Nemzetközi etikett és protokoll

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Csikós Eszter GM-2006 [email protected]

A zászló egy rugalmas, hajlékony szövetdarab, amelynek egyik széle rögzítve van, hogy a többi része szabadon loboghasson a levegőben; jelzésre vagy díszítésre szolgál.

A zászlók a népek életének és törekvéseinek különös kísérője és tanúja.

A jelképek szentek, s közöttük is az egyik legszentebb a nemzeti lobogó, amely minden ember szívének kedves.

Az emberiség története során a zászlók fontos szerepet játszottak a kulturális és nemzeti azonosságérzet kifejezésében és a kommunikációban. Az ezer évvel ezelőtti csaták standardjai és a mai futballmeccsek zászlószínekre festett arcú szurkolói azonos jelentésűek: mindegyik esetben egy meghatározott embercsoport juttatja kifejezésre a környezet más csoportjaitól való elkülönülését.

            Légierő zászlaja Katonai zászló Polgári repülésben használatos zászló Városi zászló Polgári zászló Parancsnoki árbocszalag Hadi árbocszalag Udvariassági zászló Megkülönböztető zászló Fanion Guidon Ház zászló             Nemzeti felséglobogó Nemzeti lobogó Nyugalmazott tengerésztiszti zászló Fehér zászló Lándzsazászlócska Révkalauzzászló Rangjelző zászló Szolgálati zászló Jelző zászló Állami felségjel Állami zászló hadilobogó

 Banner  Bannerol  Autózászló  Udvariassági zászló  Dobzászló  Beltéri zászló  Orrzászló  Kopjazászló  Kültéri zászló  Felvonuló zászló  Fehér zászló  Asztali zászló  Trombitazászló

  Damaszt mintás szövésű kelme; nevét attól a finom, mintás anyagtól örökölte, amelyet Damaszkuszban szőttek a középkorban. A valódi damaszt eredetileg selyemből készült, de az elnevezést egyre inkább a jellegzetes mintára használták, függetlenül attól, hogy a kelmét milyen szálból szőtték. A kelme alapját vászonkötéssel szövik, a lánc- és a vetülékfonal egymásra merőleges, emiatt az anyag itt nem csillog, mint a selyemfényű részeken.

Kalikó Finomabb, gyakran nyomott mintás, vászonkötésű pamut szövet. Erős, merev és fényesre kikészített pamut-, len v. féllen textilanyag védőkötény v. könyv    kötővászon céljára (az indiai Calicut [e: kaükut] város nevéből).

Műselyem Nejlon (nylon) Cellulózból készült textilszál, amelyet először 1892-ben állítottak elő.

Pamut A pamutot a gyapot nevű növény (mályvaféle) tokterméséből kipattant magszálakból szövik. Általában 30 szem mag az átlagos termés és minden maghoz 2000 7000 gyapotszál tartozik. A gyapotszálakból nyert pamut szálakat fonási eljárásokkal alakítják fonallá.

     

Poliészter

A poliészterek a polimerek családjába tartozó, rendkívül hosszú molekulák. Miden poliészter molekula több ezer atom hosszú, ezért a poliészter szál olyan kis kötélhez hasonlítható, amelyet mikroszkopikus, egymásba gabalyodott spagettiszálakból készítenek.

Selyem -

állati eredetű szál; rovarok választják ki gubó vagy háló készítéséhez. Az iparban szinte kizárólag annak a gubónak a szálát használják, amelyet a Bombyx nembe tartozó selyemlepkék, nevezetesen a B. mori hernyói termelnek.

Sendallum Szitaszövet -

a szitáló gépeknek gyapjú-, nyers selyem- és drótszövet-bevonata.

A gyapjú- s nyers selyem-szitaszövetek gaze-szövetek, a drótszövetek ellenben vászonkötésűek.

Tafota -

a hasonlónevű alapkötéssel készült selyemszövet neve a textiliparban.

Sűrűsége igen változó. A ritkább szövésűt bélésárúnak, a sűrűbb szövésűt ruhaszövetnek használják.

Vászon

A magyar zászló a magyarság egyik nemzeti jelképe, egyben a Magyar Köztársaság hivatalos állami jelképe.

Az 1990.

évi XL.

törvény (elfogadása: június 19.) szerint három egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll.

Színei a korábban rögzült címerből származnak (az ezüst vágások színe a heraldika szabályai szerint a zászlón fehér), ebben az összeállításban nemzeti

színekként értelmezve a reformkorban jelentek

meg.

Az új hazát kereső magyarságnak is voltak zászlai, minden törzsnek a sajátja. Kézai Simon, IV. László XIII. századbeli udvari krónikása szerint a magyarok Géza fejedelem koráig turulos zászló alatt harcoltak. A Képes Krónika festője viszont a magyar királyoknak kettőskeresztes, vörös-fehér csíkú zászlókat adott a kezébe.

Szent István zászlóhasználatánál német befolyás hatott, mivel Bajorországból nősült. (A német császárok a XIII. század közepéig bíbor zászlót használtak, nyelén római sassal. István jelképe a kereszt volt.) Zászlaja, ha valóban német mintára készítették – rúdja hegyén kereszttel ellátott, vörös színű lobogó lehetett.

A Képes Krónika ábrázolásai szerint: Az őstörténetben vörös alapon fekete turulmadár-mintás zászlónk volt.

A XI-XII. században :  Vörös lobogó, zöld hármas halmon álló ezüst kettős kereszttel  Vörössel és fehérrel hétszer vágott (4 vörös-4 fehér csíkú) Mátyás király idejében (Bonfini szerint) „minden csapatnak megvolt a maga zászlaja”, viszont a kettős kereszt, a Corvin-ház hollómintája - a legyőzhetetlen magyar nemzet jelképe, Dalmácia jelképe – a vágások, és a cseh királyság és Ausztria jelvényei voltak a „fő zászlón”.

Corvin Mátyás Bécsbe viszont vörös alapon a cseh oroszlán, a vágásos magyar címer és a Hunyadi ház hollója alatt vonult be.

(Mátyás a függőpecsétek sodratain használja a piros-fehér-zöld színt.)

Dózsa György zászlaja fehér volt, közepén nagy, vörös kereszttel.

Mohácsnál Drágfy János, országbíró tartotta a zászlót, mely egyes történészek szerint fehér alapon, mások szerint világoskék alapont volt Szűz Mária mintás (avagy máriás).

1601-ben Basta román vajda 72 lovassági és 36 gyalogsági zászlót zsákmányolt Báthory Zsigmondtól, melyek között voltak vörös, fehér, zöld, kék, sárga, ibolyaszínű, de vörös-fehér, vörös-kék, vörös-sárga és fehér-kék is. Előfordult egy többszörösen vágott vörös-fehér-zöld színű is.

Az első, kétszer három színű zászlót 1601-ben a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek. Hat csíkjának színrendje: vörös, zöld, fehér, vörös, fehér, zöld volt.

József nádor és Pavlovna, orosz felesége Nógrád megye zászlaját díszítette fel nemzetiszín-szalagokkal.

1814-ben a pesti hajósok céhes zászlajain is láthatóak ilyen szalagok.

A magyar történelemben első ízben a győztes forradalom, 1848 mondta ki nemzeti színeink, a piros fehér-zöld törvényes használatát. Ami addig történt, szokásjog volt csupán.

3 féle zászlót különböztetünk meg az 1848-49-es korból:  Hadi zászlók, csapatzászlók, egyik oldalukon a koronás (‘49 tavaszától koronátlan) kiscímerrel, a másikon a vármegye illetve város címerével vagy más képpel.

 Piros-fehér-zöld nemzeti zászló, melyet közhivatalok, a polgárság és a nemzetőrség használt.

a  Republikánus csapatok nemzetiszín-szalaggal díszített vörös zászlaja.

A világosi fegyverletétel után a tervszerű emlékpusztítás következtében kevés ereklye maradt meg, annyit viszont tudunk, hogy Rákóczi szabadcsapat zászlaját Teleki Blanka készítette el, mely vörös alapon, zöld díszítéssel a szélein selyemből készült, egyik oldalán „Óh, ha te élnél Rákóczy!”, másikon „Hazádnak rendületlenül.” felirattal.

A Bach-korszakban Haynau 1949. július 19-én törvénybe iktatta, hogy „életét veszti az, aki forradalmi jelek viselésével (háromszínű szalag, vörös toll) a pártütést segíti”.

A kiegyezés hivatalosan visszaállította a magyar szín- és címerhasználatot.

Honfoglalás – 896

Feszty Árpád – A magyarok bejövetele (részlet) 1894 Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet) 1893

III. Béla az ún. Árpád-sávos zászlóval a Képes Krónikában.

Magyar zászlós bélyegek

Egy XIX. Századi romantikus értelmezés szerint:

A vörös szín az erőt,

a fehér szín a hűséget,

a zöld szín a reményt jelképezi.

1:2 arányú alap zászló 1:2 arányú állami zászló 3:4 arányú hadi zászló

Forrás: wikipedia.hu

3:4 arányú tengerészeti zászló 3:4 arányú haditengerészeti zászló

A bolgár zászló, melyben a fehér képviseli a békét, a zöld jelképezi a bolgár föld termékenységét a piros pedig az emberek bátorságát.

Olaszország zászlajában a zöld a reményt, a fehér a hitet, a piros pedig a könyörületességet, emberszeretetet szimbolizálja.

Kuvait zászlaja zászló pánarab színeket mutatja. A fekete a csatmezőn legyőzött ellenséget jelképezi, a vörös az ellenség vére az arab kardokon. A zöld a termékeny földre, a fehér az arabok nemes tetteire utal.

Madagaszkár ahol a zászlaja, fehér az eszmék tisztaságát, jelképezi.

a vörös a függetlenséget, a zöld a reményt és a boldog jövőt A mexikói zászlóban a színek a reményt (zöld), a tisztaságot (fehér) és a vallást (vörös) jelképezik.

Forrás: wikipedia.hu

A három szín ennek az országnak és népnek, ha nem is egyedüli, de vesztett csatáin, elbukott forradalmain, temetőin, sírjain, fakeresztjein átsugárzó, eltéphetetlen összetartozását és méltóságát hordozó gyönyörű szimbóluma:

részlet Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek c. könyvéből Kép: Moizes Gábor

A zászló-etikettnek nincs nemzetközi szabályozása, de az egyes országok által elfogadott szabályok annyi közös elemmel rendelkeznek, megfogalmazhatók.

A hogy általános szabályokban irányelvek némi eltérés mutatkozik a belföldi használat és a nemzetközi fórumokon történő használat vonatkozásában.

Az alapszabály mindkét esetben az, hogy az egymás mellett megjelenő zászlóknak egyforma szélesnek kell lenniük, és külön zászlórúdra kell felvonni őket, illetve yardarmmal* ellátott zászlórúd esetében külön felhúzó kötélre. Egy felhúzó kötélen egynél több zászló elhelyezése helytelen.

(*a zászlórúd legkülső része, ahová az emelő-szerkezet van rögzítve)

 A zászlónak szabadtéren napfelkeltétől napnyugtáig kell lobognia, rossz időjárású napokon azonban nem kell felhúzni. Éjszaka is loboghat, amennyiben megfelelően megvilágítják.

 A zászlót fürgén kell felhúzni, és lassan kell levonni.

 A zászlót mindig megfelelő tisztelettel kell kezelni. Sosem érhet földhöz, padlóhoz, nem eshet vízbe. Soha nem szabad vízszintesen vinni – szabadon kell lobognia, függőlegesen kell tartani. Asztalterítőnek, szék- és egyéb kárpitnak használni tilos, továbbá nem használható tárolásra, szállításra és csomagolásra sem.

 A nemzeti zászló nem jelenhet meg alárendelt pozícióban más zászló mellett.

 A nemzeti zászló elsőbbséget élvez minden más zászlóval szemben.

 Amikor más szuverén államok zászlaival együtt vonják fel, a zászlókat azonos méretű, külön rúdon kell elhelyezni.

 A zászlóknak azonos méretűnek, illetve azonos szélességűnek kell lenniük, és azonos magasságba kell felvonni őket.

 A többi nemzet zászlaját az adott ország nyelve szerinti alfabetikus sorrendben kell elhelyezni.

 Amikor két zászlót húznak fel egymás mellett, a nemzeti zászlónak a rúddal szemben álló megfigyelő bal oldalán kell megjelennie. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, amikor úgy helyeznek el egy nemzeti zászlót egy másikkal együtt, hogy a zászlórudak keresztezik egymást; ilyenkor a nemzeti zászló rúdjának elöl kell lennie.

 Három zászló elhelyezésekor a nemzeti zászlónak középen kell megjelennie.

 Négy zászló elhelyezésekor a nemzeti zászlónak a megfigyelőtől balra, első helyen kell megjelennie.

Az ábrán a szürke színű zászló a nemzeti lobogó.

 Öt vagy több egymás mellett elhelyezett zászló esetében két nemzeti zászlót kell alkalmazni, a sor mindkét végén egyet.

 Félkörben elhelyezett zászlók esetében a nemzeti zászlónak kell középen lennie.

 Körben elhelyezett zászlók esetében a nemzeti zászlónak közvetlenül az épület vagy stadion főbejáratával szemben kell megjelennie.

Az együtt felvont zászlók sorrendjét a következő hierarchia határozza meg:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Nemzeti zászló Területi vagy tartományi zászló Megyei, gyülekezeti vagy közösségi zászló Városi zászló Szolgálati zászló (pl. rendőrségé, tűzoltóságé) Egyéb zászló (egyetemé, egyéb oktatási intézményé, vállalaté, sportklubé, stb.)

 Amikor a nemzeti zászlót felvonulásra viszik, mindig szabadon kell lobognia.

 Libasorban mindig a nemzeti zászlónak kell legelöl haladnia.

 Amikor egy sor zászló halad egymás mellett, a nemzeti zászlónak a haladási irányban, a sor jobboldalán, a szélen kell megjelennie; amennyiben két vagy több egyéb zászlóval együtt viszik: vagy középen kell lennie, vagy egynek a sor egyik végén, egynek a másik végén.

 Amikor a zászlót az utca közepén helyezik el, függőlegesen kell megjelennie, felső szegélyének egy kelet-nyugati tájolású utcában északra kell néznie, illetve egy észak-déli tájolású utcában keletre.

 Amikor függőlegesen helyezkedik el egy zászló a keresztrúddal ellátott zászlórúdon, a zászló felső szegélyének a megfigyelő bal oldalán kell lennie.

 Amikor szónoki emelvényen helyezik el a zászlót, a közönség felé forduló szónok jobbján kell megjelennie.

 Amikor koporsót takarnak le vele, a zászlót úgy kell elhelyezni, hogy rúdrésze a fejhez essen, felső szegélye pedig a bal váll vonalába.

 A gyász jeleként a rúdra felvont zászlót félárbocra eresztik. A rövid rúdon lobogó zászlóra fekete szalagot kötnek, a katonai díszszemléken használatos zászlókat fekete kravátlival látják el.

 Amikor a zászló állapota már nem megfelelő, tiszteletteljes módon, égetéssel kell megsemmisíteni (nem nyilvánosan).

 A nemzetközi szervezetek székházainál a nemzetközi konferenciákon és sporteseményeken a nemzeti lobogókat a vendéglátó ország nyelve szerinti alfabetikus sorrendben, vagy az angol ábécé szerint kell sorba rendezni.

 Az egyszerre felvont nemzeti lobogóknak egyforma szélességűeknek kell lenniük.

 Amikor a zászlórudak zárt kört alkotnak, a zászlókat az óramutató járásával megegyező irányban kell felsorakoztatni; az első zászlót a főbejárattal szemben kell elhelyezni.

 A zászlókat úgy terezik, hogy vízszintes helyzetben használják őket. Legalább két esetben azonban függőlegesen kell elhelyezni őket:  Asztalon  Falra szerelve  Más körülmények között azonban a függőleges elhelyezés nem megfelelő, mivel a zászlót díszítő címerpajzs vagy embléma fekvő helyzetbe kerül.

 Négy országban – Brazíliában, Pakisztánban, Szaúd Arábiában és Srí Lankán – törvény tiltja a nemzeti lobogó függőleges megjelenítését.

 Liechtenstein, Szlovákia és Szlovénia nemzeti zászlajának speciális, függőleges változatát is meghatározta; Németországban é Ausztriában a függőlegesen elhelyezett nemzeti zászlón rendszerint elforgatják a címert, hogy az is álló helyzetbe kerüljön.

 Az általános szabály a zászló függőleges elhelyezésekor az, hogy a zászló felső szegélyének a megfigyelő balja felé kell néznie (a megfigyelő ekkor a zászló hátlapját látja). Kivételt képez éppen Liechtenstein, Szlovákia és Szlovénia zászlója – ezeknek a hivatalos verzióját kell alkalmazni, melyekre már utaltunk.

Kossuth téri felvonulás

 Magyar Történelmi Zászlósor a Hazatérés Református Templomban, Budapest, Szabadág tér.

A képek készültek: 2000. november 30. A zászlók és a róluk készült képek a tulajdonát képezik.

Hazatérés Református Egyházközség



Wikipedia.hu egyes szócikkei



Ruffy Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek c. könyve



A Neumann-ház honlapja ( http://jelesnapok.neumann-haz.hu/prod/unnep/az_1956os_forradalom_es_szabadsagharc_leveresenek_gyasznapja )



Zászló enciklopédia



Index.hu