Slide 1

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 2

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 3

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 4

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 5

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 6

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 7

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 8

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 9

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 10

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 11

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 12

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 13

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 14

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 15

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 16

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 17

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 18

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 19

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 20

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 21

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 22

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 23

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 24

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 25

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 26

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 27

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 28

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 29

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 30

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 31

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 32

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 33

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 34

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 35

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 36

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 37

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 38

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 39

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 40

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 41

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 42

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 43

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 44

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 45

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 46

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 47

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 48

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 49

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 50

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 51

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE


Slide 52

FÉNYTAN

Összeállította:
Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.

Lencsék

Gyűjtő lencse

Gyűjtő lencse 2

Gyűjtő lencse 3

DOMBORÚ LENCSE

Kézinagyító
A lupe képalkotása:
látszólagos
nagyított
egyenes állású kép keletkezik

Szem
1. szaruhártya
2. csarnokvíz
3. szemlencse
4. üvegtest
5. ideghártya
6. sárgafolt
7. látóideg

A szem képalkotása

Szóró lencse

Rövidlátó szem esetében a szaruhártya görbülete túl nagyfokú,
túlságosan domború, a szem hossza az átlagosnál nagyobb. Így a
szembe párhuzamosan beeső fénysugarak itt az ideghártya
(retina) síkja előtt kereszteződnek, ezért nem alakulhat ki éles kép.
A gyakorlatban a rövidlátók közelre kitűnően látnak, míg a
távolban elhelyezkedő tárgyakat elmosódva érzékelik.

Megoldást itt egy olyan homorú lencse szem elé helyezése
jelenti, mely a fénysugarakat megfelelő mértékben szórja,
lehetővé téve, hogy a fénysugarak egy pontban, az ideghártya
egy pontján találkozzanak.

A homorú lencse képalkotása
A homorú lencse a tárgyról kiinduló sugarakat széttartóvá teszi,
ezért csak a fénysugarak meghosszabbításában jön létre metszéspont,
azaz látszólagos kép keletkezik.
Ez a kép egyenes állású és kicsinyített.

Kepler-féle
csillagászati távcső

Galilei-féle távcső

•

1. Tárgylencse: A szemünktől távolabb lévő, a céltárgy irányába mutató lencse, más néven az
objektív, vagy belépő pupilla. Keresztmetszeti rajza kétszeresen domború, tehát bikonvex. Ez az
eredmény elérhető több, bikonvex összhatású lencsével is. Ennek hátsó fókuszsíkjában keletkezik a
céltárgy fordított állású, kicsinyített valós képe.
2. Képfordító prizmák: Erre azért van szükség, hogy a fordított állású képből egyenes állásút
kapjunk.
3. Szemlencse (vagy okulár): Ennek a lencsének a feladata az objektív által alkotott, és a
képfordító prizmák által megfordított kisméretű kép felnagyítása.
Mint a fentiekből kiderül, a képalkotás fontos része a kép megfordítása. Erre kétféle megoldást
használnak, ami meghatározza a távcsövek megjelenését, súlyát és árát is:
A hagyományos típusú távcsövek esetén a tárgylencsék közötti távolság nagyobb, mint a
szemlencsék távolsága. Az ilyen messzelátókban un. porro képfordító prizmarendszert használnak.

FÉNYTÖRÉS

Teljes visszaverődés

PRIZMA

VÉGE