Transcript Az ókori egyiptomi étkezési szokások

Az ókori egyiptomi étkezési
szokások
Készítette: Hárs Bianka
Növénytermesztés
• köles-, árpa-,
búzatermesztés
• sok zöldségféle:
hagyma-,
petrezselyemtermesztés
mindenféle hüvelyes
(bab, borsó, lencse)
Állattenyésztés
•
•
•
•
•
•
szarvasmarha
juh
kecske
antilop
gazella
szárnyasok: kacsa,
lúd, galamb
Érdekességek:
Állatok háziasítása
• házukban tartották őket
• fontos volt a hízlalás antilop, gazella,
kecske, szárnyasok, disznó
• tésztával tömték őket
• méheket szintén háziasították
• szamarakat és ökröket
teherállatként használták
• kutyák, macskák és
majmok elterjedt családi
háziállatok voltak
Társadalmi eltérések
Szegényebb rétegek Vagyonosabb rétegek
Egyszerűbb étkek
Általában:
• hüvelyesek: lencse, bab,
borsó, csicseriborsó,
lepkeszeg
• sör
• kenyér
• hagyma
• időnként hús
Változatosabb fogások
Általában:
• hagymafélék
• tökfélék
• lótuszgyökér, lótuszmag,
papiruszhajtás
• olaj, tej
• különböző húsfélék
(gyöngytyúk, galamb, kacsa,
liba, fogoly, fürj, stb.)
• gyümölcsök: szőlő, füge,
datolya, gránátalma
Általános egyiptomi ételek
Kenyér
 alapvető tápláléka volt a szegény és a
tehetős rétegeknek egyaránt
a III. évezredben legalább 16-féle
kenyeret és kalácsot állítottak elő
 pékműhelyekben sütötték ki
 a gabonaőrlés közben a
lisztbe kőpor és homok is
jutott
Húsétel
 sokat ettek, de nem tartozott a naponta fogyasztott
ételek közé
 különösen kedvelték: marhát, libát, kacsát,
galambokat, fürjeket, gyöngytyúkot, foglyot
 kecske-, birka-, disznóhúst is
fogyasztottak
 főzve-sütve is szerették
 pácolva vagy szárítva tárolták
Halétel
 a halbőség hatalmas volt sokat
fogyasztottak
 vallási szempontból tisztátalan állatnak
számított
 kibelezték a halat, és
eltávolították a belsőségeket,
hogy megakadályozzák a
baktériumok elszaporodását
 sóval tartósították
Zöldségek
 különböző hagymafajtákat igen kedvelték, és
fontos ipari cikk is volt
 hüvelyesek: bab, borsó, lencse
 bab egyik fajtája: fúlma szinte
nemzeti eledel
 lencsét kivitelre is termesztették
 kedvelték a tököt is
Gyümölcsök
 természetes vagy szárított állapotban
fogyasztották
 füge, datolya, szőlő volt a legelterjedtebb
 termeltek dinnyét is
 az Újbirodalom idején ElőÁzsiából került Egyiptomba az
alma és a gránátalma
 fontos volt a szőlőművelés
 kék szőlő
Édesség
nem ismerték a cukrot, mézzel
édesítettek
fejlett méhészkedés méhek
háziasítása
bor -
Italok
csak a magas rangú tisztviselők és a királyi palota
lakói itták, némelykor lapos csészéből
sör -
korra-nemre való tekintet nélkül itták, gyerek és
öreg, egészséges és beteg egyaránt, korsóból
A konyha helye
• általában a ház hátsó részében
• nagy villáknál a melléképületekben
• az ételeket különböző méretű agyagedényekben
tárolták; italokat, gabonát, lisztet, zsírt, olajat,
tartósított húst is őriztek bennük
• a romlandó dolgokat egy kis, alacsony pincében
tárolták, ahová néhány lépcsőfok vezetett a konyhából
• sokféle tányért, kést és kanalat használtak, mosogató
és szemétgyűjtő is volt
Az étkezés gyakorisága
• többségük naponta háromszor étkezett
• mesebeli Sziszobek fáraóról írja egy
papirusz, hogy éjjelre is beiktatott egy
étkezést
• bizonyos alkalmakkor (inkább az
előkelők), lakomára gyűltek össze
• fiatal lányok szolgálták ki a vendégeket
Az ételek vallási szerepe
• úgy tartották, hogy a táplálék a túlvilági
fennmaradást is biztosítja
• áldozatok formájában isteneiket is táplálták
• halottaik mellé ételeket, alapanyagokat, és azok
elkészítéséhez, elfogyasztásához használt kifinomult
és ízléses eszközöket temettek
• a templomokhoz külön konyhát építettek