Ady Endre 1877-1919

Download Report

Transcript Ady Endre 1877-1919

Ady Endre
1877-1919
 1877.
11. 22-én született,
Érmindszenten
 Középiskoláit 1896-ban fejezte be
Zilahon
 1896-tól 1900-ig jogász és újságíró
Debrecenben
 1900-1903: újságíró Nagyváradon
 1904-ben megy először Párizsba
 Budapestre
jövet egy ideig a
Budapesti Napló, majd a Nyugat belső
munkatársa
 1911-től kezdve sokat betegeskedik,
idejének nagy részét
szanatóriumokban tölti
 1915-ben megnősül, feleségül veszi
Boncza Bertát (Csinszkát)
Ettől kezdve felváltva Budapesten és
Csucsán, felesége birtokán él
 1919. 1. 27-én halt meg, Budapesten
(Terézváros).

Ady szerelmei:

LÉDA:

(Diósiné Brüll Adél)
1872.9.1-jén
született, Nagyváradon
 26 évesen férjhez
megy Diósy
Ödönhöz

Szófiába költöztek
 Rendszeresen hazalátogatott
 1903-ban megismerkedik Adyval
 Meghívja Párizsba
 Közössen utazgattak,feltehetőleg Lédának
a halva született gyerek Adytól volt.
 A kapcsolatuk 1910 körül megromlott, de
még találkozgattak.

1912-ben végleg szakítottak
 Ady közzétette a Nyugatban az Elbocsájtó
szép üzenet című versét
 A vers után sohasem látták viszont
egymást
 Léda 1934. január 18-án halt meg,
bőrbajban.


CSINSZKA:

(Boncza Berta)
1894.6.7-én született,
Csucsán
 1911 novemberében
Csinszka levelezést
indít Ady felé, amiből
később szerelem lett.

Berta tréfából Adyt ,,Csacsinszkynek,,
nevezte (lengyel nemesi megnevezés),
mire Ady Bertát Csinszkának
 Így lett Berta, Csinszka
 1915.3.27-én összeházasodtak
 Ady halála után, Csinszka Babitsal 1 élt
egy évig

1920-ban házasságot kötött Márffy
Ödönnel
 Negyvenévesen, 1934. október 24-én
hunyt el agyvérzésben.

Ady életműve kötetek szerint:
Versek
Még egyszer
Új versek
 Vér és arany
 Az Illés szekerén
 Szeretném, ha szeretnének
A Minden-Titkok versei
 A menekülő Élet
Margita élni akar
 A Magunk szerelme
 Ki látott engem?
 A halottak élén
 Az utolsó hajók


Ady szülőháza, Érmindszenten

Ady az édesanyjával,Pásztor Máriával




Készítette: Gubo Eduard
VII. G
2010/2011
Irodalomóra
