Transcript A szlovén népi kultúrától a szlovén magas kultúráig

A szlovén népi kultúrától a
szlovén magas kultúráig
Lukácsné Bajzek Mária
1. Szlovén Köztársaság
wikitravel.org
Az önálló állam reményében
• letelepedés az 5-8. században
• osztrák tartományok (Krajna, Sztíria, Karintia)
• Muravidék 1920-ig Magyarország része
• a Tengermellék a Velencei Köztársasághoz tartozott, 1797ben Napóleon elfoglalta, 1913-1919 az Osztrák
Császársághoz került
• I. Jugoszlávia (Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918.
december 1.)
• II. Jugoszlávia (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 1946.
január 31.)
• 1991. június 25-én kikiáltották az önálló Szlovén
Köztársaságot
2. Nemzeti jelképek
- zászló
politikapedia.hu
A zászló története
• A szlovének a szlovén zászló színeit először 1848-ban, a
“nemzeti ébredés” idején határozták meg. Krajna tartomány
1463-as krajnai címere arany-kék-piros szín kombinációt
tartalmazott, az arany színt fehérre cserélték.
• I. Ferdinánd császár ezeket a színeket már 1836-ban
jóváhagyta Krajna tartomány színeiként, 1848-ban a színeket
az osztrák belügyminisztérium is engedélyezte. Azóta a fehérkék-piros trikolor a szlovénség szimbóluma, részét képezi a
szlovén kultúrának és a nemzeti öntudatnak.
• Szlovénia állami zászlóját 1991. június 24-én a szlovén
parlament alkotmánymódosítással hagyta jóvá.
2. Nemzeti jelképek
- címer
hu.wikipedia.org
A címer története
• A címer alakja és színe
• A pajzson kék alapon a Triglav látható fehér színben, alatta a tengert és a
folyókat szimbolizáló két hullámos vonal van, fölötte a Cillei grófokat
szimbolizáló három arany hatágú csillag.
• Marko Pogačnik szobrász a címer megformálásban a szlovén
önazonosság számára fontos művészek, France Prešeren és Jože
Plečnik munkáját vette figyelembe.
• France Prešeren költő a 19. század első felében megírta a Keresztelő a
Szavicán (Krst pri Savici) művét, amely bevezető képe a Triglav, alatta a
tó tükre és felette az aranyló fény.
• Jože Plečnik építész 1934-ben megalkotta a Szűz Mária-oszlopot,
Mária palástjába Szlovénia címerét faragta, amely Triglavot és hatágú
csillagot ábrázol.
• A címer geometriai szerkezete
• A szlovén címer alapját két egyenlő szárú
háromszög alkotja: “az ég háromszöge” és “a
föld háromszöge”.
• A két háromszög csúcsával érintkezik a
középen található alsó csillaggal.
• A címer “Föld” része belül polarizált, az egyik
pólust a két hullámos vonal hullámzása alkotja,
a másikat pedig a Triglav, amely három egyenes
szárú háromszögből áll.
2. Nemzeti jelképek
- Himnusz
cantorion.org
Himnusz
• A szlovén himnusz France Prešeren
Pohárköszöntő (Zdravljica) című versének 7.
versszaka.
• A vers először 1848-ban jelent meg a Kmetijske
in rokodelske Novice című lapban.
• Tandori Dezső fordította magyarra.
3. A szlovén etnikai térség
sokszínűsége
• Vilko Novak néprajzos a 20. században 4
kulturális vagy etnikai térségre osztotta
Szlovéniát:
1. földközi-tengeri
2. alpesi
3. központi szlovén
4. pannon
Népi kultúra
• népnyelv
• népköltészet
• népi építészet
• népművészet
Népnyelv
• a szlovén nyelv nyelvjárási tagoltsága
• 7 nyelvjárási régió
• több mint 50 nyelvjárás
• a szlovén nyelvet a nép őrizte és ápolta
• idegen nemesség és polgárság
bos.zrc-sazu.si
Népköltészet
• népdalok, balladák, népmesék
• kevesebb epikus költemény, mint a többi délszláv népnél
• népköltészet, néphagyományok gyűjtése és feldolgozása a
19. században
• műfajok, motívumok a romantikus költőknél (France
Prešeren), de később is gyakoriak (Ivan Cankar, Bogdan
Novak)
• kralj Matjaž, kurent, lepa Vida, žalik žena (bánatasszony, a
német mitológiában salige Frauen), rojenice, sojenice
(sorstündérek), vile (tündérek) mora, trutamora (vérszívó
szörny), desetnik (tízedik fiú testvér), desetnica (tízedik
leánytestvér)
Desetnica
• „a tízedik megy a tizedbe”
• A Desetnica krajnai és stájer változata ismert
• Az alapváltozat szerkezete a következő:
1. A vár ura és úrnője a várban él.
2. Kilenc váruk és kilenc lányuk van.
3. Fiút szeretnének, de újból leányuk születik.
4. Tízedikként „megy a tizedbe”.
5. 7. születésnapján az angyal gyűrűt hoz.
6. Édesanyja kenyeret dagaszt és elrejti benne a gyűrűt.
7. A kenyeret tíz darabra osztja, a gyűrű a legkisebb leányé lesz.
8. A tízedik lány elköszön és szegényes öltözetben elmegy.
9. Megígéri, hogy hét év múlva visszatér.
10. A tízedik lány az erdőben beszelő szent fával találkozik.
11. Hét év múlva visszatér, de már senki sem ismeri meg.
12. Maradni szeretne.
13. Elutasítják, ezért feltárja kilétét.
14. Édesanyja meghal.
15. A tízedik lány a többiek kérlelése ellenére újból elmegy.
Motívumok
1. az őshazából hozott motívumok: kresnik (táltos), vedomec (lidérclény),
škopnik (égő madár), bele žene (fehér asszonyok), torka (marcolea – fonó
nőket ijesztegető szörny )
2. antik motívumok
–
–
–
–
középkori motívumok: bibliai m., Cirill és Metód – Szent Kelemen-templomok
építése
12. századi spanyol m. (Zarika in Sončica)
Lepa Vida (7. és 10. sz. között keletkezett) – ismert a dél Olaszországban, a
Balkánon
Mátyás király – palimpszeszt (megőrzés és törlés-felejtés, múlt és jelen
különös játéka)
3. újkori motívumok
–
–
német párhuzamok
török kori mondák
4. a tízedik leány motívum az 5. századba, a pogány hitvilágba vezet vissza,
- minden tízedik azonos nemű gyermeket fel kell áldozni, a szlovén
balladákban a halált az elűzetés váltja fel
- ír elemek, német közvetítés
- 18. századi magyar forrás szerint minden tízedik fiút szerzetesnek kellett
Népművészet
• Méhkaptár-rajzok – panjske končnice, kb. 50
ezer rajz keletkezett
• Motívumok: Ádám és Éva, Jób, a jó és rossz
gyónás, a csiga üldözi a szabókat, Mátyás király
• Idriai csipke, kropai kovácsok, muravidéki
fazekasok…
• Népi motívumok
Méhkaptár-rajz
etno-muzej.si
Népi építészet
• nyílt tűzhelyű konyha – nem mutat nagyobb
regionális eltérést
• Pável Ágoston: Nyílt tűzhelyű konyhák…
• később regionális jellemzők
• olasz, osztrák, magyar hatás
• jellemző anyagok, stílusok, funkciók
kozolec - szénaszárító és tároló
smartno-litija.si
Črna kuhinja – nyílt tűzhelyű konyha
www.pictureslovenia.com
4. Jože Plečnik (1872-1957) a
városépítő - Prága
• Grazban műbútorasztalosnak és bútortervezőnek tanult
• Bécsben egy évig Wagner építésznél dolgozott, majd
1895-ben beiratkozott az akadémiára, római ösztöndíjat
kapott, beutazta Olaszországot és Franciaországot
• 1900 után Bécsben számos épületet épített és újított fel
• 1911-ben Prágában tanár
• 1920 és 1934 között Masaryk elnök megbízásából
megalkotta az új állam szimbólumait: felújította a várat,
az elnöki rezidenciát
• Prágai tartózkodása alatt az újonnan alapított ljubljanai
egyetem építész tanszékén egyetemi tanári állást vállal
Jože Plečnik (1872-1957) a városépítő
- Ljubljana
• Ljubljanában is elkészülnek első munkái (templomok,
stadion).
• A harmincas években a város nagy átalakításon megy
át, a szakirodalom ezt az időszakot Plečnik
Ljubljanájának nevezi.
• Világra szóló urbanisztikai és építészeti fenoménről
beszélhetünk.
• Világhírnevet szerzett a Hármas-híd (Tromostovje), a
piac, a Ljubljanica partjának rendezése, Kongresni trg
és Tivoli megépítésével.
• Külön ki kell emelni a Nemzeti Egyetemi Könyvtár
épületét.
Tromostovje – Hármas híd
szlovenia2012.blog.hu
5. Szlovén festészet
• középkori freskók
• Regedei Johannes Aquila (Janez Aquila, Aquila János):
• Mária a gyermekkel – freskórészlet a turniščei Mária
menybemenetele templomból 1380 körül
• Önarckép a martyánci Szent Márton templomban
• Veleméri templom freskói
• Fürstenfeld
Toronyhely (Bántornya, Turnišče), a
hosszhajó déli fala
www.magtudin.org
Realisták
• France Prešeren és Matija Čop liberális irodalmi köre
meghatározza a nemzeti ébredés eszméit.
• Az irodalom hatására a festők is a valóságot ábrázolják.
• Elutasítják a klasszicizmust és szakrális témák helyett világi
témákat ábrázolnak.
• Biztos megélhetés helyett inkább új művészi megoldásokat
keresnek.
• Ivana Kobilca (1861-1926).
• Portrékat, zsánereket, enteriőröket, virágcsendéleteket és
plein air (plener) = napvilágos festészet = motívumokat
festett.
• Szlovénia hódolata Ljubljanának (Slovenija se klanja Ljubljani)
1903 – az új városháza falára – női emancipáció.
Szlovénia hódolata Ljubljanának
(Slovenija se klanja Ljubljani)
commons.wikimedia.org
Modernisták, impresszionisták
• Rihard Jakopič (1869–1943)
• Ivan Grohar (1867–1911)
• Matija Jama (1872–1947)
• Matej Sternen (1870–1949)
• 1900-ban megalapítják a Szlovén Művészeti Társaságot.
• Ebben az évben rendezik meg az első szlovén kiállítást – kedvező
fogadtatás.
• Két év múlva durván elutasítják Jakopič impresszionista festészetét.
• 1904 évi bécsi kiállítás, amelyen a négyek Sava név alatt jelentek
meg.
Rihard Jakopič
• A festészet forrása az emberi lélekben, a képzet
és képzelet világában van és nem a
természetben és annak festői eszközökkel
történő másolásában.
• Legismertebb motívumai: a ljubljanai Križanke,
nyírfák, fenyők, nyárfák, a Száva folyó, tavasz,
portrék, virágok…
Rihard Jakopič
Sava pri Mednem (Száva Mednónál)
www.rtvslo.si
Ivan Grohar
Cvetoča jablana
(Virágzó almafa)
www2.arnes.s
Matija Jama
Vas v zimi (Téli falu)
wiki.cultured.com
Matej Sternen
Benetke (Velence)
www.rtvslo.si
6. A szlovén film
• 1905-ben dr. Karol Grossmann ügyvéd forgatta az első két
szlovén filmes dokumentumot Miséről menet Ljutomerben
(Odhod od maše v Ljutomeru) és Ljutomeri vásár (Sejem v
Ljutomerju) címmel.
• Ezek a jövőre 110 éves szlovén film kezdetei.
• 1922-ben Veličan Bešter forgatja az első szlovén
dokumentumfilmet Jugoszláv síbajnokság (Smučarska
tekma za prvenstvo Jugoslavije).
• 1931-ben készült Janko Ravnikar első szlovén nagy
játékfilmje Az aranyszarvú birodalmában (V kraljevstvu
zlatoroga).
• 1938-ben az első hangos filmet Ifjúsági napok (Mladinski
dnevi) címmel Mario Foerster forgatta.
• 1946-ban alapították a Vesna Filmet (filmforgalmazás), a
Triglav Filmet (filmgyártás), 1950-ben a Film című folyóiratot
és a Színművészeti Akadémiát.
Kekec
www.delo.si
• 1948 France Štiglic Saját földön (Na svoji zemlji) a szlovén
partizán film illetve a nemzeti felszabadító háború mitizációjának
kezdete
• 1951 Jože Gale Kekec című első gyermek- illetve ifjúsági filmje
1951-ben Arany Oroszlán díjat kapott a Velencei Filmfesztiválon)
• 1953-ban František Čop Vesna című filmje igazi szlovén filmsiker,
csak Ljubljanában 100 ezer néző látta
• 1957-ben Ne várd a májust (Ne čakaj na maj) – újabb siker
• 2001 meghatározó volt a szlovén filmgyártás szempontjából
• Szlovénia teljes jogú tagja lett az Euroimages-nek (európai
koprodukciós alapítvány)
• 2001 szeptemberében Jan Cvitkovič Kenyér és tej (Kruh in mleko)
filmje Velencében Arany Oroszlán díjat kapott. A Kekec után ez volt
a szlovén film első oroszlánja
• 2002-ben Denis Tanović bosnyák rendező Senkiföldje (Nikogaršnja
zemlja) című filmje, amelyet nemzetközi koprodukcióban
Szlovéniában szlovén színészekkel forgatott, a Cannes-i
Filmfesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díjat, legjobb idegen
nyelvű film kategóriában pedig Oszkár díjat kapott
További díjak:
• Sašo Podgoršek Édes álmok (Sladke sanje) filmje 2001ben Arany Pálma díjat kapott Valenciában
• Maja Weiss A határ őrzője (Varuh meje) című filmje a
Berlini Filmfesztiválon a leginnovatívabb film díjat kapja.
• 2014 Rok Biček Osztályellenség (Razredni sovražnik)
című első filmje elnyerte az idei Cinefest Miskolci
Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
• műfaji, eszmei és esztétikai sokszínűség
• útkeresés a politika, a szórakozás, az ipar
és az esztétika, az ideológia és a
művészet között
www.filmklub.si
7. Nyelvemlékek, könyvek
• Freisingi nyelvemlékek (Brižinski spomeniki) 10.
század vége
• Primož Trubar: Abecednik, Katekizem 1550
• Jurij Dalmatin: teljes Biblia-fordítás 1584
• Martyánci énekeskönyv (Martjanska pesmarica)
16-17. sz. – 1997-ben jelent meg
• Števan Küzmič: Újtestamentum-fordítás 1771
• Maks Pleteršnik: Szlovén-német szótár 1894
Freisingi nyelvemlékek – Brižinski
spomeniki
www.24ur.com
Primož Trubar: Katekizmus (1550)
dedi.si
Jurij Dalmatin: Biblia (1584)
bokss.skavt.ne
Küzmics István: Újtestamentum
(1771)
sl.wikipedia.org