FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE CARL FRIEDRICH GAUSS 1777-1855 között élt német matematikus, csillagász, fizikus volt a “matematika fejedelmének” tartották Rövid történet GAUSS-ról A tanító azt a feladatot adta.

Download Report

Transcript FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE CARL FRIEDRICH GAUSS 1777-1855 között élt német matematikus, csillagász, fizikus volt a “matematika fejedelmének” tartották Rövid történet GAUSS-ról A tanító azt a feladatot adta.

Slide 1

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 2

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 3

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 4

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 5

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 6

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 7

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 8

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 9

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása


Slide 10

FÜGGVÉNYÁBRÁZOLÁS

GAUSS-FÉLE HARANG-GÖRBE

CARL FRIEDRICH GAUSS

1777-1855 között élt
német matematikus, csillagász, fizikus volt
a “matematika fejedelmének” tartották

Rövid történet GAUSS-ról
A tanító azt a feladatot adta a gyerekeknek,hogy
végezzék el az alábbi összeadást :
1+2+3+…+100=?
Gauss hamarosan jelentkezett az eredménnyel:
1+2+3+…+100=5050
A tanító kérdésére, hogyan számolta ki, Gauss a
következő magyarázatot adta :
1+100=101; 2+99=101; 3+98=101;…; 50+51=101
tehát összesen ötven darab 101-esünk van :
50x101=5050

GAUSS mondta később :
“Hamarabb tanultam meg
számolni, mint olvasni és
írni.”

Feladat
Ábrázold a következő függvényt:
2
-x
f(x)=e
1.Értelmezési tartomány meghatározása :
E=R
A grafikus kép nem metszi az OX tengelyt, mert
() xR f(x)0.
A grafikus kép metszi az OY tengelyt az A(0,1)
pontban, mert
x=0 f(x)=1

2.A függvény előjele és a grafikus kép
esetleges szimmetriája
f(x)>0 () xR
tehát a függvény az OX tengely fölött
helyezkedik el
f(-x)=f(x) () xR
a függvény páros,tehát a grafikus kép
szimmetrikus
az OY tengelyre nézve

3.A függvény folytonosságának tanulmányozása
és az aszimptoták meghatározása.

lim f(x)= e-=0
x -

lim f(x)= e+=0
x +

y=0 vízszintes aszimptota  -ben
Nem létezik ferde és függõleges
aszimptota.

4.Az első és másodrendű derivált
tanulmányozása

f (x)= -2x e

f (x)=0  x=0

-x2

f

(x)=2(2x2-1)

e

-x2

f (x)=0  x=

2
2

5.A függvényváltozás táblázata

x

2

-

2

0

2
2

f(x)

+

+

e

2

+

0

-

0

f(x)

+

1

e

+

0

e

-

-

1

1

f(x)

+

2

-

-

0

e

-

0

+

+

6.A grafikus kép megrajzolása