós programok olyan készségek és technikák elsajátítását szolgálják, amelyek segítenek a stresszel való személyes megküzdésben és ellenállóbbá teszik a munkavállalókat a stressz negatív körülményeivel szemben.

A

szervezet fókuszú

intervenciós programok a munkahelyi környezet és egyéb szervezeti működési jellemzők megváltoztatására irányulnak. Pl.: munkahelyi társas támogatás növelése, a kommunikáció javítása a cél.

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

2 . Az intervenció momentuma (időzítése) szerint

•

Elsődleges stressz kezelő programok

: a munkahelyi stressz kialakulásának megelőzése (pl.: rugalmas munkaidő révén).

•

Másodlagos stresszkezelő programok

: a magas munkahelyi stressz csökkentését vagy olyan védő tényezők kialakítását célozzák, amelyek csökkentik a munkahelyi stressz káros hatásait (pl.: munkahelyi társas kapcsolatok javítása).

•

Harmadlagos

kezelés).

stresszkezelő programok

: a munkahelyi stressz következményeként már kialakult betegséget kezelik, a munkavállalók rehabilitációját célozzák (pl.: pszichoterápiás

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

JELEN HELYZET

• A munkahelyi stressz kezelő programok többsége másodlagos és harmadlagos intervencióra, tehát a következményekre irányul.

• A vállalatok elsősorban a munkavállalók stresszel való megküzdési készségeit igyekeznek fejleszteni, míg a stresszorok csökkentésére irányuló programok ritkábbak.

• A munkahelyi stressz kezelésében a preventív és átfogó stressz kezelési programok ígérik a legbiztatóbb eredményeket.

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

ÖTLETEK MUNKAVÁLLALÓKNAK MUNKAHELYI STRESSZ LEKÜZDÉSÉRE

• • • • • •

Mozgás

-. munkahelyen, pl. szünetekben munkahelyen kívüli

A problémák másokkal való megosztása

Kívülről történő rálátás

Segítség kérés Napi fél óra kikapcsolódás

STRESSZHELYZETEK A MUNKA VILÁGÁBAN

ÖTLETEK MUNKAADÓKNAK A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉRE

• Teremtsük meg a lehető legkedvezőbb munkakörülményeket!

• Kínáljunk lehetőséget a stressz levezetésére! • Hagyjuk, hogy kibeszéljék a problémákat és hallgassuk meg őket!

• Segítsünk elfogadni a változásokat!

• Teremtsünk alkalmat a munkatársak stressz kezelő készségeinek fejlesztésére!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

„A stressz nem feltétlenül rossz, hanem az életünkben jelentkező feladatokkal, nehézségekkel való megküzdés elkerülhetetlen, sőt nélkülözhetetlen része.” Selye János