Transcript A Nyugat irodalma

A Nyugat irodalma
”Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek Új dalaival?”
Készítette:
Beck Dániel
Molnár Ferenc
Tuba Máté
A Nyugat (Folyóirat)














A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt.
1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten .Az
első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907
karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö.
Fülöp Mikes- emlékére látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg
összevont számai is.
Nyugat szerkesztői
Osvát Ernő (1908-1929) főszerkesztő
Ignotus (1908-1919) főszerkesztő
Fenyő Miksa (1908-1917) szerkesztő
Ady Endre (1908-1919) szerkesztő
Babits Mihály szerkesztő(1917-1939), főszerkesztő(1939-1941)
Móricz Zsigmond szerkesztő(1929-1933)
Schöpflin Aladár főmunkatárs(1933-1937), szerkesztő(1937-1941)
Gellért Oszkár szerkesztő(1922-1939)
Illyés Gyula szerkesztő(1937-1941)
Osvát Ernő (1908-1929) főszerkesztő
Született: Roth Ezékiel; Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október
28.
Szerkesztő, kritikus, író.
1908-1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője.
Osvát Kálmán író testvére.
„A pazarlónak nem hiszik el, hogy tisztában van annak az értékével, amit
elpazarol.”(Osvát Ernő)
Ignotus(1908-1919) főszerkesztő
Született: Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17. –Budapest,
1949. augusztus 3.
Magyar publicista, műkritikus, költő, író.
Német nyelvű zsidó családból származik.
Fenyő Miksa (1908-1917) szerkesztő
Született: Fleischmann Miksa, Mélykút, 1877.december 8. – Bécs, 1972.
április 4.
Író, a Nyugat alapító főszerkesztője.
Ady Endre(1908-1919) szerkesztő
Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre
Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.
A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik
legnagyobb alakja.
A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban.
Babits Mihály szerkesztő (1917-1939),
főszerkesztő (1939-1941)
Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos
Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.
Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős
alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Móricz Zsigmond szerkesztő
(1929-1933)
Tiszacsécse, 1829.június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942.
szeptember 5.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista
prózairodalmunk legismertebb alakja.
Schöpflin Aladár
főmunkatárs(1933-1937),
szerkesztő(1937-1941)
Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.)
Magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító.
Gellért Oszkár(1922-1939)szerkesztő
1899-ig eredeti nevén Goldmann Oszkár
Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.
Költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Endre
apja.
Illyés Gyula (1937-1941) szerkesztő
Eredetileg, 1933-ig Illés Gyula
Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta,2. – Budapest, 1983. április 15.
Háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a
Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
Hatása:
Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz,
később pár ezer) jelent meg. Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt,
így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19.
század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a
nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti
arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásba ütközött
konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg
tudták védeni, még az első világháború is túlélte.
Megalapítása:
A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a
magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális
élettel büszkélkedhetett. A népnemzeti iskola törekvései nem voltak egyed
uralkodóak, Vajda János és Reviczky Gyula költészete Ady szimbolizmusa felé
mutat. Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan
(1908) kiadták Nagyváradon „A Holnap”című antológiát is. Ezek közvetlen
előzményei voltak a Nyugatnak.
Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt
és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak.
Az anyagiakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza
és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka
Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől; februárban Juhász
Gyula; márciusban Kosztolányi Dezső; Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben;
Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz
Zsigmonddal, az első felfedezettel.
A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I.
világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság bukásáig, a harmadik a 20-as éveket
foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni.
A háború előtt:
Juhász Gyula depresszív versei domináltak amelyek magánéleti gondjai miatt íródtak.
A háború alatt:
A Nyugat alkotói az I. világháború alatt a kezdetektől a humánum védelmébe álltak. 1915-re már
az egész ország előtt feltárult a valóság, s a külső elvárás is az volt, hogy a Nyugat egységbe
kovácsolódjék. Csak ekkor vált igazán táborrá a folyóirat.
Háborúellenes esszék és versek jelentek meg elsősorban, mint Babits: Húsvét előtt című
költeménye és 1918 őszén Kant-tanulmánya a világbéke jegyében. Ezután tört ki az őszirózsás
forradalom is. 1919 januárjában meghalt Ady, megrendítve ezzel a közönséget és a
szerkesztőséget is. Móricz Zsigmond búcsúztatta el. A Tanácsköztársaság idején a megszűnés
veszélye fenyegette a Nyugatot a kommunisták szemében demokratizmusa miatt. A
Tanácsköztársaság bukása utáni első számon a román katonai diktatúra cenzúrája látható.
A Nyugat 1919 novemberében indult újra.
1920-tól 1933-ig
Az 1920-as években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek mondható. Osvát 1919-ben
lemondott a szerkesztőségről, helyébe Babits lépett. Ignotus még a Károlyi Mihály kormány
idején Svájcba utazott, de továbbra is nevét adta a laphoz (egészen Osvát haláláig). A legfőbb
hagyománynak Adyé bizonyult. Ady költészete a ’20-as évek végére egyszerre „közérthetővé”
vált, így érthető, hogy mikor Kosztolányi a régi sérelmekért egy röpirattal „bosszút állt”, a Nyugat
egységesen lépett fel ellene.
Az 1920-as években indult a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Tamási Áron, Gelléri
Andor Endre. Különös figyelmet fordítottak az Erdélyben rekedt költők, írók felfedezésére, a
prózában pedig olyan kísérleteknek adtak teret, mint Gelléri Tündéri realizmusa.
1929-ben azonban bekövetkezett a gazdasági világválság. Ugyanebben az évben Osvát öngyilkos
lett. A lapot Móricz mentette meg a megszűnéstől: vállalta, hogy az 1931-ig terjedő adósságokat
kifizeti, ha szerkesztői rangot kap. Babits 1929-ben a Baumgarten-díj kurátorságát kapta meg, ő is
ezzel az igénnyel kívánt élni. Ketten lettek tehát szerkesztők, de nem mindenben értettek egyet.
Kettejük között rengeteg huzavona támadt, a november 16-i szám emiatt nem jelent meg. Abban
állapodtak meg, hogy Babits fennhatósága alá a vers és a kritika tartozik, Móricz alá a próza.
Az 1930-as években elején a példányszám ismét jelentősen visszaesett, 1933-ban a csőd már
Móricz családját is fenyegette. Móricz elhagyta a lapot, s Babitsnak olyan irodalomszervezői
szerep jutott, mint egykor Kazinczynak, vagy Vörösmartynak.
A folyóirat gazdasági ügyeit hosszú ideig Gellért Hugó intézte. Az energiáit jelentősen felemésztő
feladat mellett, kiemelkedőt alkotott orosz műfordítóként is.
A harmincas években:
Babits lett tehát a magyar irodalom meghatározó személyisége. Szerkesztőként Gellért Oszkár
neve is feltűnt, az ő szerepe azonban nem volt ilyen jelentős. Babits neve egybeforrt a
Nyugattal. A széppróza ebben az évtizedben mindinkább háttérbe szorult: Babits és
Kosztolányi is felhagyott a regényekkel való kísérletezéssel, 1933-ban pedig meghalt Krúdy.
Rengeteg polémia, ankét és vers jelent meg. A fellépő harmadik nemzedék is javarészt
költőkből áll: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István.
1935-ben a kéthetente megjelenő lapból végleg havi folyóirat lett. 1941-ben Magyarország
belépett a háborúba, Babits meghalt. Mivel a megjelenési engedély kizárólag az ő nevére szólt,
a Nyugat megszűnt.
A Nyugat utódja a Magyar Csillag (1941október 1.-1944. április 1.) című folyóirat, amelyet
Illyés Gyula Schöpflin Aladárral szerkesztett.
Nyugat- Irodalom
A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma; a Nyugat jelentősége
A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A
Hét (1890-től) törte meg.
1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik
Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális
értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a
„modern” fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek
felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben
alapított Figyelőt is.
A Nyugat című folyóirat első száma 1908. január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át
–Babits Mihály haláláig (1941)- a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt.
Főszerkesztőként Ignotus (Veigelsberg Hugó; 1869-1949), a jelentős kritikus,
hírlapíró jegyezte, szerkesztői Fenyő Miksa (1877-1972) és Osvát Ernő (1876-1929)
lettek. Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás, vagy féltékenység.
Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló
aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával. (Az aforizma rendkívül tömör, csattanós
vagy paradox formában megfogalmazott általános érdekű gondolat, erkölcsi igazság,
életbölcsesség)
A Nyugatot egyedül Osvát Ernő szerkesztette. Elolvasott minden beküldött kéziratot,
és kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást.
A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Céljának tekintette a
magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését.
A Nyugat ellenzői a Nagyváradon 1908-ban megjelent Holnap című antológiával
léptek először. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka János, Emőd Tamás,
Juhász Gyula, Miklós Jutka új látásmódot képviseltek, és a Nyugatban valódi nemzeti
veszedelmet láttak.
Mindezek ellenére a folyóirat tekintélye fokozatosan emelkedett. A Nyugat kritikusai
közé tartozott: Ignotus, Hatvany Lajos, Schöpflin Aladár, Lukács György. A folyóirat
folyamatosan megjelent a világháború éveiben, és túl is élte azt. Osvát 1929-ben
bekövetkezett halála után Babits Mihály határozta meg a Nyugat szellemét,
irányvonalát. 1929-től 1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933tól pedig Gellért Oszkár (1882-1967) volt segítségére. Babits halála a Nyugat halálát
jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag
(1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy
előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a
harmadik nemzedék; és a folyóirat összetartó erejének csökkenése jelentős.
Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth
Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond,
Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky
Józsi Jenő.
Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor
József, Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs.
Szabó László.
Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth
Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond,
Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky
Józsi Jenő.
Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor
József, Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs.
Szabó László.
Harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Kálnoky László, Képes Géza, Vas István, Weöres
Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Bálint György, Halász Gábor, Szentkuthy
Miklós, Szerb Antal.
A Nyugatot később már a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmus
jellemezte.
Kassák Lajos (1887-1967) két folyóirata, A Tett (1915-1916) és a Ma (1916-1925). A
körülötte felsorakozó írók szembefordultak a művészeti, irodalmi hagyományokkal és a
kortárs irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát.
Ady Endre
Költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban. 1877-ben született Érmindszenten, anyja
Pásztor Mária (polgár), apja Ady Lőrinc (nemes). A család egészen a bocskoros nemesi
rangig süllyedt. Iskolái: Érmindszent, nagykárolyi piarista gimnázium, Zilah (1892):
Wesselényi Miklós Református Kollégium. Itt írta a Vén diák üdvözlete című versét.
Első költeményét Kossuth emlékére írta; a Szilágy című lapban jelent meg.
Zilahon kevés tanulással jó eredményeket ért el, mivel sokat olvasott. Megismerte Jókait,
Jósikát, Eötvöst, és Kemény Jánost is. Szerette Petőfit és Vörösmartyt is. 1896-ban
leérettségizett, majd a debreceni jogi akadémiára iratkozik be, ahol különböző lapokkal
foglalkozik. (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap)
Erősen hatott rá Friedrich Nietsche, a német filozófus. Adyban sokan a lázadót látták, Később
már tudását folyóiratokból, nem könyvekből szerezte.
1899-ben Nagyváradra kerül, és a Szabadság című lap munkatársa lesz. Itt ismerkedett meg
Nagy Endrével, és Bíró Lajossal. Jól érezte magát, azonban politikai nézeteltérései miatt
kilépett a laptól. A Napló kötelékébe lépett.
Ekkor ismerkedett meg egy szifiliszes táncosnővel, akitől el is kapta a betegséget. Erről szól
egy novellája: Mihályi Rozália csókja. Megismerte azonban az igazi szerelmet is: Diósy
Ödönné Brüll Adél személyében, akit Léda asszonyként emlegetett. Ez az asszony emelte ki
a nagyváradi kisvilágból, és mutatta meg neki Párizst.
1904 Hosszas készülődés után Párizsba megy, ahol Léda átsegítette a kezdeti nehézségeken.
1905 Budapestre megy, és a Budapesti Naplóhoz kerül, melynek főszerkesztője Vészi József
volt.
1906-Megjelent az első igazán fontos kötete: Új Versek. Nagy ellenállással fogadták. Sokan
erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal vádolták, szimbolizmusa miatt. A támadások elől Párizsba
menekül, s innen küldözgeti verseit a Budapesti Naplónak.
1907-Hazatérve anyagi gondjai támadnak, ezért nem mehet vissza a Budapesti Naplóhoz, mert az
idegen kezekbe kerül. Új kötete: Vér és arany. Révész Béla, a Népszava irodalmi rovatvezetője a
barátja volt. A költő első forradalmi versei: Dózsa György unokája, Csák Máté földjén.
1908-Haláláig a Nyugat főmunkatársa lesz, és a Holnap társaság megalapításában is részt vesz.
1909-Kiadják második kötetét, amely tartalma miatt barátai közül sokan ellene fordulnak. A duk –
duk affér című művét az Új Idők című lapban jelenteti meg. Csizmadia Sándor támadásaira a
Küldöm a frigyládát című versében válaszolt.
Bohém életet élt, de sokszor hazament édesanyjához. Sokat utazott, s kezdett enyhülni a Lédaszerelem.
Könyvei: Az illés szekerén (1908), Szeretném, ha szeretnének (1909), A Minden – Titok versei
(1910), A menekülő Élet (1912), A maguk szerelme (1913), Ki látott engem (1914).
Lédával kapcsolata megszakadt. (Valaki útra vált közülünk, Elbocsátó szép üzenet) Ady egy 16
éves távoli rokona, Boncza Berta, sokat levelezett vele. 1915-ben összeházasodtak, és a lány
Csucsai kastélyában éltek. Bár nem volt felhőtlen a kapcsolatuk, az örökségből még a háború alatt
is jól éltek.
Ady magyarsággal kapcsolatos verseit még a Nyugat is félt közreadni.
1918-Halottak élén (új kötet)
1923-Utolsó hajók (a kimaradt verseket tartalmazza)
Üdvözlet Győzőnek (utolsó verse, a Nyugatban jelent meg, halála után)
A Vörösmarty Akadémia ülésén elnök lett, de beszédét nem tudta elmondani, és 1919-ben
meghalt.
A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában fekszik.
Forrás: irodalom érettségi tételek | Érettségi
Forrás
irodalom érettségi tételek
Érettségi
Wikipedia