Transcript ppt

Nemzeti jelképek
Nemzeti ünnepek
• Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy az
országok ún. nemzeti ünnepnapot tartanak. A
nemzeti ünnep a legtöbb országban valamely
történelmi esemény, fordulópont (forradalom,
függetlenség kikiáltása, köztársaság kikiáltása,
felszabadulás, stb.) évfordulójához,
monarchiákban pedig az uralkodó
születésnapjához, vagy szimbolikus
születésnapjához (pl. Nagy-Britannia) fűződik.
Nemzeti ünnepek
• Az államok amellett, hogy megünneplik saját
nemzeti ünnepüket, kölcsönösen tiszteletben
tartják egymás nemzeti ünnepeit is.
• Vannak olyan országok, amelyek több nemzeti
ünnepet tartanak számon. Nemzetközi
viszonylatban azt a nemzeti ünnepet („állami
ünnep”) vagy azokat a nemzeti ünnepeket kell
figyelembe venni, amelyet vagy amelyeket a
diplomáciai listákon hivatalosan ilyen
minőségben bejelentenek.
Megünneplése
• A nemzeti ünnep megünneplése országonként kialakult
hagyományok, szokások szerint történik, kerek
évfordulókon rendszerint a szokásosnál nagyobb
ünnepélyességgel. A nemzeti ünnepeknek az egyes
országokban történő megünneplésének különböző
formáival itt nem foglalkozhatunk, csak olyan
mozzanataikkal, amelyek az általános protokollt érintik.
• Az egyes államok legmagasabb (államfői, kormányfői,
országgyűlés elnöke) szinten táviratban üdvözlik
egymást nemzeti ünnepeik alkalmából. (Szokásos még
külügyminiszteri, esetleg GVB társelnöki szinten is.) E
téren különös gonddal kell ügyelni a kölcsönösségre és
az üdvözletek viszonzására.
Megünneplése
• Kerek évfordulókkor, a nemzeti ünnep nagyobb szabású
megünneplésekor sor kerülhet magas szintű delegációk
meghívására illetve küldésére is.
• A nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásra vagy
esetleg más ünnepi eseményekre (díszünnepség,
koszorúzási ünnepség) meghívják a Diplomáciai
Testületet, amely kifejezi jókívánságait az államfőnek.
• Fontos, hogy a fogadó ország megfelelő szinten
képviseltesse magát az illető ország nagykövetének
fogadásán. Itt is érvényes a viszonosság, ha azt akarjuk,
hogy a mi nemzeti ünnepünket megtiszteljék, nekünk is
tiszteletben kell tartanunk mások nemzeti ünnepét.
Megünneplése
• Sok országban a diplomáciai udvariasság szinte
kötelezően megköveteli, hogy a fogadó ország nemzeti
ünnepén, illetve ünnepein az idegen külképviseletek
kitűzzék zászlójukat, felhúzzák lobogójukat. Saját
nemzeti ünnepükön természetesen mindig megteszik.
• Egyes országokban az is szokás, hogy egymás iránti
udvariasságból a diplomáciai képviseletek kitűzik
zászlójukat, felhúzzák nemzeti lobogójukat mindazon
országok nemzeti ünnepein, amelyeknek diplomáciai
képviselete van fogadó országukban, feltéve, hogy küldő
államuk diplomáciai kapcsolatban áll velük.
Megünneplése
• Muzulmán országokban fordul elő, hogy a
diplomáciai missziók a vallási ünnepeken is
lobogóznak, és a fogadó ország hivatalos
személyiségeinek, akikkel kapcsolatban állnak,
gratuláló névjegyet küldenek.
• Konzulátusokra a lobogózással,
szerencsekívánatok kifejezésével kapcsolatban
fentebb elmondottak értelemszerűen
alkalmazandók székhelyük, illetve helyi
hatóságok vonatkozásában.
Megünneplése
• A nemzeti ünnepük alkalmával a diplomaták
gratuláló névjegyeket (néha levelet is) küldenek
egymásnak „p.f.f.n.” jelzéssel, amelyet megfelelő
formában sürgősen meg kell köszönni „p.r.”
jelzésű névjeggyel, illetve levélben.
• Diplomáciai képviseleteink a nemzeti ünnep
alkalmával fogadásokat adnak. Ezenkívül
alkalmanként és esetenkénti döntés alapján
filmbemutató, kiállítás, stb. megrendezésére is
sor kerülhet.
Magyarország nemzeti ünnepei:
• J) cikk
• (1) Magyarország nemzeti ünnepei:
• a) március 15. napja, az 1848–49. évi
forradalom és szabadságharc emlékére;
• b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az
államalapító Szent István király emlékére;
• c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és
szabadságharc emlékére.
• (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20.
napja.
A Magyarország nemzeti ünnepei
• A Magyarország legfőbb nemzeti (állami)
ünnepe, amelyet diplomáciai
képviseleteink ilyen minőségben
jelentenek be fogadó államaiknál,
Augusztus 20-a, az államalapító Szent
István ünnepe.
Protokolláris teendők
• Korábban szokás volt, hogy a küldő állam
nemzeti ünnepe alkalmából a protokoll a
Külügyminisztérium részéről egy nappal az
ünnep előtt, de legkésőbb annak reggelén „p.f.”
jelzésű névjegyet küldött a külképviselet
vezetőjének.
• Egyes országokban a külügyminiszter és
felesége a misszióvezető házaspárnak a
protokollon keresztül virágkosarat küld a
nemzeti ünnep napján, a fogadás előtt.
Névjegyek, fogadások
• Külföldön misszióvezetőink kapnak, illetve
küldenek névjegyet, virágot nemzeti ünnep
alkalmából.
• Mindkettőt illik mielőbb megköszönni, számon
tartani és alkalomadtán viszonozni.
• A nemzeti ünnepi fogadásokon, meghívás
esetén, illik (a képviseletvezetőnek szinte
kötelező) megjelenni, miután a viszonosságot
számon tartják, s a saját fogadásunkon a magas
részvételi szint csak így biztosítható.
Beszédek, táviratok
• A nagykövet esetleges beszéde országa
nemzeti ünnepén a televízióban, a
rádióban, valamint sajtó megemlékezések
az ünnepről elsősorban nem a protokoll,
hanem a tájékoztatás, sajtó területéhez
tartoznak.
• A táviratküldésről már ejtettünk szót a
fejezet elején.
Magyar zászló és címertörténet
1867-1918
Osztrák-magyar birodalmi 1915
Ausztria-Magyarország kiscímere
1915-18
Magyarország középcímere
1915-18
Magyar zászló és címertörténet
• Rákosi-címer és magyar zászló
• A második világháborút követően a köztársaság
kikiáltásának napján (1946. február 1.) vált
hivatalos magyar címerré a Kossuth-címer, a
történelem során harmadszor. A Kossuth-címer
állami jelképként tiszavirág életű volt
születésekor 1849-ben valamint 1918-ban, a
második világháború után azonban majdnem
három évig testesítette meg az államiságot.
KOSSUTH-CÍMER
KOSSUTH
RÁKOSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ
• A Rákosi-diktatúra megszilárdulásával a fontos
állami jelképek formabontáson mentek keresztül. Az
alkotmány életbelépésének napján (1949. augusztus
20.) törvényerőre emelkedett a köznyelvben Rákosiról
elnevezett új címer, amelyet a magyar zászló közepén is
kötelező volt elhelyezni. Egyértelműen szovjet minta
alapján készült a címer, a magyar hagyományokból
semmit sem merített. A heraldika ebben a korszakban
áltudománynak minősült, így nem meglepő, hogy egy
kötelező tartalmi elem, a pajzs lemaradt. A hiányosság
miatt a diktatúra jelképe tulajdonképpen nem minősül
címernek.
Rákosi-”címer” pajzs nélkül
1949-1956
RÁKOSI
Kádár kora
• 1956. októberében ismét a Kossuth-címer
használata tért vissza, majd
• 1957. májusától a Kádárról elnevezett
címer vált hivatalossá, amely csak
annyival bizonyult szerencsésebb
választásnak elődjéhez képest, hogy a
(Kossuth-címert imitáló) pajzsot nem
felejtették el rátenni.
Kádár-címer pajzzsal
1957-1990
• 1957-90
Magyar címer
• I) cikk
• (1) Magyarország címere hegyes talpú,
hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és
ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös
• mezejében zöld hármas halomnak arany
koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst
kettõs kereszt. A pajzson a magyar
• Szent Korona nyugszik.
1990• 1990
Címerhasználat
• 1. § (1) Magyarország címerét (a továbbiakban: címer)
az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a
köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és
helyettese, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti
Bank, a Kormány tagja, a központi államigazgatási
szervek, a Magyar Honvédség, a bíróság, az Országos
Bírósági Hivatal, az ügyészség és a közigazgatási
feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, a helyi
önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a
köztestületek, valamint a felsoroltak képviseletére
jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során
engedély nélkül használhatják, továbbá helyezhetik el az
épületeiken és helyiségeikben.
Címerhasználat
• (2) A köztársasági elnök a két angyallal mint
pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a
cserfaággal és olajággal övezett címer
használatára is jogosult.
• (3) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó
költségvetési szervek címerhasználatának
eseteit, illetőleg a címernek e szervek épületein,
helyiségeiben való elhelyezését a tevékenységi
körük szerint feladatkörrel rendelkező miniszter
rendeletben határozza meg.
• 2. § (1) A Magyar Közlöny címfeliratán a címert
fel kell tüntetni.
Címerhasználat
• (2) A címert a bankjegyen fel kell tüntetni, az állampapíron és a
pénzérmén fel lehet tüntetni.
• 3. § Az 1. §-ban megjelölt szerv, illetve személy által használt
címeres körbélyegzőn a címer körül a szerv nevét, illetve a címert
használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell
tüntetni.
• 4. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat
címerének Magyarország címerétől jól megkülönböztethetőnek kell
lennie.
• (2) A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek
szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő
megalkotásának elősegítése érdekében a Kormány Nemzeti Címer
Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) működtet. A helyi
önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a címerének
megalkotása vagy módosítása előtt kikéri a Bizottság véleményét.
Címerhasználat
• (3) Ha a címer vagy a címeres körbélyegző használata
kötelező, a helyi önkormányzati címer vagy címeres
körbélyegző egyidejűleg nem használható.
• 5. § (1) Természetes személy a foglalkozásának,
hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett
szerveken és személyeken kívül - a tevékenysége
során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a
címert nem használhatja. Törvény vagy törvény
felhatalmazása alapján jogszabály személy vagy
személyek meghatározott csoportja tekintetében ettől
eltérően rendelkezhet.
Címerhasználat
• (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar
Közlöny kivételével - a sajtótermékek
címfeliratára is.
• (3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető
elemeire (Szent Korona, címerpajzs) is
alkalmazni kell.
• (4) A nem állami szervek miniszteri rendeletben
meghatározott esetekben a feladatkörükben
kiadott okiratokon a címert és a címeres
körbélyegzőt kötelesek használni.
Nemzeti zászló
• (2) Magyarország zászlaja három, egyenlõ
szélességû, sorrendben felülrõl piros,
fehér és zöld színû, vízszintes sávból áll,
• amelyben a piros szín az erõ, a fehér szín
a hûség, a zöld szín a remény jelképe.
Magyar zászló
Zászló,lobogó
• 6. § A nemzeti ünnepeken Magyarország
lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes
keretek között, katonai tiszteletadással az
Országház előtt fel kell vonni.
• 7. § (1) Azokon a középületeken, vagy azok
előtt, amelyeket
• a) az Országgyűlés,
• b) a köztársasági elnök,
• c) az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az
Országos Bírósági Hivatal és az ügyészségek
Zászló,lobogó
• d) az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az
alapvető jogok biztosa,
• e) a központi államigazgatási szervek,
• f) a Magyar Honvédség,
• g) az a)-f) pontban nem szereplő állami szervek, a helyi
önkormányzatok képviselő-testületei, valamint az állam,
illetve a helyi önkormányzat által fenntartott,
közfeladatokat ellátó intézmények
• a feladatuk ellátása során használnak, Magyarország
zászlaját (a továbbiakban: zászló) vagy a lobogót
állandó jelleggel ki kell tűzni, illetve fel kell vonni.
Zászló, lobogó
• (2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki
tevékenységét, a zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a
központi épületre irányadó.
• (3) Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épületére,
illetve épülete előtt, továbbá a köztársasági elnök és a
miniszterelnök hivatali épületére, illetve épülete előtt elhelyezett
zászlót (lobogót) napnyugtától napkeltéig meg kell világítani.
• (4) Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a
szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó
levonását. Ez a rendelkezés az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság
és a Kúria épülete, valamint a köztársasági elnök és a
miniszterelnök hivatali épülete tekintetében, továbbá nemzeti
ünnepek idején nem alkalmazható.
Zászló,lobogó
• (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete
kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek
szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén
Országzászló felállításáról dönthet.
• (6) A közterületeket a nemzeti ünnepeken
önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell
lobogózni.
• 8. § A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb
vízi járművek az állami felségjog jelzésére a lobogót
használják a hajózásról szóló nemzetközi szerződések
irányadó rendelkezéseivel összhangban.
Zászlófelvonás
3. A címer és a zászló
engedélyhez kötött használata
• 9. § (1) Nemzetközi vásáron (különösen kiállításon,
árubemutatón), nemzetközi kulturális vagy társadalmi
jellegű rendezvényen az ilyen esemény rendezésére
vagy azon hivatalos részvételre jogosultak részére a
címer eseti használatát a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter engedélyezheti, ha
a jogosult az esemény rendezéséhez vagy azon való
részvételhez állami támogatásban részesült, és a
nemzetközi vásár, rendezvény, valamint a rendező vagy
a részvételre jogosult tevékenységének jelentősége a
címer használatát indokolja.
Címer, zászló
• (2) A kormányzati tevékenység összehangolásáért
felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti engedély
megadása előtt kikéri
• a) nemzetközi vásár (különösen kiállítás, árubemutató)
esetén a külpolitikáért felelős miniszter,
• b) nemzetközi kulturális vagy társadalmi rendezvény
esetén a külpolitikáért felelős miniszter és a rendezvény
jellege szerint feladatkörrel rendelkező miniszter
• véleményét.
Címer, zászló
• 10. § (1) A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen
formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedély
megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt
árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti
termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter
véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelem elbírálása
során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős
miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti
jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági
jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek
vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom
részeként való használatát.
4. A címer és a zászló engedélyhez nem
kötött használata
• 11. § (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából
magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e
törvényben foglalt korlátozások megtartásával
használhatja.
• (2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti
ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi
(különösen politikai, gazdasági, tudományos)
rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés,
valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti
használata megengedett.
• (3) A címerrel ellátott zászló, lobogó használata az (1) és
(2) bekezdés szerinti esetekben megengedett
Méltóság
• 12. § A címer és a zászló
(lobogó) használata során
mindenki köteles megőrizni
azok tekintélyét és méltóságát.
Jelenlegi csapatzászló
A 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a
középületek fellobogózásának egyes
kérdéseiről
• 1. § (1) Az Njt. 5/A. §-ában megjelölt
középületeken (a továbbiakban: középület),
illetve azok előtt az e rendelet mellékletében
meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell
kitűzni, illetve felvonni.
• (2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil
szálasanyagból, szövéstechnológiával készült,
piros, fehér és zöld színű szövetből varrott
zászló (lobogó) használható, amely megfelel a
zászlószövetek színjellemzőiről és
színtartóssági követelményeiről szóló MSZ
1361-1988 szabványnak.
Zászló, lobogó
• (3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének
megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább
háromhavonta tisztítani kell.
• (4) A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni
kell.
• (5) Ha a zászló (lobogó) az elhasználódása
(kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán
jelentősen - szabad szemmel is észlelhetően eltér a (2) bekezdésben említett szabvány
követelményeitől, a (4) bekezdésben
meghatározott időtartam letelte előtt is
haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről.
A zászlórúd
• 2. § A zászlót a mellékletben
meghatározott méretű, fából készült
zászlórúdra erősítve kell kitűzni. A
zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér
alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű
csíkozású lehet.
Az árboc
• 3. § (1) A középületek előtt a lobogó
felvonásának céljára a mellékletben
meghatározott méretű, fából készült árboc
állítható fel. Az árboc nyers színű, fehér vagy
fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű
csíkozású lehet.
• (2) Gondoskodni kell az árboc környezetének
esztétikus és a lobogóhoz méltó kialakításáról,
valamint az árboc és környezete folyamatos
tisztán tartásáról, karbantartásáról.
Melléklet a 132/2000. (VII. 14.)
Korm. rendelethez
Zászló- és a hozzá tartozó zászlórúd-méretek
• 1. 100x200 cm
2,5 m
• 2. 150x300 cm
3,5 m
• 3. 200x400 cm
4m
• 2. Lobogó- és a hozzá tartozó árbocméretek
Lobogó
Árboc
• 1. 100x200 cm
6m
• 2. 150x300 cm
9m
• 3. 200x400 cm
12 m
Az EU szimbólumai
• Egyes törvényi rendelkezések megállapítása
(2004-es XXIX.tv)
• Az európai zászló és az európai lobogó
használata
• 139. § (1) Amennyiben ehhez a feltételek
adottak, az európai zászlót ki kell tűzni, vagy az
európai lobogót fel kell vonni - a (2)
bekezdésben meghatározott intézmények,
valamint az Országgyűlés épülete kivételével azon középületeken, illetve középületek előtt,
amelyek esetében a nemzeti zászlót ki kell tűzni,
vagy a nemzeti lobogót fel kell vonni.
EU
• (2) Az állam vagy valamely helyi önkormányzat
által alapított, közfeladatot ellátó intézmény
épületén - amennyiben ehhez a feltételek
adottak - az európai zászló vagy lobogó
elhelyezését az alapító kötelezővé teheti.
• (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az
európai zászló és az európai lobogó
használatának részletes szabályait rendelettel
állapítsa meg.
308/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet
az európai zászló és az európai lobogó
használatának részletes szabályairól
• 1. § (1) A Tv. 139. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt
középületeken (a továbbiakban: középület) az azon
kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből
készült európai zászlót minden olyan esetben ki kell
tűzni, amikor
• a) ennek tárgyi feltételei a középület és környezete
építészeti sajátosságaira tekintettel biztosítottak, és
• b) az azzal járó kiadások a középület fenntartásáért
felelős költségvetési szerv elemi költségvetésében a
kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül
biztosíthatóak.
EU
• (2) A helyi vagy országos örökségi védelem alatt
álló épületek esetében az európai zászló
kitűzéséhez az illetékes hatóság előzetes
hozzájárulását ki kell kérni.
• (3) Az európai zászlót a középületen úgy kell
kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti
zászlóhoz képest bal kéz felől legyen. A
zászlórúd hossza a nemzeti zászló rúdjáéval
megegyezik.
• (4) Az európai zászlót rendszeresen - legalább
háromhavonta - tisztítani, elhasználódása
esetén pedig cserélni kell.
Elkészítése
• 3. § Az európai zászlót és az európai
lobogót az e kormányrendelet
mellékletében szereplő leírásnak
megfelelően kell elkészíteni.
Az európai zászló és az európai
lobogó leírása
• Az európai zászló és az európai lobogó (a továbbiakban együtt: a
zászló) téglalap alakú, hossza a szélesség másfélszerese, a mező
kék színű. A zászlón 12, egymástól azonos távolságra
elhelyezkedő, aranyszínű csillag alkot kört, amelynek középpontja a
téglalap átlóinak metszéspontja, sugara pedig a zászló
szélességének harmada. A szabályos ötágú csillagok köré írható
kör sugara a zászló szélességének 18-ad része. A csillagok oldalai
a szemközti csúcsokat összekötő átlókra illeszkednek. Minden
csillag egy csúcsa a felső lengőrész felé mutat. A 12 csillag az óra
számlapján szereplő számokkal azonos módon helyezkedik el.
• A mező színe Pantone Reflex Blue szín, RGB skála esetén 0/0/153
elnevezésű színárnyalat, hexadecimál 000099.
• A csillagok színe Pantone Yellow szín, RGB skála esetén 255/204/0
elnevezésű színárnyalat, hexadecimál FFCC00.
EU
EU
Lobogózás és zászlóhasználat
• Az állami címert és a zászlót különös
védelem illeti meg, a diplomáciai (konzuli)
képviseletek által (hivatali épületükön,
misszióvezetői rezidenciájukon,
gépkocsijukon, stb.) használt állami
zászlók, címerpajzsok sérthetetlenségét a
fogadó államnak biztosítania kell.
Zászlóhasználat
• A lobogót napkelte és napnyugta között kell az árbocra
felhúzni. Kitűzni csakis ép, tiszta állapotú zászlót
szabad. A nemzeti zászlót a helyes irányba állítva úgy
kell elhelyezni, hogy földre, vízbe, stb. ne érjen a
selyme.
• A diplomáciai képviseletek (konzulátusok), ha nem
tartják állandóan felvonva a lobogójukat (saját és idegen
nemzeti ünnepeken kívül) a nemzetközi diplomáciai
udvariasság szellemében mindig kitűzik zászlójukat
akkor is, ha a fogadó államba idegen államfő érkezik
hivatalos látogatásra. Magától értetődik ez, ha a küldő
állam államfője látogat el hivatalosan fogadó államukba.
Zászlóhasználat
• Az 1961. évi Bécsi Szerződés a diplomáciai
kapcsolatokról 20. cikke kimondja:
• „A képviseleteknek és vezetőjének joga van
arra, hogy kitűzze a küldő állama lobogóját,
címerét a képviselet helységeire - ideértve a
képviselet vezetőjének lakását is - valamint a
képviselet vezetőjének közlekedési eszközére.”
• Megteheti a külképviselet azt is, hogy nem tartja
állandóan kitűzve állami lobogóját, hanem csak
bizonyos alkalmakkor tűzi ki külképviseletén.
Zászlóhasználat
•
Az 1963. évi konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi
Szerződés 29. cikke szerint:
• „1. A küldő államnak joga van, hogy nemzeti lobogóját
és címerét - a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően a fogadó államban használja.
• A küldő állam nemzeti lobogója és címere kitűzhető a
konzuli képviselet épületére, annak kapujára, valamint a
konzuli képviselet vezetőjének lakására és - ha hivatalos
útra használja - közlekedési eszközeire is.
• A jelen cikkben biztosított jogok gyakorlása során
figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, más
jogszabályait és szokásait.”
Zászlóhasználat
• Főkonzulátus (konzulátus) a nemzeti lobogó
kitűzésében hasonlóképpen jár el, mint a
diplomáciai képviselet. Ettől annyiban lehet
eltérés, hogy bizonyos államok nem engedik
meg konzulátusoknak a nemzeti lobogó
használatát abban az esetben, ha a konzulátus
a fővárosban van és ugyanott diplomáciai
képviselet is működik.
• A diplomáciai képviseletek általában kizárólag
nemzeti lobogóikat tűzik ki.
Zászlóhasználat
• Amikor azonban a fogadó állam államfője
különleges alkalommal, szertartásos látogatásra
jelenik meg a külképviseleten, udvariasságból
kitűzhető az államfő személyes lobogója. Ilyen
esetben lehetséges mindkét zászlót kitűzni.
Egyes országokban az államfőnek külön
zászlója van, mely a nemzeti zászlótól
különbözik, vagy kiegészítő elemekkel van
ellátva. A személyes államfői zászlót az államfő
megérkezésekor tűzik ki és távozásakor
bevonják. A magyar gyakorlatban külön elnöki
zászló nincsen.
Zászlóhasználat
• Amennyiben egy diplomáciai misszió
egyidejűleg több ország zászlaját tűzi ki, minden
zászlónak külön rúdon kell kitűzve lennie.
Ilyenkor a zászlók azonos magasságban
vannak, és nagyjából azonos méretűek. A
zászlókat a diplomáciai képviseletek,
pontosabban a nagykövetek helyi rangsorának
sorrendjében kell kitűzni, a főhelyet, a középső
helyet azonban minden esetben a küldő állam
zászlója foglalja el, tőle jobbra rangsor szerint a
második, balra a harmadik stb, következik,
A lobogó kitűzésének rendje
szemből nézve
É P Ü L E T
• 4
2
• *
•
•
*
1
3
5
*
*
saját nemzeti
lobogó
*
Zászlóhasználat
• A külföldön tartózkodó állampolgárok nem
jogosultak saját lakásukat, házukat
nemzeti lobogóval díszíteni, ehhez
engedélyt kell szerezniük a helyi
hatóságoktól. Kedvező esetben mindkét
zászló kitűzhetik, de az udvariasság
megköveteli, hogy a helyi zászló legyen a
fő helyen.
Zászló etikett
•
•
•
•
Ha több zászló lobog egy épületen,
mindig a rangban elsőt húzzák fel
először és vonják be utoljára.
A zászló nem kerülhet földre.
A sérült vagy szakadt zászlót meg kell
javítani vagy ki kell cserélni.
Két nemzeti zászlót sohasem húzunk fel
egy árbocra.
Zászló etikett
•
Nem használható nemzeti zászló dekorációs
vagy reklámcélokra, nem lehet sírba
leereszteni sem. A nemzeti zászló nem
használható fel asztal, szék letakarására,
ládák eltakarására vagy színpad aljának,
tetejének takarására. Nem tilos ugyan, de
lehetőleg kerüljük el szobor, emléktábla
avatásán lepelként való használatát. A nemzeti
színű szalag átvágásánál ügyeljünk arra, hogy
az elvágott szalag ne kerüljön a földre.
Zászló etikett
•
•
A nemzeti zászlóra nem szabad tűzni,
hímezni vagy írni. Aláíratni a zászlón
hagyott szegélyt lehet, úgy, hogy maga a
zászló sértetlen maradjon.
Amikor a zászló tiszteletadás tárgya (pl.
zászlófelvonás, díszmenet, dísz szemle)
mindenkinek csendben felé kell fordulnia,
a férfiak leveszik fejfedőjüket, a katonák
tisztelegnek.
Zászló etikett
•
•
A nemzeti címer és zászló kereskedelmi
felhasználásához engedély szükséges.
A megsérült, elhasználódott nemzeti
zászlót, lobogót méltósággal kell
megsemmisíteni. Ennek módja az
elégetés, különösebb ceremónia nélkül.
Az általános zászlósorrend a
következő
•
•
•
•
•
•
Saját nemzeti lobogó
Más nemzeti lobogók
Európa-zászló
Autonóm területek ( pl.Anglia, Skócia,
Wales vagy Flandria, Vallónia stb.)
Regionális, városi, megyei zászlók
Társulatok, klubok, iskolák, szervezetek
zászlói
A nemzeti lobogó, zászló
egyedüli elhelyezése
• 1. A nemzeti lobogó két árboc esetén a szemben álló
nézőnek balra essen. Ha több árboc van egy épület
tetején vagy előtt, a nemzeti lobogót, amennyire lehet, a
középsőre húzzuk fel.
• 2. Ha egy teremben emelvény mögé vagy a szószék
mögé teszünk zászlót, akkor azt függeszthetjük a szónok
mögé a falra, vagy lelógathatjuk a szónok mögött jobbra
( szemben ülő nézőknek balra).
• 3. Ha az előadóterem sarkában un. talpas zászlót
helyezünk el, annak a szónoktól balra, a nézők, a
hallgatóság jobbjára kell essen.
A beszélő háta mögött
Több nemzeti lobogó, zászló
esetén
•
•
Mindegyik külön árbocon, azonos
magasságban, azonos méretűnek kell
lennie, elsőség a hazai zászló illeti. Ha
nem lehetséges az egyszerre történő
felvonás és lehúzás, akkor a hazait kell
elsőnek felhúzni és utolsónak levonni.
Ha két nemzet lobogója kerül egymás
mellé, a hazai kerül általában a szemben
álló nézőnek a bal oldalára.
Több nemzeti lobogó, zászló
esetén
•
•
Ha két rudas zászlót keresztezünk,
általában a hazai rúdja kezdődik ( a
nézőnek) jobbra alul ás maga a textil
kerül balra felül, a hazai zászló rúdja van
a nézőkhöz közelebb.
Három nemzeti lobogó, zászló esetén a
hazai a fő helyen, középütt áll, a néző
balján a második és jobbján a harmadik.
Több nemzeti lobogó, zászló
esetén
•
•
•
Több nemzeti lobogó, zászló esetén a
nézőnek balra első helyen áll a hazai
(első hely) a többiek csökkenő protokoll
sorrendben következnek jobb felé. Az
utolsó helyre ismét helyezhetünk hazai
lobogót, zászlót.
Pl. fal előtt:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1
Több nemzeti lobogó, zászló
esetén
• 6. Több, félkörben elhelyezett lobogó,
zászló között a középső hely a fő hely, a
hazai ide kerül.
• 7. Épület előtt, sportcsarnokban teljes
körben álló nemzeti lobogók között a fő
hely az épület bejáratával szemben van, a
hazai zászló kerül ide.
Több nemzeti lobogó, zászló
esetén
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Bejárat két oldalán, két sorban:
15
16
13
14
11
12
9
10
7
8
5
6
3
4
1
2
Több nemzeti lobogó, zászló
esetén
• 9. V- alaknál elől középen van a fő hely,
mintha a fenti ábra elé/alá egy 0-át írnánk, a
többi zászló pedig a fenti rendben nyílik a V betű
szára felé.
• 10. Ha menetben visznek nemzeti zászlókat
egymás után, a hazai zászló van legelöl.
• 11. Ha több zászló alkot egy sort (arcvonal)
javasolt, hogy a sor mindkét oldalán hazai
zászló legyen. Ha csak egy hazai zászló van,
akkor középen vigyék, ha a zászlók páros
száma miatt ez lehetetlen, akkor a menet jobb
oldalán ( a nézőnek balra).
Gyászlobogózás
• A külképviseleteken félárbocra kell ereszteni a
nemzeti lobogót nemzeti gyász ill. a küldő állam
államfőjének halála alkalmából.
• Fentieken kívül a fogadó állam államfőjének,
kormányfőjének, parlamenti elnökének,
külügyminiszterének vagy ott akkreditált
misszióvezetőjének halála alkalmából is
félárbocra eresztik a lobogót. Félárbocra
eresztéskor a lobogót először teljesen fel kell
húzni az árboc csúcsáig, majd onnan félig
leereszteni. Levonáskor ugyanígy kell eljárni.
A gépkocsi zászló használata
• A Bécsi Szerződés vonatkozó rendelkezéseit fentebb
idéztük.
• Gépkocsi zászlót a külképviselet gépkocsiján kizárólag a
misszióvezető (id. ügyvivő is) használhat, a klasszikus
diplomáciai gyakorlat szerint elvben csak akkor, ha
hivatalos úton van. Gyakorlatilag azonban a gépkocsi
zászlót ki kell tűzni olyankor is, ha a külképviselet
vezetője a gépkocsiban ül. (Ugyanis mindig hivatalos
minőségben tekinthető.) Nem szabad kitűzni a gépkocsi
zászlót a misszióvezető gépkocsijára, ha a kocsiban
nem tartózkodik a misszióvezető (pl. gépkocsivezető
üres kocsival megy valahova érte, vagy felesége utazik a
gépkocsiban, stb.).
A gépkocsi zászló használata
• Bár az 1963. évi Bécsi Konvenció megengedi, mégis vitatott, hogy a
főkonzulátusok, konzulátusok vezetői használhatnak-e gépkocsi
zászlót. Általában azonban a helyi hatóságok megengedik olyan
hivatalos konzuli vezetőknek, akiknek székhelyén nincs
országuknak diplomáciai képviselete és hivatalos úton járnak.
• Gépkocsi zászlókat szoktak használni a nagyköveti és követi
megbízólevél átadása alkalmával, valamint idegen államfő, esetleg
más magas szintű személyiség (miniszterrel bezárólag) hivatalos
látogatása alkalmával is. Ilyenkor az a szabály, hogy a vendég
zászlója mindig a gépkocsi menetirány szerinti jobb oldalán tűzendő
ki (amelyik oldalon ül), a fogadó állam zászlója pedig a bal oldalon
(ahol a fogadó állam képviselője ül). Ha a fogadó állam képviselője
nem ül a gépkocsiban, akkor csak a vendég lobogóját tűzik ki.
A gépkocsi zászló használata
• Maga a zászló 30x40 cm vagy 35x40 cm,
melyet egy kb, 50 cm-es , a
kocsiszekrényhez bajonettzárral rögzíthető
rúdra szerelnek fel, az ahhoz
csatlakoztatható, vele párhuzamos 30-35
cm-es csőre.
• Ha az államfőnek ún. személyes zászlója
van, a nemzeti zászló helyett azt tűzik ki
kocsijára.
Asztali zászló
• Asztali zászlót szerződés, egyezmény
aláírásakor, illetve ratifikációs okmányok
kicserélésekor szoktak használni. A zászlók
egyúttal jelölik az aláíró személyek helyét is.
• Tekintettel arra, hogy az asztali zászlók
többnyire kicsinyített ún. keresztrudas zászlók,
készítésénél előre tisztázni kell, hogy a zászlón
levő címer, embléma ez esetben elfordulhat-e.
Zászlózás szabályai nemzetközi ünnepségek,
kongresszusok és konferenciák alkalmával
• Nemzeti ünnepségek, kongresszusok,
konferenciák alkalmával résztvevő
delegációk országainak zászlói a
delegációk rangsorolása sorrendjében
szokásos elhelyezni az ünnepség,
értekezlet színhelyét képző épület
homlokzatán, előtérben vagy az ülésterem
díszítésén, stb.
AZ ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK
• 13. § Magyarország Országgyűlése az állami
szuverenitásból következően a kimagasló
teljesítmények megbecsülésére és elismerésére
az alábbi állami kitüntetéseket és rendjeleket (a
továbbiakban: állami kitüntetések) alapítja,
illetve megújítja:
• a) Magyar Szent István Rend;
• b) Magyar Corvin-lánc;
• c) Magyar Becsület Rend;
• d) Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt.